Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-13 / 292. szám

1970. december 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 NYELVMŰmés) December Az év utolsó, tizenkettedik hónapjának neve is latin eredetű. A latin decern (tíz) számnév adott alapot a mensis December (tizedik hónap) jelzős szerkezet meg­határozó tagjának. A szám­beli eltolódás alapja, hogy a március hóval kezdődő ró­mai naptárban december ha­va valóban a tizedik volt a hónapok sorában. Régi naptárainkban igen gyakori neve e hónapnak: Karácsony hó és Bak hava. A magyar nyelvújítók a kö­vetkező magyar nevekkel próbálják helyettesíteni az idegen nevet: Télhó, Fagyhó, Fagylos, Fagyláros, Fagytö- nös, Havas hó, Véghó, Pihe­nő hó, Víganlátó, Víganlakó hó stb. December regulás, jeles napjaihoz (Borbála, Miklós, Luca, Karácsony, Tamás) nagyon sok népszokás kap­csolódott: lucázás, kurkálás, kotyolás, suprikálás, betlehe- mezés, kántálás, kólindálás, ostyahordozás, durgulás, kongózás stb. A felsorolt népszokások megnevezésére használt sza­vak általában ismeretesek még ma is falvainkban. A kólindálás alapjául szolgáló kólindál ige még ma is használatos csatangol, kószál jelentéssel. A kólindálók ka­rácsonykor házról-házra jár­nak énekelve. A kongózás szóalaknak is ismeretes az alapszava, a kolomp jelenté­sű kongó hangsor. Népünk ismeri, s még vidékünkön is használja a fűzfavesszőből font korbács jelentésű supri- ka szót, az ebből képzett ver, virgácsot jelentésű spurikul igét. Szólásainkban leggyakrab­ban a Luca napja szerepel. Vidékünkön is ismert szólá­sok: „Soká készül, mint a Luca széke — Olyan a háza, mintha lucáztak volna benne (rendetlen, szemetes a háza). A disznóverés, a sertésve- retés, a disznóölés napja volt Tamás napja. Erre utal a tamáshája régi szavunk is. Ezzel az összetétellel nevez­ték meg a gyógyírul használt háj at. Röviden még arról, hogy elég gyakran egyesek hely­telenül rövidítik meg a de­cember hangsort. A helyes rövidítés: dec. Ha a decem­ber szóhoz társítjuk a hó hangsort, a helyes írásmód: december hó, illetőleg de­cember havi. Ugyancsak kü­lön írjuk a következő for­mákat is: december eleji, december végi. Dr. Bakos József KISS ATTILA RAJZA GACSI MIHÁLY RAJZA Szovjet tudomány — 1970 3000 kilométeres elektromos fővezeték A szovjet energetikusok kísérlete V. Scserbakov, a Szibér iái Energetikai kutató inté­zet igazgatója és O. Olsevszkij, a technikai tudo­mányok kandidátusa egy új típusú váltóáramú ve­zetékről és az elektromos energia nagy távolságra történő szállításának első ipari kísérletéről szá­molnak be. A Szovjetuniónak a legkö­zelebbi jövőben szüksége lesz mintegy háromezer kilomé­ter hosszú „elektromos fo­lyamokra”. Ezek elsősorban az olcsó elektromos energiának az ország keleti részeiből az európai részre történő szál­lításához szükségesek, mert ezeken a részeken energiatar­talékban nagy hiány mutat­kozik­A Szibériai Energetikai Kutató Intézet hosszú évek óta egy új típusú váltóáramú vezetéken dolgozik — a hal­mozott villamosenergia szál­lításon- Az ilyen energiaszál­lításokon a nagyteljesítmé­nyű és nagy távolságú elek­tromos fővezetékek a legal­kalmasabbak. A halmozott elektromos energia-szállítás sémáinak, üzmeltetésének és megbízha­tóságának az intézetben le­folytatott komplex kutatása alátámasztotta az ilyen szál­lítás értékes technikai és gazdasági tulajdonságait. De hogy véglegesen bebizonyít­suk a halmozott elektromos energia-szállítás alkalmassá­gát, ipari kísérletre volt szükség. A kísérlet programja a fővezeték különböző vezeté­keiből egy körülbelül 3000 kilométeres szakaszt irányo­zott elő az elektromos ener­gia szállítására Volgográd- tól az Uraiba Lipecken, Moszkván, Kujbiseven ke­resztül. Az ilyen kísérletek bizo­nyos kockázattal járnak, mi­vel egyetlen vezeték meghi­básodása az ország nagy iparvidékeinek villamosener­giával történő ellátását érin­tené. Ezért körültekintő elő­zetes vizsgálatokat folytat­tunk abból a célból, hogy előre jelezzük az energiaszál­lítás alakulását a különböző szituációkban. Az ipari kí­sérlet. két szakaszban zajlott le. A nagy állomásokon és az alállomásokon brigádokat alakítottak az automatikus mérésekre és az állandósult, illetve átmeneti üzemelési adatok feljegyzésére. Az eredmények sikeresek voltak és teljes egészében alátámasztották az intézet kutatóinak következtetéseit. Az elektrotechnika történe­tében a világon először szál­lítottak 1 millió kilowatt energiát ilyen hatalmas tá­volságra — 3000 kilométerre. Klasszikus üzemeltetés esetén 1000 kilométer távolságon 500 kilovoltos vezeték ese­tén csak körülbelül 600—700 ezer kilowatt energiát tud­nak továbbítani. Az energia- szállítás. a legbonyolultabb körülmények között is telje­sen megbízhatóan zajlott, és a diszpécserállomány hamar elsajátította az irányítást- A kísérlet sikerét elsősorban a szovjet energiarendszerek ki­használásának és irányításá­nak magas színvonala bizto­sította­A kutatások egy fontos szakasza befejeződött, de a halmozott energiaszállítással folytatott munka még távol­ról sincs befejezve. (APN) BEETHOVEN SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVÉORDULÖJÁN December 16-án ünnepli a világ Ludwig ven Beethoven születésének 200. évforduló­ját. Az egész 1970-es évet úgyszólván Beethoven-évnek tekintették mindenütt: hang­verseny-sorozatok, ünnepi ki­adványok, hanglemezszériák, tudományos és népszerű könyvek idézték fel a nagy zeneszerző emlékét. És mindezt tettük egy olyan korszakban, amikor im­már több mint száz éve Bee­thoven muzsikája a hangver­senyek mindennapos gyakor­latához éppúgy hozzátartozik, mint ahogy életútjának leírá­sa és műveinek elemzése már könyvtárnyi kötetre rúg. Mi hát az oka ennek a talán minden más zeneszerzőét túl­haladó népszerűségnek? Az inodokot egyrészt Bee­thoven ifjúságának körülmé­nyeiből fakadó néhány jel­lemvonásában, másrészt a műveinek egy jellegzetességé­ben kell keresnünk. Amikor Beethoven szülővá­rosában, a Rajna-menti Bonnban ifjúságát töltötte, ez a város egyike volt Európa leghaladóbb központjának. Közel volt Franciaország, kö­zel a nagy forradalmat előké­szítő szellemi áramlatok; a város választófejedelme II. József öccse volt, és maga is vallotta bátyja felvilágosodott elveit, fgy Beethoven már gyermekkorában olyan útra- valót kapott, amelyet soha nem tagadott meg, és amely műveinek úgyszólván min­den hangjában benne van. Ez az Otravaió pedig: gyűlölet minden elnyomás ellen, sza­badságvágy. humanizmus. E> a hármas eszme tette a mes­tert azzá a komponistává, aki­nek zenéjében közvetlenül hangot kaptak a francia for­radalom eszméi, aki zenéjé­ben valóságos néptribunná vált. „Erő az ember erköl­cse” — vallotta, s ez egyet jelent a hősi életforma válla­lásával. Azt gondolnék, hogy ez a néptribuni hang, a széles tö­megekhez szólás vágya egyet jelent a zenei hangvétel egy­szerűségével, a muzsika kife­jező eszközeinek közérthető­ségével. Ám, ha végignézzük a korabeli kritikákat, lépten- nyomon ilyen kitételekkel ta­lálkozhatunk: „bonyolult, ért­hetetlen. mesterkélt”. Sőt. a kor egyik jelentős zeneszer­zője. a Bűvös vadász alkotója Weber a VII. Szimfónia hal latán azt mondta: .aki ezt művet írta az megérett az őrültek házára”. Mert Beethoven nemcsak nagy muzsikus volt, a legna­gyobbak egyike, nemcsak a legmagasztosabb emberi esz­mék hirdetője, hanem ugyan­akkor az egész zenetörténet talán legmerészebb újítója is. Ha van a zenetörténetben komponista, akire ráillik az „avantgardista” jelző, akkor Beethoven az. Miután elvé­gezte tanulmányait, és kom­ponistaként önálló útra _ lé­pett, szinte minden műve tar­talmaz valami olyan, a maga korában elképzelhetetlenül merész megoldást, amellyel állandóan zavarba ejtette, ra­jongó tiszteletre késztette, vagy éppen elriasztotta kora zeneértő közönségét. Nem egy olyan stílusjegye van a beethoveni életműnek, amely annyira