Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-13 / 266. szám

* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 13. Hogyan alakulta jövedelem az ország egyes területein Ía jövedelemszint megyénként A IV. ÖTÉVES TERV FOLYAMÁN Az egy őre jutó összes ‘reáljövedelem-, Jövedelemszint az országos átlag felett körül alatt Az egy kére söre jutó reálbér 1970 1975 A reáljövedelem és reálbér alakulása 1970-1975 között (%-ban) Á magyar külpolitika ma és holnap IHilyen iránymutatást ad a X pártkongresszus a magyar külpolitikának? Ez a kérdés foglalkoztatja mind­azokat, akik figyelemmel kí­sérik hazánk nemzetközi te­vékenységét, barátainkat és ellenfeleinket, itthon és kül­földön egyaránt. Nem mint­ha Magyarország döntő sze­repet játszana a világpoliti­kában, ezt túlzás lenne állí­tani: tudjuk, hol a helyünk a világ országainak sorában. Az érdeklődést az a sze­rény hozzájárulás váltotta ki, amellyel hazánk gyara­pítja a szocializmusért, a haladásért, a békéért világ­szerte küzdők táborát, ere­jét. Kétségtelen, hogy Magyar- ország, különösen az elmúlt 14 évben bizonyos nemzetkö­zi tekintélyt vívott ki ma­gának. Miből is táplálkozik ez a tekintély? Mindenek­előtt abból, ami itthon tör­ténik, abból, - hogy a hatá­rainkon kívül elhangzott minden szavunk és megtett lépésünk mögött ott van a hazai tények fedezete. Szi­lárd államhatalmunk, dina­mikus gazdasági fejlődésünk, konszolidált társadalmi vi­szonyaink — ezek keltik jó hírünket, s tesznek bennün­ket megbecsült partnerek­ké, ezek révén adnak hitelt szavunknak. Hazai törekvé­seink vezérelnek bennünket a nemzetközi küzdőtéren: határainkon belül és kívül egyaránt haladás és béke a célunk. Külpolitikánk tehát nem más, mint belpolitikánk folytatása a nemzetközi szín­téren, a diplomácia eszközei­vel. Ezekért a célokért azért küzdhetünk hatásosan, mert nem állunk önmagunkban, magányosan a világpolitika színpadán, hanem a szocia­lista államok közösségében egyesítjük erőinket, s közö­sen lépünk fel az imperializ­mussal szemben. Tekinté­lyünk forrása, hogy a szo­cialista világrendszer tagja vagyunk, s úgy. tekintenek ránk, mint a szocialista vi­lág egyik képviselőjére. Nemzetközi aktivitásunk eredményességét növeli, hogy nemzeti és nemzetközi ér­dekeinket elvi alapon, követ­kezetesen, ugyanakkor ru­galmasan képviseljük. Meg­bízható szövetségesei va­gyunk a Szovjetuniónak, az egész szocialista világnak, szilárd támaszai a tőkésvi­lágban küzdő osztályharcos erőknek és a gyarmatosítás minden formáját megsemmi­síteni akaró nemzeti felsza­badító mozgalomnak. _ — megalkuvás nélküli, együtt­működésre kész partnerei a tőkés országoknak. Ezek a tapasztalatok nagy­ban közrejátszottak abban, ahogy a Központi Bizottság a kongresszusra készített irányelveiben megfogalmaz­ta véleményét külpolitikánk feladatairól. A végső szót természetesen majd a kong­resszus mondja ki, az adja meg a tulajdonképpeni irány- mutatást, bizonyos követ­keztetéseket azonban már a tézisekből is levonhatunk. Kiváltképpen azért, mert összeállításukban sok-sok szakember, köztük sok is­mert külpolitiikus is részt- vett, tehát elméleti és gya­korlati szempontok egyaránt érvényesültek a tennivalók kijelölésénél. Külpolitikánk a kong­resszustól előreláthatóan ar­ra kap ösztönzést, hogy biz­tosítsa a szocialista építés legkedvezőbb külső feltéte­leit. Szálljon szembe az imperializmus minden pró­bálkozásával, amelyek a szo­cializmus magyarországi és nemzetközi erői ellen irá­nyulnak. Mindezzel segítse elő, hogy az erőviszonyok a jövőben is a szocializmus és a béke javára változzanak. Egészen tömören ezt a kon­cepciót ajánlják elfogadásra a kongresszusnak az irány­elvek. A kongresszusi irányelvek azonban nemcsak a „mit”, hanem a „hogyan” kérdésre is választ adnak azzal, hogy megjelölik a magyar külpo­litika legfontosabb elveit. Az alapelv: szoros együtt­működés a Szovjetunióval, a szocialista világrendszer töb­bi országával. Csak azok­kal, amelyekkel teljes az el­vi, politikai egység? Első­sorban persze azokkal, de hazánk egységre, internacio­nalista együttműködésre tö­rekszik azokkal az orszá­gokkal is, amelyekkel né­zeteltéréseink vannak. A második fontos elv, hogy összefogjunk, szolidárisak le­gyünk a tökésvilág haladó, forradalmi erőivel, hiszen azok az imperializmus hát­országát gyengítik, s ezzel reakciós, háborús tevékeny­ségét korlátok közé szorít­ják. A szolidaritás szálai fűzzenek össze bennünket a nemzeti felszabadító moz­galomhoz. fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika füg­getlen országaival. Ez a harmadik elv. A negyedik: békés egy­más mellett élés a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágokkal. Ez harcot és együttműködést jelent, mert csak e kettő kombinálásával érhetjük el céljainkat: nem a háború síkján, hanem bé­kés úton legyőzni a kapita­lizmust. Mindez egyenesen torkollik a következő elvhez: mindent meg kell tenni egy újabb vi­lágháború megakadályozása érdekében. Ez a harc a leg­fontosabb, mert az emberiség fennmaradásáért folyik. Ezeknek az elveknek a követelése, érvényesítése ve­zet el ahhoz a célhoz, amit az irányelvek így fogalmaz­tak meg: „Pártunk a Ma­gyar Népköztársaság külpo­litikájának alapvető célját a jövőben is abban látja, hogy szövetségeseinkkel, a világ haladó erőivel szoros összefogásban biztosítsuk szocialista építőmunkánk kedvező nemzetközi feltéte­leit, a békét”. Ha röviden akarnánk jel­lemezni, mit vár a párt a magyar külpolitikától, így mondhatnók: legyen szocia­lista és nemzeti. Lehet-e ket­tő egyszerre? Persze, hogy lehet, sőt: egyik a másik nélkül nem létezhet. Külpo­litikánk akkor lesz igazán szocialista, ha az új társa­dalmi rend építésének nem­zeti és nemzetközi érdekeit egyaránt tekintetbe veszi, s akikor igazán nemzeti, ha a nép ügyét a legjobb módon, tehát a szocialista világ kö­zös erejével szolgálja. PÁLOS TAMÁS A tizenévesek kiadója Két évtizedes küldetés Húsz esztendeje, 1950. no­vemberében jelent meg az első olyan mű, amelynek gondozójaként az Ifjúsági Könyvkiadót jelölték meg. Az idő szalad. Az ifjúsági könyvkiadás újszülöttje kor­ban is lassan felnőtté érik. Korban is, mert szerepkör­ben, munkája tartalmában, küldetése teljesítésében már régen azzá lett. A húsz év összesűríthető a számok tö­mör nyelvén négy adatra. A kiadott könyvek száma 3336, 73 millió példányban, s az egyéb műveké 850, nyolc­millió fölötti példányszám­ban. A számok szűkszavúak. Melléjük, mögéjük kell gon­dolni mindazt, amit sűríte­nek. A vállalkozás bátorsá­gát, hogy külön kiadója le­gyen az Hiúsági irodalom­nak. Az erőfeszítéseket, hogy valóban irodalmat kapjanak a kisebbek és nagyobbak, s az irodalom mellett ismere­teket, tájékoztatást a világ ezer csodáiéról, tudnivalójá­ról. A fejtörést, miként le­hetne bővíteni az ifjú könyv­barátok táborát. Az örömöt, hogy rangos díjat kapott va­lamelyik mű szerzője. A ku­darcok keserűségét, hogy a sznobizmus olykor lábrakap. s megpróbálja kirekesztőm az ifjúsági műveket s alko­tóikat az irodalomból... Csak így, a számok mellé ezt is oda*éve kerekedik ki két évtizedről a kép. Küldetést írtunk a cím­ben, s szerepelt e hangzatos­nak tűnő kifejezés a föntebbi bekezdésben is. Nem túlzás? Abból a nagyon egyszerű tényből kell kiindulni, hogy az ifjú olvasók túlnyomó többsége később, felnőtt kor­ban is a betű, a könyv, az igazi irodalom barátja ma­rad. Aki megszerette a szel­lemi gyarapodás e semmi mással nem helyettesíthető úti át, az többet érő emberré válik. Küldetést teljesít, te­hát kiadó, szerkesztő, illusz­trátor, amikor következetesen vállalja a holnap „olvasó né­pének” kialakítását. Mi tel­jesedett e küldetésből? Sok minden. Sikerült gyermekek tömegéhez eljutó sorozatokat létrehozniuk, mint amilyenek a Delfin, a Búvár, a Sirály könyvek, a Képes Történe­lem, a Nagy Emberek Élete — ebből például már az 52. kötetnél tartanak! — s a rendszeresen megjelenő év­könyvek. Példányszámok, szerzők, sorozatok és — gyermekek, ifjak. Akik ízlelgetve válo­gatnak a könyvtárak polcain, a könyvesboltok pultjainál. Akik várják a sorozat követ­kező kötetét, akik édes iz­galommal lesik, mi történik a szívükbe zárt hőssel ka­landjai során, akik értő, okos fejjel fogadják maguk­ba a világ földrajzi, techni­kai, történelmi eseményeit, érdekességeit. Átgondoltság, következetesség éppúgy szük­ségeltetik tehát a kiadó munkájához, mint — szere­tet. És hit a küldetés értel­mében. Olyan hit, mely nem illan el a mellőzöttség, a le­becsülés, a hallgatás köze­pette sem. Mert legtöbbször — no, nem az olvasók ré­széről — ez kíséri munká­jukat. Hiba! A húsz esztendeje tartó, s ezer dologban teljesített kül­detés jó alkalom arra, hogy az ünnepi méltatás szálakat szőjön a hétköznapokhoz. Azokhoz a hétköznapokhoz, amelyekben felnőtté érett az ifjúsági könyvkiadás, ülő hát, hogy — az irodalom minden rangú munkása — felnőtt­ként bánjon vele. Nem is a kiadó, a szerzők, hanem: az olvasók, ma ifjú. holnap fel­nőtt olvasók, tehát végső soron az irodalom érdekében. (M) vmmmmmmmmammmm, Régi divat ...A XVI. században az an­gol férfiak viselték a legbő­vebb nadrágot? A lószőrrel, kóccai és korpával bélelt Lopni is tudni kell? A velencei rendőrség a mi­nap a tengerparton nylon zacskóba csomagolva négy festményt talált — közöttük Amadeo Modigliani egyik ké­pét — és hamarosan meg is állapította, hogy azokat Ren­zo Cameroni üzletember la­nadrágok olyan méretűek voltak, hogy a parlamentben tágítani kellett az ülőhelye­ket. kásáról betörők vitték el még a múlt hónapban. Cameroni- tól ugyanakkor kb. 50 golf­díjat is elvittek. A betörők viszont nem ismerték fel a ház büszkeségét, a mintegy tizenkét Picasso-képből álló gyűjteményt! Josephine Baker szigetet vásárol Josephine Baker — akinek két évvel ezelőtt Franciaor­szágban el kellett adnia „Les Milandes” nevű kastélyát, ahol fogadott gyermekeivel lakott — azt tervezi, hogy megvásárolja az Ischia köze­lében fekvő Ventotene szige­tét. A művésznő október köze­pén hangversenyt adott Ró­mában, s fenti szándékát az ez alkalommal rendezett saj­tóértekezleten jelentette be. Tervének végrehajtásához az olasz sajtó támogatását kérte: az olasz állam tulajdonában Lássunk tisztán Sulzig doktornál éjjel ket­tőkor szól a csengő. — Brocilenko vagyok, dok­tor úr. Jöjjön azonnal, a fe­leségemnek vakbélgyulladása van és megőrül a fájdalmak­tól. lévő Ventotene szigetén olyan közösséget szándékozik ala­pítani, amelyben a világ min­den sarkából összejött 400 fiatal élne együtt. A 64 éves Josephine Baker új ábrándjának megvalósítá­sa érdekében tovább folytat­ja énekes pályafutását: „Már régóta búcsút akartam mon­dani a színpadnak — mon­dotta —, de most tovább éne­kelek, amíg csak erőm lesz hozzá. Nem hiszem, hogy a fizikumom cserben hagy, mert aki úgy szeret, mint én, az fiatal marad. Sulzig mérgesen ráripako- dik: — Hagyjon aludni! Tavaly vettem ki a felesége vakbe­lét, senkinek sincs másik vak­bele! — De nekem van másik fe­leségem, doktor úr! Moszkva a számok tükrében A szovjet főváros szociális arculata gyökeresen megvál­tozott. A forradalom előtti Moszkvában (1912-ben) a la­kosság 78 százaléka munkás és alkalmazott, 13 százaléka gyáros, kereskedő, háztulaj­donos, földbirtokos és 9 száza­léka szabad foglalkozású, kis­iparos és egyéb foglalkozású volt. A város lakossága most munkásokból és értelmisé­giekből áll. A Mosoly Rend új lovagjai Lengyelországban három évvel ezelőtt alakították a vi­lág egyetlen ilyen jellegű „érdemrendjét”: a Mosoly Rendet, amelyet gyermekek adományoznak felnőtteknek. E kitüntetést évente kétszer osztják: a tavasz első napján és a nyár utolsó napján. A kitüntetésre rendkívül ünne­pélyes keretek, különleges „szertartások” közepette ke­rül sor. Ezév szeptember 30-án a varsói 60. számú általános is­kolában került sor az idei második kitüntetésre. A Mo­soly Rendben ezúttal több kedvelt ifjúsági író és elő­adóművész részesült: Ewa Szelburg-Zarembina, Irena Piotrowska, Alina és Czes­law Centkiewicz, Boleslaw Kobus és mások. Gyermekmegőrző szálloda Nyugat-Berlinben nyitották meg a világ első olyan gyer­mekszállodáját, amely egy­úttal a gyermekmegőrző sze­repét is betölti. Az új szál­loda a Kurfürstendammon található. Azok a szülők, akik A kutya bosszúja Egy énekesnő feljelentette a szomszédját. Az ok: a szomszéd kutyája megharap­ta a lábát. Az énekesnő 3000 dollár kártérítést követelt. Az alperes azzal védekezett, Régészeti leletek A prágai metró építése közben értékes archeológiái leleteket találtak. Az ókori román építészet emlékének, a Szent Valentin templom­nak a maradványait, amelye­ket Prága központjában, a Kaprova utca felbontásakor találtak, belefoglalják az elutaznak vagy szórakozni mennek este, kisgyermekeiket ebben a szállodában teljes biztonságban hagyhatják. Minden gyermek külön szo­bát és nörszöt kap. A szál­lodaárak — magasak. hogy a kutya már előtte hosszú ideig morgott és csak akkor támadta meg az éne­kesnőt, amikor az — e figyel­meztetés ellenére — sem hagyta abba az éneklést. épülő metróállomás építésze­ti kialakításába. Az archeo­lógusok egy feltárt középkori, 9 méter mély kútban, a XIV —XV. századból származó gótikus üveg- és kerámia tárgyak rendkívül ritka pél­dányaira bukkantak. Üj építkezések Hanoiban Egyre növekvő ütemben folyik a lakásépítkezés a Vietnami Demokratikus Köz­társaság fővárosában. A vá­rosi építő tröszt, amellett, hogy helyreállítja az ameri­kai bombák által elpusztított épületeket, három hatalmas új lakótelepet épít — a Van Csüong, a Csüng Dim és a Jen Lang lakótelepeket. A házakat vasbeton szerkeze­tekből szerelik össze. Az épít­kezés dolgozói túlteljesítik tervüket. Drahoslav Holub új filmje Drahoslav Holub rendező egyszerre két dokumentum­filmen is dolgozik. E két film­ben a csehszlovák munkás­mozgalom két kiemelkedő alakjának — Klement Gott- waldnak és Antonin Zapo- toczkynak — állít emléket. Megjelent a Jelenkor novemberi száma A tanulmányok közül ér­deklődésre tarthat számot Bajomi Lázár Endre Francia króniká-ja, Janez Rotar A mai szlovén irodalomról cí­mű ismertetése és Pomogáts Béla Somlyó Györgyről írt Kalandok és törvények című írása. „Pécsi színházi esték” cím­mel Futaky Hajnal ír a Szentivánéji álom pécsi be­mutatójáról, Egy csepp ten­ger címmel Thiery Árpád véméndi szociográfiai írásá­nak VII. részét közli a Je­lenkor. A Pécsett megjelenő folyó­irat novemberi számában Takáts Gyulával készített interjút Bertha Bulcsu. Az interjúhoz kapcsolódnak Ta­káts Gyula új versei. A lírai rovatban Károlyi Amy, Pákolitz István, Som­lyó György, Takáts Imre szerepel versekkel. A szépprózai írások közül Bertha Bulcsu, Kende Sán­dor, Kolozsvári Grandpierre Emil regényrészlete, illetve elbeszélése érdemel figyel­met. ... .1 ___[ ..

Next

/
Thumbnails
Contents