Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-13 / 292. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. december 13. Gyökerek WMmmm Előzékeny ügyfélfogadás a szolnoki járás tanácsainál Ugyintézég harminc napon belül A tanácsok munkájában mind erőteljesebben bonta­kozik ki egy olyan folyamat, ami az ügyintézés egyszerű­sítését, a bürokráciamentes­ségét hivatott megvalósítani. Különösen nagy gondot for­dítanak a lakosság beadvá­nyainak gyors, szakszerű és törvényes alapokon nyugvó intézésére. E folyamat erősödését je­lentette, hogy a nagyközsé­gek megalakítása után e köz­ségek döntési jogkörébe olyan kérdések kerültek, amelyekbe korábban a járási tanács vb osztályai döntöttek. Ez alatt az idő alatt si­került biztosítani a kultúrált ügyfélfogadás feltétleit- A ta­nácskozásokon általában elő­zékenyen, udvariasan foglal­koznak a panaszosokkal, ér­deklődőkké!. Bár, a járási ta­nács vb szabályozta az ügy- félfogadás rendjét, nem volt rá példa, hogy a hivatalos fogadónapokon kívül jelent­kező kérelmezőket, vagy pa­naszosokat elutasították vol­na. Változott a levelezés hang­neme. A korábbi években nyomtatott idézéseket az új kapcsolatnak megfelelő hang­nemű nyomtatványokkal cserélték ki. A szakigazga­tási szervek határozatainak alaki, tartalmi felépítése egyre jobban megfelel a kö­vetelményeknek. Sajnos még mindig előfor­dul késedelmes ügyintézés a korábbi évfekhez viszonyítva azonban ezek száma lénye­gesen csökkent. Míg 1968- ban a 30 napon túl intézett ügyek száma meghaladta a 340-et, ez év háromnegyedé­ben csak 70 hasonló bead­vány volt, ezek között is szá­mos olyan, aminek természe­te nem tette lehetővé a rövi- debb intézést- összességét te­kintve a járási és községi ta­nácsok szakigazgatási szer­veinek határozataira a tör­vényesség jellemző. Az I- fo­kon hozott döntések ellen fellebbezés alig volt. Ha mégis akadt, ezeket elbírál­ták és többségüket 8 napon belül a II. fokra felterjesz­tették. örvendetes, hogy az ügyfe­lek legtöbb esetben méltá­nyossági okból kérték a ha­tározatok megváltoztatását. A tanácsok szakigazgatási szervei — mivel erre az el­járási törvény lehetőséget ad — egyre gyakrabban élnek azzal a jogukkal, hogy tör­vénysértés, tévedés esetén határozataikat visszavonják. I. A. A szó értéke TomCICOS, faragott kö- s ház. Széles ikerablakai vácsolt vas és erős drót­ló mögül nézik az utcát. l kapu is drótszőttes. A ház a kerítés mögött három- gy verébugrásnyi virágos­at, színes gömbökkel, a kó­pén kerti törpével. A sok .lástú tetőn az elmaradha- tlan tévéantenna. A telek két-háromszáz gyszögölnyi, rossz, szikes id. Olyan nyolc—tízezer fo­ntot érhet az egész. A kerí- js dupláját, ha nem a há- , jmszorosát. Az utcai új ház- i merőlegesen nádtetős, vá- . og házikó. A nagymamáé. Családlátogatóba jöttünk M. tanár bácsival”. A tanár re- . ténykedik, hátha... A mama elnézést kér, „még agy tíz centit be kell srif- olni”. Berreg a varrógép. A /.obában hosszú ruha tartók, milyenek az áruházakban, tajta minik, maxik. Az ab- ak előtt két kislány öltöget. Az egyik Piriké, ö miatta jöt­tünk. A mama hájastésztát hoz. Szabadkozik, hogy nem olyan ó, mert nem volt kihízva a jószág. — Nem gondoltuk mink meg, tanár bácsi. Az csak jó, hogy rendesen tanult a gye­rek, dehát ez az év már elég lesz. — De a Piriké olyan, de olyan matematikus... Vétek lenne, ha nem menne to­vább ... — Az meg még nagyobb vétek lenne, tanár bácsi, ha elszalajtanánk a sok jó kun­csaftot. Mert én már nem bí­rom egyedül, az anyám meg nemigen lát... Ezért kellene a gyerek. Meglesz a nyolc osztálya... , Bejött a nagymama, mon­goloid ősz nénike. Magas fej­hangja van. — Elég sok rosszat látott már így is a világból a gye­rek. Engem meg csak addig járatott a tanítómesterhez az apám, amíg el nem tudtam olvasni a katekizmust. Az­tán tűt nyomtak a kezembe. — De ha Piriké akar... — A gyerekről a szülő dönt. Az övé. Mink kínlód­tunk vele. Azt nem kívánhat­ja a tanár bácsi se, meg ő se, hogy még vagy nyolc—tíz év nyűgöt vegyünk a nya­kunkba. Aztán, ha elvégzi az egyetemet, mennyit ér vele? Most már idejár varratni az egész tsz, meg még a hivatal­nokok is. A tanár gondolatban na­gyot nyeL A kislány szégyen­kezve kimegy. A mama ismét a hájastésztát kínálja. — Két-három év múlva át­veheti az egész mindent. Szegődtet egy pár tanulót, se­gédet. Meglesz mindene, aranygyűrűt tehet minden uj- jára. Olyan jövendőbelit vá­laszthat magának, amilyet akar... — Kár lenne Pirikéért, tes­sék elhinni. Olyan jó feje van. Sokra vihetné. — A divatnál nincs kifi­zetődőbb. A tűnél nem hoz semmi se többet. A kislány szipog, elbújik előlünk. A vasajtó becsapó­dik utánunk. Az osztályfőnök elkáromkodja magát. — Az isten verje meg ezt a rohadt szalmazsák-szemléle­tet. A vagyon, a vagyon... Gyerekkori ismerő­sömmel a falu kocsmájában találkoztam. A tsz elnökhe­lyettese. Három nagyfröcs- csöt kért, majd nekem a ne­gyediket. — Békeangyalkodom. Én vagyok a „szeretet” a háziál­dásból. — Hogy-hogy? — Majd elmondom, gyere oda az öregekhez. De amíg itt vannak, rá ne kérdezz. Hozd a flaskát. Majd ha el­mennek ... Két, olyan ötven—hatvan körüli parasztember ült a mintás abrosz mellett. Koc- cingattunk, először az egyik is nekünk beszélt, a másik is. Csak nekünk, egymásnak nemigen, csak éppen, hogy adj isten. Hoztam még egy kört, tisz­tességből. Annak aztán a vé­ge felé oda-odavetettek egy­másnak valamicske kurta szót. Később a televízióra ment a beszéd. Amikor az egyik szidott valami műsort, a másik pártolta. Aztán for­dítva. De azért már valami­vel barátságosabban. Megittuk a második nagy- fröcssöt is, amikor azt mond­ta az öregebbiknek látszó: — Menjünk, sógor, mert szájára vesz a falu. A töb­biek kint vannak. A másik felfortyant: — Vesz! Hagy vegyen! Ak­kor nem vett, amikor csak negyedmagammal voltam kint... Amikor negyedma­gammal túrtam a határt. Az első évben. Most meg a szá­jára vesz?! Vegyen! Barátom odakacsintott a másiknak. Az visszaintett a szemével. — Megbecsüli ezt minden­ki magában, sógor. Meg ám! De kint a szár. Bejön a ko­misz idő, lefeketedik. Tudja azt maga. Jószágtartó ember volt... A másik szavaiból mintha laposvágás félét éreztem volna — Hát nekem azért, olyan sok jószágom nem volt! Az elnökhelyettes gyorsan közbeszólt. — De van most, kell a ta­karmány. — Na, jöjjön, sógor. — Nem mondtam, hogy nem megyek, de hagyják el az ilyesmi felesleges beszé­det, hogy a falu szája, meg miegymás. Az öregebbnek látszó maga előtt engedte ki az ajtón a másikat. Az elnökhelyettes nagyot nevetett. — összeugrottak megint. Az öreg brigádvezető. Emez meg brigádtag. Azért mond­tam, hogy békegalamb va­gyok. — Min vesztek össze? — Nem olyan kimondott összeveszésféle ez, megvan­nak ők tulajdonképpen szé­pen, de könnyen felborzolják magukat. Ha az öreg kemé­nyebben mond valamit, a má­sik neki kakaskodik, hogy ne parancsolgasson, mert ez nem a Bagó-tanya, hanem szövet­kezet. Az öreg nagygazda le­gény volt, a sógora meg — olyan sógorság ez, mint leg­több a faluban: szegről-vég­ről — béres volt náluk. Elő­jön néha, felhántorgatják. Hallottad most is: amikor ne­gyedmagammal dúrtam a ha­tárt ... Arra célzott, hogy az öreg akkor még csak tessék- lássék tag volt. — Hogy lett brigádvezető? — Mert úgy kívánta az ész­szerűség. Hallgatnak rá, ara­nyat ér az öreg. Rá merném bízni az egész tsz-t. Arról nem is beszélve, hogy öt­venhatban ő bent maradt, egyedül gondozott vagy há­romszáz jószágot, emez meg leste. De erről nem beszél... — Azért nem valami nagy barátsággal mentek el... — A, ez már csak rátarti- ■ ság. Ha tegnap haragot mu­tattak, ma dehogy árulják el a barátságot... Le merem fo­gadni, hogy ezen a télen is böllérkednek egymásnak. — Akkor tényleg békega­lamb vagy. — Pedig ezt nem tanultam az egyetemen. Dehát az egyi­ket is szeretem, meg a mási­kat is. Negyedszobányi panelokat lógat magasban a daru. Körülötte tízemeletes házak. Alattuk aprócska, nádfedeles viskócskák. Néhá- nyuk a daru árnyékában. Rá gondolni is rossz lenne, mi történne, ha...\ Kísérőm, fiatal építész, fá­radtan, gondterhelten bólogat. — Rossz rágondolni. De mit csináljak? Le kellene ál­lítanom az építkezést. Ezek itt mind szanált házak. Akik benne laknak, — a zsebük­ben a kulcs a kétszobás, me­legvizes, gázos lakásokhoz. Nem mennek eL Jöjjön, csak... Agyandolgozott öregasszony teregeti a ruhákat. Lila a ke­ze a hidegtől. Amikor szóba- hozzuk a költözést, sírni kezd. — Tudjuk mink azt, hogy jobb lenne, dehát a szívünk szakad meg, mert mink épí­tettük ... Csak még a kará­csonyt hagyják meg benne, aztán elmegyünk... A szerelők lekiabálnak a magasból. — Vigyázzon néném, mert a tyúkszemére ejtjük ezt a téglácskát. A „téglácska” nyolc—tíz tonnányi paneL Az építők el­mondják, hogy kétszer olyan gyorsan haladnának, ha nem laknának emberek a nagyda­ruk körzetében. — Megkapják a házért a jó pénzt, meg a szép új la­kást... _— De ha nincs szívünk,hoz­23 • • « — Ahhoz van szívük, hogy hónapokkal később költözze­nek be maguk miatt a gye­rekes családok? Mert nem tudunk maguktól haladni, Egy másik öreg „egy-pár cseléd” (idézet tőlük) a rend­őrökhöz ragaszkodott volna. — Vigyenek ki rendőrök­kel, csak úgy megyünk, ma­gunktól nem megyünk. Vi­gyenek ki rendőrökkel. A földgyaluk, a markolók már szinte a ház falát bon­tották. — Mama, hát értse meg, csak egy csavarás a gombon és jön a falból a melegvíz. Ide figyeljen bátyám, maga azt mondta, hogy káplár volt annak idején az olasz fron­ton. Hát akkor világlátott ember. Kell magának minden nap gyújtóst csinálni, meg hamut szedni? Meg szenet ci­pelni? Ott van maguknak a szép nagy elsőemeleti lakás De sokaknak jó lenne! —■ Én nem is azért... csak inkább az asszony. Mert az kötötte meg magát En in­kább annoz a nagyKorteíánoz ragaszkodnék. A földmarkoló már a lili­puti ház tetejére szórja a föl­det, amikor az öreges végre elmennek. Az építős az ölük­ben viszik át az árkokon a bútorokat, a batyukat, mo- tyókat. A földgyalus lánctalpas az eresz alatt dübörög. — Várj, hagy menjenek el! Ne lássák! A daru berreg, megint hoz egy negyed szobát. Az építész még komorabb. — Mennyi ilyen van ... De mennyi. Tiszai Lajos Aki végighallgatta a leg­utóbbi nevelőtestületi érte­kezleteken fölvetődött kér­déseket, és még emlékezett a korábbi diákparlamentek vitáira, tanulságos összeha­sonlítást tehetett. Mi valósult meg a diák­parlamentek javaslataiból? Mit kelett ismét szóvá ten­ni? A válaszok egyúttal arra is feleletet adnak, hogy az ifjúság szava milyen súly- lyal esik latba, az élet leg­különbözőbb területén, mi­lyen komolysággal foglal­koznak az ifjúságot érintő kérdésekkel. Ami a helyben — a me­gyében — elintézhető felve­téseket illeti, a kép sokkal kedvezőbb. A megyei diákparlamen­ten általában jelen voltak az illetékes szervek képvise­lői és közvetlenül megismer­hették a szóvá tett gondo­kat. A tapasztalatok szerint nem volt pusztába kiáltott szó, ami a megyei diákpar­lament emelvényéről elhang­zott Ezen a helyen természete­sen nem lehet minden fel­vetett kérdés „sorsával” fog­lalkozni. A legfontosabbak áttekintése azonban azt bi­zonyítja, hogy az érdekelt szer­vek lehetőségeikhez képest minden reális javaslatot igyekeztek gyorsan és ered­ményesen megvalósítani. A megyei tanács vb a me­gyei diákparlament után egy hónappal egymillió fo­rintot adott a művelődésügyi Az iskolaújságok és is­kolarádiók működésének nagyobb anyagi megalapo­zása érdekében, ezek több­ségét a diákok kérésére már­is iskolai költségvetésből biztosítják. A honvédelmi oktatás föf- mális jellegének csökkenté­sére több iskolában lőteret építettek, új lőfegyvereket és szemléltető eszközöket sze­reztek be. A tantárgy feloszlásakor és órarendkészítóskor ez­után figyelembe kell venni, hogy szombaton ne legyen hatodik óra. Intézkedés tör­Az iskolai és a megyei diákparlamenteken felvető­dött gondok, kívánságok többsége helyi jellegű volt, tehát a megyén belül, úgy­szólván saját erőből meg­oldható. A megyei diák­parlament ugyanakkor ti­zennégy interpellációs kér­déssel fordult az országos diákparlamenthez. Olyan problémákat vetett fel ezek­ben, amelyeket országos je- lentőségűelcnek tartott. Né­hányra a megye küldöttei választ kaptak az országos diákparlamenten, néhány azonban megválaszolatlan — sőt a kérdések többsége elintézetlen maradi­osztálynak, hogy ezt az ösz- szeget a megfelelő arányban ossza el a megye középisko­lás kollégiumai között. Eb­ből ugyan csak a Művelő­désügyi Minisztérium fenn­hatósága alá tartozó isko­lák kollégiumai részesültek, de később a többi miniszté­rium is anyagi lehetőséget biztosított diákotthonai kul­turáltságának javítására. A diákok szóvátették a szakközépiskolai Szakokta­tók egy részének pedagógiai képzettségében mutatkozó hiányosságokat. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya utasította az in­tézmények vezetőit, hogy a pedagógiai képesítéssel nem rendelkező szakoktatókkal fokozatosan végeztessék el a megfelelő levelező tagoza­tot. Intézkedések történtek a középiskolákban folyó pá­lyaválasztási munka javítá­sára is. tént az óraközi szünetek pontos betartásának fokozot­tabb ellenőrzésére és a ta­nulók túlterheltségének csökkentésére. A szakmunkás tanulók kérésére a KIOSZ intézke­dett a magánkisiparosoknál tanulók jogainak jobb érvé­nyesítése érdekében. Elő­fordult a tanulóképzési jog megvonása is. Az iskolákban szinte min­denhol javult a tanár—diák viszony. Az intézkedések ha­tását bizonyítja, hogy a leg­utóbbi nevelőtestületi érte­Sűriiik a iávo sági j áratokat Szombaton reggel karácso­nyi csúcsforgalom kezdődött meg a MAVAUT távolsági járatain is: a hajnali órákban az előző naphoz viszonyítva már mintegy négyszázzal több utas érkezett a fővárosba. A menetrend szerint köz­lekedő járatok közül csupán a Mátra-vidéki vonalakon volt 20—30 perc késés, a ko­ra reggeli sűrű köd miatt. Mint a MÁVAUT üzemigaz­gatóságán elmondták: a vár­hatóan növekvő utasforga­lomra való tekintettel a nap folyamán a 150 hagyományos járaton kívül 13 kisegítő autóbusz gyorsítja meg az utasszállítást, a legzsúfol­tabb — kecskeméti, szegedi, dorogi, komáromi, esztergo­mi — útvonalakon. A követ­kező héten már 25, s az ün­nepnapokon körülbelül 70 terven felüli járat indul majd. A távolsági autóbu­szok pontos menetrend be­tartásához hozzájárulhatnak az utasok is: önmagukat is sok kapkodástól kímélnék meg, ha előre megváltanák buszjegyüket. kezleteken sokkal kevesebb panasz merült fel e kérdés­ben is a diákok részéről. Néhány területen azonban kevés javulás történt. A diá­kok elmondták, hogy töb­bek között szükséges volna a KISZ-vezetők és az őket támogató pedagógusok ma­gasabb fokú módszertani képzése és munkájuk na­gyobb elismerése az iskola, olykor még a KISZ felsőbb szervei részéről is. Ezzel összefüggő gond, hogy a legaktívabb iskolai KISZ- vezetők gyakran a tanulás rovására is kénytele­nek időt szakítani munká­jukhoz, ezért olykor a to­vábbtanulásnál és az elhe­lyezkedésnél hátrányba ke­rülnek azokkal szemben, akik nem végeznek közössé­gi munkát. Ami sérti az önállóságot Szinte változatlanul gya­kori eset, hogy a diákokat, kiszeseket egyes rendezvé­nyeken felhasználják a tá­volmaradt közönség helyett „vattaként”, az üres szék­sorok betöltésére. Ez sérti a tagság önállóságát s példát ad annak lebecsülésére más esetekben is. Úgyszólván csak mutatóba tudtunk néhányat felsorol­ni a kérdések közül. Nem eshetett szó a sportolási le­hetőségekről, a diákétkez­tetésről, a szabadidő hasz­nos eltöltéséről és még sok fontos témáról. Az eddigiekből azonban kitűnik, hogy jelentős vál­tozások következtek be ed­dig is a diákparlamentek ja­vaslatai nyomán. Ha pedig a nevelőtestületi értekezle­teken felvetett javaslatokkal is a korábbiakhoz hasonló lelkiismeretességgel foglal­koznak az illetékesek, bi­zonyos, hogy hamarosan újabb hasznos változásokról számolhatunk be. B. A. Közérdekű közlemény Szolnok megye Tanácsa legközelebbi ülését, 1970. de­cember 21-én délelőtt 9 órai kezdettel tartja a megyei ta­nács nagytermében. Ezen az ülésén megállapítja Szolnok megye 1971—75. évi pénz­ügyi és fejlesztési tervét szabályozási rendszerét, 1971. évi költségvetési és fejleszté­si előirányzatait. Megtár­gyalják Szolnok általános rendezési tervét, a végre­hajtó bizottság és a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1971 első félévi munkatervét. A megyei tanács vb az ér­deklődőket ezúton hívja meg a tanácsülésre és kéri a la­kosságot, hogy a napiren­dekkel kapcsolatos észrevé­teleket 1970. december 17-ig juttassák el a megyei tanács vb titkársága szervezési osztályához, Á reális javaslatok sorsa A tanát—diák viszonyról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents