Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-05 / 285. szám
1970. december 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ék Rekordok éve — Száztízmilliós kártérítés — Nincs többé TÁV Mérlegen az Állami Biztosító ez évi munkája — Az idei esztendő minden eddiginél nagyobb helytállást követelt tőlünk — mondta beszélgetésünk kezdetén Dobos István, az Állami Biztosító Szolnok megyei Igazgatóságának vezetője. — Valóban rendkívüli volt az 1970-es év, nemcsak azért, mert jelentősen nőtt megyénkben a biztosítottak száma, hanem, mert a rendkívüli időjárás tőlünk is fokozott munkát követelt. Ugyanakkor a károk értékének térítése eddig soha nem tapasztalt összegre emelkedett. Ami a díjbevételeket illeti, hisz ez a biztosító munkájának egyik értékmérője: az az idén 5 százalékkal haladta meg a tavalyit. Ezen belül például az állami és szövetkezeti díjbevétel mintegy 3,5—4, a lakossági 13 százalékkal volt több. mint 1969- ben. A károk kifizetését illetően: november 1-ig áll az igazgatóság rendelkezésére pontos adat és ez azt jelenti, hogy ezek az összegek az év végére még tovább növekednek. A már említett időpontig összesen 110 millió forint kártérítést fizettek ki. Ebből állami vállalatoknak 10, szövetkezeteknek 84, a lakosságnak 14, a kötelező gépjármű biztosításra 2 millió forintot. — Nagy feladatot jelentett számunkra az 1017-es kormányrendelet végrehajtása — folytatta az igazgató. — Annak értelmében kellett felmérnünk az ár- és belvízkárokat Szolnok megyében. Tizenhat kárszakértőnk 100 800 katasztrális holdat mért fel. Ebből 32 000 hold volt a teljesen kipusztult kalászosok, 50 000 hold a részlegesen kipusztult kalászosok területe. — Az ár- és belvízkárokra milyen térítést fizettek? — A nagy károk ellenére mindössze 20 millió forintot. Miért? Sajnos egyetlen termelőszövetkezet sem rendelkezett belvíz-kiegészítő biztosítással. A megyében mintegy félmilliárd forint a gazdaságok belvíz okozta kára. Ebből mi 250 millió forintot megtérítettünk volna. Ugyanakkor e biztosítási formából összesen 10 millió forint lett volna a díj. Ez egyúttal azt is mutatja, hogy a jövőben nekünk is, de a gazdaságoknak is fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a belvíz-kiegészítő biztosítások megkötésére. A továbbiakban arról is beszélt az igazgató, hogy a TÁV (a tsz-ek régi vagyonbiztosítása) az idén lejár, ezután új, összevont vagyonbiztosítást lehet csak kötni.'' Érdekes újdonságról is beszámolt Dobos István. 1971. január 1-től a 42/1970. kormányrendelet értelmében minden gépkocsira kötelező felelősségbiztosítást kell kötni. Ez az állampolgárok védelmét szolgálja, mivel a gépjármű károkat (baleseteket is) azonnal rendezi a biztosító anélkül, hogy ismerné a kárt okozó gépkocsivezetőt. Ezért most a me gyében Szolnok után Karcagon és Jászberényben is külön gépjármű kárrendezésig helyet létesítenek. Ugyancsak jövőre vezetik be a hűségjutalom jellegű életbiztosításokat, a törzsgárda tagok védelmére, amelynek jele: RV/10. Ezt az állami vállalatok és a szövetkezetek egy aránt megköthetik munkavállalóik javára. Ez azt jelenti, hogy tíz év múlva tízezer forint készoénzt fizet ki a biztosító, de ha az e módozatban résztvevő dolgozó ezen idő alatt kilép a vállalattól. akkor a díjként befizetett összeget visszatérítik a vállalatnak, vagy a szövetkezetnek. Ennek a biztosításnak egyébként többféle módozata is van, így például, ha valaki időközben meghal, nagyobb összegű segélyt kap a hozzátartozója. V. V. A rend, fegyelem, a közösség érdekében A vezetésé? bizottság munkája az űjszászi Szabadság Tsz-ben Az 1967. évi Hl-as- törvény alapján hozták létre a termelőszövetkezetekben a vezetőség bizottságát. Mint a nevéből is kitűnik, tagjait a közös gazdaság választott vezetőségi tagjai közül nevezik ki. Méghozzá a közgyűléstől kapott megbízás szerint, négy évre. Korábban a vezetőség foglalkozott a tagsági viszonyból eredő jogvitás ügyek intézésével, a vezetőség gyakorolta a fegyelmi jogkört is. A tsz törvénynek megfelelően a jogvitás ügyek és a fegyelmi jogkör a vezetőség bizottságára tartozik. Levette ezeket a gondokat a vezetőség válláról, s az fontosabb ügyekkel behatóbban foglalkozhat. Nem formálisan Az űjszászi Szabadság Tsz-ben 1969 január elsejével hozták létre a vezetőség bizottságát, mely öttagú. Üléseiket, a gazdaság jogtanácsosa, dr. Tatár József készíti elő. Rendszeresen meghívják ezekre az ellenőrző bizottság elnökét és az illetékes üzemágak vezetőit is. A döntési jog azonban a bizottság tagjaié. A megyében sok helyen csak formális a vezetőség bizottságának működése, Űjszászon viszont jól dolgozik. Az idén 12 esetben kellett tárgyalniuk. A tavaszi, nyári hónapokban egyszer sem, az őszi betakarítás idején annál többször. A Szabadság Tsz-ben rend, fegyelem uralkodik, ám itt is akadnak olyanok, akik megfeledkeznek magukról, zavarják a munkarendet, a fegyelmet és hozzányúlnak a közösség vagyonához. Ezt pedig nem tűrik el ebben a gazdaságban. Nem mindenáron büntetni A vezetőség bizottsága nem híve a minden áron való büntetésnek. Inkább nevelni igyekszik a tsz tagjait, azok csaláltagjait, akik résztvesznek a közös munkában. Ugyanígy a kívülállókat is. Az utóbbiak állatai sokszor tesznek kárt a közösben. Az idén 350 személynek küldtek ki írásbeli felszólítást, figyelmeztetést, a munkafegyelem megsértése, károkozás miatt. Közülük kétszázan kívülállók, a többiek tsz-tagok, illetve alkalmazottak. A magasabb vezető beosztású emberek — fómezőgaz- dász, főkönyvelő, gépészeti vezető, jogtanácsos, főállattenyésztő és főállatorvos — első fokon fegyelmi jogkört gyakorolhatnak. Eleinte féltek tőle, hisz „kénves” kérdésekben kellett dönteni ök, közvetlen beosztottaikat nem szívesen vonták felelősségre. Az utóbbi hónapokban azonban változott a helyzet, a szakvezetők bátrabban gyakorolják jogkörüket A vezetőség bizottsága első és másodfokon gyakorolja a fegyelmi jogkört. Az idén 26 személy ügyét kellett megtárgyalni, s 14 ügyben határozni. A büntetésnek milyen fokozatai vannak? írásbeli megrovás, egyes kedvezmények megvonása (háztáji termék díjmentes hazaszállítása, olcsó baromfi, malac és árpavásárlás). Továbbá a kiegészítő részesedés csökkentése, az alacsonyabb munkakörbe helyezés és a kizárás. Az utóbbira nem került sor Üjszászon. A többi büntetésnemre annál inkább. A bizottság az idén kilenc fegyelmi határozatot, 2 kártérítési határozatot hozott, egy tagsági vitában döntött és 2 jogtalan munkabér követelést utasított el. A kiegészítő részesedést négy személynél 15—20 —30 százalékos arányban csökkentette. Ezek az emberek hozzányúltak a közösség vagyonához. Az egyik kártérítési összeg megközelítette a másfélezer forintot. Az őszi csúcsmunkák idején néhány traktorost is fe- lelelősségre kellett vonni. Szántás helyett aludtak. Tetten érték a darálóst Is, aki rendszeresen dézsmálta a takarmányt. Meg kell téríteni a kárt Üjszászon elszaporodtak a mezei lopások. Főként a takarmányt viszik, vagy a közös táblában legeltetnek. Ezek nagy része kívülálló. A bizottság az ilyen ügyeket átteszi a községi tanács vb szabálysértési előadójához. A vétkesek ilyenkor rájönnek, hogy nagyon költséges dolog a tilosban legeltetni, vagy takarmányt lopkodni. Meg kelj téríteni az okozott kárt, s a büntetés összege többszáz forint. A súlyosabb eseteket a bizottság átteszi a járásbírósághoz. Az idén két 50—50 kilós süldőt szúrtak le, s loptak el egy éjszaka a sertéstelepről. Három személy többhónapos, végrehajtható büntetést kapott érte. A főcinkost pedig — aki visszaeső bűnöző — 2 évre ítélték eL A vezetőség nevében A vezetőség bizottsága önállóan működik Üjszászon, a vezetőség nevében dönt. Munkáját nemrég a vezetőség is megtárgyalta, s elismerően szólt róla. A járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya továbbá a járási ügyészség is vizsgálta a bizottság tevékenységét. Döntéseikkel mindkét szerv egyetértett, mert igazságosak azok, a törvény szellemében járnak el. Miközben nevelik a magukról megfeledkezett embereket féltő gonddal vigyáznak a fegyelemre és a közösség vagyonára. —. m. 1. —• Nemcsak a befon köt.,. A törökszentmiklósi gabonatároló építőiről Még köt a beton, egyre masszívabbá „érik” a több mint 44 méter magas hengerfal. Az építőit is kötötte valami, mikor hozzá kezdtek a felhúzásához. Az ígéretük, mely szerint hat nappal a határidő előtt befejezik a csúszózsaluzást. A KISZ kezdeményezte, hogy így legyen. Valójában még ennél is jobban sikerült. Tíz, sőt tizenegy nappal hamarább parancsoltak megállj-t az emelőgépeknek, amelyekből 223 volt állandóan üzemben. Október 28-án indultak a falak felhúzásával, s november 20-án — 44 méter 30 centinél — kimondták: elég, ne tovább. Készen állt külsőleg a kétezer vagonos gabonatároló. Ez a második Eddig az országban — miként az építők tudják — csak kettő van ilyen. Az első is megyénkben épült, illetve belül most is épül még Jászberényben. Ott harminc- egynéhány napig tartott a csúszózsaluzás, itt pedig — Törökszentmiklóson — huszonkettőig. Ezalatt persze éjjel nappal dolgoztak, megállás nélkül. E korszerű technológiának éppen az a lényege, hogy szüntelenül — a befejezésig — emelni kell a falat, a zsaluzatot. Különben „lemaradna”. Dicsérhetnők a korszerű technika egy-két „besegítő” vívmányát is — mint például az NSZK-ból vásárolt Schwing-betonszivattyút —, de fordítsuk inkább figyelmünket az emberre, az emberi gondokra, amelyeknek a jövő szempontjából alighanem nagyobb a szerepük a technikáénál is. Se űrnek, se gazdánk Akikkel beszéltem, mindannyian állították, hogy jól szervezett volt a munkájuk, jó volt az élelmezési és más szociális ellátásuk is. Legfeljebb a pihenőidejük volt kevés. főképp azoknak, akik messzebbről jártak be, több időt kellett utazással tölteniük. Az összhang, az összefogás is megfelelő volt. Ez annál is inkább jó, mert nem állandóan együtt dolgozók húzták fel a csúszó- zsalus falakat. A két műszakban — 12 óránkénti váltással — összesen száznegyven- öton dolgoztak. Közülük mindössze ötvenheten voltak, akik a munkát irányító Csa- nády Szabolcs építésvezető közvetlen beosztottjai. A többiek közül az egyik brigádvezető, Ignácz Mihály ekként jellemezte sajátos helyzetüket: — Se urunk, se gazdánk. Hogy ez mi mindenért hátrányos, arról itt csak ízelítőt adhatunk. Ignácz Mihály például elmondta, hogy amikor munkaruhára van szükségük, az V-ös főépítésvezetőségen — amelynek a létszámába tartoznak — azt mondják nekik: kérjenek ott, ahol dolgoznak. A bérüket természetesen annál az építésvezetőségnél kapják, amelyiknél munkában vannak. S ez a bér nagy általánosságban semmivel sem több, mint a hagyományos ácsmunkát végző száktársaiké. Ezért is jelentős a brigádban a fluktuáció. Banáth Tibor, a gépszerelők csoportvezetője szintén a gazdátlansággal kapcsolatos panaszokat sorol. Létszám dolgában ők is az V-ös főépítésvezetőséghez tartoznak, de egyébként sehová sem. Így például, amikor jutalom, vagy prémiumosztás van. Űj szerszámok igénylésekor is azt mondják nekik az V-ösnél: kérjetek ott, ahol dolgoztok. Pedig ott sokszor egyáltalán nincs is nekik való szerszám. Különben onnan ők is csak a fizetésüket kapják. Legyen *a;át építésvezetőségük Banáth elvtárs sérelmezi hogy mozgalmi életet sen. élnek, mert e tekintetben sem tartoznak sehová, őket nem hívják termelési tanácskozásra ; másoktól hallanak — ha egyáltalán hallanak — valamit arról, hogyan alakulnak a vállalat dolgai, eredményei. Ignácz Mihály fogalmazta meg az igényt, amellyel a gépszerelők is egyetértenek: legyen a csúszózsaluzóknak saját építésvezetőségük. Legyen gazdájuk a vállalatnál! Ezt az álláspontot — úgy vélem — csak támogatni lehet, hiszen az egyik legkorszerűbb építőipari technológia alkalmazói, letéteményesei valóban megérdemlik, hogy ne ilyen felemás helyzetben legyenek. Más vállalatnál — ezt biztosan tudják — egyértelműen rendezett a csú- szózsaluzók helyzete. Még köt a beton a kétezer vagonos gabonasiló falában. De nemcsak a beton köt. Akiknek nagy részük volt a falak felhúzásában, azok is kötődni szeretnének. Egy gazdához, aki gondjukat viseli. Magyar István Képünkön: az új gabonatároló. (MTI — foto — KS) Tények és következtetések A KISZ-oktatásról Az idei oktatási évben a megye 810 oktatási körében 20 170 kiszes kezdte meg tanulmányait a KlSZ-oktatás- ban. Az utóbbi években figye- lemreméltóan emelkedett a színvonal, nemcsak az előadók jobb megválasztása, de az előkészítés miatt is. A propagandamunka egyre nagyobb figyelmet kap a KISZ tevékenységében és ez természetesen érezteti hatását az oktatásban is. Általában többet törődnék a megfelelőbb oktatási formák kiválasztásával; azzal, hogy mindenki a korábbi Ideológiai felkészültségének megfelelő oktatási formában ve- gven részt. Jobban érvényesül a folvamatosság elve is mint korábban. Egyes csoportok ugyanannak a prooa- gand'stának a vezetésével vég’giáriák az oktatás egyre nflítvobb tudást adó fokozatait. A két alacsonyabb szintű oktatási forma a Fáklyavivők kör” és a „KISZ előadásso rozst Az előbbiben az űlonnan felvett 1prt>*t»laV,K KT~Z-ta- gnk vesznek részt Megismerkednek a KT«57 célkltözécetvei. a tagok jogaival. kötelességeivel. a második oktatási formában me«Mvott előadók vezetésével filmek megvitatása, vetélkedők, előadások meghallgatása útján ismerkednek alapvető elméleti kérdésekkel. A KISZ-oktatás legnépesebb formája az „Ifjúságpolitikai kör”, amelyben az idén 4 580 fiatal ismerkedik meg a párt ifjúságpolitikai határozatával. Valamivel kevesebben vesznek részt a „Politikai vitakörökben”, amelynek ipari, mezőgazdasági és iskolai tagozata működik. A legmagasabb szintű forma a „Marxista vitakör”, amelybe az ideológiailag leg- kéozettebb fiatalok kapcsolódnak be, akik már 3—4 éve részt vettek az alacsonyabb szintű oktatási tormákban. Ennek is három tagozata van: társadalmi kérdések és nemzetközi kérdések tagozat, valamint az ifjú aktivisták fóruma. Képzett propagandistáit Javult a prooagandisták felkészültsége. Sokan pártmunkaként látták el ezt a feladatot A megvében oktató 836 nron»p»ndi<!ta hatvan százaléka marv’st* esti egyetemet véezett Egv-e naevobb mértékben kapcsolódik be a munkába az agrár és műszaki értelmiség, bár a propagandisták negyven százaléka a pedsgétmsek közül kerül ki. A KT<!7-okta*ás szervezői igyekeznek elkerülni, begy a pedagógusok saját iskolájukban vegyenek részt előadóként az oktatásban, ezért az iskolákban olykor még gondot okoz a propagandisták kiválasztása. Az előadókat szervezetten készítik fel az oktatásra évente átlag négy-öt konferencián tájékoztatják őket az aktuális kérdésekről. Növekvő aktivitás Az eddig megtartott ké* foglalkozás tapasztalai alapján a propagandist •többsége úgy véli. hogy nö vekedett a fiatalok aktivitása. Több a felszólaló, a hasznos, értelmes vita. mint korábban. Ezt természetesen az idei év eseményei is elősegítik. Az ifjúságpolitikai határozat és a kongresszus anyaga bő lehetőséget ad az aktív részvételre. A. 20 170 fiatal az élet lei különbözőbb területein dől • gozik. Legtöbben a közénís- kolások és a szalzmonkásta- nu’ók vannak. 10 200-as létszámukkal a rósztve—ök több m(nt főiét adták. SzímarápwkboZ kénest részvételük kieléoftő. Az Ötezer Üzemi fiatal jelentkezése is reális, viszont alaosonv a rnezőt»az- dasáehan dnloozők aránva- összesen hámmezerkétszá- zan vannak. A töWvek a hi vatalok, intézménvek fiataljai közül kerülnek ki. B. A.
