Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

1970. november 1. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP s (Folytatás a S. oldalról) évi három milliós termelésre fejleszteni. Emellett dolgo­zóink évenkénti fizetését mintegy 3—4 százalékkal nö­velni, s mindezt minden tá­mogatás nélkül, saját erőnk­ből, A közrend és közbiztonság 3zilárd M. SZABÓ ISTVÁN, a BM Szolnok megyei Rendörfő- kapitányság vezetője A megyei rendőriőkapi­tényság pártszervezetei, pa­rancsnokai és egész szemé­lyi állománya az elmúlt négy évben eredményes munkát végeztek a közrend és közbiz­tonság helyzetének megszi­lárdításáért. Munkánk kö­vetkeztében — a társadalmi szervek és a megye lakossá­ga segítségével — a közrend és közbiztonság, valamint az élet- és vagyonbiztonság szilárd. Munkánk az aktív ellen­séges és bűnöző elemek te­vékenységének felderítésére és a bűncselekmények elkö­vetésének megakadályozásá­ra irányul. Mindinkább előtérbe kerül az a törekvés, hogy a készü­lő bűncslekményeket ne hagyjuk kifejlődni, azokat az előkészület stádiumában szakítsuk meg, vagy akadá­lyozzuk meg. A fiatalkorúak részvételi aránya a bűnözésben álta­lában csökkent. Emelkedett azonban a fiatalabb korosz­tályhoz — 18—25 évesek — tartozó személyek részvéte­le a bűnözésben. A bűncse­lekmények okai: a kedve­zőtlen eszmei hatás, rossz baráti társaság, rendezetlen családi élet és a kettős ne­velés. A bűnözés struktúráiét Vizsgálva 1966-hoz viszonyít­va változások következtek be. Ezek jellemzői: a va­gyon elleni bűnözés egészé­ben csökkent, a személy elle­ni bűnözés pedig emelkedett. A személy elleni bűnözésen belül növekedett az erősza­kos és az utca rendjét sér­tő bűntettek száma. (Garáz­daság, testi sértés, erősza­kos nemi közösülés). Jellem­ző továbbá, hogy a bűnözés­ben résztvevő személyek kö­rében növekedett a bünte­tett előéletű és viszaeső bű­nözők aránya. A végbement változások ér­tékelése és figyelerr >e vétele mellett újabb intézkedésekre került sor a megelőzés érdé- ' kében. Javult a nyomozás eredményessége, az ismeret­len elkövetők felderítési ará­nya. A bűntettek által oko­zott kárérték csökkent. Az okozott kárnak azonban mintegy 32.7 százalékát si­került megtéríttetni. A testi sértések száma az előző évekhez viszonyítva 9.3 százalékkal növekedett. Ez részben azzal magyaráz­ható. hogy az italmérő he­lyek száma az elmúlt évek­ben jelentősen szaporodott. Különösen kedvezőtlen té­nyező a bizománybán törté­nő árusítás ■-■lentős növeke­dése, mert ott nincs rend­szeres ellenőrzés. A megyei rendőrfőkapi­tány befejezésül hangsú­lyozta: a rendőrség munkájá­ban érvényesül a törvényes­ség, következetesen fellép­nek a törvények megsértői­vel szemben és biztosítják a szocialista együttélés szabá­lyait betartó emberek biz­tonságát A legkorszerűbb Cj és leghaladóbb művészet SZABÓ LÁSZLÓ szobrász­művész Az alkotók közötti vitá­kat és a dolgozók érdeklő­dését értékelve úgy ítéltem meg, hogy a képzőművészet iránt mind többen érdeklőd­nek nálunk és a képzőmű­vészet közüggyé vált. Nem lehet közömbös szá­rmákra, hogy hová, milyen irányban fejlődött és fejlő­dik a továbbiakban képző- művészetünk. Helyeslem a pártnak és államunknak a művészet decentralizálására való törekvéseit. Vélemé­nyem szerint az egyedüli he­lyes út, hogy művészeti éle­tünk a marxizmus-leniniz- mus által kívánatos meder­ben haladjon, megfelelően kibontakozzon és a művé­szet a szó szoros értelmé­ben a dolgozó tömegek közkincsévé, a társadalom tudatformáló erejévé váljon. Hiba azonban, hogy egyes intézmányek, tanácsadó tes­tületek, műkritikusok nem mindig állnak a tőlük elvárt marxista-leninista színvonal magaslatán. Ennek hatása máris károsan tükröződik közvéleményünk hangulatá­ban. Néha elbizonytalano­dunk. s művészi értékítéle­tünkben megrendülünk. Nem ismerek haladóbb és maeasztosabb művészetet, mint az emberek érzéseit, bánatát, örömét, a társada­lomhoz való viszonyát, ma­gát az alkotó embert realista eszközökkel ábrázolni. .Ha elfogadjuk azt a történelmi tényt, hogy a szocializmus haladóbb az imperializmus­sal szemben, ez egyben azt is ielenti, hogy az embert a haladó szocialista valóság és eszmék szférájában, szocia­lista realista módon kell áb­rázolni. Ma ez a legkorsze­rűbb és leghaladóbb művé­szet. A felszólaló ezek után a művés-eti élet további de­centralizálásának szükséges­ségéről és a szocialista rea­lista művészet eszmeiségéhez hű alkotók erkölcsi és anya­gi megbecsüléséről szólott. Méfij bátrabban kell szót emelni a dolgozók érdek ében ÁRVÁI ISTVÁN, a Szak- szervezetek Mérvéi Tanácsá­nak vezető titkára Örömmel számolok be ar­ról, hogy a szakszervezetek pártirányítása a beszámolá­si időszakban minden vo­natkozásban fejlődött, haté- konvabbá vált. A különbö­ző szintű pártszervek mun­kánk végzéséhez sokoldalú segítséget. támogatást ad­tak. A pártirányítás helyes elvei és módszerei egyre jobban érvényre jutnak a gyakorlatban. A szakszervezetek minden szinten résztvesznek mind­azon kérdések elhatározásá­ban és az érdekvédelmi in­tézkedések eldöntésében amelvek érintik a bárből- és fizetésből élő dolgozókat. Eredménynek tekintiük, hogy egvre több párttag kap meg­bízást a szakszervezetekben végzendő munkára. Erre utal az a ténv is. hogy választott tisztségviselőinknek csak­nem pwr.viqrmada nárttag. A szakszervezetek a ré­szükre biztosított nagyobb jogok és hatáskörök alapján dolgoznak. A munkások szé­leskörű részvételével kerül­tek kidolgozásra a vállalatok működési szabályzatai, a bérrendszerek, a munkavi­szonyt érintő, de a kollektív szerződésekben nem szabá­lyozott munkarend, a csök­kentett munkaidő bevezeté­sének módjai A döntési jo­gok alapján kötötték meg a vállalati kolektív szerződé­seket. Ám, ami a döntések végrehajtását illeti, azt már jóval nehezebb megvalósíta­ni. Előfordult helyenként, hogy egyes gazdasági veze­tők megsértették az együttes állásfoglalásokat. Éppen ezért a szakszervezeteknek az üze­mi élet egészét érintő vé­leményezési, ellenőrzési jog gyakorlását, alkalmazásának módjait az eddigieknél job­ban el kell sajátítaniuk. Ä szakszervezetekben ked­vezően folyik a politikai tömegmunka. Nevelő műn­ként eredményesen hat a bérből, fizetésből élő dol­gozókra. kedvezően befolyá­solja az üzemi légkört, nö­vekedett a dolgozók terme­lési, társadalmi aktivitása. Tovább szélesedett a szo­cialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom. Dolgozóink 90 százalékának van egyéni, illetve brigád­felajánlása. A nemzeti jöve­delem egy százalékos növelé­sére tett vállalások értéke 220 millió forintot tesz ki. összegezve elmondhatom, hogy a kongresszus tisztele­tére kibontakozott verseny­mozgalom a nagy esemény­hez méltóan juttatta kifeje­zésre a dolgozók párt iránti bizalmát, tiszteletét és meg­becsülését. A végzett munka és a szakmai fel­készültség arányában BALASSA PIROSKA, a kenderes! Vegyesipari Ktsz könyvelője Járásunk ifjúságának hely­zetére jelentős hatással volt az a fejlődés, amely a párt következetes munkája ered­ményeként politikai, gazda­sági és kulturális területen végbement. A ma élő ifjú­ság a szocializmus viszonyai között nőtt fel és annak eredményeit természetesnek fogja fel, sokszor hiányzik nálunk az új társadalmi rendszerért folytatott harc személyes élménye és ta­pasztalata, de a járásunkban élő fiatalok többsége becsü­letesen tanul, dolgozik, tel­jesíti kötelességét, fogékony a szocializmus eszméi iránt, / gondolkodását nagyobbrészt z ezek az eszmék formálják. Fiataljaink jelentős szám­ban vesznek részt a külön­böző munkaversenyekben. Közülük nagyon sokan a termelőszövetkezetekben fo­lyó szocialista munkaver­senyekben. Különösen szép eredmények születtek Kun­hegyesen és Fegyverneken. Munkaverseny vállalásaik nagymértékben hozzájárul­tak a gazdasági célkitűzések teljesítéséhez. örményesen, az Április 4 Gépgyárban, vállalták a fiatalok — közö­sen a gyáregység dolgozói­val —, hogy kétmillió fo­rint értékű termelés többle­tet érnek el. A tiszatenyői November 7 Termelőszövet­kezetben és a kuncsorbai Vörös Október Termelőszö­vetkezetben az őszi munkák mielőbbi befejezésére tettek vállalást. Az elmondottakkal össze­függésben járásunk ifjúságá­nak életszínvonala az utóbbi időben jelentősen emelke­dett A végzett munka és a szakmai felkészültség ará­nyában nőtt az anyagi meg­becsülés is. Járásunk fiataljai és ifjú kommunistái nevében ígé­rem, azon leszünk, hogy mindennapi becsületes mun­kánkkal segítjük a továb­biakban is a szocializmus teljes felépítéséért folyó har­cot A kulturális és sportszervezetek is nevelik a fiatalokat B. TÖTH ANDRÄS, a kun­szentmártoni Zalka Máté Tsz üzemgazdásza, KISZ- titkár Köztudomású, hogy az el­következendő évek feladatai a negyedik ötéves terv való- raváltása, a közeljövőben megrendezésre kerülő X. pártkongresszus határozatai­nak következetes végrehajtá­sa. Hogy e feladatunknak eleget tegyünk, konkrétan meg kell határoznunk a tennivalókat a megyei párt- bizottságoktól kezdve a pártalapszervezetekig. Ugyanakkor rendkívül fon­tos, hogy meg tudjuk értetni tennivalóinkat a fiatalokkal Ebben a munkában nagy se­gítséget nyújtanak a tömeg­szervezetek is. Néhány községben nem támogatják kellően az ipari és mezőgazdasági üzemek a társadalmi és tömegszerveze­teket, különösen nem a kul­turális- és sportszervezete­ket, holott azokban is az if­júság nevelésével foglakoz­nak. Örömünkre szolgál ne­künk is, hogy Kunszentmár- ton iparosodik, s ez a folya­mat a negyedik ötéves terv­ben tovább tart. Kevésbé örülünk azonban annak, hogy ezek az üzemek kevés támogatást nyújtanak sport­körünknek, mivel az e célra fordítható összeget a fővárosi vagy a martfűi központi sportegyesületek céljaira for­dítják. Nem tartom helyes­nek, hogy ezért a mezőgaz­dasági üzemeknek kell na­gyobb részt vállalni a tö­megszerveztek, a sportszer­vezetek fenntartásából, illet­ve támogatásából. Kérem a megyei pártbi­zottságot: segítsen abban, hogy az üzemek kulturális és sportalapját képező pénz- öszegekből vissza is kerüljön annak a községnek a sport­köréhez, ahová az üzemek munkásai, fiataljai tartoz­nak. Kiegyensúlyozott káderpolitika MANDI SÁNDOR, a tisza­füredi járási pártbizottság első titkára Az élet és a gyakorlat iga­zolja a megyei pártbizott­ságnak azt a megállapítását, hogy a politikai funkciók­ban, a társadalmi és gazda­sági életben biztató a káder­helyzet. Az elmúlt négy esz­tendő során sok új, közöt­tük sok fiatal, tehetséges ká­der nevelődött ki és került vezető, irányító munkakörbe. Rajtuk kívül a vezetésre al­kalmas káderek százai stabi­lizálódtak és váltak még al­kalmasabbá a vezetésre. Járásunk politkiai, társa­dalmi és gazdasági szervei­ben az új körülményeket, viszonyokat, jól ismerő, a követelményeket megfelelően irányítani tudó káderek dol­goznak. A káderhelyzetben tapasztalt kiegyensúlyozott­ság fontos előfeltétele volt annak, hogy a megyében di­namikus, sokrétű fejlődés következett be. Járási pártértekezletünk is úgy látta, hogy a tiszafü­redi járás kimozdult a ko­rábbi elmaradottságából és dinamikus fejlődés követke­zett be. Ezt a párt helyes politikájának, a megyei párt és állami szervek sokoldalú segítségének köszönhetjük. De közrejátszott a járás ká­derhelyzetében bekövetkezett fordulat is. Kicserélődtek az irányításra alkalmatlannak bizonyult emberek és több, jóképességű személy került a párt, állami, társadalmi szer­vek élére, felelős gazdaság vezetői munkakörbe. A káderhelyzet pozitív irá­nyú változását segítette a vezetők, a középkáderek tervszerű politikai tovább­képzése is, s ezt a jövőben is folytatni kell. Mándi elvtárs ezután a pártszervezetek munkastílu­sával foglalkozott. Hangsú­lyozta, hogy az megfelelően alkalmazkodott az új vi­szonyokhoz, s a pártszerve­zetek eredményesen oldják meg feladataikat. Tapaszta­lataik szerint az utóbbi két évben kitartó, szívós munkát végeztek. Ez azonban ko­rántsem jelenti azt, hogy nem kellene tovább fejlesz­teni a pártalapszervezetek munkastílusát. A kongresz- szusi irányelvek is hangsú­lyozzák, hogy a Központi Bi­zottság kiemelt feladatnak tekinti, a pártszervezetekben folyó munka további javítá­sát. Jászberény ipari jellegű város lett GORJANCZ IGNÁC, a hűtőgépgyár vezér'gazg tó­ja A megye szocialista ipará­nak termeléséből Jászberény város szocialista ipara csak­nem 18 százalékot hoz létre A város iparát két miniszté­riumi nagyvállalat, négy ta­nácsi és négy szövetkezeti üzem képviseli. Az ipar össz­termelésének 88.8 százalékát a két minisztériumi nagy- vállalat adja. A város iparának termelé­se a harmadik ötéves terv időszakában évi 17,1 százalé­kos átlagos növekedést ért el a minisztériumi vállala­toknál. 16.7 százalékot a ta­nácsi iparban és 12 százalé­kot pedig a szövetkezeti iparban. Az összipari termelés nö­vekedését jóval meghaladta az export volumenének nö­vekedése. Ez 1965-höz viszo­nyítva több mint kétszeresé­re emelkedett, ezen belül a tőkés export több mint hat­szoros növekedést ért el. A termelés növekedésének hatékonysági színvonala ör­vendetesen fejlődött. A nö­vekedésből 61,7 százalék jut a termelékenység emelkedé­sére. 38,3 százalék pedig a létszámnövelésre. A termelé­kenységi színvonal fejlődése tükrözi a műszaki fejlesztés hatékonyságát, mely elsősor­ban a két minisztériumi nagy vállalat tevékenységét jel­lemzi. A vállalatok nyeresé­ge 1968—1970 között csak­nem háromszorosára emelke­dett. A nyereségnövekedés lehetővé tette a személyi jö­vedelmek, s az átlagkereset növekedését, az év végi nye­reségrészesedés emelkedését A munkások átlagkeresete 1965-ről 1967-re több mint 5 százalékkal, 1967-ről 1970- re csaknem 9 százalékkal emelkedett. A város munkaképes korú férfi lakosságánaik foglalkoz­tatottsága 99,2 százalék, a munkaképes korú nőké pe­dig 59,3 százalék. Ez azt je­lenti, hogy 1965-ben 100 ke­resőre 114 eltartott jutott, most csak 95. Jászberény dolgozói eddig is rendkívüli erőfeszítéseket tettek a város kommunális ellátottságának javítása ér­dekében. A helyzet e téren mégsem kielégítő. A küldött arra kérte az újonnan megvá­lasztandó megyei pártbizott­ságot: a negyedik ötéves terv időszakában adjon hat­hatósabb segítséget a külön­böző jellegű kommunális problémák megoldásához. Mindenki húzza becsülettel a maga evezőjét MENGYI IMRE a jászkiséri MÄV Építő- Gépjavító Vállalat munkása Üzemi munkás vagyok. Át­éltem a falusi munkásosztály gyarapodását és izmosodását Ez az időszak felölelte me­gyénkben is a mezőgazdasági gépállomások létesítését il­letve erősítését Néhány ko­rábbi keletű ipari központon kívül a gépállomások dolgo­zói jelentették a falvakban a munkásosztály előretolt bás­tyáját Ez az élcsapat telje­sítette történelmi hivatását és átadta helyét a termelőszövet­kezetek gépesítési szakembe­reinek. A megteremtett ala­pok szilárdaknak bizonyultak és megyénk mai munkásosz­tálya olyan erőt képvisel, ami nemcsak gazdaságilag formál­ja szűkebb hazánk arculatát, hanem irányító tényezőként hat a társadalmi életre is. Elsődleges szerepe és fele­lőssége van a pártszerveze­teknek abban, hogy a munka­helyeken milyen munkamo­rál és légkör alakul ki. Csak úgy lehet őszinte légkört ki­alakítani, ha széleskörű, rész­letes a tájékoztatás és nincs megkerült, kényes kérdés. A negyedik ötéves tervben a megyénk munkásságára há­ruló tennivalókat csak együt­tes erővel tudjuk megoldani Mindenkinek megvan a ma­ga kötelessége, a pártnak, a szakszervezetnek, a gazda­ságvezetésnek és a KISZ-nek is. Egv hajóban ülünk, együtt kell evezni, húzza mindenki becsülettel a maga evezőjét A szó nokiak büszkék a mc^ye eredményeire SÍPOS KAROLY a szolnoki városi pártbi­zottság első titkára A Szolnok városi pártérte­kezlet nekünk, küldötteknek, feladatul adta. hogy támogas­suk. a város szempontiából is különösen fontos megyei lé- tesítménvek megvalósítását így az 1100 ágyas megyei kórház létesítését és az egész megye kulturális életére nagy hatással lehető megyei műve­lődési ház építését Szükséges volna, hogy a Kilián Gvörgy Repülő Műszaki Főiskola mel­lett egy másik felsőfokú ok­tatási intézmény és kutató- intézet is alakuljon Szolno­kon. A megyei pártbizottság beszámolója mindhárom in­tézmény telepítését javasolja A város alapszervezetei mindezek megvalósításában messzemenően részt vállal­nak. v Szolnok dolgozóinak élet- és munkakörülményei javul­tak. jelentősen nőtt az ipari termelés és annak műszaki megalapozottsága A most fo­lyó ötéves terv idején az elő­zőtől nagyobbak voltak az ipari beruházások. A város általános jellem­zői ugyancsak változtak, bár mérsékeltebben fejlődtek, mint az ipar. Ha összehason­lítjuk a második és a harma­dik ötéves terv fő kommu­nális-. szociális és kulturális jelemzőit. úgy azt látjuk, hogy a harmadik ötéves terv idején szerényebb előrehala­dás történt, mint a második ötéves tervben. Pedig a vá­ros lakóinak száma és ará­nya a megyén belül a legna­gyobb mértékben növekedett. (Folytatás a 4* oldalon) A pártértekezlet mezőtúri résztvevői az előtérben

Next

/
Thumbnails
Contents