Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

1971. Január 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vizrebocsátották as év első hajóját a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregy­ségében. A hajógyár NSZK megrendelésre készült Diorit nevű 1920 bruttó regiszter ton­nás kőszállító hajóját a napokban vizrebocsátották. A hajót, 4 másik ugyanilyen kő- szállító hajóval együtt, Otto A. Müller NSZK hajózási szállítmányozó vállalat rendelte. Mégegyszer a szolnoki lakásépítésről Mindkét félnek igaza van — A lovetkexő ötéves tervben több lakás épül Jászság öt esztendeje Bot az igazság ki tud itt kiigazodni? vallottuk ma­gunk is, mikor két, a közel­múltban megjelent cikkünk állítását összevetettük. A? egyikben, az MSZMP Szol­nok városi bizottsága első titkárának Sipos Károlynak az újévi nyilatkozatában ez állt: ...A nagyszabású előké­születek után csigalassúság­gal halad a vízügyi székház építésé. Nem. bántani akarom az építőipart, de Szolnokon közel öt hónapos lemaradás­sal teljesítjük csak az 1970. évi lakásépítési tervet .“ Másik cikkünkben, amely Január 6-i számunkban jelent meg, s amit éppen azzal a szándékkal írtunk, hogy e lemaradás okát feltárjuk. Rédler Károly, a Szolnok megyei Állaírd Építőipari Vállalat igazgatója nyilatko­zott — s egészen mást mon­dott. Ismertette munkatár­sunkkal. hogy 1970-re szóló tervük szerint fífiő lakást kel­lett vo'na 1e'°níteni, s ezzel szemhon 789 Inkást adtak át rendeltetésének. A számok alanyán — a lemaradással szemben — joggal beszélt túteljesítésről. Az igazságot kiderítendő ültünk te beszélgetni S’pos Károllval és Rédler Károlv- lyal. Ami mindjárt a beszél­getés elején tisztázódott: Sí­pos elvtársnak az a meg­jegyzése, hogv ,,nem bántani akarom az építő-part", nem ePvszorfj ud”i”"'!’scági gesz­tus. Az az elismerés van mögötte, amit nemcsak a városi párt- és tanácsveze­tés vall, hanem bizonyára a város minden olyan pol­gára, aki figyelemmel kísé­ri Szó'nők bámulatosan gyors fejlődését. Az építők keze nyomán új város ke­letkezik. A hajdan ,.egy ut- cás” Szolnok néhány év múlva az ország egyik leg­korszerűbben kialakított mo­dern, új középvárosa lesz. Ebben a Szolnok megyei építömunkások, építőipari vezetők elévülhetetlen érde­meket szereznek. Igaz, sok bírálat is éri az építőipart. Talán ez a leg­jobb alkalom, hogy leszö­gezzük: a bírálatot, a kifo­gásokat — amelyek általá­ban jogosak, s valljuk meg, igen sok bosszúságot is okoznak — ebben a széle­sebb távlatban elhelyezve kell tudomásul venni így igazságos és méltányos. Anélkül, hogy a legkisebb mulasztásra, hanyagságra, határidő elcsúszásra menle­velet adnánk, gondoljunk arra. hogy mi mindent kö­szönhet a város a derék építőmun k ásóknak. Ami konkréten az újévi nyilatkozatot illeti Sípos elvtárs a városközponti építkezések lassúságára utalt a vízügyi székházat (reklamálva, Jogos a rekla­máció, hisz valamennyien örülnénk, ha az új város- központ mielőbb kialakulna. Folyik is az építkezés; de lassan. Mit mond erre Rédr ler elvtárs? E pillanatban néhány más dolgot, péJdául a kenyérgyár építését, fon­tosabbnak rangsorolja. Ha itt néhány hónap előnyt szereznek meggyorsul a vá­rosközponti objektumok építése is. Nem tudunk ez­zel vitatkozni, hisz a válla­lat kapacitása adott-. Csak támogatni tudjuk a városi pártbizottság első titkárának azt az óhaját, hogy tekint­sék egy kicsit jobban a szívügyüknek az új város- központ mielőbbi kialakítá­sát. Kiderült a beszélgetés során, hogy a lakásépítés adatai körül kialakult vitá­ban mindegyik félnek iga­za van. A Sípos elvtárs ál­tal említett közel öt hónapos lemaradás abból származik, hogy a város tervei szerint át kellett volna adni de­cember 31-ig az épülőfélben lévő 128 lakásos szövetkezeti lakóházat is. Ezzel lett vol­na teljes a terv. Az építő­iparnak is igaza van. A 128 lakásos házat ugyan nem tudták befejezni, de terven felül — a már idézett szá­moknak megfelelően többet építettek. Mit lehet erre mondani? Semmiféle sala­moni döntés nem szükséges. Minden plusz lakás felépí­téséért köszönet jár. Em­berek jutnak a régen várt fedél alá. De mégis jó lett volna, ha a tervezett 128 lakás is felépül, hisz akik ennek a kulcsát várják, nem szívesen fogadnak el semmiféle objektív nehéz­ségről szé’ó magyaráza­tot. Ezért volt jogos, hogy nevükben bíráló szót, emelt a városi pártbizottság első titkára. Sok sző esett még arról, hogy a lakásépítés ütemé­nek fokozása milyen ne­héz. Minijeit új ház terüle­tén régi viskókat kell sza­nálni, azoknak a lakóit el­helyezni. Ez a tanács nagy- nagy gondja. Most a zord hideg okoz gondot, később máid az állandó munkás- hiápy; kevés a jelentkező építőipari szakmunkástanu­ló; nagyon nehéz a meg­felelő közénvezetők képzé­se; e pillanatban szinte^ mi­nimális anyagi lehetősége van a vállalatnak a modern technika bevezetését célzó, a termelékenyebb munkát biztosító gépesítésre — és folytathatnánk. Mégis opti­misták vagyunk. A követke­ző ötéves tervben az eddi­ginél lényegesep, több la­kás — és más objektum — építését vállalják a szolnoki építők. Ügy ismerjük őket, teljesíteni is fogják. Újabb 88 népdal a megyéből A megyei tanács vb műve­lődésügyi osztályán csütörtö­kön eredményhirdetésre ke­rült sor: az isKolai csoport által kijrt népdalgyűjtő-pá- lyázat nyertesed vették' át á díjakat. A jeligésen beérke­zett pályaműveket szakmai zsűri bírálta el. dr. Paulovits Géza, az Akadémia Népzene- kutató csoportja munkatárs sának közreműködésével. A beküldött hét pálya­munkában a gyűjtőK — va­lamennyien pedagógusok — 318 dalt közöltek, amelyből a tüzetes vizsgálat nyomán 220-ról derült ki, hogy való­ban népdal. A zsűri külön is megjelölte azokat a da­lokat, számszerűit 88-at, — amelyek kiadását, illetve me­gyei népszerűsítését javasol­ja. Az elfogadott dalokat jobbára a Nagykunság, a Jászság és a Tisza menti fal­vak lelőhelyein gyűjtötték a pályázó pedagógusok. A da­lok között sok az alkalom­hoz nem kötött lírai, de akad szép számmal katonadal, és fellelhetők a pásztorélet da­lai is. Eddig mintegy háromezer­re volt tehető a megyében gyűjtött népdalok, dallamok száma: most Madarász Ká­roly Túrkevéről. Molnár Ist­ván Jászszentandrásról, Ká- vássy Sándor Mezőtőrről. Csirke Béláné Jászberényből és Vida Margit Rákóczifalvó­ról újabb értékekkel gyara­pították meglévő népzenei kincsünket: 88 dalt sikerült megmenteniök talán épp a mindörökre feledéstől. Az értékes díjak mellé joggal il­lettek tehát oda a művelő- désügvi osztály helyettes ve­zetőjének elismerő szavai: szép. dicséretes, példamutató munkát végérték- Az első díjat — 3000 forintot — Ma­darász Károly gyűiteménye kapta, mert nemcsak a leg­gazdagabb — anyagában — hanem egyben a legrango­sabb — színvonalában — gyűjteménynek bizonyult da­lai közül több tudományos gyű'temén'-be kívánkozik. Az eredményesen zárult pál vázat további sorsa ak­ként folytatódik, hogy a most evűitött dalok ténvle- gesen Is bevonulnak a me­gy"! zenei oktatás és zenei nevelés témakörébe: élő ha­gyomány formáiéban és a hagyományéíesztés céljából. VM. A újabb Eredményesen hajtották végre a harmadik ötéves terv községpolitikai célkitűzéseit a jászberényi járás falvai. A tanácsok a tervezettnél lé­nyegesen többet költöttek a községek szépítésére, gazda­gítására, mivel saját bevételi előirányzataikat 180 száza­lékra teljesítették. Nőtt a foglalkoztatottak száma, a mezőgazdasági termelésre a hogy a negyedik ötéves terv­ben Jászárokszálláson fel­épül a Hűtőgépgyár új gyár­egysége, Jászboldogházán ugyancsak a Hűtőgépgyár radiátorüzeme teljes kapaci­tással termel majd. Jászkisé- ren a MÁV gépjavító üze­met tovább bővítik, korsze­rűsítik, Jászfényszaruban a budapesti kalapgyár új gyár­egységet létesít. Mindezek megvalósítása 300 millió fo­rintot igényel és ezzel újabb kétezer ember kap állandó munkát ezekben a községek­ben. Az iparfejlesztésben jelen­tős részt vállalnak a kisipari szövetkezetek. A jászárok­szállási Vas és Fémipari Ktsz, valamint a jásziákó- halmi Asztalősinari szövet­kezet úi telephelyre költö­zik. amelv eovút+a! mindkét ktsz bővítését is leien ti. A jászkiséri zománcipari és dinamikus fejlődés volt jel­lemző, több olyan tárgyalás történt, amelynek következ­ményeként nagyobb iparte­lepítés kezdődött és folyta­tódik a következő években a járás területén. Mindez nagy­szerű alap ahhoz — és egy­ben biztosíték is —■, hogy a negyedik ötéves tervüket is maradéktalanul teljesíteni fogják. Szolgáltató Ktsz új zomán­cozó üzemmel bővül és to­vább fejlesztik a jászapáti Vas-, Fa-, Műanyag és Szol­gáltató Ktsz-t. Ha ezek a fejlesztések megvalósulnak, mintegy további néev-ötszáz ember munkába állítását se­gíthetik. Mindez természetesen nemcsak az ipar, hanem a szolgáltatások feüesztését is jelenti. A járás ötéves ter­vében különösen négy szak­terület fejlesztését tartiák szükségesnek a textiltisztító, a lakáskarbantartó, a lakos­sági személygépkocsi javító-, karbantartó. valamint az elektromos és elektroakuszti­kai há-ta^ási készülékek ja­vításával foglalkozó részle­geket. Ezért szükségesnek tartják, hogv a ktsz-ek mel­lett az AFÉS7-ek. a mező- gazdasági tarmelősz.övetkare- tek is s^eftsBneV a szolgál­tatások bővítésében. helyterem épül. A jászárok­szállási gimnáziumban a gya­korlati foglalkozás keretében tovább fejlesztik a gyors- és gépírás tanítását. A kisgyermekes szülők örömére: óvoda épül Jász- ágön, Jászapátiban. Jászdó- zsán egy épületet vásárolnak meg és azt alakítják át óvo­dává. Űj napközi otthon épül Jászkiséren, Jászalsószent- györgyön, míg a járás többi községeiben bővítik a meg­lévőket Művelődési húsút kap Alat.yán Jelentős értéket képvisel a terv művelődési ágazatában az az összeg, amelyet a köz­ségek új művelődési intéz­mények építésére, illetve a meglévők korszerűsítésére fordítanak. Alattyánon 1972- re elkészül az új művelő­dési ház. A tervben szere­pel az is, hogy Jászszentand- ráson szintén szorgalmazni kell egy új művelődési ott­hon építését. Nem megfe­lelő a jászapáti, a jászteleki és a jászdózsai művelődési ház, ezért keresni kell an­nak lehetőségét, hogy a régi, elavult szerkezetű épületek helyett újakat építhessenek. Mindemellett bővítésre, il­letve felújításra kerül a jászdózsai és a jászkiséri könyvtár. A testnevelés és sport fejlesztése érdekében szüksges. hogy a meglévő labdarúgó pályák mellett va­lamennyi községben kézMab- da és rönlabda pálya épül­jön. Jás-dózsán, Jászivánvon és Jásztelken új sportöltöző, Jászapátiban futópálya épí­tése is szükséges. Gyégyszertárn k epü neh9 bőrül a szakorvosi hálósat A Jászság ötéves terve meghatározza, hogy a há­romezer lakosnál naevobb községekben új orvosi körze­teket szükséges kiállítani. A szakorvosi hálózat fejlesz­tése érdekében a nagvobb községekben fogszakorvosi és gye-mekszakorvosi J-j szárok . szál’ásón és Jászapátiban szü­lészeti és nőgyógyászat! szak­rendeléseket kell bevezetni. Időszerű és napirendre ke­rül a jászberényi kórház új sebészeti paviloniának fel­építése. A megfelelő pénz­ügyi alap biztosításához se­gítségül híviák a mezőgazda- sági üzpmpkpt a ktsz-eket is. A gyógyszertári hálózat bővf+ésére Jászszentandrásor., JászboldoghAzán úi gyógy, szertár énül. Valósággá lesz a száz személyes szociális otthon is a Jászsápban ame­lyet már évek óta terveznek a községek vezetői Fölösödé jászheirfogházán. Jás'árok- szíi'áson és Jászapátiban épül. Ahhoz, hogy mindezek megvalósuljanak, pontosan 7C millió for’rtra van szük­ség. Szükséges ehhez azon­ban az is hogv a iászherénvi járás lakói Mi-ntő« — mint­egy IS millió forint — tár- sada’mi munkával is bozz.á- járvllaeak e na^r-szerű ter­vek valóraváltásához. V. V. A VAROS BELTERÜLETÉN két-három szobás, eset­leg nagyobb helyiségei BÉRELNÉNK. Iroda céljára. „Ipar" jel­igére a szolnoki hirde­tőbe. Növelni a mezőgazda sági h' somokat Az 1970. évi II. törvény — mely a népgazdaság ne­gyedik ötéves tervét hatá­rozza meg — jelentős fej­lesztést irányoz elő, mind a növénytermesztésben. mind az áHattenvésztésben. A Jászságban a harmadik öt­éves terv átlagához viszo­nyítva 2 6—2,8 százalékkal kell növelni a növényter­mesztés hozamait úgy, hogy a tervidőszak vé"ére az egy hektárra jutő műtrágya fel­használás 190 kilogrammra r.öveked ’ék. Az áűpítönvésztésben 3— 3.2 százalékos növekedést kell elérni. Fzen beiül is Mii «nős figve’roet kell fordí­tani a szarvasmarha és ser­tésállomány minőségének és Tovibb gazdagodó községek Ha a kommunális ellátás fejlesztését vizsgáljuk, je­lentős számadatokra bukka­nunk- A következő öt évben a Jászságban kétezer kisla­kás felépítéséi akarják meg­valósítani. Ebből százat tár­saslakásként. Jászárokszállá­son cálcsonortos beruhá­zásként 25 lakást épí­tenek az úi gváreevség mű­szaki dolgozói részére. Nem kis gond a megyének azon a részén sem a megfe­lelő ivóvíz biztosítása. Elha­tározták, hogy a következő években Jászteleken. Puszta- monostoron és Jászfénvsza- ruban vízmüvet építenek a hozzá megfelelő hálózattal. Ezenkívül a i4rásban össze­sen mintegy 60 kilométer hosszúságú vízvezetékháló- zatot kell építeni ahhoz hogv a jelenlegi 36 százalékos ut­cai vízhálózati kiépítettség ló—52 százalékra módosul­jon. A belvízelvezetés érdeké­ben főleg a nagyközségekben építenek jelentős mennyisé­gű csatornát, de emellett a legjobban veszélyeztetett községben. Jánoshidán, tel­jesen kiépítik a belvízcsator­na-rendszert. Ugyancsak a tervek között szerepel 20 ki­lométernyi járda építése, je­lentősen bővítik a villanyhá­lózatot, Vr>rs7erűcítik a für­dődet. íHabh lyiodenoéket épí­tenek f dettnn nk. pnrtrnsíta- nak. sőt a járd, tn-«i«»*én minteov 1? ezer pém-zetmé­fpp ét pltionöw-rVM I, iétp- eífpr'pV Tdc-anátihan S, Jász. árnlrczdUdcnn a SzennwíZet- yezntő hálózat perinrvezeté- két építik ki, a különböző gazdasági egységek an vagi hozzájárulásával, közműfej­lesztési hozzájárulással és számának fokozására. Fon­tos, hogy javuljon az. állat­egészségügyi ellátás. A jász­ságiak tervében jelentős té­telként szemnek az állatte­nyésztés feil-'s-téséhez szük­séges t’irarmánvházis meg­teremtését elősegíti, hogv a +prvidősrakb'm megvalósul a Tisza II, két csatornáig, amet’-ből biztosítható az önr tözővfz. Jelentős helvet foglal el a jószherénvi járás negye­dik ötéves tervében a keres­kedelmi hálóz.at fejlesztése. Él’átatlan körzetekben űj bolteovségpket énítenek. új élelmiszer és innrcikk üzle­teket. vendd"iát«jpari egysé­geket létesítenek. egvéb helvl erőforrások biz­tosításával. Te’jesül a jászdózsaiak ré­gi vágya is: gyaloghíd épül a Tárnán. Jás-felsős-mptgyör- gyön viszont felújítják az al­máséri -törökhi dat. A KPM kezelésében lévő utak többsége is korszerűsí­tésre felújításra szorul. A negyedik ötéves tervben a Jászberény---TászdrnVazállás, a Jánosbida—Jászboldogbá- za. a Jászdózsa—Jásziákó- halmq, a .Tészber-Wr—Jász­apáti. a .Tászoeá*Í---Jd«!TSzent­a ndrás. a .Táozherémi’—.Tász- fePőczentgvörgv. a Jászárok­szá ’ 1 é s— .T d azá í?ó— T>u «z+a npo­nost.or közötti útszakaszok, valamint a 31-es fAVözleke- désl útról csotlairriző iász- i-’dnvi bekötőutat Is felújít­ják. Ú Ukólók, műhely termek, óiodali, napközi• ottuonok épülnek Az eddigieknél sokkal több gondot fordítanak és na­gyobb összegeket is az isko­lai hálózat korszerűsítésére, bővítésére. Jászfénvszarun nyolc, Jánoshidán négy is­kolai tanterem énül. Keresik annak leh"iősígét, hogy ugyancsak még a tervidő­szakban űi iskolák létesíte­nek Jász’-isdren, Jászapáti­ban. Jás7a1sószAntpvX-m-gfj és Já,zszorfqndrdson. Elba- táro-ták. bogy a tervidőszak­ban a naevközséffekhpp 100 százalékban, a kisebb közsé­gekben a szaktárgyakat 70— 75 százzlikhan szaktanárok tanítsák. Jászapátiban cél- csoportos beruházásként a gimnázium mellett két mű­Újabb hót ezer négyszáz munkás Már közöltük olvasóinkkal,

Next

/
Thumbnails
Contents