újszerű, hogy még ko­runk zeneszerzői is átveszik. (Bartók számos szerkesztési, vagy fogalmazási elve. példá­ul a legszorosabban kapcso­lódik Beethovenhez.) Ebben a megvilágításban ' mik ki a masa telies égé zében Beethoven nagvcága Mert ő meg tudta oldani a legnehezebb feladatot, olyan zenét írni. amely egyszerre szól tömegekhez és szakem­berekhez, amely magával ra­gadja erejével és lendületé­vel, lírájával és drámaiságá- val a leglaikusabb hallgatót is, de ugyanakkor olyan meg­lepetéseket, ma is ható me­részségeket tolmácsol, ame­lyek a legigényesebb műér­tőnek is rendkívüli élményt nyújtanak, napjainkban is. A mostani Beethoven-ün- nepségek során írta egy né­met kritikus: az lenne a Beethovenhez egyedül méltó ünnepi megemlékezés, ha a Beethoven-év során a mes­ternek egyetlen műve sem hangzana el, viszont annál több mai, modern zenét ját­szanának. Ez így talán túl­zás. De az igaz, hogy nem értheti meg igazán Beetho­vent az a zenekedvelő, aki nem ismeri fel műveiben a soha-nem-voit újat. az avant­gardistát. az újítót. Aki vi­szont eljut idáig, az nyilván megértéssel, sőt örömmel hall. gatia Beethoven mindenkori örököseit koruk nagv újítóit, a moderneket, tehát a ma élő és alkotó/zeneszerzők mű­veit is. Várnai Péter Szíveskedjenek többet utalni Egykori, dicstelen véget ért aranylábú gyerekünk mondá az időben az ő tanítványainak: — Kis pénz, kis foci... A mondás hovatovább klasz- szikussá vált, és egyesek elkezd­ték az élet egyéb területeire ia alkalmazni. Ilyenkor az arany- lábú gyerek aranyszájából ki­buggyant bölcsesség módosul, és mondják az emberek szerteszét: — Kis pénz, kis építkezés, kis pénz, kis filmművészet — és így tovább. Nálunk kezdetben vala az az idő, amikor hirdettük, hogy nyugaton a pénz az isten, a pénz a cél és mindennek a ru­gója. Mi abban az időben fő­ként a dicsőségért dolgoztunk. Akkoriban nálunk .a munka va­lóban a becsűiét és dicsőség dolgá volt, aztán kezdték egyre jobban meg is fizetni. Es ahogy több lett a fizetség, egyre kevesebbet beszéltünk a dicsőségről, mondván, hogy ok­levélért nem adnak hűtőszek­rényt. Ezért ma már többet ér egy hitellevél, mint száz ok­levél. Annak idején, ha a dolgozó­kat fokozottabb munka elvégzé­sére akarták buzdítani, akkor összehívtak egy röpgyülést, és megígérték hogy a többletmun­ka sikeres elvégzése esetén ka­punk egy vándorzászlót. Manap­ság, ha valahol nagyon rosz- szul megy a munka, kapunk egy kis rendkívüli prémiumot* hogy kedvünk legyen dolgozni. Régebben, ha a dolgozó 300 százalékot teljesített, közölték a képét a lapok. Ha ma 100 szá­zalékot teljesít, és nem kap egy kis rendkívüli jutalmat, meg van sértve. Annak ideién több­ször hallottam X. kartárs lelkes előadását a kapitalizmus pénz- haihászásának lélekmérgező vol­táról. A kartárs a fenti előadá­sokat ma is megtartja, de csak akkor, ha a TIT kifizet értük egy százast. Régebben ahhoz, hogy az ember lakást kaphas­son, jól kellett dolgozni, csalá­dot kellett alapítani. Ma elegen­dő. ha leszúr az OTP-nek né­hány tízezer forintot. Azelőtt a lakáskiutalásnál megnézték a családi körülményeimet, mun­kához való viszonyomat és még számtalan dolgot. Ma az OTP- nél már nem kádereznek... Persze, ma is mondíák. hogy dolgozzam többet, és jobban, de plakátja, neonja, műsoros matinéi a mégsem a munkaver­senynek és az újítómozgalom­nak, hanem az autónyeremény- betétkönyvnek van. Az is igaz, hogy az esetek többségében a pénzt munkával, a több pénzt több munkával szerzik. De hogy egyesek azt a sok pénzt honnan veszik, az megfejthetetlen. Szerény kis elménckédésem e megengedhetetlen szellem ellen lázadozik, azért az ügy fontos­ságára való tekintettel kérem: részemre némileg megemelt honoráriumot kiutalni szíves­kedj ékw ősz Ferenc : Mai pillaratkép ♦ : ? i A vendég felháborodva; ♦ hívja a pincért: ♦ I — Nézze, milyen esir- í két nekem. Csupa j $ cserit és bőr! * — a ís kérte \ ■_ voir ' rr ‘

Next

/
Thumbnails
Contents