Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-13 / 240. szám

1970. október 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP $ Pártértekezlet Ki újszálláson és Jászberényben Tervszerű iparfejlesztés. Az eszmei-politikai korszerűsödő képzettségért, az általános mezőgazdasági üzemek műveltség fokozásáért Tegnap tartották pártértekezletüket Kisújszállás kommu­nistái. A városi tanács imnepélyesen feldíszített nagytermé­ben száznegyven küldött jelent meg az alapszervezetek tag­sága képviseletében. Az elnökségben foglalt helyet — többek között — Zagyi, János, a megyei pártbizottság titkára. A négy éves munkáról, szóló írásos jelentéshez Horváth István, a vá­rosi pártbizottság titkára fűzött •szóbeli kiegészítést. A kong­resszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat tervezet alap­szervezeti vitájának tapasztalatait B. Nagy Lajos titkárhelyet­tes összegezte a pártbizottság .állásfoglalása alapján. A IX. kongresszus ipar- fejlesztésről hozott határoza­ta pozitív hatást gyakorolt Kisújszállás politikai és gaz­dasági életére, a város az utóbtyi négy év során egyen­letesen fejlődött. Az ipari üzemek termelési tervüket évről évre' magasabb szinten teljesítik, kedvezően alakult a vállalati gazdálkodás és növekszik a beruházásokra fordított összeg. A korábbi évekhez viszonyítva jelentő­sen nőtt a foglalkoztatottság. A mezőgazdasági üzemek gazdálkodási eredményei is emelkedő tendenciát mutat­nak. A lakosság reáljövedel­mének növekedése, a kom­munális ellátottság javulása pozitívan hatott az életszín­vonal alakulására. E gondo­latok összegezésével summáz­ta a városi pártbizottság je­lentése a beszámolási időszak legfontosabb eredményeit. Megkétaserexődőtt ax iparban foglalkoxíaíattak sxáma Kisújszálláson megfelelően éltek az új gazdaságirányítá­si rendszer lehetőségeivel. A városi pártbizottság és a pártszervezetek termelést irányító, szervező és ellen­őrző munkája jelentősen elő­segítette a mostani gazdasá­gi eredmények elérését. A kun városok ipari fejlődésé­ben fontos helyet foglal el Kisújszállás. A meglévő üzemek huszonhét- millió, a tsz-ek 103 millió forintot for­dítottak beruházásra. A fa­ipari vállalat kialakította külső telepét, új műhely- csarnokot, TMK műhelyt és szocális létesítményeket épí­tett. A gépjavító vállalat hordóüzemet, korszerű út­hálózatot hozott létre, s 2 millió forintot költött a dol­gozók szociális körülményei­nek javítására. A ktsz-ek 6 millió forintos beruházással bővítették műhelyeik terüle­tét. Sikeres volt az ipartelepí­tési tervek valóraváltása. A megyei pártbizottság hatha­tós segítségével új üzemeket kapott a város. Felépült az új téglagyár, letelepült a vasipari vállalat, a gyógyá­szati segédeszközök gyára és a férfi fehérneműgyár. Budai László igazgató el­mondotta: a fehérnemű­gyárban már ötszáztízen, főként nők dolgoznak. A munkások átlagos életkora 24 év. Az idén már 250 000 in­get gyártottak, s jövőre ex­portálnak is. Az új üzemek együttesen 73,7 millió forintot ruháztak be. Termelési értékük 51 millió forint, foglalkoztatot­taik létszáma hétszázhar­minckettő. Négy évvel ezelőtt még gondot okozott Kisújszállá­son a foglalkoztatottság, fő­ként a nők elhelyezkedése. A legutóbbi városi pártérte­kezlet is — később a megyei — e kérdés megoldását sür­gette. Azóta az elképzelések­ből, tervekből valóság lett. 1966-hoz viszonyítva az ipar­ban foglalkoztatottak száma ez évvégére megkétszerező­dik. Az ossz dolgozók közül a nők aránya 68 százalék. Ez igen jó eredmény. De ke­vés — csak 29 százalék — a szakmunkások aránya. A képzést segíteni fogja az idén átadott hat tantermes szakmunkásképző iskola. A mezőgazdasági üzemek is fejlődtek. Több mint 7 ezer holdon végeztek talaj- javítást, az öntözött terület több mint 2 ezer holddal nőtt. Egyre többet költenek növényvédelemre és beruhá­zásokra. Az utóbbi négy év alatt új szarvasmarha is­tállók, három, összesen 900 férőhelyes hizlalda épült és egy ezer férőhelyes hizlaló telepet újítottak fel. A Kini­zsi és Búzakalász Tsz-ekben komplett, szakosított sertés­telep épül. A második tiszai vízlépcső megépítésével to­vábbi 2 ezer 700 hold válik öntözhetővé. Az új telepek építése már megkezdődött. A Nagykunsági Állami Gazdaságban 10 millió fo­rintot költöttek beruházásra. A gazdaság növénytermesz­tése és állattenyésztése sza­kosodott. Bővült a kooperá­ciós tevékenység: a Mezőtú­ri Állami Gazdasággal együtt 26 millió forintot for­dítanak a pulykaprogram megvalósítására. Előtérben a munkatermelékenység emelése A pártértekezlet küldöttei jóleső érzéssel nyugtázták: a város ipari üzemei tavaly 103 millió forint termelési érté­ket állítottak elő a négy új üzem nélkül. Ez 51,9 száza­lékkal több. mint 1966-ban volt. A vállalatok nyeresége négy év alatt 31,5 millió fo­rintra nőtt. A nyereség évről évre emelkedik. A dolgozók átlag- keresete 10,2 százalékkal nö­vekedett. Különösen jó ütemű a ter­melési érték növekedése a gépjavító állomáson, ahol ez év végére a 200 százalékot is meghaladja. Bíró András, a gépjavító pártszervezetének küldötte örömmel jelentette a tanácskozásnak: a X. kong­resszus időpontjáig teljesítik éves tervüket. A faipari vállalatnál a ter­melés növekedése 50 százalé­kos. Termelési értékük az idén tovább emelkedik. Meg­kezdték a nyílászáró szerke­zetek gyártását, termékeiknek biztos piacot szereztek. A ktsz-ek 5,5 millió forint nye­reséget produkáltak tavaly. Hiba azonban, hogy a szol­gáltató tevékenységük — a cipész ktsz kivételével — visszaesett. A szolgáltatás bő­vítését egyébként több kül­dött is sürgette. A munkakörülmények min­den kisújszállási üzemben ja­vultak. Egy ktsz kivételével heti 44 órás a munkaidő. A fehérneműgyárban háromszor hatórás műszakokat szervez­tek. A munkaszervezésben elő­rehaladást értek el az üze­mekben — állapította meg a pártbizottság jelentése — a munkaidő kihasználásában kevésbé. A bérezés adta le­hetőségeket nem használják ki megfelelően a vállalatok vezetői. A küldöttek is hang­súlyozták: kedvezőtlen jelen­ség, hogy az előállított ter­melési értéknek csak 40 szá­zaléka ered a munkatermelé­kenység fokozásából, 60 száza­léka pedig a létszám növelés­ből. Ezen változtatni kell. A tsz-ek vállalatszerű gaz­dálkodása eredményesen fej­lődött. Az új hitel- és árrend­szer segítségével megterem­tették a szükséges alapokat. 1966-tól jelentős fejlesztési és biztonsági alapot képeztek. A tsz-ekben a halmozott terme­lési érték elérte a 157 millió forintot mely 65 százalékos hozamnövekedésből ered. Ezt a termőterület fokozásával, a korszerűbb módszerek alkal­mazásával és jobb munka- szervezéssel érték el. A szövetkezetek gazdálko­dási eredménye a tagok jöve­delmének emelkedése, a kész­pénzdíjazás bevezetése von­zóbbá tette a közöst a fiata­lok előtt. A tsz-tagok szemé­lyi jövedelme 45 százalékkal emelkedett. Sok az újonnan belépő fiatal tag. Az átlagos életkor is csökkent a tsz-ek­ben. Ez is biztató jelenség, viszont az nem, hogy még mindig kevés az egyetemet, főiskolát végzett szakember. A város közös gazdaságai­ban az utóbbi négy év alatt emelkedett a kenyérgabona, kukorica, lucerna, cukorrépa és a rizs termésátlaga. A ba­romfi kivételével az állatál­lomány is emelkedett. A szarvasmarha-állomány 24,1, ezen belül a tehénállomány 30,3 százalékkal emelkedett. A felszólalók közül többen szóvátették, hogy a város tsz- einek nagyobb gondot kellene fordítaniuk a gépesítésre. Er­re egyébként az új üzemek munkaerő elszívó hatása is készteti őket. Továbbá, elő­térbe kellene helyezniök az egymás közötti kooperációt. Az üzemek, gazdaságok eredményeivel párhuzamosan emelkedett a dolgozók élet- színvonala is. Ezt a kereske­delmi áruforgalom növekedé­se is tükrözi. A harmadik öt­éves terv 20—22 százalékos forgalomemelkedést irányzott elő. Kisújszálláson 57 száza­lékos a növekedés. Kisújszálláson régi gond a zöldség-gyümölcs ellátás. A város piaca sokkal drágább a szolnokinál pedig az sem ol­csó. A tsz-ekben csak beszél­nek az ellátás megoldásáról, de kertészeteiket megszüntet­ték, illetve csökkentették. Zagyi elvtárs javasolta, hoz­zanak létre egy bizottságot, mely tanulmányozza e témát. A beszámolóból és a vita során is kitűnt, hogy a párt- bizottság és az alapszerveze­tek nagy gondot fordítottak az emberek tudatának for­málására, a rendszeres tájé­koztatásra. A politikai mun­ka kedvező hatást gyakorolt a munkához való szocialista viszony kialakulásához. A pártszervezetek figyelnek a szocialista elosztás elveinek, az anyagi érdekeltség helyes, alkalmazására, az erkölcsi megbecsülés érvényesítésére. Ám a felszólalók azt is el­mondták: az üzemek új dol­gozói még csak nevükben munkások. Az új pártbizott­ságnak és az alapszervezetek­nek sokat kell tenniük, hogy fegyelmük, szervezettségük, öntudatuk elérje a régi mun­kásokét. A jelentés és a vita alap­ján a pártértekezlet a követ­kező négy évre meghatározta a legfontosabb feladatokat. Többek között fejleszteni kell a pártszervezetek irányító, gazdaságszervező és ellenőrző ' munkáját, érvényesíteni a párt helyes szövetségi politikáját. Kiemelten kell foglalkozni az építőipari kapacitás, a kom­munális, a zöldség-gyümölcs- ellálás a szolgáltatás és a ke­reskedelmi hálózat fejleszté­sével. A termelés és gazdálkodás hatékonyságának fokozása ér­dekében az üzemek jobban ügyeljenek a termékek minő­ségére, a munka termelé­kenységének növelésére, a technikai fejlődés eredmé­nyeinek alkalmazására, to­vábbá* a munkadíjazás és anyagi ösztönzés tökéletesíté­sére. A pártértekezlet végezetül megválasztotta a negyvenöt tagú városi pártbizottságot és a megyei pártértekezlet kül­dötteit. Az új pártbizottság ezután ülést tartott Megvá­lasztotta a végrehajtó bizott­ságot, s a városi pártbizott­ság titkárául újból Horváth Istvánt választotta meg. 51. L. Jászberény •— városi jel­legét tekintve — kiemelkedik a hozzá hasonló lélekszámú alföldi városok közül. Nem­csak országosan ismert nagy­üzemeinek, egyre szépülő vá­rosképének köszönhető ez, hanem legalább annyira pezsgő, eleven szellemi éle­tének, lakói korszerű mű­veltségre való törekvésének. Ebben is kezdeményező, vezető szerepet töltenek be a pártszervezetek. Nekik kö­szönhető mindenekelőtt, hogy a kor követelményeihez al­kalmazkodva mind többen törekednek eszmei-politikai képzettségük növelésére, ál­talános műveltségük, szak- képzettségük fokozására. Alapvetően ennek tudha­Hoxsáértő A városi párt- végrehajtó­bizottság rendszeresen fog­lalkozott a pártoktatással, Ennek köszönhetően a párt­oktatásban résztvevők 47 százaléka fizikai dolgozó, a munkások aránya pedig 26 százalékot tesz ki. Ez az arány 8 százalékkal maga­sabb a megyei átlagnál, — mindenképpen dicséretre méltó. Vitathatatlan, hogy a párt­oktatás Jászberényben is je­lentős mértékben elősegítette nemcsak az átfogó elvi téte­lek, hanem a gyakorlati élet problémáinak, az új gazda­sági mechanizmus kérdései­nek tisztázását is. A munkások képzése mel­lett a káderképzésben is előbbre léptek. Az utóbbi négy évben százharminc­egyen végezték el Jászbe­rényben a marxizmus-leni- nizmus esti egyetemet, tizen­egyen pedig a pártfőiskolát. Többen folytatták tanulmá­nyaikat a szakosító tanfo­lyamokon. Mindez kedvező lehetőséget teremtett a propaganda mun­kához, amit a városi párt­tó be az, hogy a városi párt­értekezlet méltán állapíthat­ta meg: „A pártélet élénkült, a szervezeti munka javult. A gyárak, vállalatok munká­sai becsülettel teljesítik ter­veiket, a mezőgazdaság dol­gozói pedig az időjárás okoz­ta hihetetlen nehézségek kö­zött is lelkesen dolgoznak." Mindennek illusztrálására — csupán példaként — em­lítem: a Központi Bizottság kongresszusi dokumentumai­ról a párttagság több mint 20 százaléka fejtette ki véle­ményét, — a város minisz­tériumi ipari üzemeinek évi termelése 1965-höz viszonyít­va 220.3 százalékkal növeke­dett sxemmel végrehajtóbizottság jól ka­matoztatott. Az eredményt fémjelzi: Jászberényben az esti egyetemet végzett propa­gandisták aránya 78 száza­lék, — jóval kedvezőbb a megyei átlagnál. A városi párt- végrehajtó­bizottság az eszmei — poli­tikai képzettség figyelembe­vétele mellett az általános műveltségre is fokozottan ügyelt a propagandisták ki­választásakor. Ennek kö­szönhetően az utóbbi oktatá­si évben már többséggel ren­delkeztek közöttük az egyer temet, vagy főiskolát végzet­téit. Mondani sem kell, hogy ilyen kedvező adottságok ki­aknázása a pártoktatás tar­talmi értékét növelte, előse­gítette, hogy a hallgatók hozzáértőbb szemmel vizsgál­ják a pártélet és általában a nagyvilág eseményeit. A politikai képzést jól szolgálták a KISZ, a szak- szervezet, illetve a népfront által szervezett tanfolyamok, a pártonkívüliek sokaságá­hoz juttatva el a párt szavát. Új fejexet Ä mostani pártértekezlet­tel az eszmei — politikai munkában is új fejezet, — a régebbinek magasabb szin­ten való folytatása kell hogy kezdődjék. A jászberényi pártértekezlet rámutatott az ilyen vonatkozású feladatok­ra is. A legutóbbi oktatási évben például a dolgozók 14.1 százalékát vonták be a politikai képzésbe, ami ala­csonyabb ' a megyei átlagnál. Lehet’ tehát szélesíteni a kört, s méginkább javítani a tartalmi munkán. Ez utób­bi szükségességére figyelmez­tet a kongresszusi irányel­vek megvitatása során az alapszervezetekben kifejtett néhány, a kellő tájékozott­ság hiányára való vélemény is. Elhangzott például, hogy „meg kellene nézni, hány évig vannak egy-egy helyen a vezetők, mert túlságosan megmelegszenek”. A vezetők­kel szembeni követelményt — o politikai —, szakmai képzettséget, a vezetésre va­ló rátermettséget, a szocializ­mus iránti hűséget — úgy tűnik figyelmen kívül hagy­ta a felszólaló, mindent az „új seprő jól seper” elvre alapozott, — teljesen helyte­lenül. A politikai munkában a tömegkommunikációs eszkö­zök által közvetített anyago­kat is jobban kellene hasz­nosítani. valahogv kimunkál­ni ennek a módját. Például vitakörökön, vagy szeminá­riumokon meditálni a tv egy-egy tartalmasabb műso­ráról, — annál inkább, mert a tv térhódítása ugrásszerű, az utóbbi négy évben 84 százalékkal nőtt az előfize­tők száma. A jászberényi párttagok számára is megszívlelendő a pártértekezlet beszámolójá­nak az a része, miszerint „jelentős szerepe van pro­pagandánkban a sajtónak is". d''- ürban en­nek ellenére a város terü­letén a Népszabadság előfi­zetőinek száma csak 3, a Szolnok megyei Néplapé pe­dig 20 százalékkal nőtt. A terjesztői munka tehát nem elég eredményes. Jászberény kommunistái kezdeményezően léptek fel az oktatási reformtörvény következetes valóraváltá- sáért. Ezért a tárgyi és a szem elvi feltételek javítását, a tartalmi munka színvona­lának emelését, az óvodai férőhelyek számának gyara­pítását tűzték ki célul a városi pártbizottság irányí­tásával. Céljuk elérését a Hűtőgép­gyár, illetve az Aprítógép­gyár is segítette. Ennek eredményeként háromszáz­nyolcvanról ötszázötre nö­vekedett az óvodai helyek száma. Jelentős eredménynek könyvelhető el, hogy a vá­ros általános iskolai tanulói­nak 94,6 százaléka szak- rendszerű oktatásban vesz részt. Az itteni középiskolák­ban igen magasszintű okta­tó-nevelő munka folyik. Er­re vall, hogy a Lehel Vezér Gimnáziumból a jelentkezők 78, a Kállai Éva Gimnázium­ból pedig 74 százalékát vet­ték fel egyetemre, illetve főiskolára. S ami külön fi­gyelemreméltó; a felvettek közül 80, illetve 77 százalék fizikai dolgozók gyermeke. Az utóbbi a nevelők lelkes munkája mellett annak is köszönhető, hogy a két nagy­üzem segítségével a megyé­ben az elsők között sikerült kialakítani korszerű előadó­termeket és nyelvi laborató­riumot. A város közoktatá­sában pedagógiai módszer­tani központként is jelentős szerepet tölt be a tanító­képző intézet. A jászberényi pártértekez­let figyelmet szentelt a fel­nőttoktatásra is, sürgetve a negyven éven aluliak álta­lános iskolai végzettségének megszerzését. Az említettek mellett sok egyéb témával foglalkozott a pártértekezlet beszámolója, s a huszonegy felszólaló — de mindenekelőtt a párt vezető szerepe erősítésének szüksé­geségét, a marxizmus—leni- nizmus tanainak térhódítá­sát tartották fontosnak. Csak ez szolgálhat alapul a gaz­dasági és a szellemi élet felvirágzásához. Ügy mint az utóbbi négy évben. A jászbe­rényi városi pártértekezlet ezért fejezte ki egyetértését a Központi Bizottság által irányított politikával. Az újjáválasztott párt- bizottság titkára Semsei Imre lett. S. B. A Gorzsai Állami Gazdaságban gépesítették a vöröshagyma betakarítását. Holland gyártmányú berendezésekkel dolgoznak. Az egyik gép kiemeli a földből a termést, a másik pedig felszedi és szállító járműre ömleszti. Képünkön; Munkában a nagyteljesítményű hagyma-felszedő berendezés. <MTI foto — Tóth Béla felv. — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents