Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november I. (Folytatás a 3. oldatról) Évekkel ezelőtt as egyik megyei költségvetés tárgyalásánál egy elvtárs azt mondta, hogy „ez a költségvetés nem a megye, hanem Szolnok város költségvetése”. Az élet, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a Szolnok városban történt befektetések bizonyos területeken nem közelítik meg a szükségleteket. A megye egyetlen kommunistájának sem lehet közömbös a megyeszékhely állapota, fejlődése, mint ahogy a szolnokiak számára sem lehet közömbös a megye fejlődése. Álláspontunk változatlanul az. hogy egyetlen téglát sem akarunk elvenni senkitől, ami nem minket illet, de ami megillet, azt hangoztatjuk, kérjük. 1975-ben lesz 900 éve annak. hogy őseink Szolnokot alapították. A csaknem egy évezredes város sok vihart élt át, de csak az utolsó 25 évben indult el a dinamikus feilődés útján. Mi. szolnoki kommunisták, úgy gondoljuk, hogy ősi városunk történelmi évfordulójára úgy készülünk legméltóbban. ha majd a X. kongresszus határozatából adódó feladatokat városunk épülésére, népünk javára pontosan végrehajtjuk. Városunkban megoldódott a nők munkába állítása MATHÉ lajosné a kisújszállási Faipar] Vállalat szb-titkára Városunkban több tényező szinte kényszerítette, hogy a nők gondjainak megoldása előtérbe kerüljön. Kisújszálláson az elmúlt években több új üzem létesült, s ezzel megoldódott a nők munkába állítása. Helyzetünk javítása érdekében azonban bővíteni kell városunkban a kereskedelmi hálózatot, a raktárhelyiségeket. Az üzletek nyitvatartási idejének meghatározásánál figyelembe kellene venni a munkába járók munkakezdési és befejezési idejét, hogy zavartalanul tudjanak vásárolni az asszonyok. A termelőszövetkezeteknek meg kell oldani a piacok friss zöldséggel, gyümölccsel való ellátását Bővíteni kellene az óvodát, kicsi a jelenlegi napközi otthonunk is. Az anyák a munkavállalás mellett azt is igényük, hogy gyermekeik biztonságos helyen legyenek, amíg ők dolgoznak, hogy nyugodtan végezhessék munkájukat Ha a nők munkába állítását vizsgáljuk, kiderül, hogy a mindennapi élet egy sor új ellentmondást hoz napvilágra. Vidéki városokban, így nálunk is, még mindig harcolni kell a konzervatív felfogással, az előítélettel szemben. Amikor a nőkről szólunk, azt is el kell mondanunk, hogy példamutatóan veszik ki részüket a termelő munkából, élenjárnak a szocialista brigádmozgalom szervezésében. A fiatalokból álló szocialista brigádok mellett megtalálhatjuk a 45—50 éves átlagkorú női brigádokat is, amelyeknek tagjai ugyancsak példamutatóan helytállnak a termelésben, a „szocialista módon dolgozni, élni” jelszó megvalósításában. Amiből nem tudnak részt vállalni, az a szakmai továbbképzés. A politikai oktatásnak azonban aktív résztvevőn A Központi Bizottság határozata értelmében bízunk abban, hogy a párt közvetlen irányításával tovább javul a nők helyzete Megváltozott társadalmunk két alapvető osztályának helyzete DR. BERECZKI LÁSZLÓ a rákóczifalvai Rákóczi Tsz elnöke Társadalmunk két alapvető osztályának helyzetében az elmúlt évtizedben minőségi változás következett be. Ez mindenekelőtt a számarányok változásában tükröződik. Megnőtt a munkásság száma, s ez » növekedés a parasztság soraiból történt. Minőségi változást jelent az is, hogy nagymértékben közeledett egymáshoz a munkásság és a parasztság életszínvonala, életmódjai, a parasztság munkafeltételeinek, jövedelmének növekedése útján. Változott a parasztság gondolkodásmódja, gondolatvilága, a szövetkezetek élére a parasztok soraiból kerültek Iá a vezetők, akik jól szolgálják a közösség érdekeit. A társadalombiztosítás kiterjesztése, a villany, a televízió elterjedése, a paraszti életet a munkáséhoz, a városi lakosságéhoz közelítette. Megjelent a mezőgazdasági termelési ágazatban az ipari jellegű technológia, s ez szükségszerűen magával hozta, hogy a mezőgazdaságban ipari szakmunkások százai, ezrei dolgoznak. Szélesedett a két osztály közötti munkamegoszás, a kölcsönös anyagi érdekeltség. A változás eredményeként kell felfognunk azt Is, hogy ma már nem lehet egyértelműen a munkásság alatt a várost, a parasztság alatt a falut érteni. Nem messze az az idő, amikor a községek lakóinak is csak kisebb része foglalkozik mezőgazdasággal. Megfigyelhetők más változások is a paraszti osztályon belül. A mezőgazdasági dolgozók a termelőszövetkezetekben már nem azonosak a 15 vagy a 10 évvel ezelőtti tsz-tagokkal. Most nemcsak azokra a változásokra gondolok, amit az iskolai végzettség, az életkor, a magasabb műveltség, az életszínvonal jelent. Megváltozott a tulajdonhoz való viszony is. A mai tsz-ta goknak nálunk már több mint fele soha n«m rendelkezett föld- tulajdonnal, így a földről vallott nézete is más. mint az öregeké. Ez a* réteg közelebb áll a munkásosztályhoz. s ezeknek száma a termelőszövetkezetekben napról napra növekszik. Mindez kihat a két osztály egymáshoz való viszonyéra. Bár ezeket a hatásokat még nem mértük fel, még nem tisztáztuk eléggé. Nem elég világosan látni és tudni, hogy a szocialista rend alapja, legfőbb bázisa a munkás-paraszt szövetség. A változásokat elemezni, értékelni is kell. Szövetkezeteink egyrésze még nem jött rá, hogy az egyik legdrágább és a takarékosságra legméltóbb az élőmunka. Termelőszövetke- zeteinkban az egy dolgozóra jutó új termelési érték elmarad az iparban foglalkoztatott egy munkásra jutó termelés mögött Egyesek szerint 70. mások szerint mindössze annak csak 50 százalékát adják. Az élőmunkával való takarékosság érdekében kérem az ipar. a külkereskedelem képviselőit: gyártsanak illetve vegyenek részünkre nagytel jesítményű gépeket A mezőgazdaság járműparkja nemcsak kevés, de elaprózott Is. Nem mindegy, hogy 200 mázsa cukorrépát egy, vagy négy-öt ember szállít be a földről a gyárba. Több bizalmat a fiatal szakembereknek TÓTH ISTVÁN mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Gépészeti Technikám igazgatóhelyettese A felszólaló Mezőtúr iparosítási eredményeiről tájékoztatta a küldöttértekezlet résztvevőit. A városban jelentősen javult a lakosság foglalkoztatottsága. Ezzel egyidejűleg azonban a kommunális gondok is növekedtek. Kevés a lakás, a napközi otthon, az óvoda és a bölcsőde. A mezőtúriak örömmel vennék ha a negyedik ötéves terv időszakában felújítanák a kórházat és új központi rendelőt kapnának. A város küldöttei nevében több segítséget kért a la- kásépítkezéshez, mert ez feltétele a műszaki szakemberek letelepedésének. Ezután részletesen beszélt az ifjúság helyzetéről, képzéséről. Valljuk be mindany- nyian — mondotta —, hajlamosak vagyunk az ifjúság megnyilvánulását a mi fiatalkorúnk lehetőségeivel, a mi helytállásunkkal összeha- sonütani. Pedig ha ezt tesz- szük, nagyot vétünk fejlődésük ellen. Elfelejtjük, hogy a tudomány jövője, a szocializmus teljes felépítése annak a fiatalságnak a kezében van, amelyet most tanítunk. nevelünk. Bátrabban kell bízni az ifjúságban és önálló feladatokkal kell megbízni őket. A mezőtúri intézetnek két szakágazata — üzemgépész és gépjavítás — van. Az eltelt 18 év alatt az intézet sokat fejlődött. Anyagiakkal is megfelelően elláttak bennünket, állóeszközünk több mint 100 millió forint értékű, melyből 20 millió forint értékű a műszer. A fejlődésben szeretnénk előbbre lépni. Ezért javaslom a küldöttértekezletnek, hogy egészítsük ki a határozati javaslat 8. pontját Miután országosan is csak három mezőgazdasági gépész-képző felsőfokú intézet van, abból a mezőtúri a legnagyobb, kérjük, hogy az intézetünk minél előbb üzemmérnökképző főiskolává váljon. A szocialista brigádokkal foglalkozni nem hiábavaló munka JUHASZ LAJOS a túrkevei 17. számú AFIT Kossuth szocialista brigádjának tagja A volt túrkevei gépállomás az elmúlt négy éves időszak alatt korszerű nagyüzemmé fejlődött. Autójavító iparunk egyik elismert bazisa. A kapunkon kigördülő felújított gépkocsik jó minősége örömmel tölt el bennünket. Gazdasági eredményeink alakulása, vállala- latunk fejlődése elfogadható üzemi légkörré enged következtetni. Ebben jelentős részük van a szocialista brigádoknak is. Négy évvel ezelőtt vállalatunknál 11 szocialista címért küzdő brigád alakult, s nyolc elnyerte a szocialista címet. Később azonban, amikor előbbre kellett volna lépnünk, nem tisztázták egyértelműen a brigádok erkölcsi, anyagi eUsmerésónek formáit, bebizonyosodott, hogy a számszerűségre való törekvés nem tartott lépést a tartalmi kérdésekkel. — Rendszertelen volt a brigádokkal való foglalkozás, teljesítményeik értékelése. A követelmények kialakításánál nem vették kellően figyelembe azt a körülményt, hogy a szocialista brigádban dolgozók szemlélete egyik napról a másikra nem változik meg, annál is inkább, mert összetételük heterogén, a munkáskollektíva döntő többsége pár évvel korábban mezőgazdasági munkát végző, kapa, kasza forgató emberekből alakult ki. A felszólaló ezzel fejezte be mondanivalóját: gazdaságvezetőinket meg kell győzni arról, hogy a szocia- Usta brigádmozgaiomma' való érdemi foglalkozás nem hiábavaló munka. A brigádmozgalom kiszélesítése a munka termelékenvségének, a jó üzemi légkör kialakításának egyik biztosítéka. Szerencsés esztendő szamunkra ez az év FEHÉR JÖZSEF a KISZ megyei bizottságának első titkára Már több mint fél éve a Központi Bizottság ifjúság- politikai határozatának megvalósításán dolgozunk. Kidolgoztuk saját terveinket, meghatároztuk saját feladatainkat. A határozat folyamatos végrehajtására vonatkozóan általában kedvező tapasztalataink vannak, de KISZ vezetőink egybehangzó véleménye alapján, a KIS? megyei bizottsága nevében jelezni kívánom, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemek gazdaságvezetői körében fellelhető a határozat iránti közömbösség. Ezért kérjük a pártot, hogy a sorrakerülő ipari- és mezőgazdasági vezetői aktívákon és egyéb tanácskozásokon kerüljön napirendre ez a téma. Ügy érezzük, a párt már ezidáig is nagy lépést tett előre az ifjúsággal való még jobb foglalkozásban. Sok minden történt, annak ellenére. hogy a határozat megvalósításának még csak a kezdetén tartunk, a munka java még hátra van. A következő időszak tennivalóira gondolva el hell mondani, hogy van egy sor nyitott kérdés, amely zavaróan hat. Tudjuk, hogy megalakult az Ifjúsági- és Oktatási Tanács, de ennél a lénynél sokkal többet nem. Szeretnénk tudni, hogyan fog dolgozni, mit vesz át a KISZ-től. Hogyan tartja a KISZ-szel a kapcsolatot, tesznek-e megyei szervei? Tudjuk, hogy készül az ifjúsági törvény, de egyelőre nem ismerjük az igazságügyi Minisztérium szándékát, hogy a KISZ szervezetekkel meg akarja-e vitatni a törvénytervezetet? Jó lenne, ha így lenne és ha erre hamarosan sor kerülne. A tv és a rádió párthatározatra való reagálását nem minősítjük kedvezőnek. Nem érezzük eléggé náluk a szemléletváltozást. A beszámolóidiai teljes egyetértésünket fejezzük ki, beleértve a KISZ-t érintő kritikai megjegyzéseket is. Jelentem a pártértekezletnek, hogy a kongresszusi munkaversenyben szaP sikerek születtek, a résztvevő 18 ezer munkás és paraszt fiatal becsülettel teljesül vál- lalását. A felszólalás végén Fehér József a megye ifjúsága nevében díszes kivitelű, a megye fiataljainak munkáját, eredményeit bemutató albumot ajándékozott a pártérte- kezletne'k. A munkások tettre készen vállalják atovábbi feladatokat CEGLÉDI SÁNDOR a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyára szocialista brigádvezetője A beszámoló V. fejezetében szó van a szocialista munkaversenyről és a szocialista brigádmozgalomról. Ügy gondolom, hogy e mozgalom eddig is jelentős segítője volt elért fejlődésünknek, és a hármas jelszó: — szocialista módon élni, dolgozni és tanulni — eleven gyakorlattá kezd válni hazánkban. Én is az or* szág közel 100 ezer brigádja egyikének a vezetője vagyok, nagyon szeretném, ha szavaim eljutnának e jelentős erőt képviselő bázishoz, azt kérve, hogy a X kongresszus határozatai végrehajtásában érjen el a mozgalom olyan hatékonyságot, hogy gondtalanabb fejlesztési és elosztási viszonyok alakuljanak az országban. A jövőben — annak érdekében, hogy tettre készségünket jobban bizonyíthassuk — elvárjuk, hogy a gazdaságvezetők nagyobb mértékben támaszkodjanak a brigádokra. A szakszervezetek vezetői folyamatosan segítsék a mozgalom erősödését, tartsák jobban kézben ezt a nemes mozgalmat, mert meggyőződésem, hogy a törődés sokszorosan megtérül. A fegyelmi munkát, mint nevelő tevékenységet a pártszervezetek jól alkalmazzák VARGA ILLÉS a megyei fegyelmi bizottság elnöke, a MÉSZÖV elnöke Pártunk IX. kongresszusa határozatában többek között a következőket olvashatjuk: „A párt és a kommunisták erkölcsi tisztaságának védelme minden párttag kötelessége.” A kongresszusi határozat végrehajtása érdekében a megyei pártbizottság is többször hozott határozatot a fegyelmi munkáról és annak végrehajtását is számon kérte. A pártfegyelmi munka a pártmunka egészének részévé vált. Mint nevelő tevékenységet a pártszervezetek is jól alkalmazzák. Ez a megyei pártfegyelmi bizottság munkájában is érvényesül. A kongresszus határozatának megfelelően a pártszervek is szigorúbban léptek fel a légy elmezetlenkedőkkel szemben. A fegyelmi munka javult az alapszervezetekben is. Fejlődése abból is lemérhető, hogy a fegyelmi eljárás alá vont párttagok ritkán fellebbeznek a döntés ellen. Az alapszervezeteknél sajnos még mindig előfordul, hogy elnézőek a kisebb fegyelmezetlenségekkel szemben, amelyek már kárt okoznak a pártnak. Egy-egy községben különösen súlyos politikai kárt okoz egy-egy párttag erkölcstelen magatartása. Ezeket a párt közvéleménye és az általános közvélemény is elítéli. Felháborodnak azon, hogy ha egyesek a becsületes munkával előállított javakat jogtalanul pazaroljak, eltulajdonítják és nem kapnak érte megfelelő büntetést. Óvakodni kell attól is, hogy ha egy vezetőt helytelen, a pártfegyelmet sértő magatartása miatt munkaköréből eltávolítsanak, más helyen ismét hasonló vezető beosztásba helyezzék. A felszólaló ezután a fogyasztási szövetkezetek tevékenységéről beszélt. A harmadik ötéves terv időszakában a szövetkezetek 132 millió forintot fordítottak a kereskedelmi hálózat bővítésére. Ez azonban koránt sincs arányban a kereskedelem iránt támasztott Igények növekedésével. A negyedik ötéves terv fejlesztési lehetőségei sem biztosítják az arányos hálózatfejlesztést, pedig a helységek többségében korszerűtlen az üzlethálózat, mely nehezen elégíti ki az igényeket. A felszólaló befejezésül a takarékszövetkezetek fejlődésével és a kialakulóban lévő új szövetkezeti formával, a lakásépítő szövetkezetekkel foglalkozott. 39 brigád küzd a szocialista címért TÖTH GYÖRGY a Beton és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyárának dolgozója A felszólaló bevezetőként a kunszentmártoni járás ipari fejlődésével foglalkozott Kiemelte, hogy az ipararosí- tás legfontosabb eredménve: a járásban sok nő kapott munkát, akik korábban nem tudtak elhelyezkedni. Ezután saját gváregvsegük fejlődéséről beszélt A BVM kunszentmártoni gyára 1968-ban alakult meg az addigi gópiavító állomásból. A beruházásra, átalakításra 25 millió forintot fordítottak. A profilváttozás nagy gondot jelentett a gyár életében. Jelentősen kellett a munkáslétszámot emelni Ezzel egyidejűleg ki kellett alakítani a megfelelő szakgárdát Traktorosokat, mezőgazdasági gépszerelőket képeztek át specials szakmunkásokká. Rövid idő alatt sikerült olyan munkás koUek- ívát kialakíani, amelynek politikai, gazdasági munkájára biztosan lehet számítani. A gyár azóta kétszer nyerte él az élüzem, egyszer pedig Szocialista Munka Gyára címet. A gyáregységben jelenleg száztizennégy ipari tanulót képeznek szakmunkássá. — Harminckilenc brigádjuk küzd a szocialista cím elnyeréséért A brigádok tagjai szinte valamennyien tanulnak. Vállalásaik kiterjednek a munkafegyelem megszilárdítására, az üzemi kollektíva kialakítására is. Segítsük a munkásgyerekek továb btanulását VINCZE SÁNDOR középiskolai igazgató, Kisújszállás Ismeretes, hogy a IX. kongresszus nagy figyelmet fordított a vidéki ipartelepítésre. Annak hatására a mj városunkban is jelentős eredmények születtek az iparosításban, az urbanizá- lódásban.. Nekünk, Kisújszállás város küldötteinek az is megbízatásunkhoz tartozik, hogy ezúton megköszönjük a megye pártvezetésének azt a támogatást, amit városunk részére a IX. kongresszus határozatainak végrehajtása során biztosított. Kérjük a megye kongresszusi küldötteit, hogy kö- szönetünket majd a párt legfelsőbb fórumán is tolmácsolni szíveskedjenek. Az iparfejlesztéssel bekövetkezett változásnak van egy olyan következménye, amelyről úgy érzem, feltétlenül szólni kell. A családnak — azáltal, hgy mindkét szülő dolgozik — gyengül, a nevelő hatása, melyet mindenképpen az iskolának kell pótolnia, örömmel olvastam a pártbizottság jelentésében. hogy fontosnak tartják az iparfejlesztést követően a jelentkező új kul- turigények felmérését, kielégítését. Ez városunkra is vonatkozik, hisz művelődési házunk korszerűtlen, szűk, már nem megfelelő. Bővítésre vár a középiskolai kollégiumunk, s az általános iskolai szükséetantermeink még mindig a háború hatását mutatják. Mi pedagógusok, de különösképpen a hozzám hasonló munkás származású nevelők, szívből és a legteljesebb mértékben egyetértünk azzal, hogy segíteni kell ezeket a gyerekeket a továbbtanulásban és helyesel iük minden protekció elutasítását. Amit vállaltunk, teljesítjük LOSONCZI JOZSEFNÉ. a fegyvernek! Kossuth Ter- melőszövetkpzet szocial sta brigádvezetője Ismert, hogy napjainkban mind több nő kapcsolódik be a gazdasági építő munkába. s ez nemcsak a városokban van így, hanem a falvakban is. ahol sok asz^- szonv, lány dolgozik a ter- melos7övetve7*»t‘»Vl' en. Mí nők is azt akarjuk, hogy a hol- namink szebb és boldogabb leaven, mint . a tegnapunk volt. Ezért részt vállalunk a feladatokból, résztveszünk a több termelést eredményező szocialista munkaversenyben, annak legmagasabb formáiéban, a szőri Mista brigádmozgalomban. Jelenthetem a megyei párt értekezletnek. hogy a mi szocialista brigádunk is megtette vállalását s pnriii váií-l.tunk, azt teljesíteni is fogjuk. Természetesen, mi termelőszövetkezei asszonvok részt vállalunk a különböző társadalmi feladatok elvégzéséből is. Mi is tar>a«7-«lhik, hogy pártunk Központi Bizottságának a nők helyzeté-. h (Folytatás as 5. oldalon).
