Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-05 / 285. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. december 5. Uj elnök Mexikóban Mexikóban nagyszabású ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy Luis Eche- verra Alvarez (a gépkocsiban balra), az országnak a szavazatok 86 százalékával meg­választott új elnöke letette a hivatali esküt. A képen mellette áll Gustavo Diaz Ordaz, a lelépő államelnök. (Telefoto — AP—MTI—KS) Harakiri — politikai hullámveréssel Aligha volt még politikai öngyilkosság, amely akkora hullámokat vetett volna kül­földön is, mint a japán Yu- kio Mishima halála a mi­nap- Ebben ugyan kétségte­lenül közrejátszott az, hogy Mishima jelentős író volt, akit sokan a Nobel-díj váro­mányosai között emlegettek, s harakirijét egyszer mór kísérteties hűséggel „végig­élte” a mozivásznon, amikor egyik kedves hősét alakította saját regényének filmválto­Yukio Mishima öngyilkos­sága volt annyira szenzációs napihír, hogy ehelyütt fölös­leges legyen elismételni, mi­ként rohamozta meg híveinek egy csoportjával a Keleti Hadsereg főhadiszállását, tet­te harcképtelenné Mashita tábornok főparancsnokot, s mondott összeterelt katonái előtt uszító beszédet, mielőtt a harakiri hátborzongató szertartása kezdetét vette volna. Nem fölösleges viszont emlékeztetni arra, hogy Mis­hima mindezt a televízióné­zők millióinak szemeláttára csinálta végig: a helyszíni közvetítések!!) jóvoltából or­szág-világ hallhatta, amint felkelésre, a hadviselést tiltó alkotmány elsöprésére hívta fel a japánokat. Yukio Mis­hima tudatosan és szervezet­ten készült tehát az akcióra, akárcsak a mozgalma, a Pajzs Társasága, amelyhez hasonló Noha természetesen Mishi­ma és a szélsőjobboldal fellé­pése elvileg arra is alkalmas lehet, hogy elrettentő ellen­pontként kiemelje a kormány mérsékletét éppen a japán ha­talmi szerepét és „biztonsági szükségleteit” tagoló évtize­des vitában — a harakiri­ügy mégis a lehető legrosz- szabb pillanatban érte a to­kiói kormányt. Mishima ön­A jászberényi Vörös Csillag Mg. Tsz azonnali felvételre keres TEHENÉSZEKET és RÉSZES DOHÁNYOSOKAT. r i Lakást biztosítunk. Fize- | tés megegyezéssel. zatában. Azok a külső körül­mények azonban, amelyek közepette most, november utolsó napjaiban, a szamuráj­időket idézve eldobta magá­tól az életet — a japán való­ságnak azt az oldalát állítot­ta hirtelen rivaldafénybe, amelyet hosszú hónapokon át jótékony árnyékban tar­tott az Expo—70 világkiállí­tás ragyogása. S ez: a nacio- nälista és militarista hagyo­mányok ébresztgetése. nacionalista szervezet több száz működik újabban a ja­pán szigeteken. Valójában Yukio Mishima már márciusban bejelentette, hogy miután a parlament aligha fogja módosítani az alkotmányt, „nem marad más hátra, mint az államcsíny”. Ezt az államcsínyt Mishima a hadsereggel együtt kívánta volna végrehajtani: a novem­beri főhadiszállás-foglalás eredetileg jeladásnak készült, hogy a szélsőjobboldal — mindenütt megtalálható — erői támadásba lendüljenek és kikényszerítsék a fokozott fegyverkezéshez vezető for­dulatot. Ma még nem lehet felmérni, hogy e politikai ha­rakiri, bár közvetlen célját nem érte el, nem vonja-e maga után a szélsőjobboldali csoportok fegyveres kilengé­seit — amitől Japánban so­kan aeeodalommal tartanak gyilkosságát ugyanis alig egy hónap'választotta el csupán a kormány katonai „Fehér Könyvének” jóváhagyásától és az 1972—1976-ra szóló úgy­nevezett védelmi terv adatai­nak nyilvánosságra hozatalá­tól. Igaz, a hivatalos doktrína elmarad a széjsőjobboldal igényeitől, mégis elgondol­koztató adatokat tartalmaz. Már csak azért is, mert a következő négyéves időszak­ra a folyó terv két és félsze­resét, kereken tizenhat mil­liárd dollárt tábláz be kato­nai kiadásokra, s ezzel a het­venes évek közepére _ az E gyesült Államokat leszámít­va — a tőkés világ legfejlet­tebb haderőinek színvonalá­ra emeli Japán úgynevezett „önvédelmi erőit”. A katonai Fehér Könyv nyíltan beszél róla, hogy a japán fegyverek­nek kell betölteniök azt a hatalmi űrt, amely Délkelet- Ázsiában az Egyesült Alla­mok esetleges kivonulása után keletkezik. Mi több, mind a Fehér Könyv, mind Nekaszone hadügyminiszter — éppen a Mishima öngyil­kosságát követő sajtónyilat­kozatában — olyan értelme­zést próbál adni a japán al­kotmánynak, amely szerint megengedhető a „védelmi cé­lú” atomfegyverkezés (takti­kai atomfegyverekkel). En­nek az értelmezésnek különös nyomatékot ad, hogy a Fe­hér Könyv a nukleáris töltet célbajuttatására is alkalmas japán rakéta-arzenál meg­duplázására készül... A dzsinnek és a gázpedál Tudnivaló, hogy Japán a tőkés világ egyik legerősebb ipari hatalma. Sokasodnak a jelek, hogy egyes, a régi mi­litarista kaszttal összefonó­dott gazdasági és politikai körökben időszerűnek érzik, hogy a japán katonai poten­ciált is ehhez a „technológiai nagyhatalmi” helyzethez iga­zítsák. A hivatalos, és az al­kotmányos lehetőségeken be­lül kiskapukat kereső fegy­verkezési program veszélyeit éppen az a nacionalista-so­viniszta háttér emeli . ki, amely Yukio Mishima hara­kirijéhez is a keretet szolgál­tatta- Nem utolsó sorban azért, mert sokak véleménye szerint Nakaszone hadügymi­niszter közismert szélsőjobb- oldali kapcsolatai és a Fehér Könyv fegyverkezést gyorsító tervszámai, amelyek hóna­pok óta közszájon forogtak, ösztönzőleg hatottak a mili­tarista hangulatot élesztgető csoportokra. S megfordítva: ezek a csoportok, mint a pa­lackból kiszabaduló dzsinnek, alkalmasint arra kényszerít­hetik a kormányt, hogy még jobban rálépjen a fegyver­kezési gázpedálra. Yukio Mishima öngyilkos­sága — a párizsi Monde tu­dósítójának szavaival — arról tanúskodik, hogy valami nincs rendjén Japán politikai egészségével. Az író a drámai harakirit egy nacionalista puccs jeladásának szánta: tet­te — szándékával ellentétben — talán alkalmas lesz arra, hogy ráébressze honfitársait az újonnan erjedő militariz- mus tényeire és veszélyeire. Vád­beszédnek beillő kiállítás A hatalmas — négyszer három és fél méteres — vá­szon ökölcsapásként éri a lá­togatót. Ez Bemard Lorjou új módszere. Jelenleg a kiál­lítás a Galliere múzeumban kapott helyet, majd bemutat­ják Lengyelországban, az Egyesült Államokban, Japán­ban. A mű alkotójá a 62 éves, mosolygó arcú boszorkány­inas. A boszorkánybarlang Bloistól 7 kilométerre, egy ' álomszép kertben található. Hosszú évek óta itt folytatja Lorjou alkimista tevékenysé­gét, Franciaország legszebb kertjének szívében. Űj alkotásán színorgia, vér­patak. Kiabáló színek, ke­gyetlen vonások, sokszínű ru­hák. az őrület arca. — Meg akartam festeni Sharon Tate meggyilkolását, magyarázza Bemard Lorjou- Véleményem szerint ez az esemény szimbolizálja a leg­jobban társadalmunk borzal­mát és zűrzavarát. A család tengődött Bloisban vagyunk, az első világháború előtt. A szomszé­dok arról beszélnek, hogy Bemard, Lorjou újságárus fia nem életképes gyerek. 1908. szeptember 9-én született. A család nyomorúságos odúban lakott, szegényes fizetésből tengődött, ennivalóra is alig tellett. Tizenkétéves korában egy este megszökött otthon­ról. Egy szerencsés véletlen folytán felfedezték rajzkész­ségét és ettől kezdve hivatá­sának szentelhette magát. Küzdelmes pályakezdésének első időszakában ismerkedett meg Yvonne Mottet-val, aki haláláig hűséges társa volt. 1945-ig kellett várnia, mire eladhatta első vásznát. És hirtelen, a világégés zsa­rátnoka felett felmagaslik egy „tanú”, Lorjou, aki a fájda­lom és a szenvedés nevében alkot. Yvonne és Bemard két gyermeket fogadott örökbe. De Yvonne már nincs többé. Amikor meghalt, Lorjou sen­kinek sem beszélt a haláláról, s még ma is, a magány per­ceiben Yvonne-nal beszélget. 1969. augusztus 11-én Lorjou az újságból értesül Sharon Tate meggyilkolásáról. — Hirtelen megértettem, ! hogy ez az év legnagyobb j drámája. Mindent magába foglal: az erkölcsöket, a kor­szakot, a fiatalságot, a ke­gyetlenséget­A műrésznek merni kell Egy évet töltött szakadat­lan munkában a spanyolor­szági Marbellaban lévő mű­termében, ahol az év nagy részét tölti. Lorjou ismét végigpillant a nyolcvan rajzon és vásznon. Felteszi Yvonnenak, a régen eltávozott társnak a kérdést: vajon volt-e értelme ennek a nem mindennapi vállalkozás­nak? Vajon mi lesz a sorsa? — Az én koromban merni kell. Életemnek abba a kor­szakába lépek — mondja —, amikor bármi történjék is, az aki méltó az ember névre, nem rejtőzhet el többé. Teljesítették a „normát99 A Német Szövetségi Köz­társaság rendőrszakszerveze­tének vezetői nagy gondban vannak. A rend nyugatnémet őrei 1969-ben több mint egy­millió túlórát teljesítettek. A rendőrség ugyanis képtelen megállítani a bűnözés egyre növekvő hullámát 1969-ben az NSZK-ban összesen 2,2 millió bűntényt követtek el: minden négy órára esik egy gyilkosság, minden kilenc percre egy nemi erőszak és más közerkölcsbe ütköző bűn- cselekmény, minden három percre egy csalás. Az NSZK minden huszonnyolcadik la­kosa valamilyen bűncselek­mény áldozata. Keveset költenek Franciaországban az úthálózatra A nyugati országok autós klubjainak szövetsége a kö­zelmúltban érdekes vizsgála­tot végzett. A vizsgálatnak az volt a célja, hogy 15 iparilag fejlett hyugati ország adatai alapján meghatározzák, mennyit költenek általában útépítésre, s hogy, mekkora az egyes országok autóparkja és úthálózatuk teljes hossza. A vizsgálat során kiderült, hogy a 15 ország közül Fran­ciaország áll az utolsó vagy csaknem az utolsó helyen. Így például Franciaország nemzeti jövedelmének mind­össze 1,34 százalékát fordít­ják útépítésre. A vizsgált or­szágok közül Franciaország­ban a legalacsonyabb ez az arány. Az egy lakosra jutó útépítési és karbantartási ki­adások tekintetében Francia- ország a 12., az egy gépkocsi­ra átszámított hasonló kiadá­sok tekintetében a 14., az egy kilométernyi útra jutó építé­si és karbantartási költségek tekintetében a 15. helyen áll,, Az üzbég sivatagok kincsei A sivatagok meghódítása jelentősen fellendítette az üz­bég gazdasági élet fejlődését. Gyapot, gáz, arany, villamos­energia, vegyianyagok azok a legfontosabb termékek, amelyekkel a pusztaságok megajándékozták a népgaz­daságot. Az SZKP XXIII. kongresszusának irányelvei az 1966—1970-es ötéves terv­re kitűzték a Kizilkumban és a közép-ázsiai köztársaság más nagykiterjedésű síksá­gain létrejött új mezőgazda- sági és ipari ágazatok fej­lesztését. A jelenlegi ötéves tervben a Kizilkumban megindult az aranyérc lelőhelyek feltárá­sa, és ezzel az Üzbég Szocia­lista Szovjet Köztársaság a Szovjetunió egyik legnagyobb nemesfém termelő tagálla­mává vált. A sivatag köze­pén megépült az első arany­nyerő kombinát. Üzbegisztánban hozzák fel­színre jelenleg a Szovjetunió­ban kitermelt minden hato­dik köbméter földgázt. Cső­vezetékek épültek, amelyek a szomszédos közép-ázsiai köz­társaságokba, az Uraiba, Moszkvába és Leningrádba is eljuttatják az értékes alap­anyagot. A munkabér-növekedés ötéves normatívái Az NDK következő ötéves tervében (1971—1975) előirá­nyozták, hogy bevezetik a népi vállalatoknál és kombi­nátokban folyósított bérek növekedésének megtervezésé­re vonatkozó állami normatí­vákat. Az a feladat, hogy normatívákkal teremtsenek kapcsolatot a munkabéralap és a munkatermelékenység között. Különös figyelmet fordíta­nak arra, hogy a munkater­melékenység növekedése a kollektíva tényleges eredmé­nyein alapuljon és a norma szerinti kiszámított munka­bérnövekedés egyensúlyban legyen az árualap növekedé­sével. A munkabérnövekedés ötéves normatíváit csak azok­nál a vállalatoknál é$ kombi­nátokban fogják lerögzíteni, ahol megvannak az ehhez szükséges előfeltételek. Egyes esetekben két évre szóló, vagy három évre szóló nor­matívákat fognak megállapí­tani. A vállalatok és kom­binátok többsége az 1971—' évi tervidőszakra évekre fel­bontott normatívákat kap* Az arab beruházások megkönnyítése Az iraki forradalmi pa­rancsnokság tanácsa elhatá­rozta, hogy „bátorítja” az Irakban eszközölt arab be­ruházásokat. Ennek értelmé­ben az iraki hatóságok már hozzákezdtek a megfelelő tör­vényes rendelkezések meg­változtatásához és kiegészí­téséhez, hogy a külföldi tő­kebefektetésekre vonatkozó jelenlegi, viszonylag szigorú szabályok alól felmentsék a2 arab eredetű tőkeberuházáso­kat. A kivételes elbírálás nem vonatkozik magánberuházá­sokra és a név szerint felso­rolt gazdasági ágazatokra. Az iraki hatóságok az arab or­szágokból beáramló tőkét el­sősorban az idegenforgalom és egyes ipari létesítmények felé szeretnék irányítani. Olajszállítás Romániába Az 1968 áprilisában kötött román—szaúd-arábiai szerző­dés értelmében a Petromin 3 és fél éven keresztül 9 mil­lió tonna, kb- 100 millió dol­lár értékű nyersolajat impor­tál román áruk és felszerelé­sek ellenében. Szaúd-Arábiai források szerint, amikor az államilag ellenőrzött Petro­min a szerződést kötötte, re­mélte, hogy megkapja a liba­noni hatóságok jóváhagyását közös szaúdi—libanoni fino­mító építésére a Földközi­tenger partján, amihez Ro­mánia szállította volna a szerződés alapján a berende­zést. A libanoni beleegyezést azonban nem lehetett meg­szerezni a szaúdi arab nyo­más ellenére sem. Szaúd- Arábia úgy próbált hatni Li­banonra, hogy a múlt évben megtagadta a két ország kö­zötti gazdasági szerződés meg­újítását. Hivatalos libanoni források szerint, bár a libanoni kor­mány először elvileg bele­egyezett a finomító építésé­be. az illetékes hatóságok ké­sőbb úgy határoztak, hogy nincs szükség ilyen finomí­tóra. mert már van kettő Li­banonban, egy az IPC (Iraq Petr. Co.) Tripoliban, egy másik a Medreco (Mediterra­nean Rifining Co.) tulajdoná­ban Szidonban. A világ aranytermeléséről Immár negyedik éve csak­nem változatlan képet mutat a világ aranytermelése. Az Egyesült Államokban az aranytermelés — amely 1967—1968-ban a sztrájkok miatt csökkent — 1969-től is­Milliókat Minthogy Lengyelország­ban a traktorokkal folytatott versenyben a lovak alul ma­radtak és lassan kiszorulnak a mezőgazdaságból, most az exportban kezdenek „karri­ert” csinálni. Lengyelország lóexportja évente 10 millió dollár hasznot hoz. A sport­mét emelkedett. Valamelyest növekedett a Dél-afrikai Köz­társaság aranytermelése is. E növekedést azonban gyakor­latilag ellensúlyozta a kana­dai és ausztráliai aranyter­melés tartós csökkenése. érő lovak és versenylovak árverésén idén amerikai, holland, an­gol, svájci és más kereskedőig vásároltak lengyel lovakat. A legmagasabb árat idén a Bajdak nevű telivér verseny­ló érte el, amelyért egy kül­földi kereskedő 30 000 dollárt fizetett A Pajzs Társasága A Fehér Könyv

Next

/
Thumbnails
Contents