Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-13 / 292. szám
1970. december 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 NYELVMŰmés) December Az év utolsó, tizenkettedik hónapjának neve is latin eredetű. A latin decern (tíz) számnév adott alapot a mensis December (tizedik hónap) jelzős szerkezet meghatározó tagjának. A számbeli eltolódás alapja, hogy a március hóval kezdődő római naptárban december hava valóban a tizedik volt a hónapok sorában. Régi naptárainkban igen gyakori neve e hónapnak: Karácsony hó és Bak hava. A magyar nyelvújítók a következő magyar nevekkel próbálják helyettesíteni az idegen nevet: Télhó, Fagyhó, Fagylos, Fagyláros, Fagytö- nös, Havas hó, Véghó, Pihenő hó, Víganlátó, Víganlakó hó stb. December regulás, jeles napjaihoz (Borbála, Miklós, Luca, Karácsony, Tamás) nagyon sok népszokás kapcsolódott: lucázás, kurkálás, kotyolás, suprikálás, betlehe- mezés, kántálás, kólindálás, ostyahordozás, durgulás, kongózás stb. A felsorolt népszokások megnevezésére használt szavak általában ismeretesek még ma is falvainkban. A kólindálás alapjául szolgáló kólindál ige még ma is használatos csatangol, kószál jelentéssel. A kólindálók karácsonykor házról-házra járnak énekelve. A kongózás szóalaknak is ismeretes az alapszava, a kolomp jelentésű kongó hangsor. Népünk ismeri, s még vidékünkön is használja a fűzfavesszőből font korbács jelentésű supri- ka szót, az ebből képzett ver, virgácsot jelentésű spurikul igét. Szólásainkban leggyakrabban a Luca napja szerepel. Vidékünkön is ismert szólások: „Soká készül, mint a Luca széke — Olyan a háza, mintha lucáztak volna benne (rendetlen, szemetes a háza). A disznóverés, a sertésve- retés, a disznóölés napja volt Tamás napja. Erre utal a tamáshája régi szavunk is. Ezzel az összetétellel nevezték meg a gyógyírul használt háj at. Röviden még arról, hogy elég gyakran egyesek helytelenül rövidítik meg a december hangsort. A helyes rövidítés: dec. Ha a december szóhoz társítjuk a hó hangsort, a helyes írásmód: december hó, illetőleg december havi. Ugyancsak külön írjuk a következő formákat is: december eleji, december végi. Dr. Bakos József KISS ATTILA RAJZA GACSI MIHÁLY RAJZA Szovjet tudomány — 1970 3000 kilométeres elektromos fővezeték A szovjet energetikusok kísérlete V. Scserbakov, a Szibér iái Energetikai kutató intézet igazgatója és O. Olsevszkij, a technikai tudományok kandidátusa egy új típusú váltóáramú vezetékről és az elektromos energia nagy távolságra történő szállításának első ipari kísérletéről számolnak be. A Szovjetuniónak a legközelebbi jövőben szüksége lesz mintegy háromezer kilométer hosszú „elektromos folyamokra”. Ezek elsősorban az olcsó elektromos energiának az ország keleti részeiből az európai részre történő szállításához szükségesek, mert ezeken a részeken energiatartalékban nagy hiány mutatkozikA Szibériai Energetikai Kutató Intézet hosszú évek óta egy új típusú váltóáramú vezetéken dolgozik — a halmozott villamosenergia szállításon- Az ilyen energiaszállításokon a nagyteljesítményű és nagy távolságú elektromos fővezetékek a legalkalmasabbak. A halmozott elektromos energia-szállítás sémáinak, üzmeltetésének és megbízhatóságának az intézetben lefolytatott komplex kutatása alátámasztotta az ilyen szállítás értékes technikai és gazdasági tulajdonságait. De hogy véglegesen bebizonyítsuk a halmozott elektromos energia-szállítás alkalmasságát, ipari kísérletre volt szükség. A kísérlet programja a fővezeték különböző vezetékeiből egy körülbelül 3000 kilométeres szakaszt irányozott elő az elektromos energia szállítására Volgográd- tól az Uraiba Lipecken, Moszkván, Kujbiseven keresztül. Az ilyen kísérletek bizonyos kockázattal járnak, mivel egyetlen vezeték meghibásodása az ország nagy iparvidékeinek villamosenergiával történő ellátását érintené. Ezért körültekintő előzetes vizsgálatokat folytattunk abból a célból, hogy előre jelezzük az energiaszállítás alakulását a különböző szituációkban. Az ipari kísérlet. két szakaszban zajlott le. A nagy állomásokon és az alállomásokon brigádokat alakítottak az automatikus mérésekre és az állandósult, illetve átmeneti üzemelési adatok feljegyzésére. Az eredmények sikeresek voltak és teljes egészében alátámasztották az intézet kutatóinak következtetéseit. Az elektrotechnika történetében a világon először szállítottak 1 millió kilowatt energiát ilyen hatalmas távolságra — 3000 kilométerre. Klasszikus üzemeltetés esetén 1000 kilométer távolságon 500 kilovoltos vezeték esetén csak körülbelül 600—700 ezer kilowatt energiát tudnak továbbítani. Az energia- szállítás. a legbonyolultabb körülmények között is teljesen megbízhatóan zajlott, és a diszpécserállomány hamar elsajátította az irányítást- A kísérlet sikerét elsősorban a szovjet energiarendszerek kihasználásának és irányításának magas színvonala biztosítottaA kutatások egy fontos szakasza befejeződött, de a halmozott energiaszállítással folytatott munka még távolról sincs befejezve. (APN) BEETHOVEN SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVÉORDULÖJÁN December 16-án ünnepli a világ Ludwig ven Beethoven születésének 200. évfordulóját. Az egész 1970-es évet úgyszólván Beethoven-évnek tekintették mindenütt: hangverseny-sorozatok, ünnepi kiadványok, hanglemezszériák, tudományos és népszerű könyvek idézték fel a nagy zeneszerző emlékét. És mindezt tettük egy olyan korszakban, amikor immár több mint száz éve Beethoven muzsikája a hangversenyek mindennapos gyakorlatához éppúgy hozzátartozik, mint ahogy életútjának leírása és műveinek elemzése már könyvtárnyi kötetre rúg. Mi hát az oka ennek a talán minden más zeneszerzőét túlhaladó népszerűségnek? Az inodokot egyrészt Beethoven ifjúságának körülményeiből fakadó néhány jellemvonásában, másrészt a műveinek egy jellegzetességében kell keresnünk. Amikor Beethoven szülővárosában, a Rajna-menti Bonnban ifjúságát töltötte, ez a város egyike volt Európa leghaladóbb központjának. Közel volt Franciaország, közel a nagy forradalmat előkészítő szellemi áramlatok; a város választófejedelme II. József öccse volt, és maga is vallotta bátyja felvilágosodott elveit, fgy Beethoven már gyermekkorában olyan útra- valót kapott, amelyet soha nem tagadott meg, és amely műveinek úgyszólván minden hangjában benne van. Ez az Otravaió pedig: gyűlölet minden elnyomás ellen, szabadságvágy. humanizmus. E> a hármas eszme tette a mestert azzá a komponistává, akinek zenéjében közvetlenül hangot kaptak a francia forradalom eszméi, aki zenéjében valóságos néptribunná vált. „Erő az ember erkölcse” — vallotta, s ez egyet jelent a hősi életforma vállalásával. Azt gondolnék, hogy ez a néptribuni hang, a széles tömegekhez szólás vágya egyet jelent a zenei hangvétel egyszerűségével, a muzsika kifejező eszközeinek közérthetőségével. Ám, ha végignézzük a korabeli kritikákat, lépten- nyomon ilyen kitételekkel találkozhatunk: „bonyolult, érthetetlen. mesterkélt”. Sőt. a kor egyik jelentős zeneszerzője. a Bűvös vadász alkotója Weber a VII. Szimfónia hal latán azt mondta: .aki ezt művet írta az megérett az őrültek házára”. Mert Beethoven nemcsak nagy muzsikus volt, a legnagyobbak egyike, nemcsak a legmagasztosabb emberi eszmék hirdetője, hanem ugyanakkor az egész zenetörténet talán legmerészebb újítója is. Ha van a zenetörténetben komponista, akire ráillik az „avantgardista” jelző, akkor Beethoven az. Miután elvégezte tanulmányait, és komponistaként önálló útra _ lépett, szinte minden műve tartalmaz valami olyan, a maga korában elképzelhetetlenül merész megoldást, amellyel állandóan zavarba ejtette, rajongó tiszteletre késztette, vagy éppen elriasztotta kora zeneértő közönségét. Nem egy olyan stílusjegye van a beethoveni életműnek, amely annyira újszerű, hogy még korunk zeneszerzői is átveszik. (Bartók számos szerkesztési, vagy fogalmazási elve. például a legszorosabban kapcsolódik Beethovenhez.) Ebben a megvilágításban ' mik ki a masa telies égé zében Beethoven nagvcága Mert ő meg tudta oldani a legnehezebb feladatot, olyan zenét írni. amely egyszerre szól tömegekhez és szakemberekhez, amely magával ragadja erejével és lendületével, lírájával és drámaiságá- val a leglaikusabb hallgatót is, de ugyanakkor olyan meglepetéseket, ma is ható merészségeket tolmácsol, amelyek a legigényesebb műértőnek is rendkívüli élményt nyújtanak, napjainkban is. A mostani Beethoven-ün- nepségek során írta egy német kritikus: az lenne a Beethovenhez egyedül méltó ünnepi megemlékezés, ha a Beethoven-év során a mesternek egyetlen műve sem hangzana el, viszont annál több mai, modern zenét játszanának. Ez így talán túlzás. De az igaz, hogy nem értheti meg igazán Beethovent az a zenekedvelő, aki nem ismeri fel műveiben a soha-nem-voit újat. az avantgardistát. az újítót. Aki viszont eljut idáig, az nyilván megértéssel, sőt örömmel hall. gatia Beethoven mindenkori örököseit koruk nagv újítóit, a moderneket, tehát a ma élő és alkotó/zeneszerzők műveit is. Várnai Péter Szíveskedjenek többet utalni Egykori, dicstelen véget ért aranylábú gyerekünk mondá az időben az ő tanítványainak: — Kis pénz, kis foci... A mondás hovatovább klasz- szikussá vált, és egyesek elkezdték az élet egyéb területeire ia alkalmazni. Ilyenkor az arany- lábú gyerek aranyszájából kibuggyant bölcsesség módosul, és mondják az emberek szerteszét: — Kis pénz, kis építkezés, kis pénz, kis filmművészet — és így tovább. Nálunk kezdetben vala az az idő, amikor hirdettük, hogy nyugaton a pénz az isten, a pénz a cél és mindennek a rugója. Mi abban az időben főként a dicsőségért dolgoztunk. Akkoriban nálunk .a munka valóban a becsűiét és dicsőség dolgá volt, aztán kezdték egyre jobban meg is fizetni. Es ahogy több lett a fizetség, egyre kevesebbet beszéltünk a dicsőségről, mondván, hogy oklevélért nem adnak hűtőszekrényt. Ezért ma már többet ér egy hitellevél, mint száz oklevél. Annak idején, ha a dolgozókat fokozottabb munka elvégzésére akarták buzdítani, akkor összehívtak egy röpgyülést, és megígérték hogy a többletmunka sikeres elvégzése esetén kapunk egy vándorzászlót. Manapság, ha valahol nagyon rosz- szul megy a munka, kapunk egy kis rendkívüli prémiumot* hogy kedvünk legyen dolgozni. Régebben, ha a dolgozó 300 százalékot teljesített, közölték a képét a lapok. Ha ma 100 százalékot teljesít, és nem kap egy kis rendkívüli jutalmat, meg van sértve. Annak ideién többször hallottam X. kartárs lelkes előadását a kapitalizmus pénz- haihászásának lélekmérgező voltáról. A kartárs a fenti előadásokat ma is megtartja, de csak akkor, ha a TIT kifizet értük egy százast. Régebben ahhoz, hogy az ember lakást kaphasson, jól kellett dolgozni, családot kellett alapítani. Ma elegendő. ha leszúr az OTP-nek néhány tízezer forintot. Azelőtt a lakáskiutalásnál megnézték a családi körülményeimet, munkához való viszonyomat és még számtalan dolgot. Ma az OTP- nél már nem kádereznek... Persze, ma is mondíák. hogy dolgozzam többet, és jobban, de plakátja, neonja, műsoros matinéi a mégsem a munkaversenynek és az újítómozgalomnak, hanem az autónyeremény- betétkönyvnek van. Az is igaz, hogy az esetek többségében a pénzt munkával, a több pénzt több munkával szerzik. De hogy egyesek azt a sok pénzt honnan veszik, az megfejthetetlen. Szerény kis elménckédésem e megengedhetetlen szellem ellen lázadozik, azért az ügy fontosságára való tekintettel kérem: részemre némileg megemelt honoráriumot kiutalni szíveskedj ékw ősz Ferenc : Mai pillaratkép ♦ : ? i A vendég felháborodva; ♦ hívja a pincért: ♦ I — Nézze, milyen esir- í két nekem. Csupa j $ cserit és bőr! * — a ís kérte \ ■_ voir ' rr ‘
