Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. október 8. Az analfabétizmus fővárosa Milánó az olasz ipar fővá­rosa. Ám kiderült, hogy eb­ben a városban 235 000-re, egész Lombardiában pedig 600 000-re tehető az analfa­béták száma. Milánó közvé­leményét valósággal meg­rendítették ezek az ada­tok. Az analfabéták legna­gyobb része a déli ország­részekből bevándoroltak kö­zül kerül ki. Milánó és más lombardiai városom külterü­letein ma már egész „analfa­béta negyedek” jöttek létre. Ezek a negyedek állandóan elszaporodnak, hiszen évente körülbelül 1Ó000 áttelepült érkezik „a remény útján” Milánóba és a milánói tar­tományba, arra számítva, hogy itt majd munkalehető­séghez jutnak. Számkivetettek A bevándorló, családja és egész rokonsága a városi élet számkivetettje lesz. Az emberek félnek elhagyni ott­honukat, mert nem tudják elolvasni az utcák nevét, nem igazodnak el az üzletek cégtáblái és az árak között. Szégyenlik elmaradottságu­kat, nyomorúságos helyzetü­ket, s könnyen a csalók, a szélhámosok áldozatai lesz­nek. Az olasz lapokban gyakran lehet ilyen címekkel talál­kozni: „Tíz ember egy pat­kányokkal és svábbogarakkal Egy remekmű újjászületése A XIII. században Rigá­ban épült híres Szent Péter templom, története során há­romszor égett, le, ezenkívül 1941 június 29-én ágyútalá- iat érte. 1956-ban megkezd­ték a templom helyreállítá­sát. Ebben a munkában nem­csak a rigaiak vettek részt. A tervrajzokat Minszkben ké_ szítették, az építkezést — Dnyepropetrovszkban tervez­ték, a homlokzati borító kő­lapokat Saaremaa észt szi­getről szállították Rigába. Az új kupolát az Oleg Zilotyin vezette héttagú leningrádi toronyépítő brigád készítette, az a csoport, amely részt vett a leningrádi televízió­torony építésében és a leg­régibb tallinni templom res­taurálásában. ...Távolról az újjáépített templom csipkeszerű torony­konstrukciója áttört pókhá­lónak tűnik. Nos, ennek a „pókhálónak” a súlya kere­ken 172 tonna, amely 900 tonnás betongyűrűre neheze­dik. A torony házat aranyfó­liával burkolják. A temp­lomban hamarosan megnyí­lik Riga építészeti múzeuma. A torony kilátójából — aho­va lift szállítja a látogató­kat — gyönyörű panoráma tárul a nézők elé. A 107 méter magas torony csúcsára ismét elhelyezték „Riga legrégibb kakasát”, — amelyet színarannyal vontak be. Bizonyos, hogy Pjotr Pet- rovics Szaulitisz, a rigai Szent Péter temlom rekon­strukció tervének szerző­je számára ez volt a legiz­galmasabb pillanat. Ősi ha­gyományok szerint ugyanis, a főépítésznek a torony csú­csára erősített kakason ülve kell kiinnia egy korsó pezs­gőt. Miért nem fog a rozsda a régi korok vas- és fémtárgyain ? A régészek gyakran talál­nak a talajban olyan vas- és fémtárgyakat, amelyek arány­lag épségben kerülnek elő, a rozsda csak kevés kárt tett bennük. A Veszprémi Nehéz­vegyipari Kutató Intézet kor­róziós osztályára már több ilyen mintát küldtek be a múzeumokból szakvélemé­nyezésre. A vegyészmérnökök minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a régi korokban nem alkalmaztak semmiféle különleges szert az említett tárgyak konzer­válására. Az előkerült eke­vasak például egytől egyig annak köszönhetik megma­radásukat, hogy a talajban bizonyos körülmények között korrózió elleni védőanyagok alakulnak ki. A Veszprém megye területén talált egyes régiségek felületér, külön le­ges sóréteg rakódott le. A szakemberek szerint a bu- min savakból bizonyos körül­mények között úgynevezett humátok képződnek, amelyek védelmet nyújtanak a rozsda ellen. Egyes tárgyak csak úgynevezett szelektív korró­ziót szenvednek, ami őzt je­lenti, hogy a régi korok öt­vözetből készült emléke csak részben pusztult el. Például az ötvözetből kikorrodált a horgany, vagy más fém, a tárgy lényegében megőrizte eredeti formáját. A veszprémi kutatók nem­rég a Bakony Múzeum tö­rökkori emlékeiről mondtak szakmai véleményt. teli lakásban, évi 400 000 lí­ráért”. „Hét calabriai beván­dorolt férfi egy cormanói pinceodúban'’. „Pioltello-ban egy kilencgyermékes család istállóban lakik”... És mindez az olasz ipar fővá­rosában, egy modern európai városban! Nyomor, betegség akadá­lyozza meg, hogy a délről bevándoroltak gyermekei is­kolába járjanak. Jónéhányan közülük kénytelenek otthon dolgozni, mások az utcai áru­sítóhelyeken, kis boltokban segítenek a felnőtteknek. Vajon mit tesznek az ille­tékesek az analfabétizmus megszüntetéséért ? A hatalmas városban mindössze 19 tanfolyamot szerveztek az analfabéták­nak. Ezeket a tanfolyamokat csak 439 ember látogatja, öszesen 1500 tanteremre len­ne szükség az előkészítő osztályok és 500 tanteremre az elemi iskolák számára. Esőfelhőt loptak Rendkívül szokatlan fel­jelentést tettek nemrégiben az Egyesült Államok Leg­felsőbb Bíróságánál. „.. .Vé­leményünk szerint Nevada állam törvénytelenül eltulaj­donította azokat a felhőket, amelyekből bőséges esőnek kellett volna zuhognia Uteh államunk területére...” Kiderült, hogy Nevada ál­lam tudósai a nyáron gya­korlatilag próbálták megva­lósítani azt a találmányt, hogy felhőből esőt teremtse­nek, mégpedig ezüstjód-pára segítségével. Nos, a kísérlet sikerült: a békés bárányfel­hők hamarosan összesűrű­södtek és esőt zúdítottak alá. A magyarázat egyszerű: az ezüstjód-pára összesűríti a felhők páratartalmát és csa­padékot idéz élő. Uteh állam most arra az álláspontra helyezkedett, hogy Nevada állam ellopta tőle az őt megillető esőt és ennek megfelelően panaszt tett a Legfelsőbb Bíróságnál, anyagi kártérítést követelve. Különlegességek A filatélia magában hord­ja a gyűjtés szenvedélyessé­gét, a ritka példányok utá­ni kutatást. Az új kiadásokat a Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége biztosítja, ezek minden fáradság nélkül, szinte ölbe pottyannak. Az igazi gyűjtő többet szeretne, keresi azt a területet, ahol egy-egy hiányzó példány megszerzése a vadászat iz­galmát biztosítja. Valószínű­leg ez az egyik öka a klasszi­kus bélyegek fokozódó nép­szerűségének és az eddig el­hanyagolt különlegességek iránti keresletnek. A különlegesség meghatá­rozása nehéz, tulajdonkép­pen minden ide sorolható, ami a kibocsátási rendelet­ben leírt példányoktól elté­rő formában kerül a közön­séghez. Jelentkezhetnek el­térések fogazatban, vízjelek­ben, színekben, a nyomóle­niezek sérülése miatt, felül­nyomásokban és legújabban a sokszínű bélyegek korában gyakran bukkannak fel olyan darabok, amelyeken valame­lyik szín nyomása elmaradt. Az első világháború előt­ti kiadásoknál a fogazat és a vízjel állandóságával nem sokat törődtek, a változato­kat — nagy példányszámuk miatt — külön bélyegként értékelik a katalógusok. Az­óta a magyar bélyegek kö­zött aránylag kevés számú, de értékes tévnyomat talál­ható. A Magyar Bélyegek Árjegyzéke szinte minden évbén jelentősen emeli a for­dított Madonna, az 1946. évi Vasút számnélküli példányai­nak, az 1.78 számjegyű Épü­let bélyeg és hasonlóak árát, de magánforgalomban a bol­dog tulajdonosok, ha ilyen ritkaságtól megválnak, még a katalógus áránál is többet kérnek. A különlegességek gyűjté­se nagy figyelmet igényel, de azzal az örömmel jár, hogy éles szemmel érdekes és ér­tékes darabokat fedezhetünk fel. A megjelenés után majd­nem 50 évvél talált az egyik filatelista mindennapi bélye­gek között egy olyan 500 ko- ■'’ronás Arató bélyeget, amely­nek baloldali számjegye 530. Ezt a változatot eddig senki sem ismerte, de a sorozat 600 koronás értékénél jelent­kező tévnyomatos 800 szám­jegyű példányok árjegyzéki ára 600 forint. A legnagyobb példányszámban használt bé­lyeget is érdemes figyelme­sen megnézni. Mi várható? Az év befejezéséig kevés, de nagyon érdekes bélyeg megjelenését tervezi a Ma­gyar Posta. Októberban nyolc értékből álló sorozat ötvös- művészetünk múltjába vezet és a középkori mesterek re­mekeit tárja a világ elé. De­cemberben újabb festmény sor és blokk következik. A sorozat a már megszokott nagyszerű kivitelben hét ér­tékben az esztergomi Ke­resztény Múzeum képeiből ad válogatást. A sorban re­produkált festmények kap­csolódnak a karácsonyi té­makörhöz. Reméljük, hogy a Magyar Posta az idei évtől rendszeressé teszi a világ­szerte annyira kedvelt kará­csonyi bélyegek kiadását. Áz elsodort folklórista A Balaton part egyik luxus ét­termében találkoztam a folkloristá­val. Vakító fehér vászonkatbátban száguldozott az asztalok közt. Del- tás ifjú volt, kamasz-mosolyú, némi­képp Vittorio Gassmann-ra emlé­keztetett. Vérbeli fizető-pincér lété­re blokk és golyóstoll lapult a bal felső zsebében. Korántsem mappa, jegyzettömb, mint a folkloristáknál. Később derült ki, hogy a népek bel­ső természetrajzára kiváncsi. Egészen eredeti kísérleti módszert alkal­mazott. Letette asztalomra a számlát, és kijelentette: — Kereken harminckettő, a Colával. Gyorsan átfutottam az étlapot. Öt- huszat számolt a levesért, három­negyven helyett. Tizenötkilencvenet a szalontüdőért, spagettivel, aminek az étlap ára potom tizenegy forint. Gyors fejszámolás, hat forint het­vennel csapott be „Gassmann”. Tárgyilagosan szóvátettem: f az el i Győr i venni \ Tál — Van egy kis differencia, látom, nem az étlapról dolgozik. Mosolya, akár a tettenkapott si- hederé. — Pardon, uram, hathetven visz- szajár. Naponta változnak az árak, tetszik tudni. Es én nem vagyok ma­goló típus. Nincs rá időm. Rohanó században élünk. — Inkább a hasára üt. — Eltúlozza, jó uram, — tiltako­zott. — Inkább az érzéseim után me­gyek. Rendszerint eltalálom. Vérem­ben van az ilyesmi. — Pedig étlapról egyszerűbb len­ne. Időt takarítana meg. Az is elő­fordulhat, hogy reklamálnak. Gassmann nyeregben érezte ma­gát. Fölényeskedett: — Egy-kettő, ha akad. Fehérholló. A mi vendégeink nagyvonalúak. Sok a külföldi. Boldog, ha megússza ennyivel. — És az itthoniak? Nem szeretjük a bűvészmutatványt. Ez nem juta­lomjáték. — Mennyire téved! Persze van, aki okoskodik, mint uraságod. Aka­dályozza szegény pincért a munká­jában. — Pompás megfigyelő. S ami fő, kötetlen módszerrel dolgozik. — Azt hiszem. Az üdülő érezni akarja, hogy nyaral. Lustálkodik keveset. Nem kicsinyes. Irtózik a számoktól. Néplélektan ez uram. Ahány nemzet, annyiféle arcjáték, gesztus a fizetésnél. Megsüvegeltem maiamban. Gass- mannt. Ez igen! Népleiket tanulmá­nyoz, számlarendezés ürügyén! — Valóságos folklórista maga, ba­rátom — lelkesedtem. — Annak készültem. Habár elsod­ródtam kissé. Tudja, a nők. Ma már csak hobby. Kísérletezek. Tanulmá­nyozom a vendég arcát... Egyszer megírom. — Addig is megtalálja a számítá­sát. Kérem a hathetvenet. Pajkosan mosolygott, mint egy gyereklelkű óriáskamasz. S máris rohant friss vadászterüle­tek felé. HUNYADI ISTVÁN am Irak mezőgazdasági politikája Földreformról szóló tör­vényt adtak ki 1970. május 2l-én Irakban, amelynek cél­ja az 1963-ban kiadott tör­vény hibáinak kiküszöbölése volt. Az új törvény szerint az egy családtag által birtokol­ható legnagyobb földterület nem haladhatja meg a 25 hektárt. A földterület maximuma csökkent az öntözéses gazdál­kodás körzeteiben és nagysá­ga függ a föld minőségétől és a termelhető kultúráktól is; így néhány körzetben a ma­ximum 2,5 hektár. Ezenkívül a törvény nem irányoz elő a földtulajdonosoknak kisajátí­tott földtulajdonukért kárté­rítést; a parasztok men­tesülnek attól, hogy a földért fizessenek, a földesurakat vi­szont megfosztják attól a jog­tól, hogy a náluk maradó földrészt kiválaszthassák. A kormány igyekszik meghono­sítani a kollektív földműve­lés módszereit. A termelőszövetkezeti gaz­daságoknak — amelyekből 500 van — öntözőrendszere­Visszaesett az angol borimport két adtak át. Az országban 36 állami mintagazdaságot hoz­tak létre. Várható, hogy ha­marosan nyilvánosságra hoz­zák a mezőgazdasági szövet­kezetek szabályait, amelynek előkészítésénél felhasználják a szocialista országok tapasz­talatait is. Az agrárreformról szóló törvények magasabb- rendű szövetkezeti gazdasá­gok létrehozását is tervezik. Az iraki kormány megala­kította a Mezőgazdasági Bi­zottságot, amelynek taga lett a miniszter és öt mezőgazda- sági szakértő. A bizottság megteremtésének célja az, hogy „meghatározzák a kor­mány mezőgazdasági politi­káját, részletes, mezőgazdasá­gi fejlesztési tervet dolgozza­nak ki, meghatározzák az ag­rárreform, az öntözés és a mezőgazdaság minisztereinek tevékenységi körét, megszer­vezzék a mezőgazdasági-fej­lesztési terv végrehajtásának ellenőrzését, intézkedéseket hozzanak a mezőgazdasági termelés növelésére és az im­portból eredő konkúrrencia elleni védelemre”. Ez év első öt hónapjában az importált borok elvámol- tatása Angliában 10,1 száza­lékkal csökkent, összehason­lítva az 1969-es év ugyanezen szakaszával. Ez a folyamatos visszaesés alátámasztja a bor­kereskedelemnek a vámok mielőbbi csökkentése érdeké­ben indított kampányát. A visszaesés még nagyobb volt az angol boroknál, ame­lyeknek fogyasztása általában kisebb mérvű, de mégis je­lentős. Az angol boroknál az illetékek kirovása 29,9 száza­lékkal csökkent.: A legnagyobb arányú visz- szaesést a gyengébb, főleg az asztali boroknál tapasztalták: Jugoszlávia mezőgazdasági exportja az öthónapos szakaszban ezeknél a visszaesés 12,5 szá­zalékos. Csupán a pezsgőre és a habzó borra vonatkozó ada­tok voltak biztatóak. Ennél a kettőnél a fogyasztás 35,2 szá­zalékkal emelkedett. A fogyasztás állandó visz- szaesése, amit a vámok és az adók lerovása pontosan tük­röz, párhuzamosan haladt a költségek emelkedésével. Drágultak a bor beszerzési és hazai elosztási árai. A keres­kedelem képviselői szeretné­nek minél előbb tárgyalásod kát kezdeni a pénzügymi­niszterrel, hogy jövőre csökJallBV kentsék a borra kirótt illeté­kek arányát. . A Jugoszláv Szövetségi Gazdasági Kamara adatai szerint ez év első hét hónap­jában Jugoszlávia mezőgazda- sági, élelmezési és dohány­ipari termék kivitelének ér­téke elérte a 200 millió dol­lárt, vagyis 12 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az exportban első helyen a mezőgazdasági termékek szerepelnek, amelyekből 67 százalékkal többet szállítot­tak külföldre, mint az 1969 januárjától júliusáig terjedő időszakban. Az idei első hét hónapban összesen körülbelül 175 000 tonna kukoricát ex­portáltak, szemben a tavalyi 80 000 tonnával. Burgonyá­ból 61000 tonnát (tavaly - 15 000-ret), napraforgóból pe­dig 60 000 tonnát exportáltak. A mezőgazdasági ágazatok közé sorolandó a halipar is. Trágya szemétből A szakemberek kiszámítot­ták: a milliós lakosú városok­ból évente félmillió köbméter szemetet és különböző házi hulladékot hordanak ki. Könnyen elképzelhetjük, hogy mennyire nehéz problémát jelent ennek a feldolgozása, s milyen óriási szemétlerakó telepekre van szükség. Tudósok dolgozzák ki a hulladékok felszámolásának módjait. Leningrádi szakem­berek munkába állítottak Ez az iparág az év első hét hónapjában, az elmúlt év azonos időszakához képest, 55 százalékkal növelte export­ját. Az élelmiszeripari termé­kek kivitele ugyanebben az időszakban 22 százalékos nö­vekedést mutatott. Egyedül a friss gyümölcs-export maradt le, mégpedig csaknem 50 szá­zalékkal. A dohánykivitel is — mennyiségét tekintve — fi­gyelemre méltó. Ez év első hét hónapjában körülbelül 10 000 tonna dohányt expor­táltak külföldre, szemben a tavalyi azonos időszak 7000 tonnájával. Ez jó eredmény­nek mondható, tekintettel ar­ra a tényre, hogy a jugoszláv dohánytermelők eddig az olyan dohányfajták termelé­sére helyezték a fő súlyt, amelyek a világpiacon kevés­bé keresettek. egy nagy mértékben gépesí­tett szemétfeldolgozó üzemet. A szemétből mágnes segítsé­gével vonják ki a fémtárgya­kat, amelyeket aztán beol­vasztanak. A fennmaradó szemetet osztályozzák, felap­rítják és nedves levegővel megmunkálják. Feldolgozás után ez a tö­meg óriási katlanokban kitű­nő trágyává — komposzttá alakul át. Üjabb búza- és cukorfeleslegek várhatók az EGK országaiban Mezőgazdasági szakértők közlése szerint előrelátható­lag újabb búza- és cukorfe­leslegek mutatkoznak az idén is Nyugat-Európában. E meg­ítélést a Közös Piac Statisz­tikai Hivatalának július 13-i jelentésére alapozzák. A je­lentés 30 millió tonna búzater­mést becsül a Hatoknál, ami ugyan nem rekord, de nagy termés. Rekordtermés várható az olajos magvaknál, ami után Nyugatnémet9rszágban 13 százalékkal és Franciaország­ban 10 százalékkal növelték a vetésterületet. A Hatok az idén mintegy 2,88 millió tonna cukorrépát takarítanak be, körülbelül ugyanakkora mennyiséget, mint az előző két évben. Szakértők szerint az idei év kedvezőtlen időjárási viszo­nyai miatt a cukorfelesleg valószínűleg valamivel keve­sebb lesz az 1969. évi 900 ezer tonnánál, de még mindig je­lentős mennyiségekre lehet számítani.

Next

/
Thumbnails
Contents