Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
1970. november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 f Folytatás a 4. oldalról) vet foglalkozó határozata jelentős eredményeket hozott már eddig is, s bízunk abban hogy a jövő valóban teljes egyenértékűvé teszi a férfiakkal az asszonyokat. Mind a termelő munkában, mind a társadalmi feladatok végrehajásában számíthat ránk továbbra is pártunk. Legfontosabb feladatunk továbbra is a lakásépítés REDLER KÁROLY, az EVM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója A megyei pártbizottság jelentését — amely megállapítja. hogy a harmadik öteves terv építőipari feladataiból ránk háruló tennivalókat megoldottuk — megnyugvással vettük tudomásul. A harmadik ötéves tervben elérjük vállalatunknál a 65—70 százalékos termelés- növekedést. Az ez évi nagy árvíz ellenére termelési tervünkét a tervezettnek megfelelően teljesítjük. Az idei lakásátadási feladatainkban meghatározott 1011-gyel szemben 1250 lakás átadása várható, melyből 109-et az árvízsújtotta Számos-közben, Fehérgyarmaton építünk fel. Ebből október 27-én az «első 69 lakóházat átadtuk tulajdonosaiknak. Ipari létesítményeink közül a terveknek megfelelően fejeződtek, illetve fejeződnek be az építkezések. A jövő héten kerül sor a karcagi híradótechnikai vállalat, a jászboldogházai alumínium-radiátor gyár épületének ünnepélyes átadására. A negyedik ötéves tervről szóló törvény a termelési arányok, és fejlesztési ‘Irányokról szóló fejezetében a termelés szerkezetének átalakítását, korszerűsítését szorgalmazza. A mi megyénk porgramjában is megfogalmazódott, hogy az építőiparban a termelésnövekedés a minőségi változásokkal párosuljon. Azoknak az iparágaknak kell gyorsan fejlődniük, amelyek leginkább hozzájárulnak a műszaki haladáshoz, amelyek elengedhetetlenek a gazdaság dinamikus növeléséhez, a nemzeti jövedelem emeléséhez. A negyedik ötéves tervben az építőipar tevékenysége kulcsfontosságú. Legfontosabb tennivalónk a lakásépítési program megvalósítása. Számottevő feladat a megye- székhely iparosításán túl a kunszentmártoni, a mezőtúri, a tiszafüredi, a jászárokszállási, a törökszentmiklósi és a karcagi most épülő ipari üzemek befejezése. Emellett fel kell készülnünk a kunhegyest, az örménvesi és a városokban, községekben létesülő más új ipari üzemek építésére. Röviden gondjainkról is. Ebben az évben már a sza- badvállalású munkák arányának eltolódása miatt a hatósági maximált áras munkák szerény nyereség képzésére adnak lehetőséget. Nem látjuk annak módját, hogy a fejlesztési alapunkból hogyan tudunk újabb beruházásokat eszközölni. A negyedik ötéves terv célkitűzéseivel én egyetértek, szerintem az építőiparnak megszabott feladatok teljesítésére megvan a lehetőség. Az ipar- fejlesztésben, telepítésben nagy eredményeket értünk el SOÖS ISTVÁN a megyei tanács vb elnökhelyetesc A beszámoló által vizsgált időszak megyei iparfejlesztési, ipartelepítési politikájának egyik jelentős célkitűzése volt a fiatal munkaerők és a háztartásban dolgozó, de munkát vállalni akaró nők helyi foglalkoztatásának biztosítása. A foglalkoztatási gondok megoldásában, pontosabban enyhítésében, jelentősei léptünk előre. A párt- és a tanácsi vezetés a megyétől kezdve a községekig fokozott erőfeszítéseket tett az ipartelepítés meggyorsítása érdekében. Ennek eredményeként számos budapesti nagyvállalat üzemének hozzánk telepítése vált lehetővé. A telepítések támogatására központi anyagi eszközöket kaptunk, ezen felül a tanácsok saját fejlesztési alapjukból is segítették a letelepített üzemrészeket. A munkaerő biztosítása, a szakképzés elősegítése érdekében jónéhány helyen az induló üzem leendő törzsgárdáját a telepítő vállalat, gyár budapesti üzemében képezték ki, szerencsésebb esetekben még a beruházás ideje alatt. A folyamat eredményeként a korábban csak kevés iparral rendelkező településeken enyhültek a foglalkoztatási gondok, a munkaképes fiatalok igényeit kielégítő ipari szakképzettséget megkövetelő új munkahelyek jöttek létre. S ez a folyamat tovább tart. A jövőben az iparfejlesztés fő módszere lesz a meglevő ipari bázisok bővítése. A tanácsok koordinációs tevékenysége e gazdaságpolitikai célok megvalósításában, a települések fejlesztésében lényeges volt. A fejlődést kellőképpen érzékelteti a közös beruházások számának növekedése. A tanácsi koordinációs tevékenység egyik legfontosabb területe a lakásépítés. A súlyos lakáshelyzet enyhítéséhez hozzájárulhatnak a vállalatok, ezáltal lényegesen több lakást építhetünk fel. Foglalkozni szeretnék röviden a tanácsi munka egyes kérdéseivel is. A tanácsokkal szemben az igények állandóan fokozódnak. Igyekszünk megfelelni a várakozásnak. Az írásos beszámoló utal is erre, amikor megállapítja, hogy „a tanácsok tevékenységét a beszámoló időszakában eredmények jelzik”. A tanácsoknak nagy szerepe van az állampolgárok jogainak védelme,’ a Szocialista törvényesség érvényesítésében. Ez a tevékenység a hatósági munkában fejeződik ki. Ezen a téren is javulásról számolhatunk be. Gyorsabb, tartalmában is javuló az ügyintézés, ha nem is vetkőzte még le teljesen a bürokratikus vonásokat. A Szolnok megyei tanácsok évente mintegy 800 ezer ügygyei foglalkoznak és azt tudom jelenteni, hogy e nagyszámú ügy elintézése érdemileg és időben megtörténik. 1969-ben, tanácsszintenként változóan, mindössze 3—4 százalék körül völt azoknak az ügyeknek a száma, amelyek intézésére törvényes határidőn belül nem került sor. Nagyobb rendet, közbiztonságot 15 PATAKI ISTVÁN kenderest nyugdíjas Mi, kommunisták emelt fővel mondhatjuk az egész világnak, hogy nézzenek szét Magyarországon. Lássák meg, milyen fejlődésen ment keresztül a dolgozó magyar nép. Mit tudnak teremteni, ha fel- szabcMultan alkothatnak, ha jó vezetőik vannak. Huszonöt évvel ezelőtt romokban hevert az ország, de ma nincs éhező ember Magyarországon, nem járunk rongyokban. Községem fejlődéséből vennék néhány példát A két termelőszövetkezet megszilárdult és az egy tagra eső jövedelem 16 ezer forintról 25 ezer forintra emelkedett. Új utcasorok épültek fel, járdákkal, villannyal, vízvezetékkel. A Horthy-rendszerben nagy szó volt, hogy egy paraszt- embernek egyszerű kerékpárja legyen, most meg 52 magánautó van a községben, meg 200 motorkerékpár. Arról, hogy mennyi kerékpár van, vagy mosógép, meg villanyvasaló, meg televízió, meg rádió, erről már talán nem is igen tartunk nyilvántartást, mert a község lakosságának legnagyobb része rendelkezik ezekkel. ,ió hogy ez így. van, örülünk is ennek mindnyájan, de azért néhány dologban következetesebbeknek, meg ha kell. keményebbeknek kell lennünk. Naponta olvasom az újságokban, hogy feltörik a telefonfülkéket, az autókat, a lakásokat, garázdálkodnak,' megtámadják a járó-kelőket. Mikor én ezeket olvasom elgondolkodom rajta, hogy ma, amikor minden ember dolgozhat, senkinek sem kell alamizsnáért koldulni, hogy lehet ilyen aljas dolgokat csinálni. Szerintem a garázda munkakerülőket, az iszákos huligánokat jobban meg kellene fékezni. A közvélemény nagyra értékeli a szilárd közrendet, az erős szocialista törvényességet. Azt mondom, hasson oda rendőrségünk, hogy elvegye a kedvét a garázdálkodóknak, azoknak, akik a becsületes munka helyett mások, a társadalom kárára akarnak élni. Magas a képesítés nélküli nevelők aránya j FARAGÓ ERNÖNÉ a tiszafüredi középiskolai kollégium igazgatója Az egyetemi felvételeknél csökkent a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Ismert, hogy a felsőfokú tanintézetekben megszűnt a kategorizálás, a felvételeknél a pontszámok az irányadóak. Ez megegyezik pártunk törekvéseivel, hogy a megfelelő emberek megfelelő helyre kerüljenek. Ránk, pedagógusokra hárul az a felelősség, hogy alkalmassá tegyük a fizikai dolgozók jóképességű gyermekeit az egyetemi felvételekre. De ennek az az előfeltétele, hogy közülük minél többen végezzék el a középiskolát. Ám e fontos cél megvalósítását számos objektív és szubjektív körülmény akadályozza. így például az általános iskolákban még mindig magas a képesítés nélküli nevelők aránya. A másik objektív ok, hogy az általános iskolákban és igen sok középiskolában is magas — negyven—negyvenöt fő — az osztályok létszáma. Ez akadályozza a diákok sokoldalú megismerését. A harmadik gátló tényező, hogy sok helven hiányzik az oktatás megfelelő tárgyi feltétele is. Ezekhez hozzájárul még olyan szubjektív tényező is. hogy nem minden pedagógus tartja szívügyének a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását. Jó ütemben halad a tanyai iskolák körzetesítése. Ez lehetővé teszi, a felsőtagozatos diákok szakrendszerű oktatását. Ehhez további úi kollégiumokra van szükség, mint ahogy azt a megyei pártbizottság jelentése is szükségesnek tartja. Az új kollégiumokhoz azonban jó- kéoességű nevelőkre lesz szükség. Ezért - javaslom, hogy a helyi pártszer- vek és a tanácsok segítsék elő, hogy minél több ösztöndíjas tanuljon tovább a felsőfokú tanintézetekben. A pedagógusok érezzék kötelességüknek. segítsék elő a fiatalok pályaválasztását. Neveljék őket a párthoz hű, hazáiát szerető szocialista fiatalokká. Rentábilis gazdálkodást a 10—11 arany- koronás földeken SEMSEI IMRE, a jászberényi városi pártbizottság első titkára A város kommunistái megvitatták a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit és a szervezeti szabályzat tervezetet. E két dokumentumot nagy érdeklődéssel fogadta párttagságunk és egyetértett a bennük foglaltakkal. A városi pártértekezleten néhány kisebb kiegészítő javaslattal elfogadták azokat. Szívesen dolgozunk, harcolunk azok megvalósításáért és elősegítjük következetes alkalmazásukat. Miközben a főbb eredményeinket látjuk — mondotta — nem hunyhatunk szemet a gondok felett sem. Kevés a lakás, gyorsítani kellene az építkezést. A város meglévő lakásainak csak 11,6 százalékában van vízvezeték. A csatornázás minimális, a lakások 4,4 százalékát kötötték rá, a szennyvíz a várost átszelő Zagyva ágba folyik. A szállodai és vendéglátó kaoa- citás elenyésző, s a népművelés tárgyi feltételei is minimálisak. E gondok megoldásához kérte a felszólaló az újonnan választandó párt- bizottság segítségét. Semsei elvtárs ezután a város tsz-einek fejlődését gátló okokról beszélt. A párt és állami vezetés — mondotta — nagy erőfeszítéseket tett a tsz-ek megerősítése érdekében. A megerősítésnek azonban objektív, gátló tényezői is vannak. így például a föld minősége, az ipar munkaerőt elszívó hatása, a munkaerő rossz összetétele, az egyéni gazdálkodás rendkívül erős hagyományai és a nagysűrűségű tanyavilég. Néha úgy tűnik, mintha tíz évre megállt volna az idő. Négy termelőszövetkezetünk műszaki, technikai felszereltsége, eszközellátottsága gyenge, elavult, pótlásukat nem tudják biztosítani. Az állattenyésztés volumene kicsi, színvonala és hozama alacsony, a vezetés megfelelő feltételei a szakember, a szakmunkásellátás nincs biztosítva. Ilyen körülmények között érte a négy szövetkezetét a gazdaságirányítás új rendszere. Gazdálkodási eredményük azóta sem nőtt kellően, nem tudnak alapot képezni, alacsony a tagok jövedelme. A város vezető szervei érzik ezekért a felelősséget. Épp ezért Javasolta, olyan egyszeri megsegítést adjanak ezeknek a tsz-eknek, amely hozzáértő kezekben elindíthatná a megfelelő alapképzési folyamatot, s ezt követően a 10—11 aranykoronás földeken Is rentábilissá tehetné a gazdálkodást. Egészségesebb lett az ország PÁPAI DÉNES, a Szolnok megyei KÖJÁL igazgatófőorvosa A hazánk felszabadulásával kezdődött forradalmi folyamat az egészségügyi ellátás mértékében és mindenki számára biztosított színvonalában is minőségi változást eredményezett. Ezt igazolja, hogy a csecsemőhalandóság ugrásszerűen csökKent. Másfélszeresére nőtt az általános életkor. mert felszámoltuk a pusztító járványokat, a kegyetlen életkörülményeket, visszaszorítottuk a fertőző betegségeket, a tuberkulózis elveszt> te népbetegség jellegét. Összességében egészségesebb lett az ország, s különösen egészségesen fejlődnek gyermekeink, akik fizikai és szellemi adottságaik alapján — ha arra is neveljük őket — a szülők teljesítményét túlszárnyalni lesznek képesek. Állami feladat lett a dolgozók egészségéről való gondoskodás, kialakult az állami egészségügyi szolgálat. A kétségtelenül meglévő negatív jelenségek mellett — mint az anyagiasság, a közöny — a fejlődés pozitív irányát bizonyítja, hogy ma már Szolnok megyében az egészségügyi dolgozók 13.5, az orvosok 15 százaléka párttag; az egészségügyi dolgozók közül százhuszonegyen végezték el a marxista— leninista efsti egyebem szakosító. illetve általános tagozatát; s ezeregyszázötven- négy egészségügyi dolgozó — köztük kétszázhatvanöt orvos és gyógyszerész — tölt be választott társadalmi funkciót. Mindez azt bizonyítja, hogy kialakultak az egészségügyi ellátásban a színvonal emelésének feltételei. Fejlődésünk ugyanakkor nem mentes a problémáktól. Annak ellenére, hogy felépült a karcagi és a szolnoki MÁV kórház, megyénkben az általános kórházi ágyak száma igen alacsony; egyes szakmák, például az elmegyógyászat, a reumatológia, az ortopédia ágyai vagy teljesen hiányoznak, vagy csak mutatóban vannak; az intézmények 6tgy részének műszaki színvonala elmarad a kívánatos szinttől, a szükségletekből. A kórtertnek zsúfoltak, s az ápolás' időtartama annyira rövid, hogy idült betegeknél csak a kivizsgálásra elég. Az egészségügyi ellátás fejlesztését jelentősen nehezíti a szakképzett munkaerő, elsősorban az orvosok területi és egyes szakágazatok közötti megoszlásában kialakult aránytalanság is. A tanácsok segítenek szakemberek letelepítésében, azonban a helyi erőfeszítések önmagukban a kedvezőbb arányok kialakításához nem elégségesek. Szükség van néhány központi szabályozó, elsősorban az egészségügyi Tisztelt megyei Pár térté- kéziét! I ietvennégy elv társunk jelentkezett hozzászólásra és harminchármán kaptak szót. Megköszönöm a felszólalók véleményalkotását, kiállását a beterjesztett javaslatok mellett, és azoknak is megköszönöm a jelentkezését, akik most nem kaphattak szót. Kérem, hozzászólásukat küldjék be megyei bizottságunkhoz. Javaslom a pártértekezletnek: hozzon olyan döntést, hogy a most elhangzott felszólalásokat és a beküldött felszólalás-tervezeteket a megyei pártbizottság tagjaiból, a végrehajtó bizottság tagjaiból, küldöttekből alakítandó bizottság behatóan elemezze. Vonja le belőlük a szükséges következtetéseket, s 1971. január 31-ig bezárólag minden felszólaló és a felszólalását Írásban benyújtó elvtárs kapjon részletes választ. A felszólaló harminckét küldött elvtárs és a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság részéről felszólaló Czinege Lajos elvtárs a beterjesztett javaslatokat támogatta. A felszólalásokat az egyetértés, a párt politikája melletti határozott kiállás, a beterjesztett okmányok támogatása jellemezte. A felszólalások, s minden, ami itt történik, megfelelő |olxa dolgozók bérezésének továbbfejlesztésére is. Igyekeztünk segíteni a párt- alapszervezetek munkáját SOÖS FERENC, az MSZMP jászberényi járási bizottságának titkára A megye irányításával pártbizottságunk apparátusa az elmúlt négy évben igyekezett sokoldalú segítséget adni az alsóbb pártszervek, a pártalapszervezetek munkájához, annak érdekében, hogy megyénkben a párt vezető-irányító tevékenysége fejlődjön, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tudjon tenni. Szerintünk hasznosak voltak azok az eszmecserék, amelyeket a pártmunka egyes kérdéseiről szerveztünk. Ugyancsak eredményesek voltak a tapasztalatcsere látogatások és értekezletek, az alsóbb pártszervekhez, alapszervezetekhez eljuttatott írásos és szóbeli információk, a megtartott beszámoltatások. Ez a munka- módszer elősegítette, hogy mindig a legfontosabb kérdésekre fordíthattuk a figyelmet, ugyanakkor hasznos tanácsokat, útmutatásokat kaptunk a gyakorlati munkánkhoz Köztudomású, hogy a jászberényi járásban is jelentős iparosítás történt az elmúlt években, mégis a termelés fő irányát továbbra is a mező- gazdasági üzemek adják. Az elmúlt négy évben 21 termelőszövetkezetünk politikailag, gazdaságilag tovább szilárdult, növekedett tiszta vagyonuk, mintegy 53 százalékkal, s a tagság jövedelme 36 százalékkal. A harmadik ötéves tervben az előző tervidőszakhoz viszonyítva 44,1 százalékkal termeltek többet kenyér- gabonából. Kukoricából 17,3 cukorrépából 23,6 százalékkal nagyobb termést takarí- tottak be. Jelenthetjük a megyei pártértekezletnek, hogy járásunkban a termelőszövetkezetek az őszi vetést 80 százalékban már elvégezték, három közös gazdaságunk október 28-ig befejezte, három szövetkezetünk pedig október 31-re befejezi a vetést. Ügy dolgozunk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára e munkát a járásban befejezzük. Ugyanakkor az őszi betakarítást pártunk X. kongresszusára elvégezzük. Soós Ferenc felszólalása után az elnök javaslatára a pártértekezlet elfogadta a Vita lezárását. Az első két napirend vitáját Csáki István foglalta össze. tatása annak, ami pártszervezeteinket a kongresszusra való felkészülés menetében jellemezte. Köszönjük a kiállást és kérjük a megyei küldött elvtársaktól, hogy pártunk soronkövetkező X. kongresz- szusára, az ott hozott határozatok végrehajtására összpontosítsuk a figyelmet. Örömmel hallgattuk Czinege Lajos vezérezredes elvtársnak, a Politikai Bizottság póttagjának felszólalását. Indítványozom, hogy pártértekezletürík nyugtázza azt az üdvözlést, amit Czinege elvtárs a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság nevében elmondott. Ügy érezzük, hogy a párt központi vezető szervei és munkásállamunk központi vezető és irányító szervei ré- részéről a megyei vezetés iránti bizalom teljes. Nagy a bizalom a megyei vezetés iránt. Arra törekszünk. hogy a Központi Bizottság bizalmát munkánkkal továbbra is kiérdemeljük. Ezek után rátérek a vitában felvetett olyan kérdésekre, amelyekre megjegyzésem van. Bárdi Imre, Faragó Emőné, Vincze Sándor elvtárs, és mások is szóltak a fizikai dolgozók, a munkások és parasztok gyermekei* . iFalulplós a 6. pldalol Farkas Dánielné, G. Nagy István, Kromperger György és Juhász Lajos, a túrkevei küldöttek Csáki kíván zárszava
