Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

4 SZOLNOK MZGY13 NÉPLAP 1971. január 1«. nBStrnSISnJTIgSthrónalansk olsoszákászTá áaross tér rtndMúse, a Soroksári üti ás a Kacsóh Pongrác úti közúti ' .............. ~p.-IMüSzakiEgyetem tanreaktora ( tgrombathály SxáíhatombattS 1 y r ,«r lotajf I A M}-esautópálya fi] 24km-es szakaszar»/ |Az átadott káolajvezeték hossza 160 km. kapacitása évi 1md.t VasúUjllsTOsHásJ ♦ .Energetikát Ipar 0 Sáp-, és femfeldolgozáipir. Vegyipar a Házgyár Papírgyártás * Textilipar n Cipőgyártás B Élelmiszsnpar Cö Gimnázium ^Művelődési ottfaa «Kórház Hazánk 1970. évi gazdasági eredményei biztos alapot nyújtanak a IV. ötéves terv megvalósításához. Az elmúlt évben a nemzeti jövedelem 4—5 százalékos növekedési ütemet ért el. Jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy az 1969-ben tapasz­talt stagnálással szemben a növekedés 75—80 százalékban a termelékenység emelke­déséből származott Ipari .termelésünk 7, ezen belül a vegyipar 11—12, a gépipar 8—9, a könnyűipar 8 százalékkal növekedett, az alig 1 százalékos létszámnöveke- désssel szemben. Az építőiparban viszont, amely ugyancsak 7 százalékkal növelte termelését, az eredményt főleg a létszámnöveléssel érték el. Mezőgazdasági termelé­sünk, a természeti tényezők kedvezőtlen alakulása ellenére is teljesíteni tudta a III. ötéves terv célkitűzéseit. Az elmúlt évben 83 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásokra, ami az összehason­lító áron 8—9 százalékos emelkedést mutatott az 1969-es évhez képest. Térképünk az elmúlt évben üzembe helyezett fontosabb létesítményeket mutatja be. Popp Zol tón: Kqfqnctoyósok kora 3. Echt-'Wie n, mag y ar-Bé cs Becsben minden valamire­való dolog: echt. A haris­nya, a sör, a kávé, a Sa- cher-torta, a Habsburg-re- likviák, a fiáker, a kölni, a keringő-lemez: echt. A szó árnyalt jelentéstartalmának tolmácsolására hiába vállal­koznánk. Annál inkább, hi­szen mi, magyarok, amikor jelezni akarjuk valaminek a rendkívüli különlegességét, és amikor hirtelen nem ta­láljuk meg a helyzethez leg­jobban illő kifejezést, hom­lokunkra ütünk és diadal­masan kibökjük: hát olyan — echt... Echt-Wien tele van külön­legességekkel. Kezdve attól, hogy nem is egv színház né­zőterére bevezetik a közeli park ózon- és virágillat-dús levegőjét. Folytatva azzal, hogy a Hofburg kincstárá­ban őrzik Krisztus keresztfá­jának egy szilánkját, vala­mint — előrebocsátom, kissé bizarr dologgal hozakodom elő — Szent Péter egy fo­gát. Egészen addig, hogy a rossznyelvek szerint ebben a városban kétféle háztípust lehet meekülönböztetni: az egyik félében lakott, aludt, megfordult, megpihent, fel­lépett, ellátogatott Haydn, Mozart, Schubert, a Strauss- famib'a valamelvik tagja — a másik félében viszont nem. Egy epés megjegyzés szerint a bécsi házak e két nagv csoportja közül az utóbbi a kisebb. Amiből per- íze — szándékolt jóindulat­tal — azt is ki lehet olvas­ni. hogy a hagyomány föl­erősített tisztelete növeli, szaporítja, szüli is a hagyo­mányt. Az echt-Wien tele van le­gendákkal is. Ami megint- csak érthető. Történelme — ellenére a felettébb hosszú ideig nyúlt Habsbnrg-kon- szolidációnak — felettébb vérzivataros volt. Vérengzé­sek, városnegyedeket elnép- telenftő pestisiárvánvok. ma­guk körül mindent elham­vasztó tűzvészek, zsidó- és egyéb pogromok valaha szinte mindennaposak voltak itt. Az alap-legendák és a belőlük kisariadzó regényes történetek két csoportraoszt- hatók. E°vikben a magasztos cél szolgálatába van állítva a mondanivaló minden ap­rócska részlete. Ezek a le­gendák teliességgel áhftato- sak. minek következtében terjengősek és meglehetősen unalmasak Másikhan a nem túl s^a^evénves cselekményt gtszö-sd megfényesíti a bécsi jf^aóivoscág. Olvastukkor örül az ember lelke — ami megíntesak azt bizonyítja; a hit és a jókedv távolról sem összeférhetetlenek. Lássunk erre is, arra is egy-egy pél­dát. Amikor megáll az ember a Himmelpfortgasse 7. szá­mú háza előtt, az idegenve­zető rögtön rázendít az épü­letet övező legendára: az itt működő zárda kapusnő.ie egyszercsak fogta magát és esküjét megszegve elszökött. Csak hét év múlva bírta rá a bűnbánat a kanosszázó visszatérésre. Ha ennyi len­ne a legenda, maradna ben­ne valamennyi megejtő báj. Hanem még nincs vége, sőt. Ügy tartják ugyanis, hogy ebben a hét esztendőben maga a „mennybéli szűz­anya” helyettesítette az el­csatangolt kapusnőt a zár­daajtóban. Ami több szem­pontból annyira elképzelhe­tetlen — tekintetbe véve még a legendák világában ural­kodó rugalmasabb körülmé­nyeket —, hogy le is törli a legendáról a mese bájos hamvát. A Nepomuki Szent János- kápolna a Praterstrasse 47. szám alatt található. S íme legendája: egy császári fu­tár Mária-kéDet szegezett itt egy fa törzsére. Aztán 1713- ban ez a kép csodatévőnek bizonyult. Megvédte ugyanis az itteni Vadász-sor lakóita környéken dühöngő pestistől. A történet fő ereje hihető­ségében reilik. Hiszen, is­merve a korabeli egészség- ügyi viszonyokat, nvugodtan kijelenthető- az a bizonyos Mária kép bizonyára ért any- nyit, mint a többi gyógy­szer. Tán még többet is, lé­vén, hogy legalább kárt nem okozott. A legenda sze­rint különben minden gya­nús idegent lelőttek a ve-‘ szélveztetett terület határán őrködő császári vadászok: pestisest seítve benne. ígv a hit és az előrelátó terror bé­késen ölelkezik a legenda véskicsengésében. Jóelébb, utalva azok mindenbe át­szűrendő bécsi kedélvesség- re. ilyesmikre céloztam. A legendák echt-Wienjétöl alig macskauerásn vira talál­ható a magvar-Bécs. Törté­nelmünk nem hiába fonó­dott egvbe évszázadokon át, léoten-nvomon a magvar múlt emlékeibe botlani. Ott van mindiárt a legelőkelőbb belvárosban az Orsóivá Szü­zek T“mn1nma a Johannes- gasse 8. számú házban Va­laha a rnnojjnr rnácmások. akik figazi ot+bonnbnak nh-nri előszere­tettel járatták ide lányaikat, hogy egy időben Ungarische Kirche-nek, magyar temp­lomnak nevezte a nép e tisz­tes intézményt. Nem lehet meghatódotlság nélkül szemlélni a Himmelp- fortgasse-n az Erdődy-Fürs- tenberg-palotót. Nem is a homlokzatát díszítő gyám­szobrok miatt, hanem azért, mert itt lakott hosszabb ide­ig az ifjú II. Rákóczi Fe­renc. Herrengasse, Wilczek- palota. Falai között látta meg a napvi’ágot Széchenyi Ist­ván. A Weihburgasse 3. szá­mú házban pedig Liszt Fe­renc szállt meg több ízben is. Az Annagasse 10. sz. alatti palotát Nádasdy Fe­renc országbíró lakta. Kivé­gezték a Wesselényi-összees­küvésben való részvételért. A ház ma az ő nevét viseli. De a magvar-Bécs tele van hazai eredetű kincsek­kel is. A Hofburg kincstárá­ban őrzik többek között az úgynevezett Nagy Károly- kardot. amely a honfoglalás ideiéből származik. Sokan Árnád apánk fringiáiát tisz­telik — sainos megnvugta- tóan nem bizonyított alánon — benne. Itt található Ist­ván király sapkája és erszé­nye, összefonódottságunk miatt komor történelmünket csak ritkán szőtte át a vidámság fényeivel a humor. De néha átszőtte. A mai Simmerihger HaiiPtstrasse 337. szám alatti telken létesített ún. Űiéüü- lét (Neugebäudel egykori al­kotóinak fogalmuk sem le­hetett a később törtáoendők- ről akkor, amikor díszes ál­latkertet is telepítettek ide Még nem tudták. hogv eevkor a kurucoknak esik áldozatul. Mert ha Bezerédv és Béri Balogh Ádám tal­pasai a várost magát nem is tudták elfow'alni. idáig azért el’utottak. Fs kedvelői lóvén a kacagánvoknak — kiirtot­ták a menazsória összes tig­ris és párdtic-tagiait. Olvan kerpkdorl történet. mintha meeboldnoult Thjdv XC ólmán találta volna ki. noha igaz. Derék knnicaink tehát gvő- zelern nélkül uffvan. ám echt bécsi tigris- és párduokaoa- gánvokhan té^ok vissza hó­nukba. Akaratlanul is a mai hazai turisták markánsabb p’őkóneit kpll fölfoápznílnk bennük. R amit ők nőm seit- hpttolr. ann at- mi mór szem­tanúi vaffvimk Mint indul­nak útnolr noninini-bor) a IniwpetrZeóI nammt»b hazai ffcanafnlr. hogV moffijó^ftcfib Péecot. T3-«votj-o,:v. REGGEL ÖT­TŐL: RÓMA. Tervlexikon 12. Közvetlen és közvetett irányítás Immár három esztendő tapasztalatai nyomán bátran állíthatjuk, hogy a reform, a nagyobb vállalati önállóság nem gyengítette, sőt meg­erősítette, magasabb színvo­nalra emelte a szocialista tervgazdálkodást. Bár a vál­lalatok általában nem kap­nak tervutasításokat a nép- gazdasági célkitűzéseket mégis teljesítik, sőt általá­ban jobban teljesítik, mint a tervlebontások időszaká­ban. önálló döntéseiknél, kezdeményezéseiknél, a fel­adatok megtervezésénél kénytelenek ugyanis reálisan számolni a fogyasztói, a fel­használói szükségletekkel, a népgazdaság fejlesztésének irányaival, a terv követelmé­nyeit tükröző gazdasági sza­bályozó eszközök hatásaival. A IV. ötéves terv újabb lépés a szocialista tervgaz­dálkodás továbbfejlesztése útján. Főként azért, mert a középtávú népgazdasági cé­lok és az azok elérését szol­gáló közvetett irányítási módszerek (gazdasági szabá­lyozó eszközök) először ke­rülnek komplex módon egy­idejűleg kidolgozásra, alkal­mazásra. (A III. ötéves terv első két évében még a ko­rábbi irányítási rendszer sza­bályai érvényesü’tek, ezt kö­vető három évben pedig a reform adta új szabályok váltak mérvadóvá.) A válla­latok a népgazdaság és sa ját ágazatuk ötéves célkitű­zéseinek és a gazdasági sza­bályozás eszközeinek ismere­tében véglegesíthették saját középtávú terveiket. S mind az irányító szervek, mind a vállalatok, a szövetkezetek megfelelő tapasztalatokat is szereztek a gazdaságirányítás új eszközeinek alkalmazásá­ban. A gazdasági szabályozás változásairól, új vonásairól, eddig már több írásban fog­lalkoztunk, befeiezésül szük­séges összefoglalni a negye­dik ötéves népgazdasági terv véerehai'ősát szolgáló köz­vetlen állami irányítás fő elemeit. A leglényegesebb szerke­zeti változásokat a kormány közvetlen döntései határoz­zák meg. így kormányhatá­rozat intézkedik a központi feilesztési programokról és a teljesítésükhöz igénybe vehe­tő forrásokról. Az egvedi nagyberuházásokról ugyan­csak a Minisztertanács dönt. K^rmánvhatáskörbe tartoz­nak a hatékony fejlesztést szolgáló leglénvesesebb dön­tések is. így a kormány ha­tározza meg az egres fei'esz- tési célokra nyújtható álla­mi támogatások, előnybe ré­szesítések (nrefenciáH mérté­két. és a műszaki feűesztés államilag támogatott iránya­it. Váltazatlanul a kormány határoz az életszínvonalat érintő különböző központi intézkedésekről és még né­hány más országos ie'entősé- gű. központi erőforrásokat igénylő kérdésről. 4 fe*so-olrshrl iS kitűnik, hogy a gazdálkodás napi és perspektivikus ügyé­ben általában a vállalatok saiát hatáskörükben dönt­hetnek. A központi iránvító szervek a helvi döntéseket közvetett módon, a gazdasá­gi szabályozó eszközökkel be­folyásolják a népgazdasági terveknek, az össztársadalmi érdekeknek megfelelően. Ha a vállalat és a nénpazdaság érdeke méffis szembekerül egymással, akkor a minisz- téj-iumok. az iránvító ható­ságok utasítással és más mó­don fel’ónno'r a közüov vé­delmében. Természetesen a vállalatok felelős vezetői is kötetesek mérlgelni döntése­ik társadalmi, népgazdasági hatását. A gazdasági veze­tők. az iránvító ■ hatóságok — abogv erre az 1969. no- vomhpri náj-tho+ámzat nyo­món már gvalrran volt pél­da -■ IrX-ocnlr Hol-ncerl ér­tíva és a népgazdávsé« ér­dekeit. K. 3. Földgáz szilárd formában A Malgas Köztársaság hozzájárult a Dél-Afrikai Köztársaság javaslatához, hogy létesítsenek szorosabb gazdasági kapcsolatot a két ország között. Hilgard Mül­ler megérkezése alkalmából a madagaszkári alelnök ki­fejezte reményét, hogy a lá­togatás „ledönti az előítéle­tek falát”, amely elválasztja a két országot. A dél-afrikai külügyminiszter madagasz­kári látogatása során egyez­ményt írtak alá, amelynek alapján a pretoriai kormány 3,3 millió dolláros kölcsönt nyújt a Malgas Köztársa­ságnak az idegenforgalom és a vendéglátóipar fej­lesztésére. Madagaszkár szigete már régóta a dél-afrikai fehérek kedvelt kirándulóhelye. A kölcsönből kellemesebb el­látást nyújthatnak a külföl­di vendégeknek. A kelet­afrikai újságok arra figyel­meztetnek, hogy Malgas drágán fizeti meg a két or­szág közötti gazdasági együttműködést. Az amerikai üzemek korszerűsítésének költségei A McGraw—Hill-féle köz- gazdasági intézet felmérése szerint az amerikai vállalati berendezések mintegy egy­ötöde több mint 20 éves. A felmérésből az is kitűnik, hogy 144.5 milliárd dollárba kerülne, ha a technológiai­lag elavult berendezéseket a legjobb új felszerelésekkel váltaná fel. Douelas Green- wald, az intézmény vezető közgazdásza kijelentette: az amerikai vállalatok kor­szerűsítésének szükségessé­ge volt és lesz továbbra is a tőkeberuházási tervek mögött rejlő fő hajtóerő. Az üzleti körök szerint je­lenleg technológiailag a be­rendezések 12 százaléka el­avult az 1968 év végi 13 százalékkal szemben. A gyárosok jelentéseiből ki­tűnt, hogy berendezéseik 15 százaléka műszakilag el­avult. a két évvel ezelőtti 14 százalékhoz viszonyítva. A vállalatok azonban je­lenleg berendezéseiknek csak 56 százalékát sorolják a tíz éves. vagy ennél újabb berendezések kategóriáié­ba, míg négy évvel ezelőtt a 60 százalékukat sorolták ide. Szaud-Arábia segélye Ammannak Szaud-Arábia azt java­solta a jordániai kormány­nak, hogy az 1967 szeptem­beri khartoumi arab csúcs- értekezlet határozata alap­ján nyújtott pénzügyi segé­lye (évi 14 millió jordániai dinár) felét ásványolajban szállíthassa. Az A1 Desztur napilap szerint a szaud-arábiai kor­mány kérte, hogy küldjenek jordániai delegációt Ryjad- ba a javaslat esetleges al­kalmazási módozatainak ta­nulmányozására. Venezuela egyelőre nem csatlakozik az andesi piachoz Rafael Caldera venezue­lai elnök egy sajtóértekezle­ten kijelentette, hogy kor­mánya síkra száll az andesi piac tagországaival (Peru. Chile. Ecuador, Bolívia és Kolumbia) való egvüttmű- ködé'ért. Kifejezést adott abbeli remén vének, hogy sikerül majd kidolgozni az integrációhoz való fokozatos közeledés programját. Ez azt jelenti, hogy legalábbis egyelőre, bizonytalan időre elhalasztották Venezuela csatlakozását az andesi piac­hoz, amelyet egyébként a latin-amerikai gazdasági, de ipari integ­ráció leff"v-----•■'í-isabb té­n yezőjének tekintenek. A Malgas Köztársaság kölcsönt fogad el Dél* Afrikától Bukarest távlati fejlesztése Földalatti kincstárak Szovjet tudósoknak első­ként sikerült a földkéreg­ben szilárd halmazállapot­ban levő földgáz-rétegekre bukkanni. E szilárd földgáz ezüst­szürke jégre emlékeztet. Egy köméter 200 légköbméter földgáznak felel meg. A szovjet tudósok véleménye szerint szilárd halmazálla­potú földgáz akkor keletke­zik, ha mintegy 25 Celsius fok hőmérsékletnél a föld­gázra 250 kg/cm3 erejű nyomás nehezedik; ebben az esetben a földalatti víz­molekulák elnyelik a föld­gázmolekulákat és létrejön az említett koncentrátum. Az egyik moszkvai kutató- intézet laboratóriumaiban sikerült ilyen szilárd hal­mazállapotú földgázt mes­terséges módon előállítani. sx vei meszel, gciz,uciguu megajándékozta a mongol föld méhét: szinte vala­mennyi ismert hasznos ás­vány előfordul itt. Talál­tak például nagy kőszén- és barnaszén-lelőhelyeket, olajat, fluoritot, wolframot, hegyi kristályt, vasércet. Évről-évre bővülnek a földalatti kincsek feltárásé­nak méretei. A mostani öt éves terv (1966—1970) so rán csupán a kőszéntelepek­ből több mint tízet tártak fel. Különösen gazdagok az uvdughuduki, a mogoj- ngoli és a hundlunl tele­pek. Kiaknázásuk jelentő­sen meggyorsítja az ország energetikai kapacitásának feilődését. általános iskola épül, 3000 férőhelyes diákotthonok, 13 sportcsarnok és számos más létesftménv felépítésére ke­rül sor. Űj utcákat, aluljá­rókat és hidakat is építe­nek. A városrendezés távlati tervei között szerepel a fő­város földalatti vasút-vona- lainak megépítése és an­nak a hajózható csatorná­nak a befejezése, amely Bukarestet dunai kikötővé teszi. A jövő Bukarestjét mu­tatja be az az építészeti ki­állítás, amely nemrég nyílt meg a román fővárosban és igen nagy látogatottság­nak örvend. A kiállítás té­mája: milyen lesz a román főváros képe 1975-ben, 1980-ban és 2000-ben. Az elkövetkező öt évben Bukarest központjában és 10 más kerületében számos toronyház, bölcsőde és ösz- szésen 10 000 gyermek be­fogadására alkalmas több

Next

/
Thumbnails
Contents