Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-06 / 234. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. október 6. Az Indiai Köztársaság és hazánk INDIA. területe i »138 944 km* lakossága'536 983 000 f 8 Október 4-én hazánkba ér­kezett Varanghiri Venkata Giri az Indiai Köztársaság elnöke. A hazánknál majd­nem 34-szer nagyobb dél- ázsiai ország államfőjének baráti látogatása újabb lé­pést jelent az országaink közti kapcsolatok fejleszté­sében. (A fejlődő országok csoportjába tartozó India te­rülete alapján Földünk hete­dik, lakossága számát tekint­ve pedig a második állama). A pozitív semlegességi po­litikája következtében nagy nemzetközi tekintélynek ör­vendő ország 1947-ben nyerte el állami függetlenségét. A 200 éves brit gyarmati ura­lom következtében fejletlen gazdaságot és feudális jellegű társadalmi rendet átszövő vallási, nyelvi (hivatalosan 16 főnyelvet és 1173 egyéb nyelvet, nyelvjárást tartanak nyilván) nemzetiségi és kaszt ellentéteket örökölt — ezek többször a fiatal állam létét is fenyegették — s független­né válása óta ezek kiegészül­tek osztályellentétekkel is. Az elmúlt két évtized során kibontakozott demográfiai robbanás újabb feszültsége­ket eredményezett; a lakos­ság széles rétegei éheznek, vagy rosszul tápláltak. Mi­vel az évenkénti természetes szaporulat nagyon magas — meghaladja hazánk lakosság­számát — az élelmiszerter­melés színvonalának fejlesz­tése mellett szükségessé vált a születésszabályozás beve­zetése is. A tervek szerint a jelenlegi 39 ezrelékről 1980- ig 26 ezrelékre szorítják vissza a születések számát (Magyarországon jelenleg a születések aránya 15 ezrelék). A „Zöld forradalom” ered­ményei, a mezőgazdaság tech­nikai fejlesztése, az öntözés, gépesítés, kemizálás elter­jesztése most kezdenek meg­érni. India földje már az ókor­ban és középkorban is közis­mert volt kincsekben való gazdagságáról (arany, gyé­mánt, drágakövek). Bánya­kincsei közül kiemelkedik az iparfejlesztés szempontjából fontos kőszén (évi termelés 74,2 millió tonna, a világter­melésben az ötödik helyen) vas (24,8 millió tonna fém­tartalom, a világtermelésben a hetedik helyen) mangán (világtermelés 10—12 száza­lékával a második helyen) nehéziparának megalapozá­sát tették lehetővé. Szovjet segítséggel létesült többek között a hatalmas bhilai és bokarói vaskohászati kombi­nát, hazánk pedig vasércdú­sító építését végzi, a hatal­mas csillám és hasadóanyag készletek mellett a szocialista országok segítségével más ásványkincsek feltárása is folyik; a bauxitkincs fel- használására Magyarország évi 200 ezer tonna kapacitá­sú timföldgyárat, a Szovjet-' unió pedig alumíniumkohót épít Korbábah. Magyar se­gítséggel vegyipari gépgyár, kisebb erőművek, élelmi- szeripari üzemek létesültek Indiában. A függetlenség el­nyerése óta eltelt két évtized alatt a hatalmas ország — a korábban szinte egyedüli textilipar mellé — sokoldalú ipart fejlesztett ki. Ennek eredményeként megváltozott az országaink közti külkeres­kedelmi forgalom áruszerke­zete is; az ásványi és mező- gazdasági nyersanyagok mel­lett megjelent a vasúti- te­herkocsi (1968-ban behozata­lunk értékének 11,2 százalé­kát adta) és más ipari ter­mék is. Hazánk főleg beren­dezéseket és iparcikkeket szállít Indiába. TERRA — Háromezer újdonság A gépgyártás ma Romá­nia vezető iparága. Évről - évre bővül a gyárak termé­keinek jegyzéke, javul mi­nőségük. Csupán a jelenlegi ötéves tervben (1965—1970) 3000 gép és egyéb új termék gyártását vezették be. A román gépipari termékek negyedrészét exportálják. Különösen nagy keresletnek örvendenek a külföldi vá­sárlók körében a fúróberen­dezések (ezek már 25 ország szakértőit hódították meg), továbbá a 40 és 50 lóerős traktorok a „Stiagul Rosu” gyár héttonnás teherautói, az elektromotorok, és egyéb gyártmányok. Atomerőmű — nemzeti terv A bolgár minisztertanács mellett működő gazdasági koordinációs bizottság utasí­tást adott a „Kozloduj” atomerőmű gyorsított épí­tésére. Bulgáriában az első atom­erőművet nemzeti jelentősé­gű objektumnak nyilvání­tották. Valamennyi vállala­tot, szervezetet és hivatalt arra kötelezték, hogy első­sorban az erőmű építésével kapcsolatos feladatokat tel­jesítsék. Újfajta dohány Egy nyugatnémet kutató­nak sikerült öt éven át vég­zett kísérlettel olyan do­hányfajtát kikísérletezni, amely egyáltalán nem tartal­maz nikotint. Kérdés viszont, tetszeni fog-e ez a dohányo­soknak. Az újfajta dohány íze és zamata ugyanis eltér az eddigitől. Éhező milliók Szeptember végén az ENSZ Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezete (FAO) hazánkban tartotta konfe­renciáját. A FAO sok egyéb célkitűzése mellett nagy súlyt helyez arra, hogy a világon minde­nütt megszűnjön az éh­ség, az egyoldalú és hiá­nyos táplálkozás. Vajon mennyire aktuális még ma is ez a célkitűzés, le­hetséges, hogy a tudomá­nyos-technikai forrada­lom korszakában is éhez­nek a világon? Európában — és így ha­zánkban is — szinte nehéz el­képzelni, hogy az elmúlt év­századok nagy gazdasági fej­lődése ellenére az éhség ma is súlyos probléma a világon. Az éhség az emberiség törté­netének kezdete óta a legret­tegettebb csapások közé tar­tozik. Az emberiség kéthar­mada még ma is éhezik. Egyes országokban ma is gya­kori az éhhalál, sok terüle­ten az éhezés az oka a be­tegségek nagy halálozási ará­nyának és a rosszul táplált­ság akadályozza meg az em­beriség nagy részének nem­csak az emberi életét, hanem a hatékony munkáját is. Demográfiai robbanás — „élelmiszer robbanás" nélkül Mi az oka, hogy az éhség korunkban is ilyen súlyosan jelentkezik? Az egyik ok az, hogy a népesség növekedése üteme meggyorsult, a másik, hogy a gazdaságilag gyengén fejlett országokban az élelmi­szertermelés útjában nehezen leküzdhető akadályok tornyo­sulnak. A népesség szaporo­dási ütemére jellemző, hogy míg az időszámításunk kezde­tén az emberiség létszáma kb 200—300 millió lehetett, addig a 17. század közepére meg­kétszereződött. A 19. század­ban érte el az emberiség szá; ma az egymilliárdot és száza­dunk 60-as éveiben már a 3 milliárdot is meghaladta. A megkétszereződéshez tehát kezdetben 1600 év, azután már csak 200 év, majd 100 év volt szükség. A jelenlegi sza­porodási ütem mellett az em­beriség 40 év alatt kétszere­ződik meg. Ezt nevezik „de­mográfiai robbanás”-nak. Az élelmiszertermelés vi­szont alig képes lépést tarta­ni a népesség ilyen növeke­désével. A problémát nehezí­ti, hogy a mezőgazdaság ép­pen nem a leggyorsabban nö­vekvő népességű területeken fejlődött, hanem a fejlett or­szágokban. ahol a mérsékel­ten növekvő népesség élelmi­szerellátása nem okoz gondot. A fejletlen területek országai­nak többsége tehát a mező- gazdasági „nagyhatalmak” jóindulatára van utalva. Ezt a helyzetet szeretné megszün­tetni a FAO, amikor megol­dást keres az éhség-probléma megszüntetésére. Kalóriahelyzet Az egyes világrészek kaló­riafogyasztását összehasonlítva kitűnik, hogy Óceánia, Észak- Amerika és Európa népessé­gének élelmiszerellátása lé­nyegesen jobb, mint a szük­séges minimum. A Közel-Ke­leten és Latin-Amerikában az átlag minimum körül van, Afrikában és méginkább a Távol-Keleten pedig lényege­sen kisebb a minimális szük­ségesnél. Sokkal nagyobbak a különbségek a földrészek között a fehérje — különösen a szervezet számára oly fon­tos állati fehérje — fogyasz­tás tekintetében. A Föld egyébként képes lenne eltartani a mai népes­séget, sőt annak többszörö­sét is. A baj az, hogy a gaz­daságilag gyengén fejlett te­rületeken a mezőgazdaság je­lenleg olyan fejletlen állapot­ban van és annyira lassan fejlődik, hogy nem képes a Egy kalkuttai menedékház terme, amelyben az utcán az éhségtől összeesett embereket gyűjtik össze, hogy meg­mentsék az életüket. lakosság megfelelő színvona­lú élelmiszer-ellátását bizto­sítani. A b «■ n r m ■ jovo útja A FAO az élelmiszerterme­lés fokozására több lehetősé­get is figyelembe vesz. Az egyik lehetőség az újabb földterületek művelés alá vonása. Jelenleg a művelhe­tő földterületnek csak 30 szá­zaléka van mezőgazdaságilag hasznosítva. A jövőben még művelés alá vehető terület főként Afrikában és Dél- Amerikában található, kisebb mértékben Délkelet-Ázsiában. E területek bevonása a ter­melésbe azonban igen nagy beruházásokat igényel. A másik módszer — és ta­lán a legcélravezetőbb — a terméshozamok emelése. E té­ren a modern agrártudomány és a genetika kutatásai bizta­tóak. Fontos a talaj termőké­pességének a fokozása, rend­szeres és hatékony műtrágyá­zással. A talaj termőképessé­gének a fokozása a jelenlegi lehetőségeket figyelembe vé­ve — 50 százalékkal növelné a világ élelmiszertermelését. Ugyancsak nagy eredménye­ket hozhat a növénybetegsé­gek leküzdése és az állati kártevők visszaszorítása. Nagy szerepet játszhat a termés­hozamok fokozásában a gépe­sítés is, de a fejlődő országok­ban a munkaerő-felesleg és az üzemanyag- és alkatrész­ellátási nehézségek miatt je­lenleg még ez nem aktuális. Sokat jelenthet azonban itt az egyszerű szerszámok fej­lesztése, pl. vaseke használa­ta a faeke helyett. Az állat- tenyésztés eredményeinek a fokozása sok országban val­lási okok miatt egyelőre nem lehetséges. A fehérje-ellátás javításában a FAO szakem­berei nagy jelentőséget lát­nak a halászat kiterjesztésé­ben, mert a hal igen olcsó, és rendkívül fehérjedús táplálék. Az éhező emberiség prob­lémáinak megoldása tehát két tényezőtől függ: a fejlődő or­szágok népességnövekedési ütemének lassulásától és az élelmiszertermelés világmére­tű növelésétől. Az egész em­beriség összefogására van szükség a katasztrófa elhárí­tásához és az emberhez mél­tatlan szenvedés megszünte­téséhez. És ezt az össze­fogást igyekszik megszervez­ni a FAO. Új technika a kórházakban A Német Szövetségi Köz­társaságban a közei 700 ezer helyet biztosító 3600 kórház körülbelül félmillió embert foglalkoztat. Az ő munkájuk eredményeiből rendeztek nemrégiben Hamburgban szakmai kiállítást. A kórházak működésének sok technikai újdonságát mutatták be: az automatikus ajtónyitó berendezéstől az elektronikus hőmérőig és a számítógép vezérlésű diag­nosztizáló készülékig. Főzés mikrohullámmal A mikrohullámmal történő főzést az első teljesen új főzési módszernek nevezhet­jük azóta, amióta a történe­lem előtti ember felfedezte a tűzgyújtást. Ezt az állítást az a tény teszi indokolttá, hogy sem közvetve, sem köz­vetlenül semmiféle tüzet nem alkalmaznak az étel fő­zéséhez. A mikrohullámmal mű­ködő főzőkészüléket 12 cen­timéter hosszú és másod­percenként 2450 megaherz rezégésszámú elektromágne­ses hullámokkal bombázzák. Ez molekuláris tevékeny­séget és ezáltal hőt idéz elő az élelmiszerben, amely így megfő. Mikrohullám nylon-tasak helyett A kenyér tartósításának egyik elterjedt módja a nylon-zacskó alkalmazása. Ennek ellenére azonban a kenyér néhány nap múlva mégis megszárad, sőt meg is penészedik. Egy kaliforniai kutatóinté­zet laboratóriumában kísér­letként két percen át rövid- hullámú sugárzásnak tették ki a kenyeret és ennek ha­tására a kenyár három hé­tig friss maradt. Az atomrobbantási kísérletek következménye Pisarro chilei lakos fele­sége halételt akart készíteni vacsorára és ezért a piacon megvásárolt halat eltette hű­tőszekrényébe. Amikor mun­kához akart látni, kinyitotta a jégszekrényt és a legna­gyobb meglepetésére kékes­zöld fény sugárzott a halból. A megdöbbent asszony kiál­tására odafutott férje és vil­lával ki akarta venni a ha­lat a jékszekrényből. Alig­hogy beleszúrta a villát a halba, a fénysugárzás még jobban fokozódott. Az esetről tudomást sze­reztek a helyi lapok riporte­rei, sőt az egyik felvételt is akart készíteni a halról. Ki­derült, hogy a halból su­gárzó fény elegendő volt az egyébként homályos konyhá­ban a felvétel elkészítésé­hez villanófény nélkül is. A kép kitűnően sikerült és megjelent a riporter lapjá­ban is. Vegyész tudósok megállapították, hogy a kü­lönös jelenség minden való­színűség szerint összefüggés­ben van a Csendes óceán térségében végrehajtott fran­cia atomfegyver kísérletek­kel. Minden jel arra vall, hogy a szóbanforgó hal a kísérlet idején rádióaktívvá vált. Országút — zúzott üvegből Amerikai mérnökök új mó­dot találtak a zúzott üveg és más üveghulladékok fel­használósára. Az üvegcsere­peket finomra őrlik és apró kavics helyett aszfaltba ke­verik. Ezt a keveréket „üveg­aszfaltnak” nevezik. A belő­le készült útburkolat ol­csóbb az eddiginél és nem kevésbé tartós. Kartonház A kartontalp a silány láb­beli szimbóluma. A karton­ból készült ház azonban ki­tűnőnek bizonyulhat. D. Em­merich francia építész java­solja házak építését szab­ványszerű, háromszög alakú kartontömbökből, amelyek különböző színűek lehetnek. Egy 55 négyzetméteres te­rület beépítésére (ami meg­felel a mai háromszobás la­kások területének) 40 ilyen piramisszerű tömb szükséges. Az ilyen „előregyártott” karton elem, mindössze két köbméteres. Ráadásul ezek a kartontömbök nedvesség­gátlók és éghetetlenek. Be­lőlük bárhol nagyon gyorsan és olcsón felépíthetők lakó­házak. , j 38 óra a víz alatt nyos iomunKatarsa egy „Szadko” elnevezésű búvár­öltözéket készített. Ebben az öltözékben Igor Mocebeker úszómester 26 óra 15 percet tartózkodott a víz alatt. Néhány nappal később ugyanebben az öltözékben, amely mindennel el van lát­va az életfunkciók biztosí­tásához, Szergej Hacet ta­pasztalt könnyűbúvár eresz­kedett a víz alá. A búvár­nak sikerült 38 órán át a víz alatt tartózkodnia. Az ukrajnai Donyecki Ál­lami Egyetem vízalatti kuta­tásokra szolgáló laboratóriu­mában, amely az Ihtiandr nevet viseli, az intézmény tudományos munkatársai és hivatásos könnyűbúvárok nemrégiben kipróbáltak egy olyan elmés szerkezetet, amely huzamos vízalatti tar­tózkodás esetén, vagyis az úgynevezett hidrosúlytalan- sági állapotban biztosítja az életfunkciókat, Valentyin Szjomin, a do­nyecki bányamechanikai és kibernetikai intézet tudomá­Szívműtét a mellkas felnyitása nélkül szervezet még túl gyenge ilyen súlyos operáció elvi­selésére. Á mellkas felnyi­tása nélküli szívműtét az örökölt szívhibát nem kü­szöböli ki, viszont azonnal javulást idéz elő a gyermek egészségi állapotában. Az operáció lényege az, hogy a combvénán keresztül kont­rasztanyaggal töltött vé-' kony gumicsövet vezetnek be, amely a pitvarközi vá­laszfalban nyílást üt, s ez lehetővé teszi, hogy a tüdő­ben oxigénnel telített vér tovább áramoljon a szívből. A veleszületett szívhibát korrigáló, tulajdonképpeni műtétet csak néhány év el­teltével végzik el, amikor a gyermek már idősebb, s szer­vezete erősebb. A varsói Orvostudományi Akadémia Sebészeti Gyer­mekklinikáján sikeres szív­műtétet hajtottak végre a mellkas felnyitása nélkül. A páciens egy kéthetes, örök­lött szívbajban szenvedő csecsemő volt. Lengyel kli­nikán első ízben végeztek teljes sikerrel ilyen jellegű operációt. Rövidesen sor került a második hasonló beavatkozásra, amely szin­tén teljes sikerrel járt. Ezt a műtétet a szívbajnak abban a súlyos esetében al­kalmazzák, amikor az oxi­gént felvett vér nem tud tovább áramlani a szerve­zetbe, — ez ugyanis rövid idő alatt halált okoz. A cse­csemőknél a mellkas felnyi­tása nem lehetséges, mivel a

Next

/
Thumbnails
Contents