Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-10 / 263. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 10. A feltételes reflexek „fővárosa”... é Leningrádtól nem messze található Pavlovo, ahol Iván Petrovics Pavlov biológiai kutatóállomást rendezett be. Ma ezen a helyen a Pavlov Fiziológiai Intézet és a hoz­zá csatlakozó városkát találjuk. A városka bejáratánál márvány tábla hirdeti: „Itt élt és dolgozott — 1933-tól 1936-ig Iván Petrovics Pavlov akadémikus, a bio­lógiai kutatóállomás megszervezője, a feltételes reflexekről szóló tanítás megalapozó­ja, a magasabb idegtevékenységek genetikai tanulmányozásának kezdeményezője". Az intézet számtalan laboratóriumában szovjet tudósok folytatják a nagy fizioló- gus által megkezdett munkát. Kutatási témaként szerepel a magasabb idegtevékenysé­gek, a belső szervek tevékenységét szabályozó folyamatok, az érzékszervek fiziológiá­jának tanulmányozása. • Képünkön: hangszigetelt kamrában elhelyezett kutya feltételes reflexeit vizs­gálják. Aphrodité előkerült Megtalálták és azonosítot­ták az 1500 évvel ezelőtt el­tűnt Aphrodite-szobor fejét. A nagy jelentőségű lelet Iris Love amerikai régész nevé­hez fűződik, aki a szoborfe­jet a londoni British múze­um poros pincéjében találta meg. A görög Praxitelesz ál­tal az időszámítás előtti 350 körül készített szoborról a századok folyamán 52 máso­lat készült, az eredeti azon­ban a IV. században elve­szett. Az archeológus elmondot­ta. hogy az azonosítás köz­ben a lelet „kiemelkedő mű­vészi értékéből” a felhasz­nált márvány minőségéből, valamint a szoborfej korá­ból és méreteiből indult ki. A 37 éves régésznő már májusban megtalálta Praxi­telesz aphrodite-szobrának a fejét, de a bejelentést csak most tette meg. A 304 milliméteres fej — egyébként eléggé sérült álla­potban került elő. Hiányzik az orra, az álla, a szája és a fej hátsó része is. A leletet Sir Charles New­ton brit archeológus hozta magával 1859-ben a dél-tö­rökországi Cnidusból. New­ton gyűjteményét a múzeum katalogizálta, de senki sem gondolt arra, hogy az 1314-es számot viselő és egy poros ruhával letakart tárgy az időszámítás után IV. század­ban éltűnt Aphrodite-szobor feje. Az Isszik-Kul titkai A magas kirgiz hegyekben elterülő Isszik-Kul tó titkait talán jobban megismerjük majd a közép-ázsiai köztár­saságban alakult „Akvama- rin” klub tagjainak tevé­kenysége révén. A klub tag­jai régészeti kutatásokat szándékoznak végezni a víz színe alatt. A viharok gyakran vetik ki a tó partjára a régi kul­túrák tárgyi maradványait. A legendák arról mesélnek, hogy ősidőkben ezen a te­rületen emberek éltek, aki­ket aztán elnyelt a víz. Né­ha csendes időben a víztö­meg alatt helyenként épület­romok látszanak. Réges-ré- £i képek tanúskodnak arról, hogy az Isszik-Kul-i völgy­katlanban valóban városok voltak. A partra kivetett tárgyak százai között bronz kopjá- kat, nyilakat, késeket állat- szobrokat, agyagedénycsere- peket találtak. A tudósok­nak az a feltevésük, hogy ezek a tárgyi leletek a hat­tizenkettedik századból szár­maznak. A legősibb lelet egy szkita típusú üst, amely­nek eredetét az i. e. I. év­ezredre teszik. Néhány évvel ezelőtt az archeológusok víz­alatti vállalkozást hajtottak végre az Isszik-Kul tóban. A fenékről érdekes leletek kerültek a felszínre. ".iiíiden— • r *99 jaro Hatalmas, 1,98 méter átmé­rőjű emlékeztető tömlővel körülvett kerekek teszik egyetemes járóképességűvé a legújabb, Angliában ké­szült kétéltű automobilt. A gépkocsi-óriás minden ne­hézség nélkül győzi le a ta­laj egyenetlenségeit, a mo­csaras területeket és a vízi­akadályokat. _ TOKIÓ­NEHÉZ PARTNER Hagyományossá vált már Japán­ban, hogy ilyenkor ősszel tartják meg a diákok a nemzetközi háborúellenes na­pokat. A felvonulások, a tüntetések fő­szervezője a Sohio baloldali diákegyesület, de soraikhoz csatlakoznak különböző szak- szervezetek, a Beheiren mozgalom, amely­nek fő jelszava: Küzdelem az amerikaiak vietnami háborúja ellen! — és más cso­portosulások is. Az idei háborúellenes napok alkalmával módomban volt sze­mélyesen meggyőződni róla, hogy ezek az akciók nem lebecsülendőek. Megelőzően tanácskozást tartottak az igazságügyminisztérium, az úgynevezett Nemzeti Biztonsági Tanács, és a legfon­tosabb városi rendőrhatóságok képviselői. A legneuralgikusabb pontra, Tokióra hu­szonötezer főnyi rendőri erősítést küldtek. Figyelemre méltó, hogy ez a rendőr-lét­szám évről évre növekszik. Figyelmeztet­ték Tokió lakosságát, hogy lehetőleg ne használják a földalatti vasutat, — mert a tapasztalatok szerint a tüntetők rendsze­rint a nagy állomásoknál szoktak felvo­nulni, — kerüljék a parlament környékét, mert az is az összecsapások színhelye. A belváros felett helikopterek keringtek, on­nan irányították a rendőrök akcióit, akik különös látványt nyújtottak, mert a leg­modernebb kézifegyver mellett oldalukon ott lógott a méteres hosszúságú fabot, ke­zükben pedig óriási pajzsot tartottak. Az újságolvasó, televízió-néző gyakran találkozik lapjainkban, a képernyőn ezek­nek a tüntetéseknek a jeleneteivel, de persze a helyszíni élmény ennél többet nyújt. Amikor az ember szemtanújává vá­lik az utcai csatározásoknak, kézzelfogható bizonyítékot kap arról, hogy Japán egyik legfontosabb problémája változatlanul a Washingtonhoz fűződő viszony. A széles tömegek megmozdulások a függetlenségi törekvéseket tükrözik, amelynél a politi­kusok egy része is hangot ad, egyrészt ab­ból a meggondolásból, hogy népszerűségü­ket fenn tudják tartani, másrészt azért, mert az ország rohamosan növekvő gaz­dasági potenciálja és ezzel párhuzamosan politikai súlyának erősödése ezt a követe­lést törvényszerűen maga után vonja. Tör­vényszerű következmény viszont, hogy részben az említett okoknál fogva, rész­ben a távol-keleti helyzet bonyolultsága miatt Japán most még értékesebbé válik az Egyesült Államok számára, mint ko­rábban. A szálak lazítását tehát Washing­ton mindenképpen ellenzi. Ebbe az irányba szorítja az amerikai politikát a SEATO krízise. Már hosszú évek óta kísérleteznek olyan megoldással, amely a SEATO helyett, vagy azzal pár­huzamosan közvetlen, vagy közvetett ame­rikai hegemónia alatt katonapolitikai szö­vetséget hozzanak létre. Egy ilyen pak­tumban mindenképpen Japáné lenne a döntő szó, mert a kontinensen ez az ország Washington legtekintélyesebb partnere. Ilyen meggondolások alapján hozták létre az Ázsiai-Csendes-óceáni Tanácsot, az ASPAC-ot, amelynek értekezletét Szöulban tartották. E szervezet kimondott szerepe elsősorban gazdasági jellegű ugyan, de az amerikai elképzelések szerint ez később megváltozhat. A tanácskozáson, Japánnal az élen jelen volt Amerika minden ázsiai szövetségese, de ott volt Ausztrália, és a Fülöp-szigetek küldötte is. Az Egyesült Államok formálisan nem vált tagjává a paktumnak. Az amerikai jelenlétet azon­ban bőven kárpótolja, hogy Washington úgyszólván miden ASPAC-állammal két­oldalú katonai megállapodást kötött. Ami­kor Washington diszkréten a kulisszák mögé húzódott, ezt is azért tette, mert fontos szerepet szánt legfontosabb ázsiai szövetségesének. Japánnak. A feladat ket­tős; Japánnak jelenlétével bizonyos tekin­télyt kell kölcsönöznie a paktumnak, de emellett Washington korántsem vette le napirendről ezt az elképzelését, hogy távol- keleti szövetségesének katonai szerepet is osszon ki Ázsiában. Az ASPAC-ot Wa­shingtonban csak átmeneti megoldásnak tekintik. A végső cél egy széleskörű ázsiai politikai, gazdasági szerv létrehozása — Japán részvételével. Kétsegte en, hogy ezen messzete- kintő tervek, és elgondolások centrumá­ban Tokió áll. A megoldás azonban nem egyszerű, mert Japán és az Egyesült Álla­mok viszonyát érintő látványos változások nem várhatók, — hiszen az amerikai ha­talmi pozíciók igen mélyen beágyazódtak az ország életébe — mégis, amikor gaz­dasági problémák megtárgyalására kerül sor a két hatalom között, gyakran borússá válik a légkör. Maga a japán külügymi­niszter is megállapította: „országaink kö­zött időnként tisztázatlan problémák me­rülnek fel, nehézségek és súrlódások érez­hetők”. Japán kiviteli képessége ugyanis nagymértékben erősödött, az amerikaiak azonban változatlanul különböző korlátozó intézkedésekkel, vámsorompókkal akadá­lyozzák a japán áruk behozatalát. Tokió vonatkozásában is egyre nehezebbé válik az amerikai elképzelések megvalósítása. Sümegi Endre A foglyulejtett szél A szél — sokak szerint — ellenségünk: kiszárítja és tönkreteszi a talajt, gyöke­restől Kicsavarja a fákat, el­sodorja a háztetőket, telepü­léseket töröl le a föld szí­néről. Ám a szél jóbarát is lehet. Erről könnyen meg­győződhetünk, ha látogatást teszünk a mezőgazdaság vil­lamosításával foglalkozó Összszövetségi Tudománvos Kutató Intézet egyik kísér­leti telepén. Itt próbálják ki a különféle működésű szél­energia-hasznosító berende­zéseket. Megfigyelhetjük itt műkö­dés közben a kis Csajka” szivattyútelepet, a villamos­energiát szolgáltató 15 kilo- wattos „Szokol”-t, a gyors­járatú „Vihr” berendezést, amely sűrített levegő fel- használásával 30 méter ma­gasságba emeli a vizet.- Ezek a szélerőművek alig hason­lítanak őseikre, az itt-ott még megmaradt falusi szél­malmokra. A Szovjetunióban nagysza­bású kutató és tervező-szer­kesztő munkálatok eredmé­nyeként megalkották a szél­energiát eredményesen hasz­nosító uj gépeket. Üjabban ejíyre nagyobb figyelmet szentelnek ennek a problé­mának, hogy az ország ener­getikai mérlegében ésszerűen és gazdaságosan kombinálják a különböző erőforrásokat. A villamosítás rohamos fejlődése ellenére a hálóza­toktól távol élő. szétszórtan lakó fogyasztókat még nehéz villamosenergiával ellátni. A gazdasági számításokból ki­tűnt, hogy" a kedvező szél­járású övezetekben a szélerő- művek a nagy távolságokra vezetéken szállított villamos­energiánál olcsóbb energiát szolgáltatnak. S ma már ezt a gyakorlat is igazolja Nyolcszázezer kilowattos vízturbina A leningrádi fémgyár konstruktőrei 800 000 kilo­watt kapacitású vízturbinán, a világ legnagyobb vízturbi­náján dolgoznak. Nyolc ilyen gépet szerelnek fel a Szajan- Susenszkoje-i vízierőműben, amelyet a Jenyiszej folyón építenek Szibériában. Az erőművet kezdetben 12. egyenként 540 000 kilowattos turbinával akarták felszerel­ni. Azután azt tervezték, hogy az erőmű 6 500 00 kilo­wattos összkapacitásának megtartása mellett csak 10 hidroagregátot állítanak fel. A 650 000 kw kapacitású új gép kompaktabb és gazda­ságosabb. A továbbiakban azonban kiderült, hogy a vízturbinák lehetőségei még egyáltalában nincsenek kihasználva. A ku­tatások azt mutatták, hogv gazdaságosabb még nagyobb gé,pékét készíteni és ezért elhatározták, hogy kidolgoz­zák a 800 000 kw-os víztur­bina tervét. Az üzem konstruktőrei már kidolgozták a gép több szerelvényét. Meghatározták a munkakerék optimális mé­reteit és alakját. Az átmé­rője 7 m lesz. A spirálház, amelyen keresztül a víz nagy nyomás alatt zúdul a munka­kerék lapátjaira, ötvözött acélból készül. A szilárdság növelése végett az egész konstrukciót vasbetonba „öl­töztetik”. Az óriási vízturbina meg­alkotása tekintélyes megta­karítást jelent. Precíziós öntés Az Ukrán Tudományos Akadémia, az öntés problé­máival foglalkozó osztályon kidolgozták a szabályozott, alacsony nyomású öntés ffj módszerét. Ez lehetővé teszi, hogy a folyékony fém for­mába öntésének gyorsaságát szabályozni lehessen, s en­nek következtében . 15—20 százalékkal növekszik az öntvények szilárdsága és mi­nősége. — „rr Az új módszer lehetősé­get nyújt arra, hogy nagy­termelékenységű gépesített és automatizált vonalakat állítsanak be traktor-henger- perselyek, dugattyúk, hen- gertárcsafejek és vízszivaty- tyúk gyártására. Az öntés e haladó módszerének beveze­tése csupán a harkovi du­gattyúgyárban 2 millió rubel évi megtakarítást eredmé­nyezett. Hűtőszekrény az autóban Ogyesszai tervezők mikro- hűtőgépet készítettek autói! részére. Ez a 8 liter térfo­gatú és 5 kilogramm súlyú készülék a személygépkocsi poggyásztartójában helyezhe­tő el és az autó motorjának energiájával működik. Az „Avtogenmas” gyár már eb­ben az évben legyártja a szóban forgó mikro-hűtőgé- pek első sorozatát. Polimerek előállítása gammasugarakkal A TASZSZ tudósítójának Groznijból küldött jelentése szerint az ottani vegyi kom­binátban olyan berendezés dolgozik, amely gamma-su­garak hatására polimereket állít elő. A polimerek, ame­lyeket „tetraklóralkónoknak” neveznek, alapanyagul szol­gálnak a műanyag, a gumi és a kenőolaj előállítására. Az ilyen radiációs módon előállított anyagok összeha­sonlíthatatlanul tisztábbak, mint azok, amelyeket a meg­szokott vegyi reakciók révén kapnak. Szupertiszta bizmut Kijevben sikeresen kiállta az üzemi próbát a külön­legesen tiszta bizmut előál­lítására szolgáló berendezés. Ez az ukrán tudósok által konstruált berendezés lehető­vé teszi a szinte abszolút tiszta (99,999) bizmut előál­lítását. A törékeny, könnyen ol­vadó bizmutot széles körben használják fel a félvezetők új osztályainak előállítására. Vatoszinuieg mar a Közel­jövőben eltűnnek a műtők­ből .a vegyi narkotikumok. Helyükbe a villamosáram kerül, amely a fejen elhe­lyezett elektródák segítségé­vel jut el a beteg agyába Ez az áram azonnal eszmé­letlenné és érzéketlenné tesz. A műtét befejezése után elég egy gombnyomás és a pa­ciens minden utóhatás nél­kül ismét felébred. Dr. John Waycott, a brit Alderley-Park ICI-kutató la­Ez a fém tulajdonképpen az ólom, a réz és a nikkel el­választhatatlan „utatársa”. Ezért leválasztása és tisztí­tása igen nagy nehézségekbe ütközik. Elég ha annyit mondunk, hogy a nemzetközi szabványban előírt tisztasá­gú bizmut előállításához a gyárakban ma 12 különböző technológiai műveletet kell véarehaitani. boratóriumának munkatársa mindenesetre úgy véli, hogy e módszer gyakorlati alkal­mazása előtt gondoskodni kell az izomgörcs és a lég­zési zavarok veszélyének ki­küszöböléséről. Ezeket a komplikációkat elkerülhet­jük, ha az eletktromos áram minőségét és erejét pontosan rögzítjük és az agynak csak azokat a részeit helyezzük áram alá, amelvek az ön­tudatot és a fájdalom iránti érzékenységet szabályozzák. Elektromos sokk — a jövő narkózisa

Next

/
Thumbnails
Contents