Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 24. Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója a X. kongresszuson (Folytatás a 3. oldalról) egész területén. A hatékonyabb ellenőrzés szükséges a tapasztalatok jobb és gyorsabb hasznosítása, a gyakorlati munka állandó javítása, a párt ideológiai és politikai munkájának szüntelen fejlesztése szempontjából is. A pártalapszervezeteknek különlegesen fontos szerepük van a párthatározatok megvalósításában és a párt tömegkapcsolatainak erősítésében. A párt politikáját a dolgozó milliók nem kis mértékben annak alapján ítélik meg, milyen tapasztalatokat szereznek közvetlen munkahelyükön, hogyan érvényesül a párt politikája helyileg, milyen az alapszervezetek munkája, a kommunisták magatartása. A gazdasági reform viszonyai között a pártszervek, a pártszervezetek egy része még nem találta meg munkájának új, megfelelőbb formáját. Egyes állami, gazdasági vezetők lebecsülik a politikai munka fontosságát, a helyi pártszervezetek szerepét. Miközben növekedett a gazdasági vezetés önállósága és hatásköre, sok helyen nem erősödött ezzel egyidejűleg megfelelően a pártszervezet befolyása az üzem tevékenységét alapvetően meghatározó tényezőkre. Nem tudták kellően elősegíteni a párt politikájának érvényesítését, nem tudtak kellő határozottsággal fellépni a hibák és fogyatékosságok ellen. A pártnak, a kommunistáknak megtisztelő feladata, hogy a harcban, a munkában elől járjanak, példát mutassanak. Ez nagyfokú fegyelmet, önzetlenséget, elvhűséget, határozottságot és öntevékenységet, kezdeményezést vár a kommunistáktól. A párt a jövőben még fokozottabb mértékben igényli, és meg is követeli minden tagjától, hogy a párt politikájáért, a párt határozatainak képviseletében nyíltan, és minden ingadozás nélkül álljon ki, harcoljon és dolgozzon megvalósításukért. A párt élete és munkája szempontjából meghatározó szerepe van a Szervezeti Szabályzat előírásainak. A Központi Bizottság párttagságunk elé bocsátotta vitára, most a kongresszus elé terjeszti döntésre a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatát. A Szervezeti Szabályzat megfelelően tükrözi, hogy pártunk kommunista párt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom része, amelyet tevékenységében a marxizmus—leniniz- mus elmélete, a proletár internacionalizmus eszméje vezérel. Felépítése, munkamódszere megfelel a forradalmi élcsapattal szemben támasztott követelménynek. Ezért a párt Szervezeti Szabályzatának alapelvei nem szorulnak változtatásra. A kongresszusnak ezért csak olyan, az alapelveket nem érintő módosításokat javasolunk, amelyeket a változó körülmények tesznek szükségessé, amelyek növelik a pártmunka hatékonyságát. A Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó részletes javaslatot, és indoklását a küldött elvtársak kezébe adtuk írásban. Közöttük a három további módosítást, amelynek benyújtását a Központi Bizottság a párttagság véleményének figyelembe vételével legutóbbi, november 12-i ülésén határozta el. A beszámolóban a módosításoknak csak néhány kérdését érintjük: — A tagfelvétel alsó korhatárát 21 évről 18 évre javasoljuk leszállítani. Ezzel a párttagság többsége egyetért; azok is, akik vitatták a korhatár leszállításának szükségességét, a párt féltéséből indultak ki. A módosítás célja, hogy a termelőmunkában résztvevő ifjak, a honvédelmi kötelezettségeiket teljesítő fiatalok, a főiskolások, általában a politikailag érett, egyébként teljésjogú fiatal állampolgárok számára meg legyen a lehetőség a pártba való belépésre is. — A párttagság helyesléssel fogadta azt a javaslatot, hogy a pártban minden kérdésben szótöbbséggel döntsünk. A pártban meglévő egészséges, szabad légkör nem teszi szükségessé, hogy személyi ügyekben továbbra is fenntartsuk a kétharmados többséget kívánó szavazás rendjét. — Helyeslik az alapszervezetek vezetőségének az eddigieknél nagyobb időszakra szóló, négyévenkénti választását, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a vezetőségi tagok gyakorlat* ra tegyenek szert, elősegíti a vezetés folyamatosságát is; a beszámoló taggyűlések évenkénti megtartása ugyanakkor jdbb munkára ösztönzi a pártszervezeteket, és a tagság jogait is bővíti. — A párttagság egyértelmű helyeslésével találkozott az a módosítás, amely a bírálat szabadságát védi pártunkban. Javasoljuk, kerüljön be a Szervezeti Szabályzatba a következő szöveg: „a bírálat elfőj tói ellen az illetékes pártszerv köteles eljárást indítani”. A javaslat célja, hogy az eddiginél határozottabban és teljes mértékben megvédjük pártunkban, és a közéletben is, a bírálat jogát mindenkivel szemben. — A tagdíjak mérséklését javasoljuk az alacsonyabb keresetű, és emelését a nagyobb keresetű párttagoknál. A javaslat szerint egy újabb kategória bevezetésével a magasabb keresetű párttagok ezentúl havi 400 forint tagdíjat fizetnek. Az egységes értelmezés és rendtartás érdekében a Központi Bizottság saját hatáskörében úgy intézkedett, hogy a tagdíjak megállapításánál a jövőben csak a törvényben kötelezően előírt munkaidőre járó keresetet veszik figyelembe. A Szervezeti Szabályzattal belső pártéletünk legfontosabb törvényeit tárgyaljuk. A Központi Bizottság bízik abban, hogy a küldöttek megértik indítékait és a kongresszus elfogadja a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat. Pártunk küldetése a munkásosztály törekvéseinek, forradalmi céljainak, a nép ügyének szolgálata. Mint társadalmunk eszmei, politikai vezetője, a tömegek szervezője, pártunk a IX. kongresz- szus óta is betöltötte a hivatá. sát és munkájával kiérdemelte munkásosztályunk, népünk, nemzetközi osztálytestvéreink bizalmát és támogatását. Pártunknak úgy kell dolgoznia továbbra is, hogy eszmei, politikai és szervezeti egysége, a tömegekkel való összeforrottsága tovább erősödjék. így tudja továbbra is megőrizni és gyarapítani pártunk azt a bizalmat, amelyet több mint öt évtized forradalmi küzdelmében, a kommunista mozgalom nemzedékeinek hősi harcával, annyi áldozatával, a magyar nép szolgálatában végzett odaadó munkájával érdemelt ki, amelyet ma nagyobb mértékben élvez, mint bármikor korábban és erejenek most és a jövőben is fő és kiapadhatatlan forrása. i IV. Pártunk szövetségi politikája A tömegszer vezetek és a tömegmozgalmak tevékenysége Tisztelt Kongresszusi Hazánkban a munkáshatalom erős, megingathatatlan, a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd. Népünk az elmúlt négy évben is számos tanújelét adta politikai érettségének, hazaszeretetének és eredményesen végzi szocialista építőmunkáját. A nyugodt, kiegyensúlyozott belpolitikai helyzet a párt harcának egyik legnagyobb eredménye, amelyet népünk nagyra értekei, mert tudja, hogy hallatlan nehézségek leküzdése árán jutottunk hoggá. Ezt az eredményt a határainkon túl barátaink is ismerik és értékelik, sőt a maguk módján a velünk szembenállók is kénytelenek tudomásul venni. Hogy mindezt elmondhatjuk, abban nagy szerepe van pártunk vezetési stílusának, tömegkapcsolatainak és szövetségi politikájának. Pártunk mindig úgy fogta fel vezető szerepét, mint a nép szolgálatát, s politikájának valóra váltásában a legszélesebb tömegekre támaszkodik. Pártunk meghatározott körülmények, között tölti be hivatását. A Magyar Nép- köztársaságban a történelmi harc megmásíthatatlan eredményeképpen egy politikai párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenykedik. Tudományos elméletünk a marxizmus—leninizmus a szocajizmus megvalósulásánál a formák sokféleségét tételezi fel, ennek megfelelően politikai rendszerében, a különböző országok történelmi .fejlődésétől függően és sajátosságai szerint, tevékenykedhet egy vagy több politikai párt. A politikai vezetés szempontjából ez fontos körülmény, amellyel a pártnak mindig számolnia kell. A nálunk kialakult egypártrend- szer sok tekintetben megkönnyíti a párt munkáját, segíti a társadalom összes