Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-25 / 302. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. december 25» Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában 99 MINDENFELŐL Sok minden egyéb mellett arról is nevezetes; a latin­amerikai földrész, hogy egész területén igen erős a, katolikus klérus befolyása. Mégis, az idei karácsony számos latin­amerikai országban már nem egyedül katolikus üinnep, mint itt oly sokáig volt, hanem — akárcsak a világ annyi más pontján — másfajta, szélesebb értelmezést kapót)! Ez a most záruló esztendő ugyanis jellentős változásokat hozott a latin-amerikai földrésznek, amely — isimét sok egyéb mellett — arról is nevezetes, hogy a világon ta/ián itt a leg- kiáltóbban szembeszökőek az ellentétek a bevessek mérhetet­len luxusa és gazdagsága s a tömegek döbbenetes nyomora között. Már egy évvel korábban indult meg a változási folya­mat: Peruban, ahol progresszív körök vették toezükbe a kor­mányzást és jelentős államosításokkal igyekeztek korlátot ál­lítani az USA — imperializmus befolyása elé. 1970-ben pedig először az — ugyancsak baloldali — bolíviai fordulatot üdvö­zölhette örömmel a világ haladó közvélemény, utána pedig a chilei eseményeke! Bolíviában egyebek közt azt is jelentette' az idei kará­csony, hogy szabadon bocsátották a korábbi .rendszer által harminc évi szabadságvesztésre ítélt Régig Debray francia új­ságírót, Che Guevara harcostársát. Chilében pedig éppen a karácsony előtti napokban írta alá ünnepélyes keretek közöt! a tömegek újjongásától kísérve Allende népfront-elnök az ország legfontosabb természeti kincsét előállító rézbányáknak államosításáról szóló törvényt. Bizonyos, hogy Chilében, Peruban, Bolíviában sokkal sza­badabban, örömtelibb és bizakodóbb légkörben ünneplik a karácsonyt a tömegek, mint bármikor korábban. Ugyanakkor más latin-amerikai országokban — elsősorban Brazíliában, de Argentínában is — az utóbbi években mind erősebbé és bru- tálisabbá vált. népellenes diktatúrák árnyékában telnek el a karácsonyi ünnepek is. Mégis úgy hisszük: láncreakció van ismét folyamatban. Hosszú Ideig egyetlen szabad országa volt a latin-amerikai népeknek: Kuba. Ma már Chile is annak tekinthető és jelen­tős lépéseket tesz az igazi demokrácia és a szabadság útján előre Bolívia és Peru is. Időpontot megjósolni nem lehet, de alig kétséges, -hogy a láncreakció előbb-utóbb folytatódik: Brazíliában és Argentínában, meg a többi latin-amerikai or­szágban sem válhat örökössé az elsősorban az eszak-amerikai imperializmust kiszolgáló, népellenes urálom. (KS) Naqasfokü köfe’ességfudaf A Pravda varsói tudósítójónak jelentése Moszkva (MTI) „Magasfökú kötelességtu­dat” címrhel közli a Pravda Varsói tudósítójának, Borisz Avercsenko jelentését a lap csütörtöki számában. Lengyelországot ezekben a napokban a párt Központi Bi­zottsága 7. plénumának hatá­rozatai foglalkoztatják. A pártszervezetek munkája, po­litikai és szervező tevékeny­sége arra összpontosul, hogy megszilárdítsák kapcsolatai­kat a széles néptömegekkel, az egész népet a párt köré tömörítsék és önfeláldozó munkára mozgósítsák a szo­cializmus eszményeinek nevé­ben — írja a tudósító. A szovjet sajtó vezető lap­ja beszámol arról, hogy Len- gyelország-szerte tárgyalják Edward dereknek, a LEMP KB első titkárának a Közpon­ti Bizottság ülésén elhangzott beszédét és a dolgozók gyű­léseiken bizalmukról biztosít­ják a Központi Bizottságot. A most folyó pártértekezleteken hangsúlyozott figyelmet for­dítanak a páirtalapszervek- nek az üzemi kollektívák éle­tében betöltött szerepe, vala­mint az ideológiai munka színvonala emelésére. A Pravda variéi tudósítója hírt ad arról is, hogy a szi­léziai bányászok, mozgalmat indítottak szocialista munka­verseny kötelezettségük telje­sítésére és felhívásukban a többi között kijelentették: „Lengyelország a szocialista közösség láncszeme volt és az is marad, továbbra is ugyan­azon az úton fog haladni, amelyen kipróbált és hű ba­rátja, szövetségese, a Szovjet­unió, valamint a többi szocia­lista ország halad.” A sziléziai bányászok kezdeményezését más lengyel vállalatok dolgo­zói is támogatják. A pártszervezetek nagy és sokoldalú tevékenységet fej­tenek ki annak érdekében, hogy az emberekben fejlesz- szék a szocialista haza iránti felelősségérzetet és köteles­ségtudatot. Magától értető­dően nem szabad azt képzelni, hogy minden simán, akadá­lyok nélkül megy. A felvető­dő nehézségek leküzdése, a kollektívák egybeforrasztása, a ^nyugati propaganda elleni harc, a munkához való szo­cialista viszony, a szervezett­ség, az öntudatos fegyelem nevelése, a párt célkitűzései­nek megmagyarázása, a dol­gozók alkotó kezdeményezé­sének és aktivitásának fej­lesztése — mindez nagy és céltudatos erőfeszítéseket, munkastílus javítást követel a pártszervezetektől. A népi Lengyelország dol­gozóinak meggyőződésük, hogy a kitűzött tervek valóra válnak. A párt nem titkolja a nép előtt a meglevő nehéz­ségeket. A munkásosztálynak valamennyi dolgozónak támo­gatásával a párt végrehajtja a megoldandó feladatokat —• hangsúlyozza Avercsenko, a Pravda varsói tudósítója. Fe’oldodoff a válság és a feszültség A SZEJM szerdai ülésével, amely az állami vezetésben végrehajtatta a várt személyi változásokat, lezárult a len­gyel belpolitikai élet több mint egyhetes, feszültséggel teli Időszaka. A helyzet ren­dezését biztosító döntő lé­pést a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­sága már december 20-i plé­numának határozatával, s az új pártvezetőség megválasz­tásával megtette. Ezt bizo­nyítja az a tény, hogy a gyá­rakban és üzemekben köz­vetlenül Edward Gierek, a párt új első titkára beszédé­nek elhangzása után minde­nütt mindenki dolgozott, fel­vették a munkát azok is, akik előzőleg napokig nem termeltek. A lengyel Balti tengermel- iéken, Siupskban, Gdansk­ban. Gdyniában, Elblagban és Szczecinben a múlt héten lezajlott tüntetések, rendza­varások, összecsapások, em­beráldozatokkal járó tragi­kus események után az élet visszatért nyugodt, normális medrébe. A december 20-1 pártplé- num után nem volt szükség adminisztratív Intézkedések­re. A párt a meggyőzés útját járta, s a munkások, a dol­gozó tömegek felsorakoztak az új vezetés mögé, amely bizalmat kért, s ezt egyértel­műen megkapta. Természetesein felvetődött és felvetődik a kérdés: hogyan gyűltek össze és éleződtek ki ennyire a társadalmi kon­fliktusok? Az okok feltárása alapos elemzést és hosszabb időt igényel Ezt minden bi­zonnyal a LEMP Központi Bizottságának következő plénuma várhatóan január­ban végzi majd el. Három kiváltó ok azonban már most ki rai zol ód ott: 1.) A gazdaság adott feilődésí szakaszán je­lentkezett objektív nehézsé­gek. 2.) az átgondolatlan gazdasági koncenriókból ere­dő hibák. 3.) a párt és a tö­megek kapcsolatának megla- zulása. Varsóban most emlékeztet­nek Edward Gierek szavaira: „a kérdésekre adott vála­szunk nehéz és Önkritikus, de világos és tiszta lesz.” Ténv. hogv a kiskereskedel­mi fogvasztói árak rendezé­se. az áremelés volt az a mo-z7-»--t. amelv a ga-dosá- gi problémák és a biztató távlatok hiánya miatt, az egyébként is kedvezőtlen lég­kört pattanásig feszítette. Természetes tehát, hogy az első intézkedések éppen az árrendezés, kedvezőtlen kö­vetkezményeinek enyhítésé­re, megszüntetésére irányul­nak. 7 milliárd zlotyit irá­nyoztak elő arra, hogy emel­jék a legal acsonvabb tű dolgozók fizetését és bé­rét. A legkisebb havi jöve­delem az eddig 850 zloty he­lyett 1000 zloty lesz. Emellett javítják az 1000 és 2000 zloty között keresők, a sokgyerme­kes csalálok, nyugdíjasok helyzetét is. Ez a döntés leg­alább 5 millió dolgozót érint. Nem kevésbé jelentős, hogy legkevesebb 2 évre befa­gyasztják az élelmiszerára­kat, s ez alatt lehetőség sze­rint csökkentik az iparcik­kek árát. A pártvezetés sze­rény és hangsúlyozza: Több­re nem telik. A valóságban azonban ez nagyon is sokat jelent, s az iparcikk-árak' csökkentésének útja — a ter­melés fejlődésével arányosan — komoly életszínvonal emelést biztosíthat. A szocialista országok egységéért Ceauseseu beszéde Nícoiae Ceauseseu, a buka­resti Augusztus 23. gyár dol­gozóinak nagygyűlésén Ro­mánia kül- és belpolitikájá­ról tartott beszédet. Rámutatott, hogy a Román Kommunista Párt és a ro­mán nép mindent elkövet an­nak érdekében, hogy előmoz­dítsa az összes szocialista or­szág közötti egység szilárdí­tását és az együttműködés fejlesztését. Hangoztatta, hogy Románia és a szocia­lista országok között jók a kapcsolatok. Megjegyezte, hogy a román állam fejleszti kapcsolatait a világ vala­mennyi országával, függetle­nül ezeknek az országoknak a társadalmi rendszerétől. Megemlítette, hogy Románia és a tókés államok között lé­nyeges különbségek vannak, de ennek ellenére a román ál­lam úgy véli, hogy következe­tesen sürgetni kell az együtt­működés fejlesztését ezekkel az országokkal is, mégpedig a békés egymás mellett élés szellemében. Mint mondotta, mind nagyobb tekintélyt har­col ki a román külpolitika, amely a nemzetek teljes egyenjogúságán, a nemzeti függetlenség és szuverénitás tiszteletben tartásán, a bel- ügyekbe való be nem avatko­záson és azon alapszik, hogy minden népnek jogában áll kiválasztani a fejlődésének legjobban megfelelő utat. — Síkraszálltunk és to­vábbra Is síkraszállunk a kommunista pártokkal, a nemzeti felszabadító mozgal­makkal, valamint az egyéb antiimperialista erőkkel való együttműködés szilárdítása mellet! Teljes határozottság­gal ellenezzzük az erő és a diktátum imperialista politi- kájá! Követeljük, hogy ves­senek véget mindenfajta be­avatkozásnak — mondotta Ceauseseu. A belső gazdasági helyzet­re, valamint a román párt és kormány belpolitikájára át­térve Ceauseseu mindenek­előtt megjegyezte, hogy az egész nép összefogásával si­került leküzdeni az idei ár­víz okozta súlyos károkat. Rámutatott, hogy a nép határozott akaratából nem csökkentették a gazdaságfej­lesztési programok arányait és ütemé! mert ez az élet- színvonal emelkedését lassí­totta volna. A következő ötéves terv­időszakról szólva a szónok megjegyezte, hogy az további gyorsütemű fejlesztést irá­nyoz elő. Á KőzeSKe’e* h'rei Izraeli körökben hűvösen fogadták Rogers amerikai külügyminiszternek azt a be­jelentését, hogy alkalmasint az Egyesült Államok is el- küldené békefenntartó erőit az ENSZ zászlaja alatt a maj­dani arab—izraeli határok vé­delmére; Jeruzsálemben hangsúlyoz­zák, hogy a dolog nem azon áll, részt vesz-e Washington egy nemzetközi békefenntartó erőben vagy sem, hanem azon, hogy Izrael közvetlenül akar tárgyalni arab szomszé­daival a jövendő határokról. Golda Meir miniszterelnök egyébként kedden kereken el­utasította az 1967-es határok visszaállítását, határmenti fegyvermentes övezetek léte­sítését és e zónák ENSZ- íelügyeletét. Kairól diplomáciai források szerint Washington biztosítot­ta az EAK-ot arról, hogy nem vállalt semmi olyan kötele­zettséget Izraellel szemben, amely túlmenne az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. november 22-i határozatán. Amerika állítólag azt az iz­raeli követelést is elutasítot­ta, hogy vonja vissza a Ro­ger s-ter vet, tehát azí a for­mulát, amely csupán „kisebb határkiigazításokat” tart szükségesnek. PRÁGA Vincze József, a Magyar Népköztársaság prágai nagy­követe szerdán este vacsorát adott a csehszlovák tájé­koztatási szervek vezetőinek tiszteletére. A baráti talál­kozón résztvett Oldrich Svestka, a CSKP K. B. tit­kára, Miroslav Moc, a Rudé Právo főszerkesztője, a CSKP K. B. titkárságának tagja, dr. Jan Zelenka, a csehszlovák televízió köz­ponti igazgatója. Jirí Hajek, a Tvorba főszerkesztője és Vladimir Divis, a CSKP K. B. sajtóosztályának vezetője. KAIRÓ Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter, aki országa párt- és állami küldöttségé­nek tagjaként jelenleg Moszkvában időzik, szerdán este találkozott Gunnar Jar- ringgal, az ENSZ közel-keleti különmegbízottjával, Svéd­ország moszkvai nagyköve­tévei. A Mena egyiptomi hír- ügynökség moszkvai tudósí­tása szerint a két politikus a Jarring misszió távlatairól tanácskozott. Szóba került Jarringnak az a jelentése is, amely január első napjaiban került U Thant főtitkár ke­zébe. BONN Conrad 'Ahlers, a nyugat­német kormány szóvivője szerdai sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva azt mondotta: Bonn helyeselné, ha a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nagy-Britan- rüa és Franciaország nagy­követének tárgyalásai „kon­ferencia jellegét öltenék”. Ahlers szóvivő szerdai saj­tóértekezletén annak a vé­leményének adott hangot, hogy a technikai vonatkozá­sokat megkönnyítené ■ az egész folyamat felgyorsulna, ha a nagykőveti tárgyaláso­kat intézményesítenék, MOSZKVA . Valamennyi csütörtök reg­geli moszkvai lap meleg szavakkal méltatja a lenini Iszkra első száma megjele­nésének 70. évfordulóját . A Pravda hangsúlyozza, hogy az Iszkra hasábjain, mindenek előtt Lenin írásai­ban formálódtak ki az új- típusú, valóban forradalmi, a forradalmi marxizmus szellemében eszmeileg ed­zett a tömegekkel szorosan egybeforrott párt alapelve! A szovjet sajtó vezető lapja kiemeli, hogy az Iszkra eszméi jelenleg is él­nek és hatnak s tevékenyen segítik elő a harcot és az alkotó munkát A lenini Iszkrából hatalmas láng tá­madt, amely eloithatatlan — húzza alá a Pravda jubileu­mi cikke. PÁRIZS Alain Savary, a Francia Szocialista Párt főtitkára a párizsi rádiónak adott nyi­latkozatában hangsúlyozta, hogy a Francia Kommunista Párttal folytatott tárgyalások mérlegét pozitívnak tartja. A továbbiakat illetően kije­lentette: a szocialista párt jövő év nyarán tartandó kongresszusán behatóan foglalkozik majd a tárgya­lások eredményéivel és akkor dönt majd arról, vajon kös­senek-e politikai szerződést a kommunista párttal és kidolgozzanak-e egy közös kormányprogramot Bofrány Nagyszabású ipari kémke­dést és telefonlehallgatási ügyet leplezett le a svájci rendőrség. A botrány méretei­re jellemző, hogy az ügyben maga a svájci szövetségi ál­lamügyész, dr. Hans Wälder nyilatkozol! Mint mondotta, néhány hét­tel ezelőtt egy nagy angol be­Bucher levele A brazil baloldali ellenál­lók által december 7-én el­rabolt Giovanni Bucher sváj­ci nagykövet a Rio de Janei­ro-i pápai nuncioshoz inté­zett levelében közölte, hogy kissé beteg és egészségi ál­lapotára való tekintettel ké­ri a főpapot, járjon közbe érdekében. A levelet egy Rio de Janeiro-i templomban találták. Annak részleteit nem hozták nyilvánosságra, de a Reuter tudósítójának értesülései szerint ahhoz az emberrablók jegyzéket mel­lékeltek, amelyben a koráb­bi listákon szerepló hat po­litikai fogoly helyett hat má­sik személyt neveztek meg. Alfredo Búzáid brazil igazsáeíievminiszter a Gar- rastazu Medici áUameínök- kel folytatott megbeszélés után szerdán este közleményt adott ki. amelv szerint a kormány foglalkozik az em­berrablók legújabb javasla­taival. Max Feller svájci ügyvivő, aki az elrabolt. nagWövet helvett most Sváic diplomá­ciai képviseletét vezeti szer­dán a fővárosba. B’-asi'iába rendit, ahol ötven nerces meg^e«7ÖlZ«;t folyatott Qin- son Barbosa külügyminisz­terre! Kevésbé derülátó a UPI tudósítója, aki a brazil ka­tonai hírszerzés vezetőihez közelálló körökből úgy érte­sült, hogy a kormány „nem engedi elhamarkodott dön­tésre kényszeríttetni magát” Bucher és a politikai fog­lyok cseréjének ügyében. E körök szerint nem lehetetlen, de nem is valószínű, hogy a gerillák kivégzik Bucher nagykövetet. I.adislas Dawbor brazil politikai emigráns, aki ez év júniusában szabadulha­tott egy brazil börtönhő! azon negyven politikai fo­goly között, akinek külföldre távozását a kormány az el­rabolt Rio de Janeiro-i nyu­gatnémet nagykövet életének meakfmélése fejében enge­délyezte. nyilatkozott Bucher iievéről. Az Algírban élő bra­zil emigráns szerint Bucber szabadonbocsá+ásával kap­csolatban a brazil kormány azért húzza az időt. mert az ellenállók által megnevezett hetven politikai fugn}y kö­zül többet a börtönben anv- nvira meekínoztak. hogy most a Vnrmánvzat nem tárt­tá kíván atnsnak meeirtané­aíi’-et a nvi1vánu«Lsác* alStt pl késlekc/SAa visznnt Piwber nagykövet életébe kerülhet. lobbo'dalí c^ooor*osiTás Nyugat-Németországban új szélsőjobboldali szervezet lé­tesült. amely „német felsza­badító mozgalomnak” _ neve­zi magát. A Parlamentarisch- Politischer Pressedienst sze­rint a szervezet jelszava: „Csináljunk rendet először Németországban, azután Eu­rópában, majd az egész vilá­gon”. Az új szervezet vezetője bizonyos Roland Tabbert. A mozgalom máris bejelentette, hogy „teljes szolidaritást” Vállal az ellenállási akció né­ven ismert neonáci szerve­zette! Az új csoport fő célja, hogy harcot folytasson a szociálde­mokrata párt ellen, a nyugat­német—szovjet és a nyugat­német—lengyel szerződés el­len. A hitleri Németország egykori rohamosztagosaihoz hasonlóan a „német íelszaba- dítási mozgalom” tagjai for­maruhát viselnek. ruházasi cég, a Gramco — él­ve a gyanúperre! hogy egyik genfi alkalmazottja titkos in­formációkat játszik a rivális cég, az amerikai Ios kezére — megbízást adott egy londo­ni magándetektív irodának az ügy kivizsgálására. A lon­doniak, együttműködve a gen­fi magándetektívekke! siker­rel oldották meg a megbízást s ezért 10 000 svájci frank ütötte a markuka! Módsze­reikben azonban egyáltalán nem voltak válogatósak. Al- kulccsal betörtek a genfi te­lefonközpontba, lehallgatóké­szüléket kapcsoltak a gyanú­sított alkalmazott vonalára, e igénybe vették a genfi bűn­ügyi rendőrség titkos aktáit is. A „munkához” az angol detektíviroda szolgaitatta a technikai berendezéseket, s a genfiek végezték az „érdemi részt”. A szövetségi rendőrség egy másik üggyel kapcsolat­ban jött a nagyszabású akció nyomára. Egy gazdag és fél­tékeny svájci üzletember ép­pen a fent említett genfi ma­gándetektíveket bízta meg az­zal. hogy tartsák szemmel fe­leségét. A detektíviroda ugyanazokkal a módszerek­kel operált, mint a Gramco- ügyben, ezúttal azonban raj­tavesztett. Az asszonykának feltűnt, hogy telefonbeszélge­téseit állandóan zavarják és panasszal fordult a postaigaz­gatósághoz. Ez utóbbi infor­málta a rendőrséget, s hama­rosan leleplezték a társaságot Eddig hat személyt tartóz­tattak le, hárman közülük nemrég még a bűnügyi rend­őrség tagjai voltak. Az ügy hátteréhez tartozik még. hogy mindkét nagy beruházási vál­lalat súlyos gondokkal küsz­ködik az utóbbi időben. SaÓ volt arról is, hogy az Ios át­veszi a Gramco-t, az üzlet­ből azonban semmi sem lett,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents