Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-24 / 301. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. december 24. Eljegesedett parabola-antennák az Alpokban. hetne nyerni, nagy meny­nyiségben. A természetes fo­lyamat — az ú. n. kifagyás •— révén sótalanodott tenger­víz tehát nagy hasznára le­hetne az emberiségnek. Közlekedés — a „jéghálán" A második világháborúban Leningrád hős védői sokat köszönhettek a jégnek, ami­kor a Ladoga-tó vastag jég­páncélján utánpótlási vona­lát létesíthettek. Finnország tavakkal ' sűrűn borított vi - dékein az országútnak szer­ves részei azok az átkelőha­jók (kompok), amelyek a hidakat pótolják (ki győzne annyi hidat építeni!). Az év hat hónapjában nincs szük­ség a vízi járművekre: a gépjárművek a tavak ; vas­tag jégtakaró;án folytatják útjukat egyik partról a má­sikra. A modem technika nem mindig örül a jégnek. Az elektromos légvezetékek, te­lefondrótok gyakran lesza­kadnak a rájuk rakódott „jéghurkák” súlya alatt. Az antennákat, parabolaemyő- ket beborító jégréteg is sok gondot okoz a szakemberek­nek. Ugyanakkor mások a víz megfagyasztásának sza­bályozott, irányított meneté­vel hatalmas sziklákat re- pesztenek szét, vízbetörése­ket akadályoznak meg az alagútépítésnél, vagy éppen élelmiszereket mentenek meg a romlástól. Így alakult ki idők folyamán az „ezer­arcú” jég sokfajta haszna és kártétele. Ml VAN VELED POL-BEAT? A „söld forrada'om” első embere Sokat szidjuk a jeget, amikor síkossá teszi az út­felületet, elveri a termést, torlaszokat emel a folyókon, vagy ha jéghegyként „orv- támadást” intéz a tengeri hajók ellen. Nem árt azon­ban arra is gondolni, hogy a jégképződés legalább any- nyira hasznos is, mint amennyi gondot okoz. Nem csupán arra „jótéte­ményre” gondolunk, amit a téli sportok kedvelőinek je­lent a jég, vagy arra a te­temes haszonra, amelyhez a jégvermekben elraktáro­zott „ingyen hideg” juttatja . a téli begyűjtőket. Ezeknél sokkal jelentősebb előnyöket is köszönhetünk a jégnek. A folyók és tavak élővilága például valószínűleg kipusz­tulásra lenne ítélve, ha a „jótékony” felszíni jégtaka­ró nem őrizné, meg csepp­folyós állapotban a mélyeb­ben fekvő vízrétegeket. ■ Energia—jégből Mivel a jég jó hőszigetelő, - mínusz 30-—10 C fokos kör­nyezeti hőmérséklet mellett sem száll 2—3 C fok alá a jégréteg alatti víz hőmérsék­lete. E tetemes hőfokkülönb­ségben a fizikusok jelentős energiaforrást látnak, és azt javasolják, hogy Észak-Szi- béria, Észák-Kanada, Alasz­ka, Grönland, Izland és az Antarktisz erre alkalmas he­lyein létesítsenek ú. n. jég­erőműveket. A víz akkor fogható munkavégzésre, ami­kor cseppfolyósból gőz hal­mazállapotba megy át (amint az a gőzgépnél is tapasztal­ható). Vannak anyagok (pl. a bután, freon stb.), ame­lyek olyan alacsony hőfokon váltanak halmazállapotot, hogy már 2—3 C fokos víz­hőmérséklettel mód nyílik az újbóli eseppfolyósításra. En­nek felhasználásával áramot termelő hatalmas turbinákat lehet működtetni — jófor­mán ingyen. Kiszámították, hogy így minden köbméter vízből annyi energiát le­het nyerni, mintha ugyanaz a vízmennyiség 1200 méter magasságból zuhanna alá. Ebből adódóan egy jégerő­mű nyolcszor gazdaságosabb az azonos teljesítményű ví- eierőműnél! S mindez a víz­felületet borító jégrétegnek köszönhető. Jéghegyből ivóvíz A jéghegyek a sarkvidéki jégmezők levált darabjai, amelyeket a tengeri áramla­tok magukkal sodornak. Az úszó tengeri jégnek csak egy kilenced részben kellene ki­állnia a vízből, mivel a ten­geri jég fajsúlya 1,028, míg a tengervízé 0.92. Valójában a jég egyhatoda—egyhetede látható a vízfelszín fölött, ami a jégtömbben levő leve­gő-zárványoknak tulajdonít­ható. Ha tehát a jéghegy lát­ható magassága 60 méter,, a víz alatti része 300—350 mé­ter! A jéghegyek még ma is sok zavart okoznak a hajó- forgalomban, annak ellenére, hogy rádiólokátorokkal már ki lehet mutatni közeli je­lenlétüket. Állandó megfi­gyelés alatt kell tartani moz­gásukat, a velük történő végleges „leszámolást” azon­ban máig sem sikerült meg­oldani. Kísérleteztek már bőm. házasokkal, tüzérségi löve­dékekkel való „felaprításuk- kal”, felolvasztásuk meg­gyorsításával stb. — ered­ménytelenül. Egy francia tudós javaslata alapián most azt kísérlik meg, hogy repü­lőgépre különleges, a jég- testbe befúródó, időzítve fel­robbantható torpedókat jut­tassanak minden egyes ve­szélyes jéghegybe. Nem kevésbé érdekes az a javaslat, amely azt ajánlja, hogy a hatalmas jéghegye­ket, amelyek csaknem telje­sen sómentes vízből állnak, vöntatóhaiók közelítsék meg, „fogiák pórázra” és szállít­sák olyan partmenti vidé­kekre. ahol gondot okoz az ivóvízellátás, az édesvíz biz­tosítsa. Alkalmas módon el­határolva a jéghegyet a tengervíztől, olvadáskor így viszonylag .falttá ilMÖ Jes Alig néhány eve meg azt gondoltuk, hogy a pol-beat hazánkban is elindult dia- dalútjára. Fesztiválok, újság­cikkek, rádió- és tv-felvéte- lek, lemezek... aztán hirte­Doleviczényi Miklós az 1967-es pol-beat fesztiválon még a mozgalom egyik lel­kes képviselője volt. — Most sokkal hasznosabb munkát végezek. Jó ideje a Kex együttessel lépek fel. Koncertjeinken megpróbál­juk megteremteni az intel­lektuális beat zenét. — Miért szakítottál a pol- beattel ? — Teljesen elavult, önma­— Keresztül-kasul beutaz­tam már az országot, sokfelé felléptem... A hetek össze- úgranak előttem, annyi hely­re hívnak! — meséli az is­mert pol-beat énekes, Diny- nyés József. — Ha nem hin­nék áz egészben, képtelen lennék erre a rohanásra. Piros inget viseL — Hogyan jellemeznéd a hazai pol-beat mozgalmat? Sóhajtva válaszol: — Mozgalomról túlzás be­szélni. Elég kevesen va­gyunk. A pol-beat mint mű­faj egyelőre nem létezik. Tény viszont, hogy sokaknak tetszik ez a zene. Pláne, ha belpolitikai a szöveg... Sietve rákérdezek. — Mi a pol-beat funkció­ja társadalmunkban? — Hasonlattal szólva azt mondhatom: ugyanaz a fel­adata, mint a közéleti köl­tészetnek, vagy akár a poli­tikának. A pol-beatnek tá­madnia kell mindent, ami idegen a szocializmustól ön­zést. cinizmust, vagy bármi mást. — Véleményed szerint ho­gyan kellene foglalkozni ez­zel a műfajjal? — Ha valamivel „foglal- jtoznak”d az mar meghalt. len nagy csend lett, legfel­jebb néhány klub műsorán találkozhatunk még egy-egy pol-beat esttel, műsorral. Miért, mi történt ezzel a sokat ígérő, érdekes mozga­lommal? gát lejáratott műfajnak tar­tom. A fiatalok között nincs tábora. A magam részéről csalódtam benne, s úgy lá­tom, a hazai pol-beat moz­galom mindinkább feledés­be merül. Egyszerűen volt, nincs. Mosolyog, én mégis kese­rűséget fedezek fel a hang­jában. Szeretném pol-beat-es múl­tamat elfelejteni... Inkább azt nézzük meg, mi­re volna szükség. — Dinnyés József nagy lendülettel ma­gyarázza: — Először is újabb tehetséges előadók kellené­nek. Legyenek találkozók, fesztiválok! Biztosítsanak na­gyobb nyilvánosságot az új műveknek! Több pol-beat klubra is szükség volna. A zenei képzést itt szerezhet­nék meg az indulók. Munkás népdalok Bőrfotelek, feketére lak­kozott asztalok között folyt a próba. A Monszun pol-beat együttesnek a Láng Gépgyár ultramodern kultúrháza adott szállást. A próba szünetében né­hány an leülünk beszélgetni. — Köztünk gimnazistát, alkalmazottat, munkást egy­aránt megtalálsz — jeevzi meg az e^üttes vezetője, Marton Dénes. — Dalaitokat pol-beatnek tartjátok? — Ezt a szót nagyon el­koptatták. Inkább nevezzük Bélyegekről December 17-én került forgalomba az új magyar ka­talógus, a gyűjtők megbecsü­lésből általában így nevezik az Árjegyzéket. Értékelése eléggé tükrözi a piaci viszo­nyokat. A legtöbb emelkedés az 1900 előtti kiadásoknál látható, bár a két világhábo­rú között megjelentekből is számos sorozat ára maga­sabb, mint eddig volt. A fel- szabadulás óta kiadott bélye­geket gyűjtőinK nagyon ke­resik, mind többen szeretnék albumukat visszamenőleg 20—30 évre teljessé tenni. Sok sorozatnál, blokknál ér­vényesülni látszik, hogy az 1945—55 , közötti anyagból már mind nehezebb kielégí­teni a keresletet, másoknál az indokolt áremelés elma­radt. Kicsit bőségesebben fog­lalkozhatna ez a szakkönyv a különlegességekkel, nem­csak azért, mert ezek most népszerűek, hanem azért is, mert az Árjegyzéknek, mint az egyetlen rendszeresen megjelenő szazkönyvnek fel­adata az összes változat is­mertetése. A 328 oldalas Árjegyzék­ben megtaláljuk az osztrák posta 1850-—1871 közötti és a magyar posta 100 év alatt megjelent kiadványait, mint­egy 7 ezer ár ad tájékozta­tást a gyűjtőknek. A gondos munka, a megszokott, szép kivitel, a részletes kidolgo­zás kötelességgé teszi, hogy egyes részletek módosítására itt is felhívjuk a figyelmet, mert ezzel a gyűjtők egész éven át nélkülözhetetlen ké­zikönyvét még tovább ja­víthatjuk. munkás-népdalnak. Számos nótánk bizonyíthatóan nép­zenei eredetű. — Szövegeitek nagy több­sége allegorikus. A határo­zottabb, a főként egyértel­műbb állásfoglalást nem ér- zitek feladatotoknak? Dénes helyett egy fiatal, törékeny kislány válaszol: — Sokfelé keressük az utat. Együttesünk alig há­roméves múltra tekint visz- sza, jópár dolgot kipróbál­tunk. Sikeresnek látszik pél­dául a költők műveinek meg­zenésítése. Izgat bennünket a dél-amerikai népek művé­szete, vannak köztünk, akik Brecht racionalista songjai felé közelítenek. Kísérlete­zünk. — Az Orfeóról szóló dal­ban Guevarára ismertem. Öt idézte az ének. Helyreigazítanak. — Ha személyére szűkíte­nénk az Orfeó-dalt, ezáltal elvennénk & műből. * Elgondolkoztató problé­mák, itt-ott ellentmondással. Hiszen, míg az egyik odal a nagyobb nyilvánosságot, a több megértést igényli, a má­sik a magasabb színvonalat, a jó új számokat sürgeti. A kettő, szerintünk összefügg. A figyelem, a megértés, a több szereplés is elősegít­heti, hogy a pol-beat újra el­foglalhassa méltó helyét a fiatalok szórakozásában, ne­velésében. Fáy László Ipari számviteli gyakorlattal rendelkező KÖNYVELŐT ALKALMAZUNK. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Jászberény, Gépjavító Állomás. Az 1970-es Nobel Békedíjat egy iowai születésű gabona­szakértő kapta, aki nagyobb terméshozamú búza- és rizs­fajták kitenyésztésével pró­bál segíteni a világ éhségén. Dr. Norman E. Borlaug azt a. 17 ország szakértőiből álló tudóscsoportot vezeti, amely egy mexikói kutatóin­tézetben folytat kísérleteket a nagyobb terméshozamú gabonafajtákkal. A 78 000 dolláros díjat azért a mun­kásságáért kapta, amellyel hozzájárult az élelmiszerter­melés fokozásához elsősor­ban Mexikóban, a Búzane­mesítő Központban, amely a Rockefeller-alapítvány kere­— A fejlődés szocialista útja az egyetlen lehetséges út az ország mezőgazdasága számára — jelentette ki Ti- bou Tounkara, Guinea mező- gazdasági államtitkára a Co- nakryban rendezett állatte­nyésztési tanácskozáson. Fel­hívta a mezőgazdasági dol­gozókat, tegyenek meg min­dent a gyarmati rendszertől örökölt elmaradottság felszá­molásáért és idézzenek elő A szövetkezeti mozgalom Szaúd-Arábiában viszonylag rövid idő alatt gyorsan fej­lődött. A szövetkezetek szá­ma elérte a 45-öt, a tagok száma a 16 000-et. A szövetkezetek jelentős eredményeket értek el, ami a tagok szorgalmának és a kormány támogatásának kö­szönhető. A szövetkezetek •mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak, továbbá ártézi kutak fúrásával és állatte­Á biokémiai és vitaminké­szítmények krasznodari kom­binátjában iparilag, mikro­biológiai úton — moszkvai tudósok által kidolgozott technológia szerint — első ízben állítottak elő A-vita- mint. Eddig ezt az értékes preparátumot karotinban gazdag növényi nyersanyag­ból; sárgarépából és tökből nyerték. Mostantól kezdve nyersanyagul egy különleges gomba, a blaceslea trispora szolgál, amely nagy mennyi­ségben tartalmaz karotint, elsősorban béta-karotint. A béta-Karotin biológiailag aktív anyag, amely a szerve­zetben A-vitaminná alakul át. Serkenti a növekedést, gyorsan behegeszti a sebe­Az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Hivatal számára előzetes becsléseket készítet­tek a világ műtrágya-fo­gyasztásának alakulásáról. — Eszerint 1975-ig a világ mű­trágya-fogyasztásában évi 7 százalékos növekedés várha­tó. Amennyiben ez a növeke­dési ütem valóságossá válik, a legfőbb műtrágyafélék fo­gyasztása — nitrogén, fosz­for és kálium — 1975-ben el­A becslések szerint Jugo­szlávia ez évi kukoricater­mése 7.15—7.20 millió tonna között ingadozik. Amennyi­ben ezek a becslések való­saknak bizonyulnak, az ez évi kukoricatermés 660 00,0 tonnával, vagyis 8.6 száza­lékkal maradt alatta az előző évben betakarított mennyi­ségnek. A Szövetségi Mező­gazdasági Kamara szerint amennyiben a termés 7.15 millió tonna lesz, akkor az ország szükségletének bizto­sítása utón mintegy 570 000 tonna kukoricát exportálhat­nak. A becslések szerint a nap­tében a mexikói kormány- nyál együttműködve fejt ki kutatói tevékenységet. Az amerikaiak közül leg­utóbb dr. Martin Luther King kapta meg a Nobel Békedíjat, 1964-ben. Dr. Bor­laug, akit 38 jelölt közül ért a megtiszteltetés, az iowai Crescóban született és a minnesotai egyetemen végez­te tanulmányait. Az 56 éves tudós 1944 óta növénykór- tannal és mezőgazdasági ter­vezéssel foglalkozik, elsősor­ban Mexikóban, hogy fokoz­za az élelmiszertermelést azokban az országokban, ahol ez még komoly problé­mát jelent. gyökeres változást az állat- tenyésztés' fejlődésében. A következő tíz évben, mon­dotta az államtitkár, a kö­zös gazdaságok számát Gui­neában több tízezerre kell növelni. Tibou Tounkara külön ki­emelte annak a segítségnek nagy szerepét, amelyet a Szovjetunió nyújt a guineai mezőgazdaság fellendítésé­hez. nyésztéssel. Feladatkörükbe tartozik továbbá az élelmi­szer, a háztartási és más cikkek forgalombahozatala a tagok részére. Egyes kis szö­vetkezetek háziiparral is fog­lalkoznak. Igen aktívak kulturális területen is. Közkönyvtára­kat állítanak fel, iskolákat szerveznek a felnőtt lakos­ság tanítására, gondoskodnak a tagok egészségügyi ellátá-o sáróL két. Karotinhiány esetén a szervezetben a nyálkahártya elszarusodij® s csökken a szervezet ellenállása a fer­tőző betegségekkel szemben. Az új technológia érezhe­tően csökkentette a termék önköltségét. Kiszámították, hogy kapacitásbővítés nélkül a vállalat húsz-szorosára nö­velheti a karotintermelést, vagyis évente legalább 5000 kilogrammot állíthat elő be­lőle. Jelenleg a kombinátban több reaktort helyeztek üzembe, s ezekben gombát termesztenek. Minden öt napban egyszer fermentált biomasszát vonnak ki a gombákból, amely szárítás és őrlés után fogyasztásra kész. éri a 89 millió tonnát és 1930- ban 115 millió tonna lesz. A jelenlegi fogyasztás körülbe­lül 64—65 millió tonna. Számítások szerint világ­méretekben a műtrágya ter­melési kapacitás jelenleg mintegy évi 82.5 millió ton­na, ami körülbelül 25 száza­lékkal túlszárnyalja a fo­gyasztási és a megfelelő készlet-szükségleteket. raforgó és a cukorrépa ter­melése kielégítőnek mond­ható. Tekintettel azonban arra, hogy ebben az évben kisebb területet vetettek be ezekből a növényféleségek­ből, mint az előző évben, a jó termés ellenére a betaka­rított mennyiség alatta ma­rad az 1969. évi mennyiség­nek. így cukorrépából 3.52 millió tonna betakarításával, napraforgóból pedig 340 000 tonna betakarításával szá­molnak. Ez azt jelenti, hogy a répa termés 4 százalékkal, a napraforgótermés pedig 13 százalékkal Tesz alacsonyabb, mint az előző évben. M . j Nagyobb nyilvánosságot Volt, nincs A-vitamin gombából Világméretű műtrágya-kereslet várható Termésjelentés Jugoszláviából Guinea mezőgazdaság (ínak fejlődése A szövetkezeti mozgalom Szaud-4rábiában 3 r if I ■ r égről -jegre

Next

/
Thumbnails
Contents