alkotó erőinek politikai tömörítését. Fontos azonban tudnunk, hogy az összes alkotóerők tömörítése nem megy végbe automatikusan; megvalósítása a párttól fokozott figyelmet követelő, állandó feladat. A Magyar Szocialista Munkáspárt belpolitikai tevékenységében egyrészről közvetlenül a tömegekre, másrészéről a tömegszervezetekre és mozgalmakra, továbbá népi demokratikus államunk intézményes szerveire, a helyi munkában a tanácsokra támas?k°dib. Társadalmunkban a párt eszmei és politikai vezető szerepe érvényesül. A párt elvi, politikai állásfoglalásait a különböző területeken dolgozó kommunistákon keresztül, a rájuk kőtelező határozatok utján valósítja meg. Az állam és a társadalom intézményeinek önállóságát. hatáskörét a párt tiszteletben tartja, és a maga részéről törekszik rendeltetésszerű működésüket elősegíteni. A párt elvi, politikai állásfoglalásai alapján az ügyekben a szükséges, konkrét intézkedéseket. a megvalósítás módozatait az állami és gazdasági irányító szervek, a társadalmi szervezetek vezető testül e*ei önállóan dolgozzák ki, maguk határoznak, és határozataikért, azok végrehajtásáért a törvényes kötelmek, saját szabályzataik szerint felelősek megbízóiknak, illetve tagságuknak. A Központi Bizottság és a párt más irányító szervei, amikor csak lehetséges, már a kérdések, vizsgálatába, a megoldások módozatainak kidolgozásába bevonják a társadalmi szervezeteket, a vizsgált kérdések legjobb ismerőit. az állami gazdasági, kulturális szervek embereit, tudósokat szakembereket, a közvetlenül érdekelt dolgozók széles körét. Az így előkészített döntések tudományosan megalapozottabbak, számításba veszik országunk adottságait és viszonyait, az emberek véleményét. Ez az eljárási mód, a párt vezetésének, irányításának ez a stílusa szocialista rendszerünk demokratizmusának fontos eleme; így biztosítható, hogy a párt állásfoglalását, határozatait a végrehajtásukért felelősek és a tömegek egyaránt magukénak vallják. A párt arra törekszik, hogy a társadalom minden alkotó ereje bekapcsolódhasson az építőmunkába, és a közös feladatból minden intézményünk, minden kollektíva, minden dolgozó a maga helyén vegye ki részét, és végezze el feladatát. A célra irányuló milliónyi gondolatnak és tettnek kell eggyé válnia a szocializmus építésének hatalmas folyamatában. Pártunk tevékenységében az ország valamennyi társadalmi- és tömegszervezetére, tömegmozgalmára támaszkodik. Az ország legnagyobb tömegszervezete, a munkásság legszélesebb osztályszervezete, a szakszervezet. A magyar szakszervezeteknek jelenleg több mint 3 millió 400 ezer tagjuk van; a munkabérből és fizetésből élőknek kereken 92 százaléka szervezett dolgozó. A szakszervezeteknek fontos szerepük van a párt tömegkapcsolataiban, az ország életében, a szocializmus építésében, és jelentős nemzetközi tevékenységük is. A munkásosztály hatalmának Kivívása, a szocialista társadalom győzelme új körülményeket és feladatokat teremtett a szakszervezetek számára. Alapvető feladatukká vált. s ennek eleget is tesznek, a munkásosztály politikai hatalmának, a nép közös érdekeinek védelme, a szocialista társadalom építésének támogatása. Ez rendszerünknek egyik ereje. A szakszervezetek tevékenysége azonban nem merülhet és nem is merül ki. A szocialista állam szavatolja, törvények, kollektív szerződések biztosítják ugyan a dolgozók jogait, de pártunk tapasztalatai azt mutatják, ez önmagában nem elegendő. A törvényeket, a dolgozók munka- és élet- körülményeit meghatározó rendelkezéseket és megállapodásokat is emberek hajtják végre, ezért esetenként jogsérelmek, érdekütközések is lehetségesek. Ezért a szocialista társadalmi viszonyok között is szükség van rá, hogy a szakszervezetek védjék a dolgozó kollektívák es az egyes emberek jogait, képviseljek napi érdekeiket. A hatalomra jutott munkásosztály szakszervezeteire ily módon kettős feladat hárul. Egyrészt az össztársadalmi érdekek védelme, másrészt a szakszervezet tagjainak, az egyes dolgozók érdekeinek védelme. Az ' elmúlt négv évben a szakszervezetek politikai szerepe növekedett. bővült jogköre. A gazdaságirányítás reformjával. az állami szervek hatáskörének decentralizálával növekedett az üzemi, vállalati, intézményi szakszervezeti bizottságok munkájának jelentősége, szélesedett az üzemi demokrácia. A szakszervezetek betöltik érdek- védelmi szerepüket, ugyanakkor állásfoglalásaik megfelelnek társadalmi fejlődésünk jelenlegi követelményeinek és az ország érdekeinek. A párt szervezetei a közös feladatok ió megoldása érdekeben minden szinten meg felelő kapcsolatokat tartanak a szakszervezetekkel. Az állami és gazdasági vezetésnek és a szakszervezeteknek kialakultak és fejlődnek munka orsolataik. Az utóbbi időben rendszeressé váltaK a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetői közötti tárgyalások. Ezek keretében központilag egyeztethetők a gazdaságpolitikai. életszmvonalnolitikai és más fontos Kérdésekben kialakult álláspontok. A szakszervezetek jogkörének növelése helyileg erősítette a törvények és szabályok pontosabb betartását. Nagy lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalat rendelkezésére álló anyagi eszközöket — bér, szociális és Kulturális alapokat — ésszerűbben használják fel, és a dolgozók szélesebb körét vonják be ezen ügyek eldöntésébe. A fejlődő szakszervezeti munka, a jogok és kötelességek szoros összefüggéseinek jobb megértésére nevel. A Kollektív szerződések kidolgozása, megkötése és megtartásuk ellenőrzése nagy munkát ró a szakszervezetekre. Ezt a tevékenységet a dolgozók elismerése, de sok figyelmet érdemlő kritikai megjegyzése is kíséri. Bírálják, hogy a helyi jövedelemelosztásban a Kollektív szerződések nem segítik eléggé a végzett munka szerinti differenciálást, nem védik eléggé a munkásság annyira fontos rétegét, az üzemi törzsgárda tagjait; A szakszervezetek sokat tesznek a dolgozók gazdálkodással összefüggő észrevételeinek és javaslatainaK érvényesítéséért Sokat és eredményesen foglalkoznak a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom szervezésével. Tovább kell folytatni a munkát, hogy a szakszervezeteknek biztosított jogok minél teljesebben érvényesüljenek a szocializmus építésének általános érdekei és a dolgozók személyes érdekei javára. A párt, a kommunisták, akik egyidejűleg küzdenek a munkásosztály végső forradalmi céljaiért és napi érdekeiért, ennek megfelelően egyrészről munkájukban támaszkodnak a szakszervezetekre, másrészről dolgoznak további megerősítésükért. Gazdaságilag és politikailag egyaránt fontos szerepet tölt be társadalmunkban a szövetkezeti mozgalom. Pártunk a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdonnak ismeri eL A társadalmi és gazdasági rendszerünk szerves részét alkotó termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetekbe több mint 2 millió ember társult. A szövetkezetekben dolgozik az aktív keresők egyharmada. A szövetkezetek eredményesen tevékenykednek a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások és a kereskedelem területén. A mezőgazdaság termelési értékének 73, az építőiparénak 13, az iparénak S—6 százalékát adják, a kiskereskedelmi forgalomnak több mint 30 százalékát bonyolítják le. E nagy tömegeket átfogó mozgalom nemcsak nélkülözhetetlen gazdasági társulás, hanem belpolitikai életünk fontos társadalmi tömörülése is. A szövetkezetek mű Ködöse lehetővé teszi a társadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdek mind teljesebb összehangolásai; egyben elősegíti a munkában, a jövedelemelosztásbon, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésében a szocaiista elvek érvényesülését. A szövetkezetek működési területükön érvényre juttatják a szocialista demokratizmust, elősegítik az egyén politikai és kulturális fejlődését, szocialista emberi közösségek kialakítását. Növelik a kollektív felelősségérzetet a szocialista tula’don erősítésében, az oszthatatlan szövetkezeti vagyon, a szocialista tulajdon gyarapításában. A szövetkezeti mozgalomba tömörült állampolgárok élet- és munkakörülményeinek, életszínvonalának, politikai fejlődésének alakulasa társadalmi fejlődésünk jelentős ' tényezője, előmozdítása társadalmunk egészének érdeke. Ezért foglalt úgy állást pártunk IX. kongresz- szusa, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek hozzanak lét— ne területi és országos szövetségeket. és céljaikat előmozdító társulásokat. Ezek kialakultak, s mind jobban kibontakoztatják hasznos tevékenységüket. Pártunk politikai tevékenységében, a szocializmus építésében számol a szövetkezeti mozgalommal, és támaszkodik rá. Szövetkezet- politikája arra irányul, hogy erősödjenek, fejlődjenek szocialista vonásaik. Gazdálkodásukban és belső életükben érvényesüljön még jobban a szocialista jelleg, még nagyobb mértékben jusson kifejezésre a társadalmi, a csoport és az egyéni érdek összhangja. Társadalmunkban számottevő politikai erő a nőmozgalom. A Központi Bizottság, a kérdés nagy társadalmi fontossága és a szocialista fejlődés általános menetére való hatása miatt különös figyelmet fordít a nők helyzetére. Jelenthetjük, hogy a IX. kongresszus idevonatkozó határozatait végrehajtottuk. A Központi Bizottság ez évben a nők társadalmi helyzetének további javítására külön, az intézkedések egész rendszerét átfogó határozatot hozott, amelynek végrehajtása a legközelebbi években kedvező változásokat fog hozni. A nők, akik jelentős szerepet töltenek be társadalmunk életében, és hazánk aktív keresőinek 41 százalékát teszik ki, eredményesen dolgoznak az élet minden területén. Nyilvánvaló a családban betöltött szerepük nagy jelentősége. A nőmozgalom sokat tett azért, hogy a társadalmi életben, a gazdasági építőmunkában aktív tevékenységre buzdítsa, a közéletből korábban kirekesztett nőket. A legöntuda- tosabb nők az első sorban harcoltak a szocialista forradalom győzelméért, ma pedig munkájukkal segítik a szocialista társadalom építését. Mindezzel a haladás általános ügyét, egyben a nők társadalmi felemelkedését is a leghatékonyabban szolgálták. A párthatározat a nőmozgalom bizonyos átszervezését is előirányozta. Most a párt szervezeteiben kijelölt 32 ezer külön felelős foglalkozik a nők helyzetével, társadalmi problémáival. Létrehoztak nőbizottságokat népfrontbizottságok mellett a szakszervezetekben, a szövetkezetekben, összesen 160 ezer taggal. Az átszervezés után a part közvetlenül irányítja a nők társadalmi kérdéseivel való foglalkozást, és kétszerannyi elvtársnő végez rendszeres munkát a nőmozgalomban, mint korábban. Mindez hozzájárul, hogy egész társadalmunk, amely a szocializmus építésében számol a nők munkájával, többet és jobban foglalkozzon a nők társadalmi kérdéseivel és elősegítse helyzetük javítását, problémáik megoldását. Az ifjúság életével, gondjaival, a párt, államunk, tár. sadalmi szervezeteink rendszeresen és sokoldalúan foglalkoznak. A magyar ifjúság erkölcsi-politikai helyzetét alapvetően hazánk feilődő társadalmi állaoota határozna meg. A fiatalok nagy többsége ismeri és követi a szocialista célokat, támogatja a párt politikáját, becsületesen tanul, dolgozik, hazafihoz méltóan teljesíti honvédelmi köaelezettségét. Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódása, a korábbi nemzedékénél nagyobb műveltsége rendszerünk fontos eredménye. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, mint a párt if’úsági szervezete és az ifjúság egységes, politikai tömegszervezete, a párt irányításával teljesítette és teljesíti feladatait. Eredményesen mozgósította az ifjúságot a szocialista társadalom alaDiainak lerakásával és teljes felépítésének megkezdőivel kncsolatos feladatok végrehajtására. A KISZ csaknem 26 ezer alönszervezetében több, mint 800 ezer tagot tömörít; ez a t 14—26 éves fiataloknak mintegy 40 százaléka. A KISZ-szel szemben is növekedtek a társadalom, de (Folytatás az 5. oldalon)
