Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 1. (Folytatás az 5. oldalról) nek továbbtanulásáról, a középiskolákba, felsőfokú tanintézetekbe való felvéte­léről. Egyetértek velük és hangsúlyozom, amit a beszá­moló és az írásos jelentés­ben is igyekeztünk megfo­galmazni: A munkások gyer­mekeivel való foglalkozás nem a felsőfokú oktatásban kezdődik, hanem az általá­nos iskolák eslő osztályától. Szolnok megye ebben a kér­désben az országosnál jobb eredményekről számolhat be. Kommunista pedagógu­saink és nevelőtestületeink megértették ezt a feladatot. A fizikai dolgozók gyerme­keivel való lelkiismeretes foglalkozás jellemző a Szol­nok megyei tanintézetekre. Tóth István elvtárs mező­túri küldött több kérdést vetett fel: a kórházfejlesz­tés. a rendelőintézet építése, a felsőfokú technikum üzem­mérnöki képesítést adó főis­kolává szervezése ügyében. A mezőtúri kórház rekonst­rukciójára a negyedik öt­éves tervben nem kerül sor. A rendelőintézet létesítése elhatározott, az fel is épül. Javaslom, hogy a felsőfokú technikum főiskolává fej­lesztése ügyében a megyei pártértekezlet ne hozzon ha­tározatot. Ez nem tartozik - hatáskörébe. Szükségét látjuk annak is, hogy Kisújszálláson legyen korszerű kultúrház, fejlesz­teni kell a diákotthont. Párt- értekezletünk azonban nincs abban a helyzetben, hogy ennek számadatos határoza­tát hozza meg. Szolnokon, a most tervezés alatt lévő me­gyei kultúrház jó példa ar­ra, hogy egy-egy területen hogyan lehet az építés gaz­dasági feltételeit közös ösz- izefogással megteremteni. Amit a pedagógusok fize­tésével kapcsolatban Vincze Sándor elmondott, abból azt hagyjuk jóvá, ami a Váczi Sándor elvtárs által előter­jesztett anyagban szerepel. A pedagógusok bérezése va­lóban nincs teljesen megold­va. Tudomásom szerint a kö­zeljövőben kezdődő szakszer­vezeti választásokon, a szak- szervezetek megyei küldött- értekezletén ezekkel a bér­kérdésekkel, a bérek össze­tevőivel, fejlesztésével, rész­letesen foglalkoznak majd. A Rédler Károly elvtárs által elmondottakra vála­szolva: Az építőanyag szállítás »peciálisan gazdaságszervezési feladat. Ebben az esztendő­ben, nálunk a megyében ez politikai kérdéssé vált. Szólt Rédler elvtárs felszólalásában ez építési sikerekről. Ezen a fórumon tolmácsolom az épí­tőipari munkásoknak köszö- netünket a szép épületekért. De felhívjuk a figyelmüket arra. hogy a negyedik ötéves tervben a jelenleginél lénye­gesen nagyobb feladatokat kell megoldaniuk. Éppen ezért szükség van a ‘'még szervezettebb, jobb munká­jukra. Többen felszólaltak olya­nok, akik általános társadal­mi, politikai kérdésekről szóltak, hangsúlyozták a nő­mozgalomról szóló központi bizottsági határozat jelentő­ségét. Hozzáteszem: az a ha­tározat annyira időszerű, a feladatok annyira körvona­lazza, hogy ez elől kitérés nincs. Férfiak és nők tegye­nek meg mindent annak ér­dekében, hogy azt eredmé­nyesen valóra váltsuk. Szabó László elvárs fel­szólalásában a képzőművé­szetről szól. Szolnokon élő művész, szobrász, az ő alko­tása a negyedszázados jubi­leumi emlékmű. Az ő alkotá­sa a VII. kerüleben lévő fa­munkás emlékmű és ő tulaj­donosa az idei megyei mű­vészeti díjnak. Nagy figye­lemmel hallgattuk felszóla­lását, egyetértünk mindazok­kal. amit a művészetről szó­ló hitvallásában elmondott. Többen szóltak a szakszer­vezeti munkáról, így Túró- czi Ferenc elvtársnő is. Szóba került a szakszerveze­ti munkában tapasztalható merevség kérdése. A szakszervezeti munka szé" -sedik, terebélyesedik, de hatékonysága még nem elégséges. A Politikai Bizott­ság erre vonatkozó határo­zatának végrehajtása érde­kében további erőfeszítése­ket kell tennünk. Az ifjúsági munkáról többen beszéltek. Egyetértek velük. Az ifjúság nevelésé­ről hozott központi bizottsági határozat irányadó, és ez a kérdésben- megoldást is je­lent. Egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy a Központi Bi- zotság állásfoglalása szerint ítéljük meg az ifjúságot. Dr. Bereczki László elvtárs hazánk osztálvszerkezetének változásáról szólott. Elfoga­dom, amit Bereczki elvtárs a munkásosztály és a paraszt­ság szövetségéről, és a két osztály változásáról elmon­dott, csupán azt szeretném hangsúlyozni, hogy egyre kö­zelebb vagyunk ahhoz a hely­zethez, amikor a szóbanforgó kérdést is nagyobb távlatban kell vizsgálni. Amikor egy- egy városban vagy nagyköz­ségben adódik ilyen kérdés, nem könnyű eldönteni, hogy az munkás, avagy paraszti probléma-e. Gondoljunk csak a földművesszövetkezeti moz­galomra, amelyről azt állítot­tuk, hogy a parasztság érdek- képviseletének széleskörű mozgalma. Végül kiderült, hogy az fmsz-eknek fele munkás és alkalmazott. Felvetődött a vitában, hogy kevesebb türelmet tanúsítunk a h,. .ástalan, alkalmatlan ve­zetőkkel szemben. Ügy íté­lem meg, hogy döntéseinkben nem a túlzott türelemről volt szó eddig sem, hanem arról, hogy ha egy tisztségre vala­ki nem alkalmas, megfelelő szakképzett embert kell he­lyette keresni. Volt persze olyan példa is, amelynek alapján elmondhatjuk, hogy a legbiztosabb az, ha alkal­matlan ember nem kerül a vezetésbe. Még egyszer rátérek a me­zőgazdaság idei helyzetére. Még nincs pontos elszámolás, de az már világos, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt sem a tervezett halmozott, sem a halmozatlan termelési érték nem realizálódik. A szövetkezeti bruttó jövedelem 69 százalékot ér el. A beszá­molóban is említett 430 mil­lió forint tartalékból szövet­kezeteink előreláthatólag 248 millió forintot használnak fel a jövedelem kiegészítésére. A tagok részesedése 8—10 szá­zalékkal még így is a tavalyi jövedelem alatt marad. En­nek ellenére úgy gondoljuk, altkor járunk el helyesen, ha nem a legkönnyebb útját ke­ressük a megoldásnak. Ha az idén kimerítjük a tartalé­kainkat, ez kihat a jövőre is. Becsülendő szándék, hogy megpróbáljuk biztosítani azt, amit tavaly, de miből? A szö­vetkezeti tagok nem áldoz­hatják fel az idei száz forin­tokért a jövő ezreit. Amit Semsei Imre elvtárs Jászberény termelőszövetke­zeteire vonatkozóan elmon­dott, így igaz Elérkezettnek látjuk az időt, hogy megerő­sítsük a város termelőszövet­kezeteit. Sokan szóltak a szocialista brigádmozgalomról. Ezzel összefüggésben szeretném fel­idézni az 1969. okt. 30-i nagy­gyűlést, melyen Kádár elv­társ volt az előadó. Elmond­ta, hogy 1956-tól két új elem van szocialista rendszerünk­ben. Egyik a szocialista bri­gádmozgalom, a másik a munkásőrség. Mi mindket­tőről nagy tisztelettel beszél­tünk és beszélünk, mindket­tőt megbecsüljük. Ami a szo­cialista brigádmozgalom egyes kérdéseit illeti, nem azért kapott viszonylag kevés he­lyet a beszámolókban, mert nem törődünk vele. Valljuk, hogy nagy jelentőségű moz­galomról van szó. A megyei párt vb nemré­gen tárgyalta a tanyai la­kosság helyzetét. A lakás- problémával ennél a kér­désnél is találkozunk. Tíz év alatt ugyanis 19,1 száza­lékról 12 százalékra csök­kent a tanyai lakosság szá­ma. S a tanyák állapota egyre gyorsabban romlik. Helyes és időszerű felvetni, hogy az ott élők lakásgond­jai megoldásából a szövet­kezeteknek az eddigieknél nagyobb részt kell vállal­niuk. A szövetkezetek se­gítsenek tagjaiknak a köz­ségekben, vagy a tanyaköz­pontokban történő építkezés­nél. Soós István elvtárs, a ta­nácsi munkáról beszélt. Örömmel hallottuk, amit a tanácsi munka további javí­tásáról elmondott. Hangsú­lyozom, olyan korszerűsítő munka van folyamatban — a Központi Bizottság határo­zata alapján —. amely nagy mértékben szolgálja majd további fejlődésünket. Figyelemmel hallgattuk Pataki István kenderesi nyugdíjas elvtársunk elis­merő szavait, — és a figyel­meztetését is. Van, ami­ben nem azonos a vélemé­nyünk, azzal azonban egyet kell értenünk, hogy min­den olyan ellen, ami szüli a huliganizmust, határozot­tan fel kell lépnünk; de hangsúlyozzuk, hogy minden egyes intézkedés csakis és kizárólag a szocialista tör­vényesség betartásával tör­ténhet. Végezetül megköszönöm a küldött elvtársak, a résztve­vők kétnapos nehéz munká­ját, aktivitását. A megyei bizottság nevében megköszö­nöm a bizalmat és támoga­tást. Ezzel a megyei párt- bizottság négy évvel ezelőtt kapott megbízatása végét­ért. Csáki elvtárs zárszava után a pártértekezlet elfogadta és határozattá emelte az elő­terjesztett határozati javas­latot. Ugyancsak elfogadta azt az állásfoglalást, ame­lyet a pártbizottság a Köz­ponti Bizottság irányelveivel és szervezeti szabályzat mó­dosításával kapcsolatban elő­terjesztett Szolnok város küldöttsége Az MSZMP Szolnok megyei küldő térte icezle. ének ha ár ozat a a megyei pártbizottság beszámo ójáról és a további feladatokról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok megyei kül­döttértekezlete 1970. október 30—31-én meghallgatta a megyei bizottság beszámoló­ját, megvizsgálta a IX. kong­resszus óta végzett munkáról és a további feladatokról szóló jelentést. A küldöttértekezlet a be­számolót és az írásos jelen­tést elfogadja, a megyei bi­zottság négy éves tevékeny­ségét jóváhagyja. A négy esztendős fejlődés a megye életében megalapoz­ta a korszerű ipart, elindí­totta a szocialista mezőgaz­daságban a gyorsabb műsza­ki-technikai haladást. Meg­történt a gazda ág'rán-í ás új rendszerére való átá'lás. ami új távlatokat nyit a szocia­lista gazdaság fejlődésében. Kiegyensúlyozott és stabil politikai helyzetben történt a beszámolás, a X. kongresz- szusra való felkészülés. A pártérte .ezlct kötelezi: — a megválasztott új párt- bizottságot a kongresszusi előkészületek folytatására és fokozására, továbbá arra, hogy készítsen átfogó prog­ramot a X. kongresszus ha­tározatainak gyakorlati vég­rehajtására; — a X. kongresszus Szol­nok megyei küldötteit a Köz­ponti Bizottság politikájának támogatására, a Szolnok me­gyei kommunisták jókíván­ságainak tolmácsolására. A kongresszus utáni prog­ram készítésénél kötelezi a megyei pártbizottságot a kö­vetkezők figye’embevé'elére: 1. Üjabb intézkedéseket kell tervezni és következetes munkát kell kibontakoztatni a párt vezető, irányító tevé­kenységének erősítése érde­kében. 2. Az ipar és a mezőgaz­daság fei'esztelenek komp­lex tervét kell kialakítani, hogy a tervszerű, arányos feilődés biztosított legyen. Az iparosítással nem szabad átültetni a munkaerő-'lláíás gnndnit és nem szabad áthe­lyezni a fejletlen, elavult technikát. Törekedni kell az extenzív foilos-tésí szakasz lezárásá­ra és mi'ndon ágazatban az intenzív fejlesztés megalapo­zására. Ebben az eddiginél jobban kell támaszkodni a MTESZ-re, a tudományos szintű kutatásokra. 3. Meg kell teremteni az építőipar és építőanyagipar fejlesztésének politikai és egyéb feltételeit. A felsőbb szervek segítségének igény- bevételével legalább 50 szá­zalékkal meg kell növelni az építőkapacitást. 4. Átfogó vizsgálatot kell végezni a bérek terü’etén. A továbbiakban összhangot kell teremteni a munkásbérek és szövetkezeti jövedelmek nö­vekedése között. 5. Minden erővel elő kell segíteni a terveze't 15 ezer lakásnak a negyedik ötéves terv 'időszakában való meg­építését. Az eddiginél lénye­gesen nagyobb figyelmet k-11 fordítani a kommunális ellá­tás és a szolgáltatás fejlesz­tésére. 6. Az egészségügyi fejlesz­tés terén tervezett ütemet be kell tartani. A karcagi fei'esztest a legrövidebb időn belül be kell indítani, a szol­noki 3 0 ágyas kórházat a terv idős-o'fában meg kell építeni, a többi 800 ágyas rész éoítését el kell indítani; a jászberényi kórba- rekonst­rukcióját be kell feiezni. 7. Biztosítani kell a mun­kás- és parasztszülők gyer­mekeinek tOVÓhMatmWsát. Az iskola és kollégiuménítés programját is ennek szolgá­ltába kell állítani. Meg kell gyorsítani, a szakmunkáskép­ző intézetek és diákszállók megvei hálózatának kiépíté­sét. 8. El kell indítani az akci­ót annak érdekében, hogy a legközelebbi években Szolno­kon fe’sőfokú tanintézet lé­tesüljön. 9. Meg kell javítani a köz­művelődési intézmények ká- derhelvzetét és fel kelt tára* a központi szervek előtt azok anvagi nehézségeit. 10. A lakosság körében végzett politikát! munkát ál­landósítani kell. Fzze' egvütt állandősííen) kell az infor­mációk fel- és leáramló^áf 11. Fokozni ke’l a párttag­ság eszmei. idrt<*1óej-»i fölké­szülését és k'iá’Iását a párt -oljfkáiáérf a pártoktatást a kialakult nagyságrendben kell folytatni és nagy figyel­met kell összpontosítani a színvonal emelése. 12. Folytatni kell a párt­munka fej.esztését úgy, hogy erősödjön tovább a demok­ratikus centralizmus, fejlőd­jenek a kollektívák és foko­zódjon az egyéni felelősség. 13. Folytatni kell a műkö­dési területek elhatárolását és a felelősségek pontosítását. 14. A káder- és személyze­ti munka fej'esztését előtér­be kell helyezni. Rendszeres H "’ Őzönként át kell tekinte­ni a káder- és személyzeti munkára vonatkozó határo­zatok valóra váltását. 15. A pártépítés területén arra kell törekedni, hogy a fizikai dolgozók, a fiatalok és nők — a számszerűség he "h 'szása nélkül —nagyobb sz'mban kerü’jenek felvétel­re. 16. A tanácsi munka kor­szerűsítését a párt eszközei­vel és tevékenységével elő kell segíteni. 17. Érvényt kell szerezni a nők társadalmi helyzetéről szóló határoza‘oknak. Rész­leteiben meg kell határozni a nők vezetésbe való bevo­násának módozatait. 18. Fokozni kell a munkát az ifiús-gi szervezetek lét­számának emelésére és az ifjúságra vonatkozó KB hatá­rozat végreba'táea é dek*ben. 19. A szakszervezetekre vonatkozó PB határozat vég- reho itását meg kell gyorsí­tani. 28. A Hazafias Népfront megyei szervét fel keil ké­szíteni a következő választás feladataira. A megyei pártértekezlet kötelezi továbbá az új párt- bizottságot. hogy a pártérte- kezlct vitájában elhangzott ’a-'aslotchot és a vitában már szót nem kanó küldöt- ‘ek írásban beküldött javas­latait, 1n7‘. január 31-ig «»á'aczoHíi meg, re“ ’n-nljp ós használja fel a nártmunka fe Rés fősére Kötelezi továb­bá. hoev a javaslatokat és az elfogadott határozatban sze­rW?ő ífprt!ó«5p|rf»* poo^r PV**S * evekenvség során az ért •••"nkatervekbe is ütemezze be. A mpwvei nápíbrof's«» * és a kongresszusi küldőitek Ezután a pártértekezlet megválasztotta a hatvanöt tagú pártbizottságot és a harminc kongresszusi kül­döttet. A szavazás megtartá­sa, a szavazatok összeszám- lálása után az elnök ismer­tette a választás eredményét. A megyei pártbizottság tag­jai lettek: Andrási Béla, a jászberé­nyi Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgatója, Árvái Ist­ván, a Szakszervezetek Szol­nok megyei Tanácsának ve­zető titkára; Balogh Lajos, a túrkevei Vörös Csillag Tsz főagronómusa; Bede János, a megyei pártbizottság párt­gazdasági osztályának veze­tője, Bereczki Lajos, a Kö- zéptiszavidéki és Jászsági Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségének titkára, Bódi Imre Állami-díjas, a Szolnoki Tsz Területi Szövetség elnöke, a tiszaföldvári Lenin Tsz el­nöke, Bordás László, a me­gyei KISZÖV elnöke, Boros Ottóné, a szolnoki Közgaz­dasági Szakközépiskola igaz­gatója, Brassói Tivadar, a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskola parancsnoka, Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, özv. Csikós Ist­vánná, a kőteleki Ady Tsz tejkezelője, Faragó Ernöné, a tiszafüredi gimnázium mér­nök-tanára, Fábián Márton, a karcagi Május 1 Tsz elnö­ke, Fehér József, a megyei KISZ bizottság első titkára. Fekete Györgyné, a BOV tö­rökszentmiklósi gyáregységé­nek dolgozója. Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács vb elnöke, Garat Lajos, a Palo- tási Állami Gazdaság igaz­gatója, Gorjancz Ignác, a jászberényi Hűtőgépgyár ve­zérigazgatója, Herczig Ist­vánná, a szolnoki cukorgyár főlaboránsa, dr. Iglói József megyei főügyész. Juhász lm- réné dr. nyugdíjas, Kiss Fe­renc, a Tiszamenti Vegyimű­vek műszerésze, Kiss Tibor- né, a Tisza Cipőgyár műve­zetője, Kovács István, az MSZMP Karcag városi bi­zottságának titkára, Kovács Pálné, a tiszatenyői No­vember 7 Tsz tagja, dr. Kuhnyár László, a megyei bíróság elnöke, Lazányi Jó- zsefné, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztő helyet­tese, Majoros Károly, a me­gyei pártbizottság propagan­da és művelődési osztályá­nak vezetője, Mengyi Imre, a jászkiséri MÁV Építő- Gépjavító Üzem szocialista brigád vezetője. Mezősi* Jó­zsef, a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem igazgatója, Mihályi Józsefné, a jászapáti Béke Ktsz dolgozója, Nádas József, az MSZMP Szolnok járási bizottságának első tit­kára. Nyikos Károly, a kis­újszállási Búzakalász Tsz el­nöke, Oláh János, a Hazafias Népfront megvei bizottságá­nak titkára, Papp Margit, a túrkevei Táncsics Tsz tag­ja, dr. Pápay Dénes, a Szolnok megyei KÖJÁL igazgatója, Posta Mihály, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka. Rácz Ferenc, a kunhegyesi községi tanács vb elnöke, Rédler Károly, az ÉVM Szolnok megyei Álla­mi Építőipari Vállalat igazgatója. Rónyai Károlyné, a kunszentmártoni járási pártbizottság munkatársa. Salánki Istvánná, a mezőtú­ri városi tanács vb népmű­velési felügyelője, Sári Mi­hály, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályán nak vezetője, Semsei Imre, a jászberényi városi pártbi­zottság titkára. Sípos Károly, a szolnoki városi pártbizott­ság első titkára, M. Szabó István, a BM Szolnok me­gyei Rendőrfőkaoitánvságá- nak vezetője. Szarvas Imre, a Vetőmagellátó Vállalat al- közoontiának igazgatója, Szekeres László, a jászberé­nyi járási pártbizottság első titkára. Szentesi László, a megyei tanács vb elnökhelyet­tese, Szurmai Ernő, a Szolnok megyei Verseghy Ferenc Könyvtár igazgatója. Tóth György, a BVM kunszent­mártoni gyárának villany- szerelője, Tóth István, a mezőtúri Felsőfokú Mező- gazdasági Géoészeti Techni­kum igazgatóhelyettese, Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, Túróczy Ferencné, a Szakszervezetek Szolnok megvei Tanácsának titkára, dr. Ungar Tibor, a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságának vezetője. Vad András, a megvei pártbizott­ság párt- és tömegszerveze­tek osztálvának vezetője, Varga András, a szolnoki MÁV Jármű iavító ÜV. laka­tosa, Varga Illés, a Szolnok megvei MÉSZÖV elnöke, Varga József, a Szolnok me­gyei Néplap főszerkesztője, Varjú Sándor, az abádszaló- ki Lenin Tsz elnöke, Váczi Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára. Vincze Katalin, a kisújszállási Ady Tsz tag­ja. Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára, Zsarnai György, a Szolnoki Papír­gyár főművezetője, Zsemlye Ferenc nyugdíjas, Zsidó Pé­ter nyugdíjas. (Folytatás a 7. oldalon\ |,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents