Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

Egy szívvel, egy akarattal haladunk a szocializmus felépítésének útján Befejeződött a megyei pártértekezlet A megyei pártértekezlet második napjá­nak tanácskozását az eddig folyt vita nyo­mán fokozódó várakozás előzte meg. A küldöttek jóval a kezdési idő előtt gyüle­keztek, s élénk „folyosói” vita alakult ki közöttük. A Szolnok városi küldöttek fő­ként Szabó László szobrászművésznek és a városuk problémáit nagyon megalapozot­tan, de szenvedélyesen tolmácsoló Sípos Károlynak gratuláltak. A gazdasági terüle­ten dolgozó küldöttek között Vörös Ferenc szolnoki szocialista brigádvezető, Gorjanc Ignác és dr. Bereczky László felszólalása volt leginkább a beszélgetések témája. Az első nap vitájából már megállapítható volt, hogy a pártértekezlet küldöttei sokolda­lúan, sokszínűén és nagy hozzáértéssel egé­szítik ki, vagy éppen vitatják egy-egy ponton a beszámolókat. Ugyanakkor min­den felszólaló az őt küldő pártszerv neve- ben elfogadta és elfogadásra javasolta a Központi Bizottság irányelveiről és a szer­vezeti szabályzat módosítási tervezetéről előterjesztett anyagot, valamint a megyei pártbizottság beszámolóját. A második na­pi tanácskozás kezdete előtt legtöbben még­is a még felszólalni szándékozóknak adtak további tanácsokat. Egyesek megjegyezte hogy többen szóltak már a fiatalok életé­ről, gondjairól, de ez a probléma még tel­jes egészében nem bontakozott ki a vitá­ban. Bizonyára a második napi tanácsko­zás pótolja ezt. Még a tanácskozás kezdete előtt a jelölő- bizottság, amely időközben elvégezte mun­káját, kiosztotta a küldöttek között az írás­ban elkészített, részletesen indokolt javas­latát. Ez a vnódszer erősíti a választás de­mokratizmusát, hisz így a választás sorra- kerüléséig a küldöttek alaposan tanulmá­nyozhatják a javaslatokat. Fodor Mihály, a pártértekezlet elnöke bevezető szavaival üdvözölte a már koráb­ban az elnökség tagjai közé megválasztott dr. Tímár Mátyást, a Központi Bizottság tagját, a minisztertanács elnökhelyettesét, aki a pártértekezlet második napi munká­jában részt vett. Majd ezután folytatódott az első két napirend feletti vita. A vitában a két napon összesen harminchárom .kül­dött vett részt. Felszólalásukat az elhang­zás sorrendjében ismertetjük: Elismeri Szolnok megye kommunistáinak, népének következetes, céltudatos munkája Czinege Lajos vezérezredes, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter felszólalása Az alföldi olaj­os gázmezők jelentőségéről MEZŐSI JÓZSEF, a Nagy­aUöldi Kutató és Feltáró üzem igazgatója A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. kongresszusa ha­tározatot hozott az energia- hordozók kedvezőbb arányá­nak kialakítására. A hatá­rozat szerint 1970-re el kell érni. hogy a szénhidrogének aránya az összes energiahor­dozók felhasználásában 37— 39 százalék legyen. Jelent­hetjük a megyei pártérte­kezletnek hogy a határoza­tot a szénhidrogén ipar ez év végére várhatóan 42 szá­zalékra fogja teljesíteni. A kedvező változáshoz jelen­tősen hozzájárultak az alföl­di kutatási és termelési eredmények. A kongresszus tiszteletére indított munkaverseny kivá­ló eredményeket hozott az olajbányászatban. A fúrási üzemnek például teljes egé­szében sikerült behozni azt a lemaradást, melyet az el­ső félévben az ismert termé­szeti csapások — árvíz — okoztak. Félő volt, hogy az előirányzott kőolaj és föld­gáz termelésünket nem tud­juk teljesíteni. Most örömmel jelenthetem a pártértekez­letnek. hogy a vállalat idő­arányos tervét november 1- re kőolajból és földgázból egyaránt teljesíti. A versenyt kezdeményező kommunis'ákon kívül a pár- tonkívüli munkások és mű­szakiak ezrei kapcsolódtak be a kongresszusi vállalá­sokba. Ezek az eredmények azt is bizonyítják, hogy az alföldi olajiparban a párt és a tömegek kapcsolata erős, a párt és a dolgozók egysé­ge szilárd. A kutatási eredmények je­lentősen hozzájárultak ah­hoz. hogy a harmadik ötéves terv időszakában a már ko­rábban felkutatott olajme­zőket termelésbe állították, ezek területét bővítették és új mezőket kutattak fel. Ezek révén jelentősen nőtt a ( Nagyalföldi Kőolaj és t JfoJdfiáztermeló Vállalat tér: melése. 1970-ben az ország kőolajtermelésének várha­tóan 70—75 százalékát, föld • gáztermelésének pedig csak­nem 100 százalékát az al­földi olaj- és gázmezők szolgáltatják. Karcag termelő- szövetkezetei hét­millió forintot fordítanak szociális és kulturális célokra FABIAN MARTON, a kar­cagi Május 1 Tsz elnöke A felszólaló részletesen elemezte a karcagi iparte­lepítés eredményeit. A négy ével ezelőtt megtartott váro­si pártértekezleten ez a kér­dés központi problémaként szerepelt Akkor súlyosak voltak a foglakoztatási gon­dok. Az ipari fejlődésre jellem­ző, hogy amíg 1965-ben 3135 ipari dolgozóval 450 millió forint termelési és|éket állí­tottak elő, addig 1970-ben 3886 dolgozóval 752 millió forintot. A termelés növeke­dése 67 százalék. Kedvező viszont, hogy a termelés nö­vekedésének kétharmadát a munka termelékenységének növekedésével, egyharmadát a létszám növelésével érték el. A városban 751 új ipari rriunkahely létesült. A mezőgazdasági üzemek­ből felszabaduló munkaerőt az ipar foglalkoztatja. Az utóbbi négy évben a mező- gazdasági üzemek létszáma hatszázzal csökkent, viszont a termelés az előző öt év át­lagához viszonyítva 15 szá- lékkal emelkedett. A mező- gazdasági munka termelé­kenysége sem emelkedhetett volna ilyen arányban, ha a felesleges munkaerőt máshol nem tudják foglalkoztatni. Az előadó részletesen szólt a termelőszövetkezetek vál­lalatszerű gazdálkodásának eredményeiről. Am a továb­bi előrehaladást akadályoz­za. hogy még most sem min­dig ismerik el a tsz-eket egyenlő partnernek. A má­sik nagy gond, hogy túlzot­tan emelkednek a nem me- zöga/.dasugi eredetű termé­kek árai. Ezek összességében zavarólag hatnak a gazdál­kodásra Fábián elvtárs örömmel beszélt a karcagi tsz-ek egy­re javuló szociális és kul­turális ellátásáról. Ilyen cé­lokra 1966-ban 1.3 millió, tavaly már 7 miliő forintot költöttek. Még többet kell törődnünk a fizikai dolgozók gyermekeivel BÁRDI IMRE, a megyei tanács vb elnökhelyettese A Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek következő mondataihoz kap­csolódik felszólalásom: „Min­den iskolatípusban törődje­nek többet az egyéni képes­ségek differenciált fejlesz­(Folytatás a 2. oldalon) Kedves Elvtársnők! Elvtársak! Tisztelt Pártértekezlet! Elvtársi tisztelettel üdvöz­löm és köszöntőm a Szolnok 'megyei kommunisták ta­nácskozását, harmincezer kommunista küldöttjeit, pár­tunk Központi Bizottsága és Politikai Bizottsága nevében. Elvtársak! A X. kongresszus előké­születeinek folyamatában magunk mögött tudhatjuk az alapszervezetek taggyűlé­seit, az üzemi, a járási, a városi, a kerületi pártérte- kezlete’ket, s e napokban ta­nácskoznak a megyei párt- értékezlétek. Mindez jelzi, hogy közel vagyunk a X. kongresszushoz. Miben le­hetne összefoglalni az eddi­gi legfontosabb tapasztala­tainkat? Mindenelőtt abban, hogy valamennyi kommunista ki­fejezésre juttatta a párt politikájával való egyetérté­sét. A párttagok egységesen megerősítették, hogy az el­múlt négy évben pártunk, a IX. kongresszus által meg­határozott úton haladt. Je­lentős megállapításként hangzott el, hogy céljaink­nak, terveinknek megfelelő eredményeket értünk el a szocializmus építésében. Fi­gyelemre méltóak sikereink a gazdasági, a tudományos, a kulturális életben, a köz- művelődésben. A kommunisták egyönte­tűen helyeslik Központi Bizottságunk erőfeszítéseit, a nemzetközi munkás-, és kommunista mozgalom egy­ségének megszilárdításával, a nemzetközi kapcsolatokkal, államunk külpolitikai tevé­kenységével összefüggésben. Helyeslik külpolitikánkat, beleértve államunk, szocia­lizmust építő munkánk, bé­kés biztonságunk honvédel­mi erősítése érdekében ki­fejtett erőfeszítéseinket is. Kifejezésre juttatták a kommunisták egyetértésüket és helyeslésüket pártunké uak az ország, a társadalom belső fejlődését, nagy nem­zeti célunk, a szocializmus felépítését szolgáló politiká­jával kapcsolatban. Nyí t és élénk véleménynyilvánítás Elmondhatták véleményü­ket a pártonkívüliek külön­böző szervekben dolgozó képviselői is. Erre éppen Központi Bizottságunk ösz­tönzött azáltal, hogy a kong­resszusi irányelveket meg­küldte számos társadalmi és tömegszervezet vezető testü­letének, kérve azzal kapcso­latban nyílt, őszinte állás- foglalásukat. A véleménye­ket, észrevételeket, megjegy­zéseket mindenütt, minden szinten a felelősség, meg­fontoltság, nyíltság és őszin­teség jellemezte. Rendkívül sok, hasznos elgondolás és javaslat hangzott el. Ugyan­akkor bírálat is volt, nem a párt politikájával kapcsolat­ban, hanem a helyes politi­ka megvalósításának bizo­nyos fokú torzulásai, a kü­lönböző mulasztások, ha­nyagságok, a meg nem érté­sek miatt. Vajon ez utóbbi azért van, mert most több a baj, a probléma, mint a IX. kong­resszus előtt? Egyáltalán nem. Dolgozó népünkben azonban él, s egyre erőtel­jesebb a tettrekészség, hogy mindazt, amit eddig elér­tünk, tovább gyarapítsuk. Erre a 25 év során elért ^eredmények alapján meg is van minden lehetőség. A nyílt és nagyon élénk véle­ménynyilvánítás összefügg a X. kongresszus előkészítésé­nek módjával, formájával. Örvendetes, hogy a kong­resszus előkészítésének új­szerű módszere erőteljesen felszínre hozta a párttagság, a pártszervezetek kollektí­váinak véleményét, amelye­ket Központi Bizottságunk messzemenően hasznosít, a X. kongresszus előkészítése során. Elvtársak! Társadalmi fejlődésünk nagy eredménye a szocialis­ta államszervezet, az állam- hatalmi és államigazgatási szervezetek megerősödése. Ez azonban magában rejti az előrehaladásunk során kiala­kult ellentmondásokat is. Még nem tudjuk teljesen hasznosítani azt a hatalmas energiát, tapasztalatot, amely a szocialista építés során népünkben felgyülemlett, így például az állampolgá­rok iogai törvényileg biz­tosítottak. de államisazeatá- si szervezetünk további fej­lesztésre szorul. Az állam­polgárok ügyeinek intézése még lassú, bürokratikus. Adva van a cél: a szo­cializmus teljes felépítése. Ennek egyik feltétele, hogy világosan állást foglaljunk, konkrétan és határozottan intézkedjünk mindazon kér­désekben. amelvek azt szol­gálják. Ugyanakkor hatható­san fel kell lépnünk azon jelenségekkel szemben, ame­lyek idegenek a szocializ­mustól. s amelvek az irány­elvek vitája során rendkí­vül sok bírálatot váltottak ki a párttagság körében. Teljes joggal bírálták a ter­melés magasabb szintre eme­lését akadályozó visszásságo­kat; a szűklátókörűséget, a kispolgári önzést, az anya­giasságot. vagy a vezetésben megnyilvánuló ellentmondá­sokat, önállótlanságot, a he­lyi erőforrások kihasználásá­nak elhanyagolását. A párt­tagok és a pártonkívüliek va­lamennyien elismerik, hogy nagyok gazdasági eredmé­nyeink. Ma már mindenki meggyőződéssel vallja a gaz­(Főlytatás a 2. oldalon) Siz olajipari párttagok küldöttei, háttérben a füredi járásé

Next

/
Thumbnails
Contents