Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-05 / 285. szám

1970. december 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s \ A visontai óriás Európában egyedülálló építmények azok a Heller-Forgó féle magyar—svéd szabadalom alapján épített hűtőtor­nyok, amelyekből Visontán most épült fel a második és egyben az utolsó. Magassága 116 méter, átmérője 100, falvastagsága pedig a kezdeti méterek után egyöntetűen 18 centiméter. A Gagarin Hőerőmű újabb 200 megawat­tos egységéhez készült vízhűtő torony kivitelezője a 31. számú Állami Építőipari Vállalat. Az építők most levo­nulnak, ezután kezdődik a bűtőclcmek beépítésének — hosszadalmas munkája. (MTI foto: Kunkovács László felvétele—KS) Több nő dolgozik Változatlanul rosszak a munkakörülmények A népszámlálási adatok szerint 1970. január 1-én a jászberényi járás lakosainak száma 66 797, ebből 33 930 nő. A járásban az elmúlt években jelentősen nőtt a nők foglalkoztatottsága, öt évvel ezelőtt 7202 nő dolgo­zott, jelenleg 9333, vagyis a Hogyan alakultak a jöve­delmek? Tavaly , 500 forint alatti keresetet 15 százalékuk ért el, míg a férfiaknál ez az arány 12 százalék volt. Két­ezerötszáz forint feletti fize­tést a férfiak 19,77 százaléka kapott, a nőknek csak 2,29 százaléka. A nők átlagos havi jövedelme 1000—1500 forint között van. A rendelkezésre álló ada­tok szerint a dolgozó nőknek csupán 21 százaléka rendelke­zik szakképzettséggel és ez A nők foglalkoztatottságá­val nem növekedett arányo­san a szociális és szolgáltató jellegű létesítmények száma. Az elmúlt években például óvoda bővítés egyáltalán nem, bölcsőde korszerűsítés is csu­pán Jászalsószentgyörgyön volt. Az a tény, hogy ezekben az intézményekben a felvéte­leknél előnyben részesítik az egyedülálló anyák és a nagy- családosok gyermekeit, csu­pán az elosztást teszi igazsá­gossá, a helyhiányt nem szünteti meg. A járás terü­letén összesen 2634 óvodai, napközi és bölcsődei hely van. Az igények figyelembe­vételével sürgősen szükség lenne további 490 helyre. munkaképes korúaknak 36,52 százaléka. Elsősorban a huszonegy termelőszövetkezetben, ipari üzemekben, a ktsz-eknél, az ÁFÉ'SZ-eknél, a művelődés- és az egészségügyi munkate­rületeken dolgoznak. érződik a nagy fizetés kü­lönbségekben. Az utóbbi években ugyanis a mezőgaz­daságból mind több nő ment az iparba dolgozni és ezek többségének nincs semmilyen szakképesítése. Egyébként nemcsak az iparban, a mező- gazdaságban, ktsz-ekben, az ÁFÉSZ-ekben szintén magas a szakképesítés nélkül dolgo­zó nők száma. Az utóbbi kü­lönösképpen károsan érezteti hatását a szolgáltatások, a kereskedelem színvonalában. Nem kielégítő a háztartási munkát megkönnyítő szolgál­tatások fejlesztése. Nincs megoldva a háztartási gépja­vítás, Patyolat-fiók sincs a járásban, csupán Jászberény­ben. Ami a munkahelyek szo­ciális helyzetét illeti: a 21 termelőszövetkezet közül pél­dául csak tízben van öltöző, fürdő, ebédlő, de az ellátás ezekben sem kielégítő. Leg­több tsz-ben a foglalkozta­tottság emelésének előfelté­tele a szociális jellegű beru­házások megvalósítása. A vizsgált községekben a fog­lalkoztatott nők több mint 10 százaléka visel társadalmi tisztséget a tanácsokban, s a társadalmi és a tömegszerve­zetekben. A községi tanács­tagok 24 százaléka, a vb-ta- gok 16 százaléka nő. Az egészségügy és művelődésügy területén 164, a szövetkeze­teknél 456 nő tölt be külön­böző tisztséget. Ezek a számok azt bizo­nyítják, hogy a vezetésben még mindig kevés hely, jut a nőknek a jászberényi járás­ban is. Ösztönözni a vállalatokat A jászberényi járási tanács vizsgálata alapján megálla­pítható, hogy a vidékükön dolgozó nők gazdasági, szo­ciális helyzete még nem ki­elégítő. A kormány 1013/1970. számú határozata végrehajtá­sának elősegítésére a tanács a következő feladatok meg­valósítását tartja szükséges­nek: azokat az ipari vállala­tokat. üzemeket és szövetke­zeteket, amelyek munkaerő- hiánnyal küzdenek, ösztönöz­ni kell, hogy nyújtsanak anyagi támogatást óvodák, bölcsődék, napközi otthonok építéséhez. A járási tanács vb szakigazgatási szervei szintén segítenek a községek­nek bölcsődék, óvodák és napközik bővítésében. A nagycsaládos és kisgyer­mekes anyák helyzetének to­vábbi javítása érdekében meg kell oldani a 4—6 órás fog- lelkoztatást, a bedolgozói rendszer továbbfejlesztését- Ahol állami ipari telepítés nem várható, szorgalmazni kell a szövetkezeti iparfej­lesztést. A jövőben fejlesztik a jászapáti Ruházati Ktsz-t, a jászkiséri kivarró üzemet. I. A. Aránytalan jövedelemnövekedés Csak az elosztásban Rászolgálni a bizalomra Egy év múltán, jóleső érzéssel... Alig' valamivel több mint egy éve dolgozik a Hűtőgép­gyár pártbizottságának titká­ri munkakörében Kárpáti József. Hogyan emlékszik vissza az eltelt időszak mun­katapasztalataira, mit tart közülük a legfontosabbak­nak — erről beszélgettünk, Válaszút, előtt Egy évvel ezelőtt — mint mondja — életének addigi legnehezebb válaszútja elé került, amikor e tisztség vi­selésére vállalkozott. Na­gyon nagy megtiszteltetés volt ez, de legalább akkora felelősség is, ami bizony kezdetben egy kis szoron­gással is eltöltötte a feladat nagysága miatt. Azelőtt üze­mi meo-részlegvezető volt a gyárban. A feszélyezettség leküzdé­séhez nagymértékben hozzá­segítették új munkatársai, a párt-vb tagjai és a gyár gaz­dasági vezetői. Nagy köny- nyebbség volt, hogy velük minden kérdésben véleményt cserélhetett, amiben ennek szükségét látta. Már az első hetekben is adódtak problé­mák, amelyek megoldásával kapcsolatban állást kellett foglalnia, s egyedül ez ne­héz lett volna. A gyár dol­gozói közül kezdetben is so­kan felkeresték személyes és munkahelyi ügyeikkel, amelyek többnyire sokolda­lú tájékozódást követeltek, hogy eldöntse: vélt vagy jo­gos problémáról van-e szó. Az első nagy feladat a vállalat gazdasági átszerve­zésével kapcsolatban adó­dott Az év elejétől megva­lósult új vállalati felépítés­hez megfelelő változtatáso­kat kellett végrehajtani a pártszervezeteknél is. A de­centralizálás során a koráb­bi nyolc helyett tíz alapszer­vezet jött létre, s ötnél egy­idejűleg vezetőségválasztást is kellett tartani. A szerve­zeti élet e nagyarányú vál­tozásai érthetően sok mun­kát adtak a párt-végrehajtó­bizottságnak és fiatal tit­kárának. De alig tudta le a velük kapcsolatos gondokat, máris a pártmunka egyéb felada­taival találta magát szem­ben. Gazdaságpolitikai in­tézkedési tervet, munka­programot kellett kidolgozni, s közben a soron következő testületi üléseket is előkészí­teni, levezetni. Ámbár — te­szi hozzá — az idő múltával mindinkább beletanul ebbe az ember. így volt ez első­sorban a végrehajtó bizott­sági üléseknél, amelyek nyílt állásfoglalásai, élénk vitái nagyban hozzájárultak a tárgyalt kérdések helyes eldöntéséhez és a jó végre­hajtáshoz is. Amire bizton építhet A kollektív vezetésnek e pótolhatatlan segítőereje mellett a munkában szerzett tapasztalatainak fontos ta­nulságaként fogalmazta meg önmaga számára, hogy az idősebb, tapasztalt párttagok véleményére bizton alapoz­hat. S amennyire az íróasz­talhoz is kötötte egy-egy fel­adat, legalább annyira kész­tette ugyanaz az üzemekbe is, ahol a munkához nélkü­lözhetetlen, közvetlen tájé­kozódásra nyílt alkalma. Ily módon ismerkedni meg a problémákkal és megoldás­hoz segíteni az emberi gon­dokat — ez a pártmunka igazi szépsége —vallja Kár­páti elvtárs. Az utóbbi hetek, sőt hó­napok fő feladatát a X. kongresszusra való felkészü­lés adta, az alapszervezeti taggyűlésekre, a vállalati púrtértpkezletre tett előké­születekkel. Az egy év előttinél már kevesebb izgalommal, de ugyanolyan jóleső érzéssel töltötte el a Bizalom, hogy a pártbizottság újból titká­rává választotta. Tele van újabb és újabb tervekkel, s naponta adódnak szép szám­számmal a munkaprogra­mon kívüli feladatok is; Ezeknek a minél lelkiisme­retesebb ellátásával a ka­pott bizalomra — mint mondja — a következő négy évben is a lehető legjobban igyekszik rászolgálni, érde­mesnek bizonyulni. Teljesedjék sikerrel ez az igyekezete. M. I. Rendelet a központi területfejlesztési alap fe. használásáról Kijelölték a központi támogatásban részesülő területeket Megyénk is érdekelt Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminisz­ter együttes rendeletet adott ki a területfejlesztési alap felhasználásáról és a területi iparfejlesztés egyéb szabá- lyozóiróL Egy korábbi kormányhatá­rozat alapján központi terü­letfejlesztési alapot létesíte­nek, amelyből a rosszabb kö­rülmények között lévő terü­letek termelőberuházásait, illetve ahol szükséges, a gaz­dasági szerkezet átalakítását támogatják. A központi területfej­lesztési alap a negyedik öt­éves tervidőszakban három részre oszlik. Alapszerűen kezelt összegek­ből támogatják egyes terüle­tek iparfejlesztését, a szén- bányászati területek ipari szerkezetének változtatását, a fővárosi iparkitelepítést. Az iparfeilesztési alapból meghatározott területeken olyan gyárak, telephelyek létesítését, meglevők bővítér sét segítik, amelyek legalább száz embert foglalkoztatnak, illetve amelyekben legalább 20 százalékkal nő a foglal­koztatottak száma. A rendelkezés bizonyos korlátozásokat is tartal­maz, s meghatározza, hogy milyen esetekben néni nyújtható támogatás. A szénbányászati területek ipari szerkezetének változta­tására szolgáló alanot a ko­rábbi rendelkezéseknek meg­felelően használják fel. A fővárosi markitelemtési alánból elsősorban a kitele­pítésre kötelezett fővárosi üzemek költöztetését kell tá­mogatni, de ezen felül olyan üzemek áttelepítését is se­gíthetik, amelyek létszámigé-* nyesek és nem kötődnek a fővároshoz, vagy zavarják a lakosságot, a fővárosi város- rendezési tervek végrehajtá­sát. feltéve, hogy kitelepíté­sükkel a meghatározott terü­letek iparfejlesztését segítik elő. A központi területfejlesz­tési alapból támogatott és a meghatározott területe­ken tervezett ipari beruhá­zásokhoz szükséges szak­emberek segítséget kaphat­nak a letelepedéshez szük­séges lakás megszerzésé­hez. Ha családi házát, vagy tár­sasházat építenek, az OTP az általános érvényű hitel- feltételek keretei között az átlagnál nagyobb összegű kölcsönt adhat az átlagosnál kedvezőbb leíárati időre. A rendeletben a ne-»vedik ötéves tervidőszakra kijelöl­ték a központi támogatásban részesülő területeket. Ezek a következők: Szabolcs-Szat­már megye, Hajdu-Bihar megye. Debrecen és Hajdú­szoboszló város és a derecs­kéi járás kivételével; Békés megyében a szeghalmi és a szarvasi járás, továbbá Szarvas, Békéscsaba és Gyu­la; Szolnok megyében a tisza­füredi és a kunszentmárto­ni járás, Karcag és Mező­túr; Bács-Kiskun megyében Kis­kunfélegyháza: Tolna megyé­ben Szekszárd és Dombóvár és a dombóvári járás: So­mogy megyében a barcsi tá­rás: Zala megyében a lenti járás: Borsod megyében a sátoraliaúihelyi járás, Sátor­aljaújhely és Sárospatak; Ba­ranyában Pécs: Vas megyé­ben a körmendi járás. AGRO­IJNFORM Csütörtökön délelőtt Szó' rokon a TIT helyiségét* Komjáthy Lajos, az AGRC INFORM munkatársa. Hói váth Attila, az IBUSZ-AG- ROINFORM központi mezt gazdasági utazási iroda vt zetője és Tóth László mt gyei irodavezető tájékoztat ták a megye mezőgazdaság üzemeinek vezetőit az 1970 es év mezőgazdasági vonat­kozású utazásainak erdemé nyeiről, s ismertették a jövt évi elképzeléseket is. Az 1970-es év tapasztala­tait ismertetve ’ javaslátoka kértek a megjelentektől í jövő esztendő mezőgazdasá­gi szakprogramjainak össze­állításához. A tájékoztatóból kitűnt, hogy növekszik a szakmai tanulmányutak je­lentősége. 1968-ban pl. 800- az utaztak külföldi szakmai látogatásra, a Következő év­ben már jóval több mint négy és félezren. Ez év ok­tóber végéig csaknem há­romezren jártak tanulmány­úton más országokban, s a hátralévő egy hónap során még négyszázan látogatnak külföldre. Ezek a számok jól érzékeltetik a szakmai utazások iránt megnöveke­dett érdeKlődést. A tájékoztatón elmondot­ták, hogy a jövő évtől úgy igyekeznek összeállítani a kiutazó csoportok útiterveit, hogy a résztvevők ne csak szakmai jellegű, hanem kul­turális, általános műveltsé­get fejlesztő programokon is részt vehessenek. Az IBUSZ-AGROINFORM iroda minden nemzetközi je­lentőségű mezőgazdasági jel­legű kongresszusra, kiállí­tásra, tanácskozásokra szer­vez csoportokat. Igyekeznek megkönnyíteni a tapasztalat- szerzést azzal, hogy a kül­földre induló szakmai cso­portokat film és fototechni­kai eszközökkel is ellátják. Hét szocialista és tizenegy nyugati országba terveznek utazásokat. Szovjetunióban élelmiszeripari, méhészeti, baromfitenyésztési, szőlésze­ti, szeszipari, erdészeti és faipari, állattenyésztési, rizstermesztési és me­zőgazdasági gépészeti prog­ramokat szerveznek. Akik a zöldség- és virágtermesztés iránt érdeklődnek, azok vá­laszthatnak bolgár, dán és belga utak között. A rét- és legelőgazdálkodást legjob­ban a svájci szakprogram során tanulmányozhatják a magyar szakemberek. — eg — Kísérleti szocialista munkaiskola Társadalmi igény, hogy a régi tanulóiskolát szocialista munkaiskola Váltsa fel, amely komplex módon ké­szíti elő a gyermekeket — a holnap felnőttjeit — a gaz­dasági. nolitikai, kulturális gyakorlatra. Ilyen munkaiskola kiala­kítására vonatkozó kísérlet kezdődött meg az idei őszön a Baranya megyei Szentlő- rincen. A kísérlet lénvege. hogy egyszerre négy terüle­ten és irányban építik fel a szocialista munkaiskolát. E négy terület: a korszerűen szervezett tanulás, a terme­lés-gazdálkodás, a politikai­közéleti tevékenység és végül a szabadidő alkotó felhasz­nálása. Ezek a pedagógiai el­vek eddig is érvényesültek iskoláinkban, de más-más tí­pusú intézetekben, míg a szentlőrinci általános iskolá­ban koncentrálták. Egy tanévnyi általános elő­készítés után az 1970—71-es tanév első osztályával kezdő­dött meg az izgalmas kísérj let és nyolc évig tjirfc . v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents