Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-08 / 236. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970; október 8. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Nixon elnök személyesen jelentette be, hogy — magyar idő szerint — csütörtökön hajnalban tv- és rádióbeszédet mond, amely minden eddiginél átfogóbb lesz, amely valaha is elhangzott a vietnami háborúról. S nemcsak Vietnam, de az egész délkelet-ázsiai térség fontos témaköreit felöleli. Lapunk zártakor még nem ismerjük Nixon beszédét, azokat a „fontos javaslatait” sem, amelyeket David Bruce- nak adott át, aki a párizsi négyes Vietnam-konferencia csütörtök délelőtti ülésén fogja majd ezeket előterjeszteni. Néhány érdekes előjele azonban máris van a Nixon-beszédnek. X. Ky alelnök, a saigoni rezsim legszélsőségesebb alakja, Párizsból Londonba utazott, s onnan, bejelentés szerint, Washingtonba kívánt továbbmenni. A Newsweek című befolyásos amerikai hetilap a kulisszák mögé nézve kifecsegte: Nixon személyesen „tanácsolta el” — finom kifejezéssel — Ky-t ettől az úttól. Ky ugyanis Amerikában is szélsőségesen háborús beszédeket, gyűléseket akart tartani és most, a november 3-i amerikai kongresszusi választások előtt, Nixon nem tartotta volna szerencsésnek a maga számára ezt a hangnemet. Ebből viszont azt is kikövetkeztethetjük, hogy a csütörtök hajnali Nixon-beszéd béke javaslatokat fog tartalmazni, még ha megmarad is a szólamok szintjén. 2. Saigoni jelentés szerint Thieu elnök egy legutóbbi fogadáson egyetlen szót sem váltott az USA saigoni nagykövetével, Bunkerrel, sőt, még kezet sem fogott vele. Ebből sokan arra következtetnek, hogy Washington és Saigon közt romlott a viszony, bár az érintettek ezt siettek megcáfolni. 3. A cáfolat gyenge lábon áll: alighanem jó helyen tapogat az AFP nevű francia hírügynökség, amikor a viszony megromlásának, Saigon duzzogásának okát meg is jelöli: abban tudniillik, hogy Thieu elnököt nem tájékoztatták előre arról, hogy a nagy propagandával beharangozott Nixon-beszéd nemcsak Dél-Vietnamról, hanem Laoszról és Kambodzsáról is nyilatkozni fog. Estére kiderül: csakugyan olyan dolgokat mond-e Nixon, amelyek nincsenek egészen Saigon ínyére, mindenesetre osztani lehet a New York Times véleményét. A tekintélyes napilap azt írja: „az igazi kérdés, vajon Nixon tárgyalások útján elérendő kompromisszumos megoldásra törekszik-e, vagy tárgyalások útján elérendő győzelemre?” S egyetérthetünk a lap következtetésével is: „Saigon és Washington nem számíthat arra, hogy a tárgyalóasztalnál fogja elnyerni azt, amit a csatatereken nem tudott kivívni”. (KS) M INDENFELO 1 BECS Az osztrák fővárosban megkezdték Josef Wendl náci tömeggyilkos ügyének tárgyalását. A volt SS tiszthelyettes 1942—43-ban 300 szovjet állampolgár meggyilkolásában vett részt a belörüssziai Mogiljovban. DJAKARTA Tízezer diák tüntetett szerdán az indonéziai Bandung- ban, tiltakozva egyik társuk halála miatt, akit a rendőrök öltek meg, egy tömeg- verekedés során. A verekedés egy keddi labdarúgó mérkőzés alatt tört ki, amelyet a műszaki főiskola és a helyi rendőrakadémia csapata vívott egymással. WASHINGTON Mondale, Proxmire és Case szenátorok, valamint J. Allan és T. Gold, két kiváló űrkutatási tudós sajtóértekezleten kö vetelte az ember irányította űrrepülési program megszüntetését az Egyesültt Államokban. A Luna—16 szovjet automatikus űrállomás nemrégiben végrehajtott sikeres útja azt mutatja, hogy a jelenlegi kozmikus programot felül kell vizsgálni — mondották a szenátorok. BONN A nyugatnémet revansista körök elkeseredett kampányt indítottak a szovjet—nyugatnémet szerződés ellen. A Neue Kommentare című nyugatnémet sajtókiadvány azt írja, hogy az olyan szervezetek, mint az áttelepültek szövetsége, és a különböző „honfitársi szövetségek” — „mindenáron meg akarják akadályozni a moszkvai szerződés életbelépését.” Egyidejűleg kampányt folytatnak a háború után kialakult európai határok elismerése ellen. WASHINGTON Nixon elnök beszédet mond október 23-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése előtt — jelentették be kedden este a Fehér Házban. Másnap az elnök nagy díszebédet ad a világszervezet 25. évfordulójának ünnepségeire New Yorkba érkező állam- és kormányfőknek. A washingtoni Fehér Házban rendezendő ebéden kivül Nixon valószínűleg több kétoldalú eszmecserét is tart a vezető külföldi politikusokkal. NICOSIA Papajoannu, a ciprusi dolgozó nép haladó pártjának főtitkára, egy limaszoli pártértekezleten kijelentette: — „Az amerikaiak második Jordániává próbálják változtatni Ciprust, hogy igazolják a szigetünkre való behatolást és az év végéig kényszerítsék a ciprusi kérdés nekik megfelelő megoldását”. Papajoannu utalt arra, hogy az Egyesült Államok növeli katonai erejét a Földközi-tenger keleti térségében. Egyéb jelek — például Nixon európai látogatása — ugyancsak azt bizonyítják, hogy az elkövetkező hetek vagy hónapok folyamán az imperializmus új kalandokat készít elő Ciprus ellen. Meghiúsult a jobboldali puccs Bolíviában Kedden 15 perces időközökben második világháborús P —51-es „mustang” gépek húztak el a bolíviai elnöki palota fölött, ahol a junta és Miranda sáncolta el magát. A gépek nem lőtték a palotát, a palotából viszont megszólaltak a légvédelmi ütegek. Óvandó az argentin nagy- követségre menekült. Néhány óra sem telt el, s egy másik, haladó programot hirdető, a szakszervezetek és a diákság támogatását magáénak valló katonai frakció lépett a politikai színpadra és kihívást intézett a junta ellen. A hármas vezetőség a hadseregnemek vezetőiből állt, s egyikük, Sattori, aki a légierő fő- parancsnoka volt, magyar idő szerint szerdára virradóra bejelentette, hogy a junta ellen küzdő irányzathoz pártol. Ezt az irányzatot Juan Jose Torres tábornok, volt hadsereg-főparancsnok vezeti. A Reuter tudósítója azt állítja, hogy Torres tábornok — akit az év elején maga Óvandó állított félre állítólagos baloldali politikai tevékenység vádjával — minimálisan az elnöki palotaőrséget, a légierőt és az egyik páncélos alakulatot tudja támogatójának. Egybehangzóan jelentik viszont a nyugati hír- ügynökségek, hogy Bolívia legnagyobb munkásszervezete, a központi munkásszövetség, s emellett a legkülönbözőbb szakszervezetek és diákszervezetek támogatják Torresé- kat. A központi munkásszövetség szerdán nulla órára, magyar idő szerint reggeli öt órára általános sztrájkot hirdetett meg és Torres egy rádióadó közvetítésével, amely diákok kezében van, felhívta Bolívia polgárait, hogy szánjanak síkra a triumvirátus ellen. Torres „kolonialistának, fasisztának” nevezte a juntát és Bolívia forradalmi államelnökének nyilvánította magát. A kormány, amelynek megalakítását kilátásba helyezte, Torres közleménye szerint „katonai-polgári lesz”. La Paz a bolíviai főváros szerda délelőtt már teljes egészében a Torres tábornokhoz hű fegyveres erők ellenőrzése alatt állt — jelenti az AFP hírügynökség. Lövöldözésre került sor a fővárosban a Torrest támogató felfegyverzett munkások és a rendőrök között akkor, amikor a munkások megpróbálták kiszabadítani a La Paz-i központi börtönben őrzött politikai foglyokat. Mindkét részről a levegőbe lőttek. A börtönök kapui egyelőre nem nyíltak meg. Juan Jósé Torres tábornok, a katonai juntával szemben álló csoport vezetője szerdán megragadta Bolíviában a hatalmat — jelenti gyorshírben, az értesülés forrásának mellőzésével az AFP. A háromtagú katonai junta a hír szerint lemondott. Ezzel — legalább is pillanatnyilag — kudarcba fulladt Miranda tábornok jobboldali hatalomátvételi kísérlete. Szovjet-francia tárgyalások Moszkvában A Kremlben szerdán folytatódtak a szovjet vezetőkés a francia elnök tárgyalásai. Az őszinteség, a kölcsönös megértés és az együttműködés légkörében folytatott megbeszéléseken megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány különösen fontos problémáját, mindenekelőtt az Európát érintő kérdéseket. Szovjet részről Leonyid Brezsnyev, Nyi- kolaj Podgornij, Alek- szej Koszigin, továbbá Vlagyimir Kirillin, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Tudományos és Műszaki Állami Bizottság elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter vett részt a tárgyalásokon. Francia részről Georges Pompidou elnök és Maurice Schumann külügyminiszter tárgyalt. Mint az előző napon, a szerdai tárgyalásokra is a Kreml Katalin-termében került sor a szovjet vezetők, Brezsnyev, Koszigin és Podgornij, valamint Pompidou elnök között. A francia küldöttség szóvivőjének tájékoztatása szerint ..kizárólag az európai kérdések kerültek szóba”. A szovjet—francia tárgyalások első szakasza a szerda délelőtti megbeszélésekkel lezárult. A hivatalos program szerint hétfőn folytatódnak Pompidou vidéki körutazása után. a köztársasági elnök szerdán a déli órákban a francia nagykövetség épületében — ahol ebédet adott a szovjet vezetők tiszteletére — kijelentette: további megbeszélések is lesznek. Fegyverbarátság A Krasznaja Zvezda szerdai számának vezércikke megállapítja, hogy a varsói szerződés tagországai hadseregeinek Fegyverbarátság elnevezésű, a közeljövőben sorrakerülő közös hadgyakorlata még jobban megerősíti a szocialista országok védelmi pajzsának szilárdságát. A testvéri hadseregek közös hadgyakorlatai a személyi állomány harci kiképzésének iskoláját jelentik. Egyúttal az ilyen hadgyakorlatok segítik elő a lehető legjobban a harcosok nevelését az internacionalizmus szellemében, valamint a testvéri hadseregek katonái és a varsói szerződés országainak népei közötti kapcsolatok erősödését — hangsúlyozza a lap. A testvéri szocialista országok katonáinak van mit megvédeni és van mivel védekezni. Az egyesített fegyveres erők jelenleg rendelkeznek minden modem harci eszközzel. A szocialista közösség népeinek biztonságát védelmezi a Szovjetunió nukleáris és rakéta ereje — fejeződik be a vezércikk. Dél-Vietnam Nguyen Cao Ky dél-vietnami alelnök — akit Thieu saigoni elnök kedden váratlanul visszarendelt Dél-Viet- namba — szerdán reggel elhagyta Londont, ahová hétfőn érkezett egy hetes időtartamra tervezett látogatásra. Ky egyelőre Párizsba utazott. Saigoni értesülések szerint — írja az AP — az alelnököt azért rendelték haza, hogy megvitassák vele a csütörtökre beharangozott Nixon-beszédre adandó esetleges saigoni választ. Az AFP megjegyzi, hogy ha Ky saigoni jelenlétére elkerülhetetlenül szükség van, ez azt jelenti, hogy a fővárosban új helyzet alakult ki. Nyugati hírügynökségek találgatásokban bocsátkoznak arról, hogy Washington és Saigon között megromlott a viszony. Ennek egyik jeleként értékelik Ky váratlan hazarendplését. Tito ENSZ Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában kedden folytatták a nemzetközi biztonság erősítését célzó intézkedésekről szóló vitát. A bizottság előtt két határozati javaslat fekszik: az egyiket a szocialista országok csoportja, a másikat öt nyugati ország terjesztette elő. Szadat jelölésével a nasszeri politika folytatódik Az egyiptomi közvélemény és a kairói megfigyelők egyaránt úgy értékelik Anvar Szadat jelölését a köztársasági elnök tisztére, hogy ezzel maradéktalanul érvényesül a nasszeri politika folytonossága. Az elnökjelölés gyorsasága és a népszavazás október 15-re történő kitűzése arról tanúskodik, hogy az Arab Szocialista UNIÖ vezető szervei a kormány és a parlament nemcsak a személyi, hanem az időbeni folyamatosságnak is nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az EAK közvéleménye a küszöbönálló választás mellett természetesen a közel- keleti fejleményekkel is foglalkozik. Ezzel kapcsolatban az A1 Ahram úgy értesült, hogy Pompidou francia államfő moszkvai tárgyalásain nagy figyelmet szentelnek a kérdésnek. Mindenekelőtt azzal a gondolattal foglalkoznak, hogyan teremthetnének kedvező légkört a Jarring-misszió folytatásához. Szóba került, hogy a négyhatalmi konzultációk folytatása megkönnyíthetné az ENSZ megbízott dolgát. Szorgalmazzák a tűzszünet meghosszabbítását is, világossá téve, hogy azt csupán a Jarring közvetítésével folytatandó, tárgyalások előjátékának lehet tekinteni. Az Egyesült Arab Köztársaság nemzetgyűlése szerdán rendkívüli ülésszakra gyűlt össze, hogy megemlékezzék az elhunyt Nasszer elnökről és jóváhagyta Anvar Szadat jelölését az elnöki tisztségbe. Labin Sukeir, a nemzetgyűlés elnöke mondott emlékbeszédet Nasszer elnökről. A megemlékezések egyöntetűen kiemelték, hogy a Nasszer iránti megbecsülés kifejezésének legjobb módja — az elhunyt elnök útmutatásainak követése. Kedden este az Arab Szocialista UNIÖ Központi Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelynek főbb pontjai a következők: — az EAK folytatni fogja a Nasszer vezette 1952-es forradalmat és ébren őrködik vívmányai felett; — a szocializmus az ország jobb jövőjéhez vezető út; — az alkotmányos intézmények, az ASZÚ és a nemzetgyűlés testesíti meg a nép akaratát, ezen intézményeken keresztül gyakorolja hatalmát az ország népe. Az alkotmányos intézmények szilárdan együtt fognak működni az EAK új elnökével; — az ország népének és hadseregének szilárd elhatározása, hogy felszabadítja a 1 izraeli megszállás alatt lévő területeket; — az ASZÚ elismerését fejezi ki a szocialista országoknak, elsősorban a Szovjetuniónak az arab nemzetnek nvúitott támogatásért; — az EAK folytatja harcát az arab egység megteremtéséért, s a lövőben is támogatja a palesztínai felszabadító mozgalmakat. Megalakult az új libanoni kormány Tito jugoszláv elnök, aki jelenleg a belga fővárosban tartózkodik, kedden este nyilatkozott a brüsszeli rádióban. A jugoszláv államfő a közel-keleti helyzettel kapcsolatban állást foglalt a 90 napos tűzszünet meghosszabbítása mellett, s rámutatott, hogy a legnagyobb veszély Izrael magatartásában rejlik, amely „szabotálni igyekszik a Rogers terv értelmében megkezdett béketárgyalásokat”. Az európai biztonsági értekezlet gondolatával foglalkozva Tito hangoztatta, hogy egy ilyen tanácskozás gondos és alapos előkészítést igényelne. Szaeb Szalam kijelölt miniszterelnök vezetésével megalakult az új, tizenkét tagú libanoni kormány. Az erről szóló elnöki dekrétumot szerdán hajnalban hozták nyilvánosságra, de a kabinet névsorát csak később ismertetik, mivel még nem tájékoztattak valameny- nyi minisztert kinevezéséről. A libanoni lapok szerint Szaeb Szalam miniszterelnök kormányában ellátja az igazságügyi és tájékoztatásügyi miniszter tisztét is. Az új kabinet külügyminisztere — a Karami-kormányhoz hasonlóan — Nasszim Madzsdala- ni, a belügyminiszter változatlanul Kamal Dzsumblatt. Nem cserélt gazdát a közmunkaügyi tárca sem: Birtokosa továbbra is Pierre Gemajel; változások csak a kevésbé jelentős posztokon történtek. Kekkonen—Svoboda találkozó Ludvik Svoboda csehszlovák elnök, aki hivatalos látogatáson van Finnországban, kedden találkozott Kekkonen finn elnökkel. A tárgyalások során — mint a finn távirati iroda jelenti — megvitatták az európai biztonsági értekezlet összehívásával kapcsolatos kérdéseket, a közel-keleti helyzetet és az indokínai eseményeket. Véleménycserét folytattak továbbá a finn—csehszlovák kapcsolatok kérdéseiről. Vita a Bundestagban A bonni Bundestag szerdán a CDU-CSU kívánságára a konjunkturális helyzetet vitatta meg. Schiller gazdaságügyi miniszter kifejtette, hogy a konjunkturális „túl- hevülés” végétért. Közölte, hogy létfenntartási költségek emelkedése szeptemberben már csupán 3,8 százalékos volt, szemben az előző hónap 4,1 százalékos drágulásával. Megkezdődött a tory kongresszus Blackpoalban szerdán megkezdte munkáját a kormányra jutott brit konzervatív párt évi kongresszusa. Az idei kongresszust általában amolyan győzelmi ünnepnek tartják, a tavaly még eseménytelennek és népszerűtlennek ítélt Edward Heath aputeózisát látják benne, s ebben kétségkívül van bizonyos igazság. Ám a háromhónapos konzervatív kormány „mézeshetei” máris véget értek. Országszerte folyik a helyi közigazgatási dolgozók sztrájkja, aminek következtében a szó szoros értelmében szennyvíz kezdi elönteni a városokat. Robert Carr munkaügyi miniszter nyilvánosságra hozta szakszervezet-ellenes törvényjavaslatát, amely a TUC viharos ellenakcióját idézi elő. Magán a kongresszuson is megnyilvánul a párt jobb- és balszámyának ellentéte: az úgynevezett Monday Club (hétfői klub), a szélső- jobboldali toryk befolyásos gyülekezete a rhodésiai Shmith-rezsim elleni szankciók azonnali megszüntetésének követelésével hozza zavarba Heath kormányát, a baloldali Bow Group pedig a dél-afrikai fegyeverszállí- tások felújjítása ellen emel szót és az angliai szociális kérdések elhanyagolásával is vádolja a kormányt. A kongresszus szerdán nagy többséggel elfogadott határozati javaslatban hívta fel a kormányt, semmisítse meg a Wilson-kormánynak az általános iskolai oktatás kötelező bevezetésére vonatkozó döntéseit. Ezzel a toryk állást foglaltak a kiváltságos osztályok érdekeit szolgáló oktatási politika mellett. Elfogadták azt a választójogi reformjavaslatot. — amely szerint helyes lenne, ha a szabadságon, vagy külföldön tartózkodó választó- polgárok levél, vagy meghatalmazás útján szavazhatnának. A szerda délutáni ülésen a küldöttek egymással versengve ócsárolták a szak- szervezeteket, a sztrájkoló dolgozókat és támogatták a- kormány új szakszervezetellenes törvényjavaslatát. — Azt állították, hogy az angol külkereskedelmi mérleget a „túlságosan hatalmassá vált” szakszervezetek teszik tönkre. Robert Carr, foglalkoztatottsági- és termelékenységügyi miniszter történelminek nevezte saját munkásellenes törvényjavaslatát. Bár azt állította, hogy nem kívánja eltörölni a sztrájkjogot megígérte, hogy javaslatát még a parlament jelenlegi ülésszakának vége (1971 júliusa) előtt törvénybe fogják iktatni.
