Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-13 / 292. szám
S9T0. december IS. SWM.NOK WEG Yin NÉPLAP S A jászberényi Általános Műszerész Ktsz fémcsiszoló részlegében felületkezelési munkákat, nikkelezést, krómozást, galvanizálást, dukkózást végeznek részben a lakosság, részben a ktsz részére. Képünkön Vass Antal, Csík István és Kocsis Géza csiszolók egy motoríelcszkóp vizsgálata közben. _ Piackutatás után A következő évben hét és fél millió négyzetméter pup- linféleség exportjára készül lel a pápai textilgyár — ez-' zel a konkrét tervvel összegezték tapasztalataikat a gyár f 'ezetői, akik a HUNGARO- ?EX képviselőivel sorra lá- ogatták a felvevő piacokat. ÍSz a mennyiség félmillió négyzetméterrel több, mint az elmúlt évi export. A világkörüli út a mennyiség mellett számos más információt is adott, amelyet már figyelembe vesznek az 1971-es termelésnél. Szinte valameny- nyi világrészen — amelynek 30 országába szállítanak — a textíliák korszerűbb kidolgozását igénylik. A hagyományos pamutszövetek már nem keresettek, helyettük különböző műanyagokkal kevert és kezelt gyűrtelenített formatartó anyagokat várnak. A pápai termékek közül a legnagyobb sikerük a hímzést utánzó szövésű anyagoknak volt. A szakemberek szerint európai piacokon napjainkban a legdivatosabb szín az óarany, ezzel díszítik a blúzok, az ingek, sőt a pizsamák anyagait is. Meleg fogadtatás — hideg hűtőszekrények Uj hűtőszekrénytipus a Hű őgépgyár jubileumi sorsolásán (Tudósítónktól) Tegnap délelőtt 10 órakor Jászberényben a Déryné művelődési házban megtartották az egymilliomodik Lehel háztartási hűtőszekrény elkészítését ünneplő jubileumi sorsolást, amelyen a Hűtőgépgyár másfélszáz értékes tárgy- gyal lepte meg azokat a Lehel hűtőszekrény tulajdonosokat, akiket Fortuna isten- asszony is a kegyeibe fogadott. A jubileumi sorsolást Gor- jancz Ignácz vezérigazgató a következő szavakkal nyitotta meg.: — Vállalatunk 1956-ban kapta fejadatául a Kohó- és Gépipari Minisztériumtól a háztartási hűtőszekrények gyártására való felkészülést. Mind a felkészülés, mind a gyártás megindulása a terveknek megfelelően történt, és 1958-ban már forgalomba került a Super—100 literes kompresszoros háztartási hűtőszekrény. Az 1958. évi néhány ezer darabos teljesítménnyel szemben 1970-ben már 240 ezer darabot gyártottunk. Bővült a választék, gyártmányaink műszaki színSzombati szemle a szolnoki piacon Ünnep előtti felhozatal és ünnep előtti árak jellemezték a szombati piacot Kevés élőbaromfit árusítottak, — termelőszövetkezetből például egyetlen pár csirke sem érkezett Az élőcsirke kilója a felhozatalnak megfelelően — mindössze 332 kilót kínáltak — 25 forint volt Élőtyúkból valamivel jobb volt a felhozatal, 484 kilogramm, az ára azonban azonos a csirkével. Mindössze 95 liter tejfel volt, literje 26—28, a tehéntúró pedig 16—18 forintba került A tojásfelhozatal a szokásos, 5856 darab, 1,70—1,80 forint közötti áron. Kevés pulyka, és hízott kacsa is volt, ára megegyezett, 28—30 forint kilónként A burgonya kilója továbbra 3—3,50, a sárgarépa 3—5, a petrezselyem pedig 9—10 forint Bár kevés volt a vöröshagyma, mindössze 200 kilogramm, ára változatlanul 5 forint kilónként. A termelő- szövetkezetek és magáneladók egyaránt 3 forintért kínálták a fejeskáposzta kilóját, amelyből ezen a napon több mint 800 kilogramm volt a felhozatal. A kelkáposzta kilója 5—6, a karfiolé 10—14, a karalábéé 5 forint volt Gyümölcsből a felhozatal az időjárásnak megfelelően alakult, már csak almából van sok, pontosan 3555 kilogrammot hoztak és 3,50—7 forintig mérték kilóját. Körtéből 368 kiló volt a felhozatal, árát 8—12 forintra mondták. Volt még egy kevéske szőlő, 10—14 forintért kilónként. Az ünnepi diós-mákos beigli jutott eszünkbe ezen a hét végén. Majdnem 3 mázsa diót kínáltak, 17—18 forintért kilónként. A mák változatlanul nem olcsó, 35—40 forintért adták literenként. Lóvásár öt hortobágyi lovat vásárolt csaknem kétszázezer forintért Alfonz Smits belga lókereskedő. Közöttük van az ötévés Mazurka és a hétéves Óvadék, mindkettő idomított nóniusz. A Hortobágyi Állami Gazdaság szakemberei Hegyeshalomnál adták át a lovakat a belga vásárlónak. Csövek, víz nélkül Jövőre megoldódik a fiszaföldváriak gondja? Panaszkodnak a tiszaföld- vár—ószőllői főutca környékén lakók: nincs ivóvizük, nem tudnak tisztálkodni, mosni. Van ugyan lefektetve egy vízvezeték, de a szivaty- tyút napjában csak egyszer kapcsolja be a kezelő. Néha korán reggel, néha csak délelőtt. Nyáron sok bosszúságot okozott ez az ott lakóknak, de most, decemberben sem jobb a helyzet. A pa- naszkodók azzal érvelnek, hogy négyezerötszaz forint vízműépítési hozzájárulást fizetnek, s ezért elvárnák azt, hogy — mintegy előlegként — naponta legalább egy biztos időpontban legyen víz a vezetékben. Volt rá eset, hogy vadonatúj villanyboyler égett le egy éjszaka, amikor a csövekből nem folyt a víz. Amikor Nagy Lajost, a község vb titkárát kérdeztük, azt válaszolta: „Nemcsak az ószőllőiek gondja ez. Én bent lakom a község közepén, s mégis sokszor órákig kell vámunk, hogy a csapból egy kannára való víz kicsöpögjön.” S mindjárt, ott a tanácsnál bizonygatták többen is, hogy így van ez. A műszaki előadó két kannával, kerékpárral szokott körbejárni az utcai kifolyók között vizet keresve. (Pedig ugyanabból a vízvezetékből egy leágazás a lakásába is be van kötve.) Tizenkétezerötszázkilenc- venegy lakosa van Tiszaföld- várnak. A vízgond tulajdonképpen ennyi ember gondja. Gimnázium, középiskolai kollégium, tüdőgondozó intézet, s még sok más intézmény is igényelné a vizet. Negyvenegy fúrott kútja volt a községnek. Ebből már csak hat használható. A többi tönkrement, behomokosodott. A vízigényes intézmények ellátását úgy-ahogy sikerül megoldani. A kultúrház udvarán három kutat fúrtak. Kettőt nem használnak, azok az új vízműhöz tartoznak. A harmadikkal „segítenek be” a község belső részének ellátásába. Nem merik vállalni a kockázatot, hogy nagyobb nyomást engedjenek az „öreg” csővezetékbe. Annyira elavult, hogy mór csak a föld, meg a rárakódott rozsdaréteg tartja össze. Remélik, hogy amíg az új vízmű megépül, bírja az igénybevételt. A tanács dolgozói szerint az ószőllői rész lakóinak problémáját meg lehetne oldani az új vízvezeték átadásáig is úgy, hogy a kultúrház udvaron lévő egyik kutgt rákötnék a kinti utcákba menő csővezetékre. Vagy úgy, hogy a szivattyút kezelők valamilyen rendszer szerint kapcsolnák be a berendezést. Így nem lenne bizonytalan az arra lakók vízellátása. (A Víz- és Csatornamű Vállalat illetékese ígéretet tett arra, hogy a szivattyúnál dolgozók ezután mindent el fognak követni, hogy a csapokból amikor kell, follyon a víz.) De mi lesz a község más részein lakók gondjával? Rajtuk az épülő vízmű segít majd. Hetvenöt kilométeres csőrendszert fektetnek le a községben, s az eredetileg tervezett 500 köbméteres víztorony helyett ezer köbméterest állítottak fel. Harminckétmillió forintba fog kerülni az új vízmű és 1972 júniusában adják át az egész hálózatot. Ha a Szolnok megyei ÉPSZER vigyáz a határidők betartására, a község egy részében már jövőre ad vizet az új vezeték. Addig pedig türelmesen várni kell. S ahol lehet, nagyon kell takarékoskodni a vízzel. — egri — Személygépkocsi — szerényebb életmód Statisztika az autótulajdonosokról Csaknem minden huszadik családnak van már gépkocsija hazánkban — jelenti a Központi Statisztikai Hivatal. Azt is megvizsgálták a statisztikusok, hogy a gépkocsi viszonylag gyors térhódítása — a munkaidőcsökkenéssel, illetve a jövedelemnövekedéssel párosulva — miként módosítja az érintett rétegek életmódját, a család jövedelmének felhasználását stb. A legfőbb tapasztalat: a gépkocsival rendelkező munkás-alkalmazotti, valamint paraszti háztartások havi átlagos jövedelme több mint hatezer forint, körülbelül 50 százalékkal több, mint a gépkocsival nem rendelkező családoké. Általános tapasztalat az is, hogy a viszonylag magas jövedelmű háztartások nagy része legelőször a lakáshelyzetét rendezi, otthonát felszereli, berendezi, és csak utána gondol gépkocsi beszerzésére. Természetesen számosán vannak olyanok, akik a megfelelő anyagi feltételek hiányában is, másfajta igényeik rovására tartanak gépkocsit. Jól példázza ezt az „autós” háztartások, illetve a gépkocsival nem rendelkezők személyes kiadásainak összehasonlítása. Akiknek nincs autójuk, általában havi jövedelmük 44 százalékát költik élelmiszerre, italra, dohányárura. A gépkocsitulajdonosok ilyen szempontból sokkal takarékosabbak: fizetésük 33 százalékát használják fel az említett célra; a ruházkodáson 2 százalékot, a háztartáson és lakásfelszerelésen ugyanennyit takarítanak meg, s egyéb kiadásaik is általában kisebb tételekkel szerepelnek a család havi költségvetésében; viszont a gépkocsival nem rendelkező családokhoz képest 17 százalékkal többet — a havi jövedelem több mint egyötödét — az autó fenntartására, üzemanyagra stb. fordítják. Végeredményben az adatok arra utalnak, hogy a személyenkénti havi 1200—1400 forint, illetve például négytagú család esetén 4800—5600 forint havi jövedelem nem elegendő a gépkocsitartáshoz. Ha az ilyen keresettel rendelkező családok ragaszkodnak az autóhoz, annak szerény mértékű üzemeltetését is csak más fontos szükségleteik rovására tudják biztosítani. vonala minőségi paraméterei mind a nyugat-európai, mind a kelet-európai hűtőszekrény típusokénál jobbak. Ezután neves fővárosi művészek szórakoztatták a közönséget. Nagy sikere volt a műsor befejező részének: a budapesti Habselyem és Kötöttárugyár divatbemutatójának. A sorsolás azzal kezdődött, hogy a nézők között kisorsolták a Hűtőgépgyár legújabb termékének, a Lehel S—140-es abszorpciós hűtő- szekrények első darabját, melyet Ruzicska Alajos, Budapest XIII. kér., övezet út 6. szám alatti lakos nyert. A sorsolás ezután tovább folytatódott és a szerencsekerékből — melyben egymillió hűtőszekrény gyártási száma volt — egymás után kerültek elő a szerencsés nyertesek nevei. A nyeremények listáján öt darab 150 literes hűtőszekrény, 5 darab 4000 forintos vásárlási utalvány, 5 darab S—60-as abszorpciós hűtő- szekrény, 5 db Favorit televízió, több ezer, és kétezer forintos vásárlási utalvány, valamint számos autószifon és habszifon szerepelt. — bognár — Az elítéltek 86 százaléka férfi igazságügy minisztériumi vizsgálat a társaa«Imi tulajdon elkeni büntettek alakulásáról Az Igazságügyminisztérium — a fővárosi és az egyes megyei bíróságok büntető kol- legiumainaK. közreműködésével — megvizsgálta a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűntettek körében az elmúlt év során a bűnözés alakulását, s a bíróságok ítélkezési gyakorlatát. Megállapította, hogy a vagyon elleni bűntettek száma 1965 óta fokozatosan csökken. A csökkenés különösen az elmúlt esztendőben volt jelentős: az egységes rendőrségi—ügyészségi statisztika szerint 1968- noz kepest 14,5 százalékos. E tendencia a bíróságok által jogerősen elítéltek számában is megmutatkozik: amíg 1965- ben a jogerősen elítéltek csaknem 47 százaléka vagyon elleni bűntettet követett el, addig ez az arány tavaly mintegy 37 százalékra csökkent. A társadalmi tulajdon elleni bűntettek az elmúlt évben a közvádas bűntettek mintegy 21 százalékát tették ki — ez az arány 1965-ben csaknem 30 százalék volt —, a személyi tulajdon elleniek pedig több mint 16 százalékát. Az okozott kár összege azonbaq nem csökkent, hanem évről évre — az 1965- évi csaknem 70 millió forintról mintegy 83 millió forintra — emelkedett. Az egy elítélt által okozott kár öt évvel ezelőtt 3965 forint volt, s ez az összeg 1969-ben 8361 forintra emelkedett. Az életkori statisztika Az elítéltek túlnyomó többsége — mintegy 86 százaléka — férfi. Rablást kizárólag, lopást és rongálást pedig 90 százalékon felüli arányban férfiak követtek el, viszont a csalás vagy sikkasztás miatt elítéltek több mint egyötöde nő. Életkor szerint a legtöbb bűntettet a 20—30 év közöttiek követték el. Százezer azonos korú férfiből 852 követ el társadalmi tulajdon elleni bűntettet ebben a korcsoportban, míg a 30—40 év közöttiek közül 719, a 40—50 év közöttiek közül pedig csak 417. Az elítéltek csaknem 85 százaléka általános iskolai végzettségű, mintegy 10 százaléka középiskolát, 1,2 százaléka pedig főiskolát végzett. Az alkohol, mint bűnözést kiváltó ok, csak a lopásnál és rongálásnál jelentkezik nagyobb mértékben: előbbinél csaknem 15, utóbbinál mintegy 25 százalékban függött össze fogyasztásával. A társadalmi tulajdon elleni bűnözés okai között tehát az alkoholfogyasztás kisebb jelentőségű, de tény az is, hogy szerepe van ebben a bűncselekmény-kategóriában is évről évre nő: az 1965. évi átlagos mintegy 6 százalékos arány 1969-re csaknem 11) százalékra emelkedett. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények többségét az állami ipari üzemek és vállalatok, — a közlekedési és kereskedelmi vállalatok terhére követték eh Az okozott csaknem 83 milliós kárból mintegy 52 millió ezeket a vállalatokat sújtotta. Az elkövetők csaknem 58 százaléka a sértett vállalattal munkaviszonyban álló személy volt, s bűncselekményeikkel a 83 millió forintos kárnak csaknem háromnegyedét okozták. A bűnözés alapvető motívuma Mind a statisztika, mind az egyes bűnügyek konkrét vizsgálati adataiból az állapítható meg, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűnözés alapvető motívuma a köny- nyelmű életmódra való törekvés kielégítésére irányuló haszonszerzési vágy. A bűnözés elsődlegesen nem a nehéz anyagi és családi helyzettel függ össze. Ezt mutatja, hogy bár a legtöbb bűntettet családosok követték el, mégsem a többgyermekesek — ahol a családi helyzet nyilvánvalóan a légterhesebb, — s bár az elkövetők legtöbbjének viszonylag alacsony a keresete, mégsem a létminimum határán álló keresettel rendelkezők alkotják az elkövetők többségét. A konkrét ügyeket feldolgozó megyei kollégiumi jelentések igen sok adatot tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az állami üzemekben, szaiiitási és kereskedelmi vállalatoknál a munkaszervezés, az anyagok tárolása és őrzése nem megfelelő. Sokhelyütt az üzemi adminisztráció, az ellenőrzés, a bizonylati, pénz- és anyagkezelési fegyelem hiányos vagy teljesen hiányzik, a pénz- és vagyonkezelők kiválasztásánál nem járnak el megfelelő körültekintéssel. A büneikövetesnek egy újabb motívuma is jelentkezett a gazdasági irányítás új rendszerében, a minden áron való gazdaságos- Ságra és nyereségességre való törekvés. A Szolnoki Húsipari Vállalat környékéD KÉT SZOBAI KERESÜNK három havi használatra. munkásszállás cél* iára. Ceglédi Építőipari Vállalat. Cegléd. Mozdonv u. 2. Telefon 81—22. — Telek László.
