Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-10 / 263. szám
1970. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 * Kongresszusra készülve: Osztálybéke? Osztályharc! A kapitalista országokban az utóbbi években több olyan könyv jelent meg, amely bizonygatni próbálja: a munkásosztály állítólag elveszítette forradalmi szellemét és már nem ugyanaz, mint Marx és Lenin korában, fckövetke- zésképpen a forradalmi csaták és a heves osztályharc ideje a múlté. Ezek az írások táplálják és. tükrözik a burzsoázia azon törekvését, hogy a „partnerség”, a „részvényesség” hangoztatásával osztálybékét hirdessen, vagyis a dolgozók tömegeit az osztályharc feladására buzdítsa. Sajnálatos, de tény, hogy ezeknek a reakciós köröknek bizonyos fokig a kezükre játszanak a munkás- mozgalom soraiban tevékenykedő jobboldali opportunisták, akik a munkásosztály társadalomátalakító forradalmi szerepének „csökkenéséről” gyártanak „elméleteket” és az ultraforradalmárok is, akik viszont sokszor anarchista kalandokba próbálják belerángatni a munkásságot és kommunista pártját E torz felfogások és káros gyakorlatok legélesebb bírálója maga az élet. Vitathatatlan realitás ugyanis, hogy korunkat nem az „osztálybéke”, a „társadalmi béke”, hanem az jellemzi, hogy a munkásosztály, a dolgozók tömegei a kapitalista világban fokozódó harcot folytatnak nemcsak gazdasági helyzetük megjavításáért, hanem politikai követeléseik teljesítéséért Követeléseik mindinkább közvetlenül a monopoltőkés uralmi rendszert veszik célba. Gondoljunk például a nagyszabású politikai csatákra Olaszországban. A dolgozók megmozdulásai megingatják, vagy lehetetlenné teszik az uralkodó osztályok különböző manővereit a kapitalista rend stabilizálására. Ezzel magyarázható az ún. — középbal — politika tartós válsága. De jó példa' Spanyolország is. ahol a tömegek harca érezhetően gyengíti Franco diktatúráját. Mindent összevéve teljesen helytálló a kommunista- és munkáspártok tavalyi közös értékelése: „Fellendült az osztály harc és a sztrájkmozgalom, erősödtek a dolgozók, a diákok és más társadalmi rétegek megmozdulásai...” Bár a kapitalizmus fellegváraiban folyó osztályharc említett új vonásának a jelentősége óriási, nem lebecsülendők e harc egyik megnyilvánulásának, a sztárj- koknak tömeges méretei sem. A fejlett tőkés országokban a sztrájkolok száma 1964 és 1967 között 19 millió 500 ezer volt, 1967 és 1970 között pedig 52 millió! Ilyen kiterjedt sztrájkmozgalomra korábban még soha nem volt példa. Ez a minőségi és mennyiségi fejlődés tehát éppen akkor domborodik a monopóliumok elleni küzdelemben, amikor az imperializmus a munkásmozgalom ellen harcolva. lábbal tiporja a demokratikus szabadságjogokat, leplezetlen erőszakot alkalmaz, a rendőrterror kíméletlen módszereihez és munkásellenes törvényekhez folyamodik. Emellett felhasználja a demagógia, a bur- zsoá reformizmus eszközeit, szüntelenül új módszereket keres, hogy a munkásmozgalmat belülről megossza, s „beillessze” a kapitalista rendszerbe. Ilyen körülmények között vagyunk tanúi a tőkésországokban az osztályharc fellendülésének — és az „osztálybékét” hirdető elméletek nyilvánvaló, tendenciózusan hamisító szándékainak. Ez a fellendülés persze nem önmagától következett be. Döntő szerep jutott ebben a kommunista mozgalomnak, annak, hogy a pártok egyrészt maguk igyekeztek megtalálni a helyi politikának megfelelő helyes módszereket, másrészt tudatosan törekedtek a munkás- osztály egységének megteremtésére, s a szocialistákkal, a szociáldemokratákkal való — elvi engedmények nélküli — együttműködés mellett foglaltak állást. Közeledtek a • munkásosztály harcához a kis- és középparasztság, a városi középrétegek, az értelmiség bizonyos csoportjai is. Fokozódó politikai aktivitást tanúsít az ifjúság egyre nagyobb része, főleg Nyugat-Európában, de Amerikában és Japánban is. Megfigyelhető a nők tömeges részvétele az osztályharcban, főleg az imperialista külpolitika ellen, a béke frontján. Ez a részvétel legszemléletesebben az amerikaiak vietnami agressziója elleni megmozdulásokban tapasztalható. Ha tehát összegezni akarjuk mindazt, ami ma a kapitalista országokban folyó osztályharcot jellemzi, azt mondhatnék: a célok horizontja kitágult, a monopolistaellenes front sorai bővülnek, s a harc eredménye, hogy — idézzük a kommunista mozgalom tavaly júniusi nemzetközi tanácskozását .— „a munkásság nagy osztálycsatái sok kapitalista országban szétzilálják a monopóliumok hatalmát, elmélyítik a kapitalista társadalom ingatagságát és ellentmondásait”. Ezek olyan nyilvánvaló tények — mondhatná valaki — hogy nem is lehet vitás: az osztályharc a tőkésvilágban változatlanul folyik. Mivel tudnak akkor operálni azok, akik a munkásosztály „megváltozott szerepét” bizonygatják? Vitathatatlan tények erősen vitatható magyarázatával. Vegyük például korunk egyik jellemző vonását, a tudományos-műszaki forradalmat. Nos, ebből a burzsoá ideológusok szociális demagógiával, a kapitalizmus „kimeríthetetlen lehetőségeiről” terjesztett illúziókkal arra a következtetésre próbálják rávezetni — magyarul: megtéveszteni — az embereket, hogy enyhülni fognak a szociális és ideológiai konfliktusok, eltűnnek az osztályok, jön a „népi kapitalizmus,,, a „jóléti állam”, a „bőség társadalma”. Ezzeí szemben az igazság az: hogy a tudományos-műszaki forradalom nemhogy elseké- lyesítené az osztályharcot, hanem új feladatokat állít elé. Üj módon kell küzdeni a munkanélküliség, a kizsákmányolás ellen, a munkafeltételek javításáért, más körülmények között kell fellépni a monopóliumok nemzetközi összefonódása ellen —, hogy csak néhány problémát említsünk. Senki sem gondolja persze, hogy az osztályharc sima, ki taposott út. Görögországban, vagy Indonéziában, az Egyesült Államokban és Portugáliában — de sorolhatnánk más országokat is — nagyon nehéz körülmények között vívja harcát a munkásság. Sokak életébe kerül ez a harc, sokszor minden erőfeszítés ellenére is előretör a reakció, a győzelmeket olykor vereségek váltják fel. De vajon ezek a helyenkénti és átmeneti vereségek megváltoztatják-e azt a tényt, hogy a munkásosztály és szövetségesei egyre nagyobb erővel támadják a monopóliumok hatalmát? Nyilvánvalóan, világméretekben nem. Igazuk van a X. pártkongresszusra kiadott irányelveknek: „Az imperializmus elérhet ugyan átmeneti sikereket, a kapitalista rendszer kibékíthetetlen ellentmondásait azonban nem képes megoldani, a politikai válság állapotában van...” Pálos Tamás Napirenden az ifjúság színházi „Csak a jövedelmező ágazatokkal Közgyűlés a jászladányi Haladás Tsz-ben nevelése Milyen feladatok adódnak a párt ifjúságpolitikai határozatából a színházművészet munkájára vonatkozóan? — Erről beszélgetett dr. Malo- nyai Dezsővel, a Művelődés- ügyi Minisztérium színházi főosztályának vezetőjével az MTI munkatársa. — A színházi közönség nem születik: nevelni kell. A hozzáértő, műélvező, a színházművészetet kedvelő publikum nevelése elsősorban a színházak feladata. — Ilyen vonatkozásban eddig is számos jó kezdeményezés született, s az elért eredményekre is érdemes odafigyelni, öt év alatt az ifjúsági és gyermekelőadások látogatóinak száma több mint kétszeresére nőtt, így az elmúlt évben már több mint kétmillió fiatal járt színházba. Az ifjúsági bérletek száma is megduplázódott — a fiatalok törzsközönségének mintegy 50—60 ezres tábora alakult ki. Az elmúlt években újabb próbálkozások születtek: a vidéki színházak közül néhány gyermekszínházat is alakított — például Békéscsaba, Pécs — a Vidám Színpad Tizenévesek címen új produkciót mutatott be, s nagy sikerrel játszották csak fiataloknak a „Jövő század zenéje” című műsorukat is. Az elmúlt években több kedvezményes lehetőséget biztosítottunk — elsősorban az üzemi fiatalok számára. Mintegy 30 000 fiatalnak juttattunk olcsóbb, kedvezményes jegyet az utalványrend- .szerrel. Közbeszólás, moraj nincs. Nyugodt, figyelő emberek hallgatják Gaál Ferenc tsz- elnök beszámolóját. Ellenvetés nélkül szavaznak, jóváhagynak. Hallják és tudják az igazságot. Értik, amit az elnök és a vezetőség akar. Hogy miért, Gaál Ferenc a közgyűlés után elmondta. — Az év végi zárszámadás előtt szükségesnek láttuk a tagokat tájékoztatni eddigi eredményeinkről. Korábban a párt és a gazdasági vezetők brigádértekezleteken mondták el a tsz gondjait, céljait. Az elhangzott javaslataikat figyelembe vettük. Közgyűlésre tagjaink felkészülve jöttek. Volt idejük átgondolni a jelen helyzetet és a jövő feladatait. — Mi a jelen? — Termelőszövetkezetünk életében A legnehezebb év az idei. Háromszáz hold területen nem tudtunk vetni. A rendkívüli időjárás és a belvíz két és fél millió forint kiesést okozott. Ennek közel kétharmada a napraforgó termés kiesése. A betervezettnek fele sem, 3,5 mázsa termett holdanként. De nem tudtuk teljesíteni búza, árpa és cukorrépa termelési tervünket sem. A vártnál jobb termést csak a zab és lucerna adott. Kertészetünk jó eredményt ért el, 44 százalékkal túlteljesítette bevételi tervét. — A növénytermesztés kedvezőtlen alakulásából adódó kiesést az állattenyésztés tudja-e javítani? — Az állattenyésztési üzemág csaknem 900 ezer forint többletbevétellel zárja az évet. Hízómarha értékesítési tervet eddig 129 százalékra teljesítettük. Nyolcvannégy hízómarhát exportáltunk. Sertéshizlalási tervünket pedig 13 százalékkal túlteljesítjük az év végéig. Sajnáljuk, de szükséges — Az állattenyésztésünk sem minden ágazatban gazdaságos. A közgyűlésen tagságunk megértette és jóváhagyta baromfi- és juhállományunk felszámolását. A baromfi ágazat évek óta veszteséges. Elsődleges ok a korszerűtlen tartási viszony. Változtatásra nincs lehetőségünk. Az 500 darabos juhállományt mindannyian sajnáljuk. Fejlesztése hely, legelő és pénz hiányában megoldhatatlan. Nincs megfelelő gondozó sem. így szükséges a felszámolása. Csak a jövedelmező ágazatokkal érdemes foglalkoznunk. Beruházás nélkül nagy hasznot hozó májliba előállítási programunkat fejlesztjük tovább. Eddigi kísérletünk jó. Átlagosan 39,3 dekagrammos májat termel állományunk. Ezért ebben az évben 80 ezer forint „máj-prémiumot” kaptunk. A libákat házakhoz adjuk ki tömésre. Így jó keresethez juttatjuk a háziasz- szonyokat is. Még jövedelmezőbbé tesszük az ágazatot úgy, hogy saját feldolgozó üzemet is létesítünk. A háztáji gazdaságoknak segítséget nyújtanak a sertésértékesítésben is. A tsz eladott sertései után a nagyüzemi felár 50 százalékát kapják meg a gazdák. Segédüzemük a gumiüzem. A görgősekék legjobb minőségű gumigyűrűit itt készítik. Védjeggyel látták el az országosan elismert minőségű kukoricacsőfosztó tárcsát. — Milyen jövedelemre számíthatnak a tsz gazdái? — Egy munkaegység értéke 31—32 forint között lesz. A tagságtól függ, hogy ezen az év végéig tudunk-e javítani. A jövedelmet nemcsak a munkaegység adja. Az év során a nem munkaegység szerinti részesedés nagy volt a tsz-tagok- nál. Ha ezt beszámítjuk nincs, vagy minimális a jövedelemszint változás. Nagyobb problémát a biztonsági tartalékunk csökkenése (1 millió 300 ezer forintra) okoz. Ezért legfontosabb a takarékosság, és a gazdaságosabb termelés. Küzdelmes, nehéz évet zár a Haladás Tsz. A szorgalmas tagság azonban legyőzi a rendkívüli nehézségeket. Ezért nem volt vita, moraj, elégedetlenkedés a közgyűlésen. — Csabai — 1967-ben az Országos Piackutató Intézet, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet és az Iparművészeti Tanács közreműködésével megalakította a „Kiváló Áruk Fórumát”, hogy felkutassa és propagálja a hazai ipar minőségileg és esztétikailag kiemelkedően jó tulajdonságokkal rendelkező termékeit. Mint a működési szabályzat kimondja, a Fórum fő célkitűzése, hogy ösztönözze a gyártó üzemeket a termékek használati és esztétikai értékeinek állandó és céltudatos emelésére. Ezzel segíti a kereskedelmet, hogy a beszerzés és értékesítés során előnyben részesítse a szükségletek magasabb szintű kilégítésére alkalmas cikkeket, S végül, hogy eligazítsa a fogyasztókat, propagálja a kiváló tulajdonságokkal rendelkező termékeket. 1967 óta 583 terméknek ítélték oda a megkülönböztető minősítő jelet, az egy- másbafonódó háromszöget. Hogy lesz egy termékből kiváló áru? — kerestem fel a Fórum illetékeseit. — Évente kétszer nyilvános pályázatot hirdetünk, — amelyen a vállalatok olyan termékkel pályázhatnak. — amelyek a hazai szabványok előírásainak kiválóan megfelelnek, — s kivitelükben, formájukban is esztétikusak. Először a KER- MI, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet ad bizonyítványt az árunak. Csak e bizonyítvány birtokában juthat az esztétikai zsűri elé. Az Iparművészeti Tanács öt szakembere, a gyártó üzem szerinti tárca képviselője, a Belkereskedelmi Minisztérium, a KERMI és az Országos Piackutató Intézet szakembereiből álló zsűri dönt végső soron, viselheti- e az áru három évig a megkülönböztető minősítő jelet. Három év letelte után újból pályázhat az áru. A szigorú bírák olykor heves viták közt utasítják el, vagy minősítik kiválóvá az árut. — Hány termékből választották ki az 583 kiválót? — Ügy kétezerből. — Sok vagy kevés? — Nagyon kevés, hiszen több százezer termék van kereskedelmi forgalomban. — S hány vállalat termékei közül választhattak? ' — 58 ipari és kereskedelmi vállalat „repertoárjából”. — Például? — A Szék és Kárpitosipari Vállalat Otelló garnitúrája, a Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat gázkandallója, a Győri Textilipari Vállalat ágyneműi, a Rákospalotai Bőr és Műanyagfeldolgozó Vállalat műbőr bőröndjei, az Alumíniumárugyár kukta edényei, a Csepel Kerékpárgyár összecsukható kerékpárja. A legtöbb cikkel éppen azok a vállalatik jelentkeznek, ahol már verseny van — az élelmiszer- iparban, a kozmetikai és háztartásvegyipari cikkekben. Ezért láthatja a vásárló a leggyakrabban a kiváló áru jelet mosószereken, a Ca- mea cikkeken, a Nagykőrösi, a Szegedi, va'gy a Kalocsai Konzervgyárak termékein a különböző gazdaságok italain. A Fórum nemcsak bíráló szerv. Piackutató szerepet is betölt. Megkeresi, félkutatja a vállalatot, máskor a kereskedelemben nyert információ útján hívja fel a gyártók figyelmét — induljanak a pályázaton. Az is előfordul, hogy a KERMI más irányú vizsgálata során győződik meg az áru kiválóságáról, s jelzi a vállalatnak, ilyen minőséggel a Kiváló Áruk Fórumán is pályázhat. A Fórum nemcsak elismer vagy elutasít de tanácsot ad, javasol is, hogy javítsák ki az apróbb minőségi vagy esztétikai hibát. Azt mondják a Kiváló Áruk Fóruma az új gazdaságirányítási rendszer koraszülött gyermeke. Koraszülött — mert ha egy termék csaa egy csatorna dói Kerülhet a fogyasztóhoz vagy éppen hiánycikk — mi ösztönözheti a gyártót az állandó jó minőség garantálására. Azt mondják, koraszülött. Holott nagyon is aktuális, időszerű intézmény — (Angliában 20 éve, Svédországban évtizedek óta működik hasonló minősítő szerv). Hiszen az előrelátó, kicsit is távlatban gondolkozó, vállalatnak tudnia kell — bármelyik pillanatban akadhat belföldi vagy külföldi versenytársa. Amikor már egyáltalán nem mindegy — kiváló-e a termék vagy nem. — S ki garantálja, hogy a kiváló áruk fórumán kitüntetett termékek tartják a minőséget? — Maga a fórum. Tételesen és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a termékeket a gyárban és a kereskedelmi forgalomban egyaránt. S ha bármilyen kifogásolni valót találnak — figyelmeztetik a vállalatot. Ha háromszori figyelmeztetés után nem egyezik a minőség az eredeti mintával, a kiváló áru jelet megvonják és erről tájékoztatják a nyilvánosságot. — Került már sor ilyen megvonásra? — Két ízben, a Pax tolitól és a kotyogó kávéfőzőtől vontuk vissza a minősítő jelet. Ezekben a napokban ismét összeül a fórum zsűrije. Most értékelik az 1970 második felében pályázó áruk minőségét, esztétikai kivitelezését. A pályázatra közel 100 terméket neveztek be. A KERMI minőségi vizsgálatán jól szerepeltek az alu- teflon edények, a Herbária hajápolószere, a Békéscsabai Konzervgyár tésztái, a KAMA gyümölcsszörp, a Délker Vállalat 2 italfélesége és a Coca-cola. Ne vágjunk azonban eléje a nyilvános eredményhirdetésnek. December végén az Otthon Áruházban kiállításon mutatják be az új kiváló árukat. Kádár Márta Jelentkezett a patrónus A 1 szolnoki betonelemgyár e termében tizenhét fiatal műszerész dolgozik. Brigádjuk — mely Kandó Kálmán nevét viseli — most, november 7-e alkalmából nyerte el a szocialista címet, ök reagáltak elsőnek a lapunkban november 4-én megjelent „Patrónus kerestetik” című cikkünkre, amelyben a szolnoki gyógypedagógiai íSt kola orvosa a város üzemeinek szocialista közösségeitől kért segítséget kétszáz testi fogyatékos, illetve szellemileg elmaradott kisdiák felkarolásában, támogatásában. — Miért vállalták? — A döntés az újságcikk elolvasása után született Az iskolát azonban már jóval régebben ismerjük, — ugyanis a feleségem ott ta nít — válaszolt Modla Géza. a műhely szakszervezeti bizalmija. — Sokszor elkísérem a feleségemet a családlátogatásokra. A gyerekek nyolcvan százaléka cigány, rossz körülmények között él. Segíteni kell rajtuk, amelyre legtöbb lehetőség az iskolában adódik. Ott kellene pótolni mindazt, amit odahaza nem kaphatnak meg. — Ügy gondoltuk, különböző szemléltető eszközöké készítünk a részükre, hisz« az a szakmánkba vág. A val ialattól használt anyagot : kapunk. . Van néhány rádiónk, lemezjátszónk, szívesei rendbehozzuk nekik — mondja Pintér Cíéza, a brigádvezető. — Maguknak vannak gyerekeik? — Nekem kettő, Modle Gézának egy kislánya. Kékesi Sándornak egy kisfia, sőt a KISZ titkárunk is rövidesen boldog apa lesz — feleli Pintér Zoltán. — A gyerekekkel, mivel mi férfi brigád vagyunk, biztos nem tudunk úg^ foglalkozni, mint a nők, akik öibeveszik. mefrír *at őket, de mindent amit kérnek tőlünk, szívesen megteszünk. — horváth — 583 kiváló ám
