Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

1970. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Néplap kerekasztala — a szállítási feladatokról Az MSZMP Szolnok városi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának kezdemé­nyezésére szerkesztőségünkbe kerekasztal-beszélgetésre hívtuk meg néhány szolnoki vállalat képviselőjét. A tanácskozás napirendjén szerepelt a szállítási feladatok végre­hajtása, a kocsifordulók meggyorsítása, a kocsiálláspénz csökkentése — különös tekin­tettel a Gazdasági Bizottság augusztus 15-én érvénybe lépett határozatára. A beszélgetésen részt vettek: Urbán István, a városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Gábor György a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője, a megyei szállítási bizottság tagja, Bagdi Jenő, az ÉRDÉRT Vállalat szolnoki telepének szakvezetője, Bors István, a BVM szolnoki gyárának szál­lítási üzemvezetője, Búza Endre, a TÜZÉP vállalat központi szállítás­vezetője, Csikós Sándor, a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer- és Vegyi­anyag Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója, Diószegi Miklós, a TVM főművezetője, Lauer István, a szolnoki vasútállomás kereskedelmi főnöke és Török László, a Tisza- menti Vegyiművek szállítási üzemvezetője. Szerkesztőségünket Sóskúti Júlia és Ma­gyar István képviselte. Urbán István: A Gazdasági Bizottság határozata a vasúti kocsifordulók meggyorsítását tűzte célul, s ennek ösztönzé­sére jelentősen megnövelte a késedelmes vagonkirakásért fizetendő birság összegét. A határozat érvénybelépése óta eltelt, több mint másfél hó­nap tapasztalatai arra figyel­meztetnek, hogy nagy erőfe­szítéseket kell tenni jónéhány vállalatunknál, gazdasági egy­ségünknél. Ismereteink alap­ján több helyen nem tudtak ezzel a feladattal kellően megbirkózni. így például augusztus 15—31. között a Ti- szamenti Vegyiművek több mint egymillió forint kocsiál­láspénzt, a Beton- és Vasbe­tonipari Művek szolnoki gyá­ra is több mint százezer fo­rint bírságot fizetett. Nem lehet közömbös szá­munkra, de a társadalmi és tömegszervezeteknek sem — amelyeknek fontos feladata az érdekvédelem —, hogy ilyen címen milyen mérték­ben rövidül meg a részesedé­si alap. Ezek az összegek ugyanis a nyereségrészesedés terhére számolhatók el. Diószegi Miklós: Vállala­tunknak nemcsak az a célja, hogy egyoldalúan csupán a kocsiálláspénzt csökkentse, hanem az is, hogy meggyor­sítsa a kocsifordulókat. Kü­lön nehézséget okoz, hogy a nyersfoszfáttal beérkező vas­úti kocsikat a kirakás után a késztermék kiszállításához is fel kell használnunk. Lauer István: Azt viszont bizonyára a vállalat is ta­pasztalta, hogy július óta — amikor a MÁV Budapesti Igazgatóságának vezetője el­látogatott a vegyiművekbe — javult az üres kocsikkal tör­ténő ellátás. Bors István: Urbán elvtárs vitaindítójában másodikként említette a betonelemgyárat, mint amely szintén jelentős bírságot fizetett a határozat érvénybelépése óta. Az elmúlt három év alatt megsokszoro­zódott gyárunk anyag- és áruforgalma. Az iparvágá­nyunk korszerű, maximálisan ellátott gépi berendezésekkel. Többek között van egy 100 tonnás görgősúlyos ikerhíd­mérlegünk, két lengyel va­úti kocsikat bizonyos késéssel kapták meg egy időben. Leg­utóbb ez ugyan nem okozott zavart, de tekintettel a kis­kereskedelem árutartalékaira, ennek a lehetősége ilyen eset­ben fennáll. A mi vállalatunk két me­gye kiskereskedelmi egységeit látja el. Bár nem tartozik szorosan a témához, hadd mondjam el, hogy Békés me­gyében nincs annyi gondunk az AKÖV fuvarozásával, mint Szolnok körzetében. Többször fordultunk a gépkocsik késése miatt az AKÖV igazgatóságá­hoz, s ilyenkor időlegesen ja­vult is a helyzet. Azt szeret­nék, ha ez állandósulna. Kü­lönösen szükséges ez a ne­gyedik negyedévben, amikor az éves árumennyiség egy- harmadát kell kiszállítanunk. Bagdi Jenő: A mi telepünk­nek — egyenletes megoszlást feltételezve — napi 20 vagon fogadását, illetve kirakását, s ugyanannyinak a továbbítását kell biztosítania. Az import anyag egyenlőtlen beérkezése azonban torlódásokat okoz, s ezért mintegy negyven va­azért, mert Nyékládházáról gépkocsikon fuvarozzák a ka­vicsot. Ehhez ugyanis a MÁV nem tud vagont biztosítani. A megyei szállítási bizott­ság nagyon fontosnak tartja a vasúti kocsifordulók meg­gyorsítását, amihez korábban is igyekezett minden segít­séget megadni. Az új GB- határozat nagyobb lehetősé­get ad erre a MÁV-nak, s a rövid időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy igen hasz­nosnak bizonyult. Lényegesen javult a kocsikirakodás, még olyan vállalatoknál is, ame­lyek eddig szombaton és va­sárnap-egyáltalán nem voltak erre hajlandók. Búza Endre: A GB határo­zatának tulajdonképpen nem célja a bírságok összegének növelése, annál inkább vi­szont a kocsifordulók gyorsí­tása és a vasút szállító kapa­citásának növelése. Vállalatunknak 15 telephe­lye van a megyében. Négy olyan, amelyhez iparvágány vezet, 11 pedig belterületi te­lephely. Nagyszámú vasúti kocsirakomány érkezése ter­mészetesen nálunk is nehéz­ségeket okoz. Ezért már a ko­rábban gépesítési program megvalósításához kezdtünk, s jelenleg öt rakodógéppel ren­delkezünk. Ezek tipizálásával és rendeltetésszerű átalakítá­sával mintegy 40 százalékkal tudtuk növelni a kirakási tel­jesítményünket. A jövőt illetően még inkább számolunk azzal, hogy — a közlekedési koncepciónak megfelelően a vasútról köz­magyarázható, hogy a nehéz igénybevételt jelentő rako­dásra korábban kevés ener­gia jutott. Hanyagság, nem­törődömség is jócskán tapasz­talható volt. Emlékeztetek például a tévé riportjára, amelyben egy nagyértékű gép kallódását mutatták be egy teherpályaudvaron, ahol ugyanakkor kirakatlan vasúti kocsik tömege volt. Az ilyen példák ismereté­ben mindenképpen azt kell mondanunk, hogy a Gazdasá­gi Bizottság határozata — be­leértve a retorziót is — hasz­nos. Erőteljesen ösztönzi a vállalatokat arra, hogy a szál­lításban, rakodásban előre lépjenek, fejlődjenek. Ez a határozat azonban időleges, február 28-ig van érvényben. Ha a végrehajtása közben el­ért szintet’ a vállalatok azt követően is megtartják, hasz­nossága méginkább vitatha­tatlan. Búza Endre: A kocsifor­duló meggyorsulása, a több üres kocsival kapcsolatos kedvező tapasztalat feltétle­nül emellett szól. Esetleg to­vábbi ösztönzőkkel — pél­dául fuvardíj-szabályozással — még gyarapíthatnánk a jó eredményeket. Bagdi Jenő: A tömegárut munkájára. A pártbizottság a GB-határozat megjelenése előtt egyik ülésén is foglal­kozott ezzel. Alapszerveze­tünk szintén sok segítséget ad a mindennapos problé­mák megoldásához. Bors István: A megyei szállítási bizottság munkájá­ban mi is szeretnénk részt- venni. Kérjük, hogy egy- tanácskozásra hívjanaK meg minket is a jövőben. Munkatársunk: A kerek - asztal-beszélgetés máris hasz­nosnak tűnik. — Nemcsak azért, mert megismertük a Gazdasági Bizottság határo­zatának érvénybe lépését kö­vető taptasztalatokat, hanem azért is, mert sok jó kezde­ményezésről hallottunk. Urbán István: Valóban igy van. Egy kicsit nehéz össze­gezni az elhangzottakat. Ta­lán elsőként egyértelműen azt állapíthatjuk meg, hogy a Gazdasági Bizottság hatá­rozata serkentőleg hatott a szállítási feladatok végrehaj­tására, a kocsifordulók és a vagonkirakás gyorsítására. A beszélgetés során megtudtuk, hogy az önök vállalatai mit tettek ennek érdekében. Három nagy csoportba so­rolnám a vitában elhangzot­Lauer István: A határozat érvénybelépése előtt megke­restük a nagyobb szállíttató- kat, hogy felhívjuk figyelmű­ket a szükséges intézkedések­re. Azt tapasztaltuk, hogy vállalataink nagy erőfeszíté­seket tettek annak érdekében, hogy a rakodási időt rövidít­sék, a munkát meggyorsítsák. Urbán elvtárs a vegyiművek­ről és a betonelemgyárról szólt. Ehhez azonban el kell mondanunk, hogy augusztus 18-án olyan felhőszakadás volt Szolnokon, amely meg­bénította náluk a rakodást. A vegyiműveknél ez a mérlege­lést akadályozta, a beton- elemgyárban pedig három ka­viccsal megrakott irányvonat vesztegelt miatta. Ez a 2—3 napos késedelem annyira visszavetette a munkát, mint­ha mit sem tettek volna a határozat végrehajtásáért. Annál többet mond a szeptemberi eredmény. Ebben a hónapban már bizonyít­ható, hogy a vállalatok min­den lehetőt megtettek és át­lagosan 2—3 órával csökken­tették a kirakási időt. Az ál­lomás részéről mi is igye­keztünk minél több üres ko­csit biztosítani vállalataink­nak. Török László: A határozat megjelenése előtt a vegyimű­vek igen nehezen tudta tel­jesíteni kiszállítási kötele­zettségeit, mert ehhez nem volt elegendő üres vasúti ko­csi. Augusztus 15 óta lénye­ges javulást tapasztalunk. Helyes tehát a Gazdasági Bi­zottság határozata a mi szem­pontunkból is. Munkatársunk: A több mint egymillió forint kocsiálláspénz ellenére is ez a véleménye? Török László: Kicsit ugyan váratlanul ért bennünket, hogy ilyen magas a bírság összege, mert ez anyagiakban a vállalatnál természetesen zsebbevágó dolog. Épen ezért megerősített műszaki ügyele­teti tartunk, s megszerveztük az éjjel-nappali rakodást. A műtrágyaszállítás egy részét közúton bonyolítjuk, amely­hez a vásárló partnereink szállítóeszközeit is igénybe vesszük. Importból származó nyers­anyagaink ütemesebb érkezé­se ügyében is intézkedéseket tettünk a Chemolimpex és más szervek közreműködésé­vel. Ennek kezdeti eredmé­nyeit már tapasztaljuk, Urbán István, Gábor György,Bagdi Jenő, Bors István, Búza Endre, Csikós Sándor, Diószegi Miklós, Lauer István, Török László, Sóskúti Júlia, Magyar István. gonürítő berendezésünk, 2 pneumatikus üzemelésű po- rosanyag-fogadó berendezé­sünk, négy híddarupályánk — hogy csak a legfontosabbakat említsem. Sajnálatos tény azonban, hogy ezeknek egy része a beruházás során nem kifogástalanul készült el, utó­lag kellett néhányat megjaví­tani. A már említett szolnoki felhőszakadás miatt valóban kedvezőtlen körülmények kö­zött voltunk már a határozat végrehajtásának első napjai­ban. A víz elöntötte a kavics­fogadó berendezést, villany- motorok, vibrátorok, szállító- szalagok álltak víz alatt. Emiatt nőtt augusztus 15—31. között 143 ezer forintra a bir­ságunk. Szeptemberben viszont már lényegesen javult a helyzet, mert 1550 kocsi fogadása mel­lett 11 forint volt a fajlagos kocsiálláspénzünk, ami a mi viszonyaink között igén jó­nak mondható. A MÁV-val jó a kapcsola­tunk. Mégis azt kérnénk, hogy az érkező anyagok esti előrejelzését pontosabban kö­zöljék, mert az anyag termé­szetétől függően kell gépi vagy kézi kirakásról gondos­kodnunk. Lauer István: Amennyire lehet, a kérést igyekszünk teljesíteni. Hadd kérjek vi­szont én is valamit, a beton- elemgyárban kihelyezett dol­gozóink irodahelyiségének mielőbbi elkészítését, lehető­leg még a hideg idő beállta előtt. Bors István: Mindent elkö­vetünk azért, hogy e hónap végéig a kérésnek eleget te­gyünk. Csikós Sándor: Kapcsola­tunk a MÁV-val közvetett, mert áruink zömét az AKÖV- vel fuvaroztatjuk be raktá­rainkba. Az áruellátással kap­csolatban a malmok részéről adódott probléma, hogy a liszt szállításához szükséges vas­gon fogadására kell készen állnunk. A hatvanas évek elején rendkívül nagy kocsiálláspén­zeket fizettünk. 1965—68 kö­zött teleprekonstrukciót haj­tottunk végre, amelynek so­rán gépesítettük a vagonkira­kást és a belső árumozgatást. Ennek kedvező hatására az 1964. évi 33 forintról — va­gononként — fillérekre csök­kent a kocsiálláspénz. A gépesítésen kívül olyan munkarendet vezettünk be, amely éjjel-nappali kocsiki­rakást tesz lehetővé. Mégis nehézségeink vannak, mert csaknem felerészben olyan szállítmányokat kapunk, ame­lyek darukirakásra nem al­kalmasak. Emellett az első félévben nagyon kevés üres kocsit kaptunk. Ez megnehe­zítette szállítási kötelezettsé­geink teljesítését és megren­delőink munkáját. A helyzet az utóbbi három hónapban javult, több üres kocsi állt rendelkezésünkre. Gábor György: Eddig az egyes vállalatok és a MÁV kapcsolatáról esett főként szó. Azt hiszem, hogy ennél egy kicsit tágabb horizontra kel­lene néznünk, mert az is fontos, hogy társadalmi szem­pontból milyen hatása van a Gazdasági Bizottság határoza­tának. Néhány példát említe­nék ezzel kapcsolatban. Kisújszállás térségében két­ezer tonna nemes zúzalék kellene a 4-es főút korszerű­sítéséhez, további 1500 tonna Szolnok és környéke útfenn­tartási munkáihoz. Az ÉVM Szolnok megyei Állami Építő­ipari Vállalatnak ennél sok­kal nagyobb anyagmennyisé­gekre lenne szüksége, akár egy-egy irányvonattal is na­ponta. Gyakran közúton kell szállítani olyan építőanyago­kat, amelyek vasúton olcsób­bak lennének. Tiszafüred tér­ségében az ár- és belvíz kö­vetkeztében károsult házak újjáépítése egyenként 5—10 ezer forinttal kerül többe útra terelődik a teherforga­lom is. Ezért a várható ko­csihiány ellensúlyozására két billenőplatós, 20 tonnás nagy Tátra kocsit rendeltünk. Jö­vőre további két ilyen szerel­vényt vásárolunk és önrako­dós Zil-kocsit is beszerzünk. Ily módon saját erőből is igyekszünk megoldani szállí­tási feladatainkat. Ezáltal egyszersmind a szállítás gaz­daságosságát is növeljük. Az emberek, a kollektívák szerepe nem kis jelentőségű vállalatunknál. Különösen jól szervezett a 902-es telephe­lyünk e tekintetben. Szeptem­berben a hozzájuk érkezett 131 vagonból mindössze 16 esett birság alá, de ezt is ob­jektív okok idézték elő, ame­lyekért az ott dolgozók vét­lenek. A telepen vannak fű­részgépen dolgozók és kocsi­rakodók. Korábban egymás­tól függetlenül végezték munkájukat. Később maguk kezdeményezték, hogy úgyne­vezett „egykarra” dolgozza­nak, ami azt jelenti, hogy ha vagon érkezik, a fűrészgépe­sek is rakodnak, amikor vi­szont ilyen munka nincs, a rakodók is velük együtt a fűrészgépeken dolgoznak. Így az élőmunka hatékonysága megduplázódik. « Munkatársunk: A határo­zatban foglaltak további tár­sadalmi vonatkozásairól is kérjük véleményüket. Gábor György: Bármely vállalatot is tekintjük, min­denütt munkaerőhiány van, különösen a nehéz fizikai dolgozók esetében. Ezzel is fogadó és szállító vállalato­kat ez a határozat a műsza­ki fejlesztésre ösztönzi. Ko­rábban a vagonrakodás gépe­sítése nem volt ennyire érde­kük, mint most. Olyannyira, hogy inkább fizették a ko­csiálláspénzt, mintsem gépe­sítettek volna. Török László: Valóban, a kis vállalatokra különösen jellemző volt ez. Olyan nagy- vállalatok viszont, mint a vegyiművek is, arra kény­szerültek, hogy gépesítsenek. Nálunk van egy öt vágányos rendező pályaudvar, 29 vá­gányos kiszolgáló hálózat, 3 Diesel-elektromos mozdony­nyal. Szállító üzemünk ter­melő egységnek minősül, e tekintetben is rangos helyet foglal el — több mint két­száz dolgozójával. Rakodó­gépeink az anyagfajtáknak megfelelőek, a műtrágya vagonba raKása olyan kor­szerűen megoldott, — hogy emberi kézre egyáltalán nincs szükség. Ezekkel a megoldásokal a nehéz fizi­kai munka csökkentésére, illetve megszüntetésére tö­rekszünk. Vállalatunk már ez év ele­jén egymilliós beruházásba kezdett, hogy a műtrágya­szállítás további gépesítését biztosítsa, fokozza. A beér­kező nyersanyag kirakásának gyorsítására a jövő év elejé­től újabb nagy beruházást valósítunk meg. Diószegi Miklós: A vegyi­művek párt- és társadalmi szervei is nagy figyelmet fordítanak a szállítási üzem takat. Áz első a műszaki fej­lesztés, a gépesítés fokozása. Ez távlatokban is tartósan javíthatja a vállalatok, a MÁV, sőt az egész népgaz­daság helyzetét. Annál is in­kább fontos ez, mert hazánk­ban egymillió ember foglal­kozik anyagmozgatással; Másodjára említeném az élőmunkával kapcsolatos vé­leményeket. Stabil és hozzá­értő gárdát kell szervezni a rakodás, az anyagmozgatás feladatainak ellátására. Végül a munkaszervezés­sel összefüggő gondolatokat tartom fontosnak, ideértve a külkereskedelemnek az im­portszállításokkal kapcsolat­ban említett tennivalóit. — Mindehhez hozzátenném, hogy a feladatokat nemcsak meg kell érteni, hanem úgy meg is oldani, hogy azt a munka irányítói jól szervez­zék, alapos figyelemmel ki­sérjék. Sok múlik a szállító szer­vek együttműködésén, a vál­lalatok egymás közötti kap­csolatain. Társadalmi vonatkozások­ról is szó esett a beszélge­tésben. Jó az, ha a vállalati pártszervezetek segítik e fel­adatok végrehajtását. Hang­súlyozni kell, hogy ez ér­dekvédelem is egyben. A bírság ugyanis a részesedési alapot terheli, s az nem le­het közömbös a szakszerve­zetnek sem, hogy ezen a cí­men mennyivel rövidül meg a dolgozók jövedelme. Munkatársunk: A szer­kesztőség nevében köszön­jük a beszélgetést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents