Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 197«. december MC EZ IS ITÁLIA Mészáros Lajos rajza I. Már régen álmodunk Olasz­országról. Végre az elmúlt nyáron egy festő barátommal és történész kollégámmal együtt belevetettük magunkat a „csizma” szárába. Igaz ugyan, hogy csak Rómáig ju­tottunk, de táskamagnetofo- nünk, fényképezőgépünk sok olyan emléket őrzött meg szá­munkra, amelyek szorosan hozzátartoznak az olasz sajá­tosságokhoz. Apró megfigye­lések, felvillantott képek, ta­lálkozások. Nélkülük Itália fogalma nem lenne teljes. 1x országúton Tarvisiónál léptük át a határt. Utunk színes benzin- kutakkal szegélyzett, kanyar­gó szerpentineken, viaduktok­kal, kristálytiszta patakokkal tarkított hegy-völgyeken ve­zetett. Néhány utcás kis fal­vakon haladtunk át, ahol a párszáz esztendős emeletes házak rusztikus kőburkolata, vagy a festett falak napszítta pasztell színe a köztük lenge­dező fehérnemű-girlandokkal egykettőre felfokozott hangu­latban ringatott, amely egész utunk folyamán végigkísért. A szembefutó hegyek tetején itt-ott guggoló ódon lovag­várak romjai, távoli, délibáb­ként felbukkanó középkori városok tornyai, kőfalai csal­tak lépten nyomon döbbent kiáltásokat belőlünk. Ahogy haladtunk dél felé, úgy tárta elénk a napsütötte olasz táj bőséges gazdagságát. Fákra fölfuttatott súlyos szőlőluga­sok, ágaikkal drótsövényekre kiterített, napnak tárulkozó aranysárga körtefák, teli ter­méssel pirosló almafák. S a felszántott föld színe! A 13., 14. század földfestékkel festett freskóinak csodálatos alap­anyaga, amely az okkertól a vörösig pompázott előttünk. Pineák, kaktuszpálmák bólin­tottak ránk éppúgy, mint va­lamikor Michelangelóra, ami­kor Firenze és Róma között f A gerontológia fejlődése a JSDK-ban Az emberiség álma: meg­hosszabbítani az életet és a többlet-éveket egészségben és tevékenységben tölteni el. Az NDK-ban a társadalmi fej­lődés, a biológia és az or­vostudomány imponáló ered­ményei megteremtették az ez­zel kapcsolatos kutatómunka döntő feltételeit. A megoldandó problémák nem korlátozódnak az orvos- tudományra. Érintik az em­bert születése pillanatától kezdve egészen magas korig; fizikai és pszichikai vonatko­zásban, egészségesen és be­tegen éppúgy, mint társadal­mi kapcsölataiban. Ennek megfelelően nemcsak a kü­lönböző tudományágak, ha­nem az állami és társadalmi szervek közreműködését is igénylik. A megelőzés Bár még nagyon messze vagyunk attól, hogy az öre­gedési folyamatot ' kívánsá­gunk szerint befolyásolni tud­juk, mégis számtalan lehe­tőség van arra, hogy a korai, nem szükségszerű, többé ke­vésbé véletlen okoknak — a betegségek egy része ilyen — tulajdonítható halált elhárít­suk. Az emberek nagyrésze álőbb hal meg, mint „geneti- íus tervezése” előírta, éspedig betegség miatt. Ezért szüksé­ges a megelőzés, a diagnózis a gyógyítás és utókezelés utazott. Apropos Michelan­gelo! Szántóföldek, gyümölcsö­sök sorát egyszer csak elke­rített telek szakítja meg. A sövény mögött millió külön­böző méretű és anyagú Dávid, Mózes áll. Tíz centitől két méteresig. Aztán mintha az egész csak álom lett volna, folytatódnak a gyümölcsösök. Másutt ugyanilyen távol a nagyobb településektől, lát­szólag minden lakott helytől egy-egy rikítófigurás vidám kertitörpe lerakat. Vagy ahogy közeledünk Firenze, vagy később Róma felé — hatalmas színüveg kirakatai­val felénk forduló többszintes bútorüzlet, csillár-lámpa áru­ház. S köztük gyönyörűen rendezett szántóföldek, gyü­mölcsösök, amelyek tisztábbak, mint a nagyvárosok utcái. No persze itt nem is járnak turis­ták! Olyan raffináltan van­nak elkerítve a csalogató sző­lőfürtök, hogf ember legyen a talpán, aki meg tudja kí­nálni belőlük magát. De nincs is rá szükség, általában a gyü­mölcsösök mellett, a tulajdo­nos házának közelében kis asztal áll, csomagolt adagok­kal. Az utas megáll, s a szük­séges lírát a tányérba helye­zi. A teli edénykék bizonysá­ga szerint nem igen akad, aki visszaél ezzel a bizalommal. Szeptember 20, Róma A szokástól eltérően nem vittünk magunkkal táskará­diót, így felfokozva éreztük, hogy külföldön járunk. Meg­szakadt kapcsolatunk az ott­honi világgal, s mivel kevés­ke nyelvtudásunk csak a mu­togatás utján való érintkezést könnyítette meg, a világ ese­ményeiről sem szerezhettünk olyan mértékben tudomást, mint otthon. így aztán, mikor szeptember 20-án, mintegy háromhetes „elzártság” után Rómába érkeztünk, nemcsak az ősi város emlékeire cso­mindenre kiterjedő lehetősé­geit a célnak megfelelően ki­használni — beleértve a tár­sadalmi lehetőségeket, hogy az emberi életet meghosszab­bíthassuk és az így nyert éveket boldogságban és egész­ségben tölthessük el. Ez a törekvés képezi lénye­gi tartalmát azoknak a külön­böző szaktudományoknak, amelyek az NDK-ban az öre­gedő és idős emberek problé­máival foglalkoznak. Kutató- csoportok és a gyakorlat kü­lönböző területein működő szakemberek dolgoznak együtt, hogy az NDK-ban az átlagéletkort, amely ma a fér­fiaknál 69. a nőknél 74 év kö­rül mozog, meghosszabbítsák. Az átlagéletkor további emel­kedése mindenekelőtt azon múlik, mennyire lehet azo­kat a járványokat megelőzni és gyógyítani, amelyek az át­lagéletkort jelentősen csök­kentik. Ezért az NDK-ban az elkövetkező években az orvo­si ellátás középpontjában áll­nak azok a betegségek, ame­lyek a széles tömegeket ve­szélyeztetik. Ezek főleg a fer­tőző betegségek, a szív- és vérkeringés-panaszok, a reu­matikus és daganatos megbe­tegedések, és az anyagcsere­rendellenességek. A céltuda­tos orvosi ellátásnak tudható be. hogy sikerült a tuberku­lózist végérvényesen megfé­kezni és az aktív tuberkuloti- kus újramegbetegedéseket csökkenteni. Az NDK gerontológiája két fő szempontot tart szem előtt: az egészséges magas kor elő­dálkoztunk rá, de a Viktor Emánuel-emlékműnél nyüzs­gő, kavargó sokaságra is. A hatalmas emlékmű, vagy ahogy az olaszok csúfolják „régi típusú Remington író­gép” körül hullámzó tömeg, mintha egy kosztümös film statisztériája lett volna. A színes egyenruhás, karddal, tollas csákókkal ékesített ka­tonák, a jelmezes fúvószene­kar látványát fehér trópusi sisakos rendőrök egészítették ki, akik buzgón terelték, no­szogatták a nemzetiszín zász­lócskákkal, kakastollas kala­pokkal, világháborús emlék­érmekkel áramló sokaságot, az arra vetődött bámész tu­ristákat, s a köztük megállás nélkül haladó, dudáló, torlódó autóforgalmat. Történelemben jártas bará­tunk a homlokára csap: szep­tember 20! Olaszország leg­nagyobb nemzeti ünnepe, a Rómába való bevonulás, az egységes olasz állam megszü­letésének napja. Szavai nyo­mán megelevenedik a törté- ‘nelem. Egymás után villan­nak fel a képek: Mazzini, Ga­ribaldi, bersaglieristák. S mindehhez pompás illusztrá­cióként a korhű ruhákba öl­tözött katonák, ünneplők so­ra. Történelmi előadás! Tel­jesen belefelejtkeztünk a di­cső múlt látványos szemlélé­sébe, olvasmányélményeink­be. Segített ebben a hiteles környezet: Róma, ahol ugyan­ezek az épületek, parkok szemlélték az akkori esemé­nyeket. Nem kis büszkeség­készítését és az idős ember orvosi ellátását, amely túlha­ladja a szigorúan terápikus szempontokat. Az egészséges magas kor előkészítésénél abból indul­nak ki, hogy az élet egésze során a környezeti tényezők olyan jók legyenek, amilye­nek csak lehetnek. Ide tartoz­nak az egészséges táplálkozás irányelvei, a testkultúra és a sport hatásai, csakúgy, mint az emberi kapcsolatok javítá­sa, az élvezeti cikkek haszná­latának (dohányzás, ital) mel­lőzése, a mindenre kiterjedő betegségmegelőzés. Tála nyugdíj határon Számos kutatási eredmény arról számol be, hogy milyen nagy értéke van a nyugdíj- korhatáron túli szakmai te­vékenységnek. Ez nemcsak a jövedelem szempontjából ér­dekes, hanem elsősorban ér­telmet ad az életnek. Igen nagy figyelmet szentelnek az öregedő és idős emberek élet- körülményeinek a szociális otthonokban, vagy lakókörze­tekben. Magasabb korba lépés előtt ki kell küszöbölni az úgynevezett „kockázati ténye­zőket'’, vagyis időben kell elvégeztetni az epekő, lágyék­sérv műtéteket, melyek idős korban sokkal nagyobb koc­kázattal járnak. Ehhez tartoz­nak még a krónikus légcső­hurutok kezelése, az elhízás | elkerülése; a hízás ugyanis j életveszéllyel járhat, ha vé- j giggondoljuk a komplikációk I lehetőségeit gél idéztük azokat a pillana­tokat, amikor a magyar Türr István és különítménye sikert sikerre halmozva segítette a Garibaldi vörösingeseit. Kép­zeletben szinte magunk is ott jártunk, együtt ünnepeltünk az olasz egység megteremtői­vel, harcosaival. Hirtelen vágás a történelmi filmben! Még nekünk a me­rész filmváltásokhoz szokott nézőknek is meglepő a múlt ilyen váratlan jelenbe fordu­lása. Szól a zene, a végelátha­tatlan, vakító fehér márvány­lépcsőkön kivont karddal, egyenruhás, úlánus csizmás katonák parádéznak kínosan pontos mozdulatokkal. A díszlépcső alját lezáró vasrács automatikusan leereszkedik, hogy az állam vezetői meg­indulhassanak felfelé az em­lékműhöz. A tömeg feszülten figyel, amikor valaki hirte- 5 len a lépcsőkre fut. Piros láng csap fel, de a láng mozog, ha­lad felfelé! Az ünneplők fel- morajlanak, a lángokat pilla­natok alatt katonák, rendőrök takarják el előlünk, körülve­szik és zárt kocsiba tuszkol­ják. A villanásszerű képeket csak lassan tudjuk összerak­ni. Másnap megtudjuk a rész­leteket is; egy hatgyermekes nápolyi munkanélküli tiltako­zott életkörülményei ellen. Olaszország egyesítésének 100. évfordulóján felgyújtotta ma­gát. Mintha Garibaldiék nem egészen ezért harcoltak volna! Egri Mária / (Folytatjuk) Gazdag hanglemez­választék A karácsonyi ünnepeimé gazdag választékot kínálnak a hanglemezboltok. Az új Hungaroton művészlemezek között több olyan is megje­lent, amely zenei ritkaság- számba megy Liszt Ferenc kórusműveinek sorából a szekszárdi mise és férfikar­ra írt négy egyházi mű ke­rült hanglemezre: a nagy muzsikust eddig szinte isme­retlen oldaláról bemutató művek először jelentek meg lemezfelvételen. Kodály Zol­tán alig ismert kamaramű­veit tartalmazza egy másik kiadvány; a két hegedűre, mélyhegedűre írt triószere­nádon kívül más fiatalkori szerzeményei közül hangle­mezre vették a szólógordon­kára írt virtuóz capriceiót és a Pablo Casals-nak aján­lott gordonka-zongora átira­tot Bach egyik művéből. A modem muzsika kedvelői­nek ritka csemegét tartogat a budapesti kamaraegyüttes lemeze: stílusos előadásában szólaltatják meg Schönberg Pierrot Lunaira dalciklusát, Webern két dalát és öt ká­nonját, továbbá Boulez — Maliarme költeményekre írt — két improvizációját; Két érdekes előadói lemezt is találhatnak a vásárlók a karácsonyi újdonságok kö­zött: kiváló fiatal orgonis­tánk: Lehotka Gábor Bach műveiből összeállított mű­sort játszott lemezre. A fel­vétel Közép-Európa egyik legrégibb barokk-kori hang­szerén, a soproni Szent György székesegyház orgo­náján hangzott el. Simándy József, az Állami Operaház kiváló művésze gazdag re­pertoárjából a legnépszerűbb áriákat tartalmazó lemezt ál­lított össze. A „kockázati " kiküszöbölése az idős kor előtt KÉPERNYŐJE ELŐTT Tiszán innen — Dunán fúl Pénteken este a múlt esz­tendőben kezdődött és 16 megye részvételével bonyolí­tott rádiós vetélkedő a dön­tőhöz érkezett; s a legjobb három megye összecsapását már a képernyőn is láthat­tuk. Talán az év leghosz- szabb tévéadása volt, egye­nesből. És bizony alaposan igénybe vette a figyelmünket is. Sőt a türelmünket is. Va­lahogy a vetélkedő hangula­ta, a lebonyolítás egésze ide­gesítette a nézőt. És ez bizo­nyára abból is fakadt, hogy a csak hallható rádiós köz­vetítés és a hallható és lát­ható televíziós adás valaho­gyan nem talált egymásra. A két műfai jellege közötti különbség idegekre menően csapódott le a képernyő előtt. A kitűnő riporter, 1 Szepesi Gvörsv a tévénéző számára agyonbeszélte. túlkonferálta a műsort. Abból eredően, hogy a rádióhallgatónak min­dent hallania kell. Másképp hogyan tudná elképzelni a történteket. Más kérdés, hogy a kisebb pontatlanságok, té­vedések minden igyekezet ellenére kissé meg is keserí­tették a játék „édes ízét”. Hogy a szerkesztők ötlettá­rából is új ötletként csak a rulett került elő, egyébként az eddigi vetélkedők kissé megkopott eszközeivel éltek. Láttuk tehát a győztest; a Bács-Kiskun megyeiek győ­zelme még némiképp viga­szunkra is szolgálhatott, Szolnok megyei tévénézők­nek, hisz a vetélkedők során éppen velük, az országos el­sővel szemben maradtunk alul. Sovány vigasz. És ha már műfaji kérdés vetődött fel a vetélkedő kapcsán, meg kell említeni egy szerencsé­sebb esetet is, a Varsói me­lódia közvetítését. A kétsze­mélyes kamaradarab hatása szinte megsokszorozódott a képernyőn. Nem túlzás, Zo­rin lírai története a képer­nyőn kapta meg a maga tel­jességét. a színpadnak még az árnyéka sem kísértett a tökéletes előadás tökéletes, azaz a képek nyelvére is nagyszerűen átültetett köz­vetítésben. Július hatodikéi — Julia kisasszony Szót érdemlő műfaji kér­dést vetett fel a csütörtök este vetített Július hatodika. A filmet Mihail Satrov ké­szítette 1963-ban. S ami kér­déses lehet a kétségtelenül érdekes témájú filmalkotás­ban, az a téma feldolgozásá­nak megközelítési módját il­leti. Dokumentumfilm Sat­rov műve, vagy játékfilm? A válasz ez esetben tipikusan az is-is. Dokumentáris hűség az eseményekhez, a sorsdön­tő órákban történtekhez, igénybe véve ugyanakkor a játékfilm bizonyos eszközeit. Már a film indulása, az álló­képek jelzik ezt a dokumen­táris szemléletet, s erre utal­nak a szokatlanul közbeikta­tott merev arcképek, a törté­nelmi események szereplői­nek arcképei. Érdekes, sajá­tos művészi felfogása ez a történelem, a múltbéli ese­mények ábrázolásának. És egyáltalán nem szegényes. Az alkotó vállalkozhat erre a megoldásra — persze csak akkor, ha az, amiről szólni kíván, magában hordozza a jó értelemben vett érdekes­séget. A bresztjitovszki héke körül kirobbant ellentétek, a bolsevikok és a baloldali eszerek összecsapása bővel­kedett drámai pillanatokban és drámai fordulatokban. Satrov erre építhetett szo­katlan alapállású filmjében., Érdekes mód. a hét másik filmje, az éjszakai előadás­ban látott Júlia kisasszony nem annyira a feldolgozott Strindberg-darabban reilő érdekesség miatt, mint in­kább a film készítőjének, Alf Siöbergnek feldolgozási mód­jáért érdemel figyelmet. Az egyéni sors és a társadalmi helyzet összefonódásáról, il­letve ellentéteiről, a kettő összefüggéseinek dialektiká­járól. a végletes szenvedélyek hangján szóló történetet Sjöberg modem eszközökkel, az idősíkok merész felbontá­sával vitte filmre. A tőlünk talán már idegen téma ép­pen a tálalás művészi módja révén vált számunkra izgal­massá. Ezért jó, hogy a tele­vízió a Bergman-filmek után most bemutatta azt az immá­ron klasszikus filmrendezőt, aki a svéd filmet elindította második virágzásának útjá­ra. így az lehet az érzésünk; hogy egy televíziós film­klubba járunk, ahol veze­tőnk, a film kiváló ismerője; Nemeskürty István. Röviden Beethoven születésének 200. évfordulójára két mű­sorral is emlékezett a televí­zió. Kedden a Fidelioból ■ ké­szült operafilmet mutatta be, szombaton egy nemes veretű összeállítással emlékeztette a nézőket a nevezetes évfor­dulóra. Mindkét program jó televíziós propagandának bi­zonyult a zeneirodalom klasszikusénak népszerűsíté­sére. A Beethovenről szóló összet'ílítás felvillantotta az alkotó zseni lényeges voná­sait a Beethoven-muzsika színe-javából válogatva és a legparádésabb . előadásban. Részleteket hallhattunk, amelyek méltán kelthették a nézőben az igazi muzsika iránti további szomjúságot. A Tündérlaki lányok való­jában színpadi játék volt: a televíziónak csak annyi ré­sze volt benne, hogy látható­vá tette a képernyőn. A ko­média így eredeti valóiában került a néző elé, talán ezért is tűnt kissé porosnak, avult­nak. Az álszent, polgári ma­gatartást és erkölcsi világot is szatirizáló Heltai-darab jobb akusztikájú fogadtatá­sáért többet kellett volna a televíziónak is magára vál­lalnia. V, M, Szolnoki Sütőipari Vállalat ­keres érettségizett női munkaerőt munkaügyi előadói munkakörre, valamint éretü'rtizrtt férfit és gép­írni tudó általános adminisztrátort. Fizetés megegyezés szerint, — 44 órás munkahét. — Jelentkezni lehet: munkaügyi osztály, Szolnok, Csar­nok u. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents