Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-02 / 282. szám

1970. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Két brigád az élen A martfűi Tisza Cipőgyárban 16'I szocialista brigád, kétezernyolcvanegy tagja és tíz szocialista munkamű­hely vesz részt az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére hirdetett munkaversenyben. A verseny során kiemelkedő eredményt értek el a 171-es műhely Április 4. és Petőfi Sándor szocialista brigád tagjai, akik vállalásaikat eddig 141.8 százalékra teljesítették, 6,2 százalékkal javították az előírt minőséget. Kása János, az Április 4 szo­cialista brigád vezetője. A kollektíva eddig négyszer nyerte el a megtisztelő cí­met. A napi feladatokat beszélik meg a Petőfi szocialista bri­gád tagjai. Néprajzi és nyelvjárásgyűjtő pályázatok Minden esztendőben novemberben hozzák nyilvánosság­ra az Országos Néprajzi- és Nyelvjárásgyűjtő Pályázat me­gyei és országos eredményeit. Ezt a pályázatot már húsz éve hirdetik meg országszerte, de a díjazás és értékelés me­gyénként történik, s csak a legkiemelkedőbb munkákat mé­rik össze országosan is. A Szolnok megyei Múzeumok Igaz­gatósága és a Szolnok megyei tanács vb művelődésügyi osz­tálya két szekcióban hirdeti meg minden év november 7-én a pályázatokat és az előző évi eredményeket is ekkor hozza nyilvánosságra a felnőtt tagozaton. A diákok pályamunkái­nak értékelése ugyanis mindig a tanévzáróra készül el. Ez évben tizenkét diák pá­lyamunkát és négy felnőtt pályázatot érdemesítettünk díjazásra. A diákok pályáza­tai főként a földrajzi név­gyűjtés témaköréből kerül­tek ki, míg a felnőtteké nép­rajzi és történeti pályázatok voltak. Ki kell emelnünk a Vásárhelyi Pál Közgazdasá­gi Szakközépiskola és a Ver­seghy Ferenc Gimnázium néprajzi- és nyelvjárási szak. körének munkáit, akik meg­felelő tanári szakvezetéssel színvonalas és alaposan ösz- szegyűjtött földrajzi név­anyagot adtak be. Külön fi­gyelmet érdemel a kisújszál­lási Móricz Zsigmond Gim­názium szakkörének több in­tézmény- és üzemtörténete, amely a felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából ké­szült. A felnőtt tagozaton orszá­gos díjra is érdemes dolgo­zatként fogadtuk el Hagy- mási Sándor nyugalmazott agronómus munkáját a túr- kevei aratásról. A pályázó Kap-e háromszáz nő munkát Jászladányban ? Jászladányban évek óta gondot OKOzott, hogy a. hely­beli asszonyoknak nem volt állandó munkájuk. A község párt- és tanácsi vezetői ku­tatták a nők foglalkoztatásá­nak lehetőségét. Így Keres­ték meg a községi vezetők a „Minta” Női Szabó Ktsz bu­dapesti központjának elnö­két és kérték, hogy üzem­egységet telepítsenek Jász- ladányba. A megbeszélések ered­ményre vezettek. Elhatároz­ták, mintegy Kétszázötven— háromszáz nőt foglalkoctató varróüzemet létesítenek a községben. Tegnap a községi művelő­dési házban összehívták azo­kat az asszonyokat, akik szeretnének dolgozni a var­róüzemben. Az összejöve­telre eljöttek a fővárosi ktsz vezetői. Dévényi Jenőné el­nök vázolta a szövetkezet munkáját. Elmondta, hogy szívesen létesítik második vidéki telephelyüket. Mint­egy másfél — két millió fo­rinttal járulnak hozzá qz üzem külső és belső kialakí­tásához. Modem villanyvar- rógépekkel, szalagszerű ter­melést fognak bevezetni. — Két év múlva már 200 ezer női ruha varrását végezné az üzem. A ladányi asszonyok örömmel hallgatták az el­nöknő szavait. A nagy kér­dés az volt; vajon mikor va­lósul mindez meg? Nyikos János, a községi tanács vb elnöke elmondta, hogy a jászkiséri út mellett lévő régi malomépületet ala­kítják át varróüzemmé. — Azon lesznek, hogy mielőbb, lehetőleg a jövő év július elsejéig befejezzék az át­alakítást és megindulhasson a munka. A megbeszélés után a ktsz manökenéi nagysikerű di­vatbemutatót tartottak a legújabb modellekből, me­lyeket a szövetkezet dolgo­zói készítettek; nagy szakértelemmel dolgoz­za fel már évek óta Túrke- ve mezőgazdaságát, s az el­múlt évben országos II. díjat ért el ebben a témakörben. Érdemes és első díjas megyei szempontból jelentős munkát adott be Szabó Sándor, aki Tiszavárkony község 25 éves történetét dolgozta fel. Lo­vas Bélárié a cibakházi föld­osztásról, Futaki Piroska Szolnok város belterületének földrajzi neveiről készített érdemes, inkább terjedelme miatt csak második helyre szoruló munkát. A következő években a múzeum szabvány nyomtat­ványa segítségével és megha­tározott szempontjai szerint végzett földrajzi név gyűjtés kerül a pályázatok témáinak élére. A termelőszövetkeze­tek, nagyarányú építkezések, az emlékezet lassú elmosó­dása következtében ugyanis a régi határ, dűlő, utca, stb. nevek feledésbe merülnek és kikopnak az éltető emléke­zetből. Ezek a nevek pedig nagyon fontosak a történet­tudomány, a nyelvtudomány, a néprajz, a földrajz, a régé­szet számára, mert a múlt egy-egy — bár már csak ne­vekben fenntartott emlékét őrzik. Megmentésükre, tu­dományos feldolgozásukra országos mozgalmat indított a Magyar Tudományos Aka­démia, s olyan követelmé­nyeket .szabott; < Olyan szem­pontokat és módszereket dol­gozott ki, hogy a középisko­lás diákok, érdeklődő nem szakemberek megfelelő peda­gógusi és egyéb szakvezetés­sel a tudomány alkotó mun­ka számára érdekes anyagot gyűjthetnek, miközben ma­guk is gyarapodnak szellemi­leg. megismerik szülőföldjük történetét. Reméljük, hogy e vonzó és értékes pályadíjjal is jutalmazandó feladathoz sokan kapnak majd kedvet. Természetesen egyéb, eddig is művelt témák továbbra is beadhatók a Damjanich Mú­zeum címére. Sz. L. A niunkaerőváudóriásról tudományos módszerekkel A munkaerővándorlás me­gyénkben sem ismeretlen fo­galom. Alig van vállalat, ahol a gyakori munkahely- változtatások költségkihatása ne érintené a gazdálkodást. Országos vizsgálatok kimu­tatták, hogy a fizikai dolgo­zók munkahely változtatásá­val járó termelési értékki­esés, a különböző többletrá­fordításokkal személyenként 6 ezer forint. Nem érijük a jelentőségét Sajnos ennek a sok gondot okozó jelenségnek tudomá­nyos vizsgálatára — különö­sen a vállalatok megbízásá­ból — elég ritkán kerül sor. Gond az is, hogy ugyancsak a vállalatoknál elég elenyé­sző egy-egy ilyen felmérés­nek gyümölcsöző hatása, el­sősorban azért, mert sem ott, sem az általános köztu­datban nem foglalhatta el még jelentőségének megfe­lelő helyét. A vendéglátóipari vállalat­nál például természetesnek tartják, ha külön reszort­ként foglalkoznak a hálózat- fejlesztéssel, a pénzügyi kér­désekkel. . Pontos . kimutatás van arról, hogy az egy sze­mélyre jutó termelés, vagy forgalom hány százalékkal növekedett, — ugyanakkor megközelítően sem olyan pontosak azok az adatok, amelyek választ adnának arra, hogy a jelenlegi gazdasá­gi mechanizmussal bekövet­kezett változásokat az ember miként viseli, hogyan hat­nak rá a gazdasági szabály­zók, a piac, az ár, az új munkastílus és a megválto­zott vezetési módszer, Megismerni az indítékokat Az idén megyénk tíz ven­déglátóipari egységénél tu­dományos módszerekkel vizsgálták a munkahely el­hagyásának pszichikai indí­tékait. Igyekeztek feltárni azokat a motívumokat, ame­lyek a munkahely változás­ra ösztönző állapotokat létre hozták. A vizsgálatot végző pszi­chológus a dolgozóktól ilyen kérdésekre kért választ: — megfelelőnek tartják a mun­kájuk végzéséhez szükséges munkafeltételeket; vannak-e olyan mozzanatok munkahe­lyükön, amelyeket különösen szeretnek vagy nem szeret­nek; munkahelyükön milyen a baráti kör, mi a vélemé­nyük ezekről, tartoznak-e valamelyikhez? A kérdések­re igennel, vagy nemmel válaszoltak és csak nagyon kevesen hagyták azokat vá­lasz nélkül. Megszüntetni az okokat Sok érdekes és még több ellentmondásos vélemény vált a vizsgálat során is­mertté. .Arra a kérdésre, hogy a vezetők igénylik-e a dolgozók ’ véleményét, az egyik egységben a dolgo­zók 86 százaléka, a másik­ban csak 40 százaléka vála­szolt igennel. Egy másik egységben a munkások 100 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy mun­kahelyükön van-e baráti Kör, és ugyancsak igennel feleltek arra a kérdésre is, hogy • szeretnének-e más munkahelyen dolgozni. Kér­dés: valóban baráti-e a köz­szellem az olyan cukrász­dákban, éttermekben, falato­zókban. ahonnét,a dolgozók elkívánkoznak. Az adott válaszoKból ítél­ve általános az a vélemény, hogy a vendéglátóipari dol­gozókat — főként a segéd­munkásokat és a konyhai al­kalmazottakat — rosszul fi­zetik. Ugyanakkor figyelem­re méltó az a tapasztalat, hogy a bérezés miatti elége­detlenséget mérsékli a hiva­tásszeretet, a jó munkahelyi kolleKtíva. a munka változa­tossága és a jó vezetés. Más egységeknél viszont az de­rült ki, hogy a vezetők in­kább csak munkavezetői funkciót látnakél, s ez csökkenti az alkalmazottak ragaszKodását munkahelyé­hez. A Szolnok és Vidéke Ven­déglátóipari Vállalat által kezdeményezett felmérés hasznos volt. A vállalat ve­zetői megismerkedtek sok — a gyakori munkahelyváltoz­tatást előidéző — tényező­vel. Nem maradt el a felis­merés sem, hogy elsősorban ezeket az okokat kell meg­szüntetni ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon. I. A. Testvérpártok világértekezlete Most van tíz esztende­je, hogy a kommunista- és munkáspártok Moszkvában nagyszabású világértekezle­tet tartottak. Áttekintették a nemzetközi helyzetet, a kommunista mozgalom stra­tégiai problémáit, és rend­kívül nagyjelentőségű elvi kérdésekben jutottak egyet­értésre. Természetesen szó sincs arról, hogy a tíz évvel ez­előtti helyzetből levont kö­vetkeztetéseket „mindörök- kön” és betű szerint a kom­munista mozgalom fő straté­giai és taktikai vonalának tekintsük. Hiszen éppen az 1960. novemberi moszkvai érekezlet is hozzájárult a nemzetközi viszonyok átala­kulásához, előbbre vitte a kommunista mozgalmat, vagyis új helyzetet terem­tett, s azóta a kommunista és munkáspártoknak már eb­ből az Ú1 helyzetből kellett számos új következtetést le­vonniuk. Ezt meg is tették a tavalyi nagvielentőségű moszkvai világértekezleten. A tíz éve megtartott ta­nácskozás felmérte a világ­fejlődés fő tendenciáit és táv­latait áttekintette a történe: leinformáló osztályerők hely­zetét, kidolgozta a forradal­mi harc stratégiai irányvo­nalait a három legfőbb for­radalmi erő — a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály, s a nemzeti felszabadító mozgalom — tennivalóinak látószögéből; elemezte a kapitalizmus ál­talános válsága harmadik szakaszának sajátosságait, s végül pedig a proletár in­ternacionalizmus, az egyen­jogúság és az önállóság el­veinek alkalmazásával le­rögzítette a testvérpártok kapcsolatainak normáit en- nak érdekében, hogy tovább fejlődjék a szocialista világ- rendszer és az egész nemzet­közi kommunista mozgalom egysége. A forradalmi harc, mely főbb irányait, mely straté­giai vonalait dolgozták ki az osztályerők megoszlásának elemzése alapján tíz eszten­dővel ezelőtt a testvérpártok? 1. Az értekezlet állást fog­lalt a szocialista forradalom békés vagy nem békés útjá­nak igen fontos kérdésében. Ez a probléma már a mar­xizmus—leninizmus klasszi­kusait üt foglalkoztatta; azonban a nemzetközi po­rondon kialakult új erővi­szonyok múlhatatlanul szük­ségessé tették a kérdés új­bóli áttekintését. Pártjaink arra a következtetésre ju­tottak, hogy számos ország­ban a nép többségének egye­sítése alapján lehetőség nyí­lik az államhatalom viszony­lag békés úton való megszer­zésére, s ezen az alapon a szocializmusra való áttérés­re. Ez azonban korántsem jelenti, hogy a proletariátus­nak ne kellene mindenkor felkészülnie a burzsoázia erőszakos ellenállására, amelyre fegyveres harccal kényszerül válaszolni. 2. Állást foglalt az érte­kezlet a monoDÓUumok el­leni harc egységfrontja lét­rehozásának kérdésében is. Mevállnnította. haev a de­mokráciáért. a szocializmu­sért vívott harc alkotó része a széleskörű osztílvszövet- séff. A tőkZs országok mun- kásosztáiváhan mutatkozó széthúzás lpkftzdése szem- pontiából naffv ipipr.*ösive van a mai szoriátdomokrác’a helves elemzésének. H'szen 8 szociáldemokrata pártokban differenciálódás meev végbe, C megvan a lehetősége an­nak, hogy különböző szinte­ken — a dolgozók üzemi ér­dekeiért vívott harctól egé­szen a kormányzásban való közös részvételig — akció­egység jöjjön létre a külön­böző munkáspártokhoz tar­tozó dolgozók között. A pa­rasztság mellett más rétegek az értelmiség, az ifjúság, a katolikusok haladó áramla­tai is szembekerülnek az imperializmussal, a monopó­liumokkal. 3. A nemzeti felszabadító mozgalom feladataira és fej­lődésének perspektíváira az akkori fejlődés fényeiből le­vont számos következtetést azóta az élet igazolta. A moszkvai tanácskozás tíz esztendővel ezelőtt rámuta­tott arra, hogy az összes ha­zafias és demokratikus erők összefogása egy nemzeti de­mokratikus frontban nagy hozzájárulás lehet a fejlődő országokban a fejlődés nem tőkés útjának kimunkálásá­hoz. 4. Immár szokássá lett, hogy a nemzetközi kommu­nista fórumok külön doku­mentumot fogadnak el a bé­kéért való küzdelem, a ter­monukleáris világháború ve­szélyének elhárítása problé­máiról. Az 1960-as értekezlet is elfogadott egv ilyen kü­lönleges felhívást, amely a nénpket az egyetemes béke védelme érdekében a legha­tározottabb akciókra moz­gósítja. 5. Ehhez kapcsolódik 8 különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett éléséről szóló tézi­sek kimunkálása a tíz esz­tendővel ezelőtti tanácsko­záson. A testvérpártok által elfogadott közös dokumen­tum természetesen hangsú­lyozza: az imperializmus ag­resszív természete mit sem változott,, és ha csak az im­perialisták akaratán múlna, „már belesodorták volna az emberiséget az új világhábo­rú szerencsétlenségeinek és borzalmainak örvényébe”. 6. Annak a küzdelemnek, melyet a kommunista és munkáspártok a békéért, a haladásért. a szocíal'zmu- sért folytatnak, az egyik leg­fontosabb kérdése a kom­munisták egysége, amelyet csakis a marxizmus—lenin­izmus elvei alapján, a kü­lönböző opportunista áram­latok elleni erélyes harcban lehet megszilárdítani. A kommunista világmozgalom egységének megszilárdítása ma is elsőrendű jelentősé­gű kérdés az egész forra­dalmi folyamat feilődése szempontjából. Ezen az úton különösen jelentős eredmé­nyeket ért el a világmozga­lom. Az 1960, évi értekezlet nagy szerepet töltött be ab­ban, hogy a kommunista mozgalom az elmúlt évtized nehéz körülményei között is nemcsak régi vívmányait védte meg. hanem több vo­nalon új eredményeket is el tudott érni. Ez az utóbbi év­tized legfőbb pozitívuma. A.BC áruház j ászszen t and ráson A jászszentandrási ÁFÉSZ múlt heti küldöttgyűlésén megválasztották a szövetkezet nőbizottságát, majd az igaz­gatóság vázolta a tagság plúít a jövőre vonatkozó terveket, feladatokat. Rövidesen elké­szül egy új takarmánydaráló és befejeződik a felső tanyai bolt vendéglátó résszel való bővítése. Még az idén meg­kezdik és jövőre épül fel a fürdő mellett egy ABC áru­ház. Autóbusz Kárpátaljára« A VOLÁN SZOLGÁLAT 4 napos autóbusztársasul a- zást szervez 1971. első ne­gyedében mintegy 6 alka­lommal Ungvárra. Elhelye­zés első osztályú szállóban napi háromszori étkezéssel. Programi: városnézés, a kép­tár ésj,a tájmúzeum megte­kintése, síelés. További fel­világosítást a VOLÁN Szol­gálat ad. Csoportos és egyé­ni jelentkezéseket előjegyez (Szolnok, József Attila u. 91. Telefon: 12—040. 12—041.) VOLÁN 7. sz. Vállalat Szolnok

Next

/
Thumbnails
Contents