Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-06 / 234. szám

1970. október 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A budapesti Férfi Fehérneműgyár kisújszállási üzemében mintegy ötszázan dolgoz­nak, háromszor 6 órás műszakban. A „fiatal” üzemben (április 6-án kezdett) fiatal az átlag életkor is, mindössze 24 év, szinte 100 százalékban nők dolgoznak. A beindu­lás óta mintegy 200 ezer inget készítettek. Képünkön az egyik, igen szorgalmas fiatal, Adovics Ibolya inget galléroz. Á tapasztalatok törvénye Felelősséggel és igényesen Pártórtekezlet Jászalsószentgyörgyön Két évvel ezelőtt alakult meg a pártbizottság a köz­ségben, így most tartották első pártértekezletüket a jászalsószentgyörgyi kom­munisták. Kétszáznegyven­nyolc párttag képviseletében száztíz küldött kapott man­dátumot a pártértekezletre, Tugyi Lajos titkár százhat küldött és öt meghívott elv­társ előtt adott számot a pártbizottság nevében két évi munkájukról. A pártbizottság létrehozása ebben a községben is emel­te a párt tekintélyét, erősí­tette vezető szerepét és mű­ködése a nyolc alapszerve­Élénkült a szervezet! élet Sokat javult a szervezeti élet — állapította meg a be­számoló — különösen szem­betűnő a változás a területi alapszervnél és a ktsz-ben. A Petőfi Tsz pártalapszerve- zete vezetőségének a jövő­ben több sajátos, a szövetke­zeti közösséget érintő kér­déssel kell majd foglalkoz­nia, hangzott el tanácsként. A párttagok 80 százalékának van pártmegbízatása, ame­lyek teljesítéséről minden év decemberében mérleget ké­szítenek. Ezért van az, hogy a párttagokat megtaláljuk a község közéletében, a tö­megszervezetekben, tömeg- mozgalmakban. A párt rendezvényei elég népesek, bár a pártnapokon A párttagsággal járó kötelezettségek zetben is kimutathatóan érez­teti hatását. A beszámoló értéke, hogy abból bárki jól megismerhe­ti Jászalsószentgyörgy gaz­dasági, társadalmi, politikai arculatát, megtudhatja mi­lyen feltételek között dol­goznak a megyének ebben a községében a kommunisták a párt politikájának megva­lósításáért. A számadást át­hatotta a felelősség és az igényesség, megfogalmazta a pártbizottság az eredmé­nyek mellett, mit kell még az eddigieknél jobban csi­nálni, hogy gyorsabb legyen az előrehaladás. még mindig kevés a helyi téma, főleg a központ által meghatározott kérdések sze­repelnek. Jobb lett a tagság tájékoztatása. A pártbizott­ság igyekezett a felső párt­szervek Határozatairól és a helyi, az egész községet érintő döntésekről tájékoz­tatni a pártcsoportbizalmia- kon keresztül a tagokat. A pártcsoport-értekezletekre a jövőben is számítanak, — ugyanig az a tapasztalat, ki­sebb közösségeKben, keve­sebb ember előtt bátrabban mondanak véleményt az em- - berek. Viszont az idős elv­társak tájékoztatására még •nem találták meg a megfe­lelő formát, ez még gondjá jelenleg a vezetésnek. GAZDASÁGI tennivaló­ink hosszas, alapos megtár­gyalása után, az országgyű­lés viszonylag rövid idő alatt megvitatta és elfogadta a vá­lasztójogi törvény módosítá­sáról készült javaslatot. Az ötéves terv mindenkire és mindenre kiterjedő jelentő­ségét aligha kell bizonygatni. A választási rendszer tovább­fejlesztésének fontosságát azonban ma még talán nem is látjuk át teljességgel, leg­alábbis inkább csak követ­keztetni tudunk, milyen egészséges, pezsdítő hatása lehet a közélet demokratiz­musára, társadalmunk szo­cialista vonásainak megerősí­tésére, az állampolgári fele­lősségérzetre. A módosítások ugyanis, amelyek a választások lebo­nyolításában és a képviseleti rendszer felépítésében vég­bemennek, az alapjában be­vált demokratikus módszerek és az utóbbi években szerzett értékes tapasztalatok egyesí­tését hozzák magukkal. A de­mokratikus és szocialista alapelvek nem változnak, in­kább sokkal jobban érvénye­sülnek majd. Következik az mindenekelőtt a jelölőgyűlé­sek jócskán megnövekedő szerepéből, amelynek révén az állampolgárok széles köre cselekvő részesévé válik a je­löltek kiválasztásának. Ami a két, vagy több je­lölt állítását illeti, ennek ed­dig is megvolt a lehetősége — éltek is vele jónéhány esetben —, s ezután sem lesz kötelező. Ám minden bizony­nyal ezután sokkal többször élünk majd ezzel a lehető­séggel — hogy az igazságügy­miniszter szavaival élve — egyaránt a szocializmus épí­tésének programjával induló, illetőleg tanácstag-jelöltek közül megfelelő sanszot kap­jon az, aki képessége, íáter- mettsége révén jobban,,még- jobban képviseli ezt a prog­ramot. Az a technikai jelle­A mezőtúri Felsőfokú Me- zőgadasági Technikum Ta­nácsa a KISZ vezetőség kez­deményezésére elhatározta, hogy a hallgatók tanulmá­nyaik mellett a mezőgazda­ság nagy őszi munkáját, a vetést és a betakarítást is segítik. Választású« a mes­terszállási Úttörő Tsz-re esett. Az utolsó éves diákok, hetvenen, nyolc tagból álló munkabrigádokat szervez­tek. A brigádok hetenkénti váltásban kamatoztatják az iskolán szerzett traktorveze­tői, munkagépkezelői Képes­ségüket gü előírás pedig, ami szerint a szavazáskor, több jelölt in­dításakor, meg kell jelölni, kire adjuk a voksot, szintén a választók gondolkodó, cse­lekvő, tehát felelős közre­működését szorgalmazza. A járási tanácsok szerepé­nek, tevékenységének a köz- igazgatási funkciókra való összpontosítását az élet hoz­za magával. A választópol­gár figyelme, ami érdekeinek képviseletét illeti, túlnyomó- részt eddig is az országgyű­lésre és a helyi tanácsokra, következésképpen az oda kül­dendő képviselők, tanácsta- . gok megválasztására szorít­kozott. Ebből következik, hogy a fővárosi és a megyei tanácsok tagjainak közvetett választása — a budapesti ke­rületi, illetőleg a helyi taná­csi képviselő testületek által — minden szempontból hasz­nos lesz. A választópolgárok, személyes ismereteik, kap­csolataik révén, szőkébb pát­riájuk, a község, vagy a vá­ros, illetőleg az egész ország ügyeinek gondozóit, törvény­hozóit választják közvetle­nül és kísérik a munkájukat figyelemmel, a községi és városi tanácsok tagjai pedig a megyei tanácstestület meg­választásával, saját felettes szerveiket hozzák létre, ez­zel növekszik felelősségük, egyben előtérbe kerül a me­gye tényleges vezető szerepe annak minden helységében. Egyszersmind sokkal szoro­sabb kapcsolat jön létre a megyei és a helyi tanácsok között, mert az utóbbiak túl­nyomórészt saját körükből választják meg a megye ve­zető testületét. A SZOCIALISTA demok­rácia gyakorlata nem alakul ki egyik napról a másikra. Az élet érleli meg a tapasz­talatokat, á tapasztalatok hasznosítása pedig ésszerűb­bé, jobbá teszi az életet. Ez történik ezúttal is. Az első munkabrigád hét­főn ült traktorra és csatla-, kozott az Úttörő Tsz gabona- földjein, a cukorrépa és egyéb kapásnövények beta­karításán dolgozó tsz-tagok- hoz. Tekintve, hogy az Út­törő Tsz-t is nehéz helyzet elé állította a mostoha idő­járás, két hónapig segítik az őszi munKákat. A közös gaz­daság vezetői és tagjai öröm­mel fogadták a technikumi hallgatók segítségét, akik nemcsak a mezőgazdasági | munkákban, hanem a gépek javításában, a termelés irá­nyításában is közreműköd­nek. Egy fegyelmi margójára Minden különösebb mate­matikai felKészültség nélkül kiszámítható, hogy az em­berek általában több időt töltenek el a munkatársaik körében, mint akár a csa­ládjukkal. Az éjszakai alvást leszámítva, ugyanis naponta legfeljebb hat-hét órát tu­dunk otthon tölteni, míg a munkahelyünkön általában nyolc órát tartózkodunk. Az egy műhelyben, szobában, brigádban, szóval egy közös­ségben, kollektívában dolgo­zók naponta is többször ke­rülnek kapcsolatba egymás­sal. A szocializmus alapelve, hogy mindenki a végzett munkája alapján részesül­jön a termelt javakból. Ez azonban nem azt jelenti, bogy a munkához való vi­szony az egyedüli meghatá­rozója az ember „értéké­nek”. Jó példa erre az aláb­bi eset: D. L. gépKocsivezető közel húsz év óta dolgozott már a vállalatnál. Munkájára a vele együtt dolgozók és fő­nökei is csak jót tudtak mondani. Tökéletesen értett a szakmájához és ha kellett egy nap akár tizenkét órát is dolgozott. Munkáját tisz­tességesen honorálták: négy­ötezer forint körül keresett havonta. Nemrégiben mégis ' megvált munkahelyétől és egy másik vállalathoz ment át. D. L. vétett a munkafe­gyelem ellen és ezért fegyel­mit kapott. Nem találta igaz­ságosnak és fellebbezett a vállalati munkaügyi döntő- bizottsághoz, majd a területi döntőbizottsághoz. Panaszát itt is elutasították és a fe­gyelmi büntetést jóváhagy­ták. Alapbérét nem csök­kentve kisebb gépkocsira helyezték. D. L. ezt sérel­mesnek találta, s mivel „nem kapott erkölcsi elégtételt”, otthagyta a vállalatot. Ha azt tekintjük, hogy az említett dolgozó majdnem húsz évig dolgozott a válla­latnál, és ráadásul kitűnő munkaerő volt, akkor a bün­tetés valóban túl szigorúnak tűnik. Van azonban a do­lognak egy másiK oldala is. D. L. — mint az a telepve­zetővel, szakszervezeti tit­kárral és a párttitkárral folytatott beszélgetéből ki­derült — amennyire jó dol­gozó. legalább annyira rossz munkatárs. összeférhe‘etlBn természetű, fölényes mások­kal szemben, a kollektívába nem tud, vagy nem akar be­illeszkedni, sőt magatartásá­val olyan romboló hatást fejt ki. amit a jó munkája sem ellensúlyoz. A szocialis­ta brigádból is kizárták. — Az okfeités logikusnak tű­nik; a vállalat lehet, hogy mindent összevetve nyert, de mi lesz a másik vállalat­nál? Az szintén akkor fog nyerni majd. ha D L. eltá­vozik? — Zámbó — Évről évre gyarapodik új tagokkal a párttagság szá­ma, ami azt is mutatja, a kommunistáknak jó a kap­csolata a pártonkívüliekkel, kevés kivételtől eltekin1 ve jól képviselik pártunkat kö­rükben. Nálunk már elér­tük, — állapította meg a beszámoló — munkája, ma­gatartása után ítéljük meg az embereket. A párttagokat pedig an- naK alapján is, hogyan tesz­nek eleget azoknak a köte­lezettségeknek. amelyek a párttagsággal járnak. Nincs elnézés, megalkuvás, ha va­laki vét a párt normái ellen. Így történhetett, hogy jóné­hány párttagot felelősségre vontak, amiért gyermeke megbérmálkozott. De jól tud­ják a pártbüntetés kiszabá­sa kevés. Tanítani, meggyőz­ni az embereket a mi iga­zunkról, ez a fontos. S ehhez nagy türelem kell. A káderek kiválasztásakor a hármas követelményt tart­ják szemelőtt. A vezetők a politikai megbízhatóságon túl, rendelkezzenek megfe­lelő szakmai képzettséggel és a vezetésre is alkalmas készséggel, tulajdonságokkal Még sem lehet azt mondani, hogy minden rendben van, gyakorolt önkritikát a párt- bizottság. Még most is meg­történik, egy-két feltűnő je­lenség alapján ítélnek meg embereket. Előfordul, nem törődnek megfelelően a ve­zetők nevelésével. Ha vala­kit vezető posztra állítanak, segíteni, ellenőrizni kell a munkáját, s így nem állhat elő az a helyzet, hogy akkor találkoznak csak vele ami­kor beállítják, illetve ami­kor fegyelmit szabnak ki rá, mert. valamiben hibázott. Minden pártalapszervezet- r.ek van iskoláztatási terve. A politikai oktatás eredmé­nyei mellett jó volt hallani, hogy évente a községben hu­szonötén végzik el a dolgo­zók iskoláját, hatvanan jár­nak a helyi dolgozók gim­náziumába, tizenheten me­zőgazdasági technikumban tanulnak. Törőcsik Jenő Is­kolaigazgató felszólalásában el is mondotta, hogy manap­ság már ott tartunk, hogy a sertéstenyésztésben dolgo­zóktól már elvárják a szak­munkásbizonyítványt, azaz értsen ahhoz, amit csinál. — Viszont nem jó dolog, hogy egyes helyeken ifjúságunkat még mindig képesítés nél­küli nevelők oktatják. A pártbizottság összetett feladatnak és nem egy rö­vid folyamatnak fogja fel az emberek nevelését, gon­dolkodásuk formálását. Ép­pen ezért sokféle lehetőséget, eszközt nyilvántart erre a célra. Számon tartja pél­dául az ismeretterjesztő elő­adásokat, a színház művé­szeinek fellépéseit, tesz azért, hogy minél több csa­lád olvassa a politikai napi­lapokat, törődik a könyv­tárral, az iskolaüggyel, az épülendő új filmszínházzal. Elismerésre méltó tettek Egyébként Jászalsó Iszent- györgy lakóinak döntő több­sége e három gazdasági egy­ségben talál megélhetést, a Petőfi Tsz-ben magas és biztos a jövedelme a tagok­nak. A három szövetkezet vezetőinek, kommunistáinak elismerésre méltó érdemeik vannak; munkát, tisztességes keresetet, jobb kereskedelmi ellátást, kulturáltabb életvi­szonyokat igyekeznek terem­teni, olyan Körülményeket, hogy ne kívánkozzanak el -Alsószentgyörgyről az em­berek; Keresték és megta­lálták a módját a munkát kérők foglalkoztatásának, az eljárók otthon marasztalá­sának. Bár ez újabb gondo­kat Is jelent egyben, erről a ktsz elnöke hosszan szólt a pártértekezleten. Másféle és megoldásra vá­ró problémák is szóba kerül­tek, például a falun élő la­kosság is igényli a különfé­le szolgáltatásokat; a textil tisztítást, a fuvaroztatást. A kenyérellátás hiányosságait szeretné megszüntetni a he­lyi ÁFÉSZ és ezért egy sü­tőüzemet szeretne létesíteni, de már egy év óta nem jut­nak ebben előbbre és ez nem a leleménves, jó üzleti érzé­kű ÁFÉSZ-vezetőkön múlik. Az alkatrész vásárlás nehéz­ségeit, — az anyagbeszerzés visszásságait is bírálta a Pe­tőfi Tsz párttitkára, szigo­rúbb ellenőrzést igényelve ezen a vonalon. Nem helyes az, hogy esetenként törvény­telen eszközöket Is igénybe kell venni, hogy a termelés­hez nélkülözhetetlen gépek alkatrészeihez hozzá juthas­sanak. A vitában felszólalók egyetértettek a pártbizottság beszámolójával, a küldöttér­tekezlet is ezt nyilvánította ki. S a pártbizottság titkári tisztségébe újra Tugyi Lajos elvtársat, a tapasztalt, köz­megbecsülésnek örvendő kommunistát választották. L. A. MÉLTÁ­NYOSSÁQ A fogalom köznapi életünkben lépten- nyomon előkerül. Főleg, ha valamely dön­tés szubjektív tényezők függvénye. Munka­helyi vezetők hatáskörében éppúgy jelen­tősége van, mint például egy lakásigénylés elbírálásakor. S mit mutat a gyakorlat? A méltányosság megjelenési formáinak szám­talan változata lehetséges. Az biztos, hogy gyakori felbukkanása életünkben, mind­annyiunk örömére szolgál. Érdekes példájával találkoztam a mi­nap. Szolnokon a Délibáb utcai iskolába együtt jár három testvér. Á nevelők fel­figyeltek arra, hogy ezek a gyerekek rend­szeresen késnek néhány percet reggelen­ként, s öltözködésük is reggeli kapkodásra utal. Tudták, hogy az édesanya. E.-né dol­gozik, s azt is, hogy egyedül, minden tá­masz nélkül neveli gyermekeit. Egy pedagógusnő, aki a városi nőbizott­ság titkára is. érdeklődni kezdett a gyer­mekek családi körülményeiről. így derült fény, a heteken keresztül tisztázatlan kér­désre: miért késnek az E. testvérek, s miért hiányos, zilált néha ruházatuk? Az édesanya, aki a köztisztasági vállalat­nál dolgozik, reggel fél hatra jár be a munkahelyére, s a gyerekek maguk készül­nek fel az, iskolába indulásra. Bár ki van nekik készítve a ruha. mindig később in­dulnak el, mint kellene. A tanárok kérésére az iskola igazgatója felhívta telefonon E.-né munkahelyi veze­tőjét, s röviden elmondta problémájukat a gyerekekkel. A vállalatnál még aznap meg­beszélték a megoldás lehetőségét E.-né munkatársnői. Ezután reggel 9 órakor kez­dődik a munkaideje. így döntöttek — mert feletteseik indokoltnak találták a ké­rést. Azóta anyai- felügyelet mellett öltözik reggel a három gyerek. Rendesen megreg geliznek indulás előtt, s már háromnegyed nyolcra beérnek az iskolába. E.-né pedic nyugodtan kezdhet napi munkáiéhoz. Este fél hatkor már elindulhat csemetéiért a napközibe. Tulajdonképpen eddig a történet. „Nem nagy dolog” — mondhatnák sokan. Egy közösség összefogása segített egy anyán, s három gyermekén, mert ezt méltányos­nak tartották. A magyar nyelv értelmező szótára sze­rint a fogalom: „valamely körülmény, moz­zanat szerepének bizonyos szempontból való figyelembevétele”. A bizonvos szempont E.-né esetében egyedi De vajon hány ilyen egyedi eset akad még mindennapi életünk­ben, ahol dönteni lehetne? Méltányosan. Egri Gábor B. J, A mezőtúri technikám hallgatói traktorra ültek

Next

/
Thumbnails
Contents