Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

4 SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 1970. október L A népi Kína ROMAI SÉTÁK III. A siker titka imffis A bolgár szőlő őszintén megvallom, utcán nem láttam, nem hallottam politizáló olaszt. Nem hi­szem, hogy azért, mert a nyá­ri hőség nem kedvez a poli­tikának. Az idén nyáron egy­hónapos kormányválságot éltem át Rómában. Rumor megbukott. Bukása megfosz­tott attól a lehetőségtől, hogy élményem legyen egy 24 órás általános sztrájk, amikoris nincs közlekedés, nincs ke­reskedelem, nincs élet. Ru­mor megbukott a sztrájk előestéjén, a sztrájkot még abban az órában lefújták. Nem alkalmás az időpont, mondták, ha nincs kormány, ki ellen a sztrájk?- A jelen helyzetben — mondják a választók — kö­zépbal kormány alkalmas az ügyek vezetésére. Közép­bal: tulajdonképpen ez is olasz specialitás, mint a piz­za, ez a sajtos, hagymás, gombás lepény, ami ízre és evésre jó, de jóllakásra nem. Ha eltekintünk a pártoktól és árnyalatoktól, amelyek a középbal kormányt alakít­ják (valamint a programtól, amely semmiben sem külön­bözik az eddigi polgári kor­mányok programjától) — fennmarad a kérdés: miért tűri el ezt a kormányt az egyébként radikalizálódó tö­meg? Paradox a válasz, de mégis meg kell kockáztatni: azért tűrik, mert a széles tömeg radikalizálódik. A jelenlegi helyzetben olyan kormány alkalmas az egyen­súly fenntartására, amely el­hárítja ügyem a bírálatot, de nem torolja meg. A középbal koalíciónak kétségtelenül fennáll ez a lehetősége, ha akarja. A politikai szél ugyanis, amit lengedeztet, ha akarja jobb, ha akarja bal. Az olasz választótöme­gek és a NATO vizein (ame­lyen egyaránt evezget) így tud a legügyesebben manő­verezni. Az olasz utca nem politi­kai fórum. Rómában az utca a lakás része, otthon, már­pedig az ember otthon nem Az olaszok sokat beszél­nek, hangoskodnak, de min­den hiedelemmel szemben nem kenyerük a szélsőség, a kiélezett helyzet. Mondják, az olasz sztrájkok, felvonu­lások nagyon fegyelmezettek. Ha rendbontás történik, azt rendszerint a rendőrség kö­veti el. A lefújt sztrájk után egyetlen visszás helyzettel nem találkoztam. Az üzletek másnap pontosan kinyitot­tak, szabályosan megindult a közlekedés, az élet ment tovább. A gombnyomásra sztrájkoló olasz munkások néhány soros felhívásra le­álltak. Ebben nem ismernek lazaságot. szokott politizálni, vagy csak ritkán teszi ezt, inkább ak­kor, ha népnevelők látogat­ják. De népnevelők, ha len­nének is Róma utcáin, nem nyitnának vitát az „időszerű politikai problémákról”. Az emberek problémáikat és gondjaikat maguk mögött hagyva szeretnek üldögélni az esti órákban a paloták tövében, vagy a megszámlál­hatatlanul sok kisvendéglő utcára rakott asztalainál. Vörösbort isznak és hango­san csevegnek semmiségek­ről. A tengerről jövet, hű­vös, párás szél önti el a vá­rost, fel kell üdülni, s erőt kell gyűjteni holnapra. Az a vélemény, hogy politizáljon a tévé és az újság, ezért fi­zetik őket. Persze ezt csak mondják és ha ma nem is adják-veszik a szavazatokat, mint a régi Rómában, a KP- ra leadott szavazatok is bi­zonyítják, hogy a felszín alatt, az élet mélyén örvény­lik az olasz politika tengere. Olaszországban, a legutób­bi választásokon 8 millió ember szavazott a kommu­nista pártra. De ebből 6 mil­lió nem kommunista, vagyis nem párttag. Ez a látszatra pártonkívüli tömeg — amely egyébként nagyon is tudja, hogy hová tartozik — emeli az olasz kommunista pártot az ország mondhatni döntő politikai tényezőjévé. Sem­miféle titka nincs a sikernek és a népszerűségnek. Ellen­kezőleg: az egyszerűség, a nyíltság, a közvetlenség, a társadalmi helyzet világos magyarázata vonzza az em­bereket a kommunistákhoz. Aki megízleli az olaszok mindennapi életét, maga is hamar rájön, milyen nagy az ellentét az ország ipari fejlettsége és társadalmi struktúrájának elmaradott­sága között Az olasz KP en­nek felszámolását hirdeti: ez a siker titka. A ieirptomok konganak Marad az egyház. A ha­tást, amelyet a tömegekre gyakorol, kár lenne lebecsül­ni a politikusoknak, bár pél­dául a rómaiak korántsem olyan vallásosak, mint ahogy azt hinni lehetne. Róma megszámlálhatatlanul sok temploma közül számos zár­va van vasárnap. Ennek kü­lönben nincs semmi jelentő­sége, mert valószínű, hogy a római templomok befoga­dó képessége nagyobb a la­kosság létszámánál. De ettől eltekintve sem templomláto­gató a római nép. A misék alatt a templomok általában konganak, annál több a tu­rista, aki bámulja és tanul­mányozza a templomok lát­ványnak is csodálatos mű­kincseit. Az egyház hatal­mát és tekintélyét ma is, — vagy ma méginkább — a pompa, a látvány, — mai nyelven szólva: a vizualitás tartja fenn. Még a nem hí­vőknek is nehéz ettől a ha­tástól szabadulni. Tulajdonképpen arra sze­rettem volna választ adni: miként politizálnak az ola­szok? Nem kérdeztem, nem idéztem, egyetlen politikust sem. Ez a szándék — szán­dékos. Impresszióra bízva magát, az ember tévedhet. De tévedések előfordultak már politikusok nyilatkoza­taiban is. Kerekes Imre ünnepe Huszonegy évvel ezelőtt, 1949 október 1-én történel­mi fordulat következett be a kínai nép életében: vég­legesen győzött a forrada­lom, a csangkajsekisták és az amerikaiak menekül­ni voltak kénytelenek a szárazföldi területekről, létrejött a Kínai Népköz- társaság. Kontinensnyi te­rület szakadt ki ezzel az imperializmus gyarmati rendszeréből, sokszáz mil­liós nép előtt nyílt meg a lehetőség az új társadalmi rendszer, a szocializmus felépítésére. Ezért méltán állapítható meg, , hogy a kínai népi forradalom győ­zelme a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után az egyik legnagyobb jelen­tőségű világtörténelmi ese­mény volt. A kínai népi forradalom győzelme meg­ingatta az imperialista vi­lágrendszert és nem kis mértékben járult hozzá an­nakidején Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek forradalmi harcához. az egész gyarmati rendszer alapjainak megrendítésé- hez. A Kínai Népköztársaság kikiáltását hosszú és ke­mény forradalmi harc előz­te meg, amelyben a kínai néptömegek a kommunista párt vezetésével eredmé­nyesen fordultak szembe a gyarmatosítók egész hadá­val, a hódító japánokkal és az amerikai imperializmus bérenceivel, az áruló Kou- mintang-klikkel. A győze­lem után az egész nép fellendülésének évei követ­keztek. A Kínai Népköz- társaság a szocialista kö­zösség tagjaként a testvéri országok sokoldalú segítsé­gével hozzákezdett az or­szág gyors ütemű moderni­zálásához: ipari objektu­mok százai létesültek, csa­tornázás és útépítés, a me­zőgazdasági hozamok növe­lése kiemelte az országo't az éhhalál, a teljes elma­radottság állapotából. Kü­lönösen sokat számított a népi Kína gazdasági és szociális viszonyainak gyors javulásában az a testvéri segítség, amelyet a szovjet nép önzetlenül nyújtott a kínai népnek. Annál sajnálatosabb, hogy később törés állt be ebben az együttműködés­ben. A magunk részéről — együtt a szocialista közös­ség többi országával — soha nem adtuk fel a re­ményt, hogy a kínai nép megőrzi forradalmi hagyo­mányait, hűséges marad a marxizmus—leninizmus eszméihez és semmi sem tántoríthatja el a szocia­lista társadalom felépítésé­re való törekvésétől. Min­dig is azon munkálkod­tunk, hogy kapcsolataink­ban azt erősítsük, ami ösz- szeköti népeinket, ami hasznára van az egyetemes béke ügyének, ami erősíti az antiimperialista küz­delmet, s ami egyszer majd feloldja azt a feszültséget, amely nem a mi magatar­tásunkban beállt változás miatt következett be. Ezért minden lehető módon tö­rekedtünk a nézeteltérések tisztázására és a megrom­lott viszony javítására, ál­lamközi kapcsolataink fenntartására és fejleszté­sére. Jószándékaink bizo­nyítékaként szorgalmaztuk a diplomáciai kapcsolatok normalizálását, a gazdasági egyezmények megújítását és rendszeres végrehajtását, továbbá más lehetséges módokat kerestünk és ke­resünk a jövőben is a népi Kínával való együttműkö­désre. Az évfordulón szívből kívánjuk, hogy a testvéri kínai nép sikeresen foly­tassa szocialista építő munkáját, és jöjjön el is­mét az idő, amikor a szo­cialista közösség többi né­pével egy családban, inga­dozás és kitérők nélkül ha­lad nagy társadalmi cél­jainak beteljesülése felé. C. T. B. Bulgáriában a második vi­lágháború előtt a szőlőter­mő terület 136 300 hektár volt. 1968-ban ez a terület 203 000 hektárra nőtt. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben és állami gaz­daságokban viszonylag rövid idő alatt sikerült gépesített művelésre alkalmas szőlő­kultúrát teremteni. A szőlőtermesztés ipari alapokon történő fejlesztése az átlaghozam és az egész termelés növekedéséhez ve­zetett. 1965 és 1968 között az évi átlagos szőlőtermés 1 169 000 tonna volt, ami az 1939. évi termelésnek csak­nem kétszerese. A kitűnő termelési eredmények a sző­Sharon völgyében feltűnő­en nagy az üvegházi rózsa­kertészetek száma. Gomba­módra szaporodnak ország­szerte ezek az egyszerű, po­lietilénnel fedett, acélvázas struktúrák. Izrael ezzel pró­bálja megoldani két sürgető problémáját. Az egyik: meg­felelő profitot biztosító ter­melési programot nyújtani az új telepeseknek, akik te­lített hazai piaccal találkoz­nak, másrészt enyhíteni a fizetési mérleg problémán. A megnövekedett fegyverbe­hozatal következtében az ugyanis erősen deficites. Ez a két sürgető ok ve­zette a kormányt, hogy a Anglia teázó nemzet lett egy észázaddal ezelőtt, ami­kor a hemeleia vastatrix, vagyis a kávérozsda elpusz­tította Ceylon kávéültetvé­nyeit. A betegség most Bra­zíliában ütötte fel a fejét. Január végén fedezték fej a rozsdát, amikor is dr. Ar- noldo Gomes Medeiros, az Odszágos Kakaókutatási In­tézet növénypatológusa fe­kete üszög-megbetegedés nyo­mait kereste a kakaón. Ba­hia államban megfigyelt né­hány foltot á kávéleveleken, és felismerte, hogy kávé­rozsdáról van szó. Medeiro riasztására ellen­őrök járták' végig egész Bra­zíliát. Találtak is elszórtan betegségsújtotta cserjéket egy 45 ezer négyzetmérföld nagy­ságú területen, de szerencsé­re nyomokban sem mutatko­zott a betegség Brazília ká­vétermő államainak szívé­ben — Sao Paolóban és Paranában. Latin-Ameriká- ban most jelentkezett a rozsda első ízben. A kormányzat azonnal 90 millió dollárt bocsátott ren­delkezésre a rozsdamegbete­gedések leküzdésére, de a helyzet nem oldódik meg egyik napról a másikra. Az egyik nagy probléma, hogy Brazília nem rendelke­zik a rozsdának ellenálló kávécserjékkel. S mivel a betegség a levelek alsó ré­szét támadja meg, a légi permetezés eredménytelen­nek bizonyult. Igaz, hogy a betegség súj­totta terület Brazília kávéül­tetvényeinek kevesebb, mint 10 százaléka, de már egy­A kanadai gazdálkodók 1969-ben 24,4 millió acreról (1 acra — 0,40 ha) 12 millió acrera csökkentették a búzá­val bevetett területet, ami arra késztette Otto Lángot, a Búzta Tanács munkájáért felelős minisztert, hogy „rendkívül sikeresnek” mi­nősítse a programot. Lang úr szerint a búzával beve­tett terület átalakítási prog­ramja az idén 65—85 millió dollárjábá fog kerülni a lőkultúrák jobb gondozásá­nak, új fajták meghonosítá­sának, a gépesített művelés­nek és a műtrágyák felhasz­nálásának tudhatok be. A csemegeszőlő termelésé­nek fejlesztése terén is sike­rek könyvelhetők el. Az 1939-es évvel összevetve megkétszereződött a cseme­geszőlő termesztési területe. A hozam növekedett és a kivitel is a korábbinak több­szörösét érte el. A szőlőtermesztésben elért eredményekben jelentős sze­repet játszottak a mezőgaz­dasági tudományok. Az el­múlt 10—15 évben egy sor értékes bor- és korai cseme­geszőlőfajtát nemesítettek ki. néhány évvel ezelőtt még jelentéktelen rózsa, szegfű és kardivrág exportot most körülbelül évi 8 millió dol­lárral szubvencionálja. Az izraeli virágkertészek még így is a november kö­zepétől áprilisig tartó sze­zonban az európai kereslet­nek mindössze egyharmadát tudják fedezni, holott erő­feszítéseiket erre az idényre koncentrálják. Legújabban az izraeli kertészetek már felkészülnek a külföld részé­ről egyelőre még szinte tel­jesen figyelmen kívül ha­gyott amerikai piac hatalmas lehetőségeire. magában a betegség jelenlé­te is ijesztő. Brazília termeli az Arabicát, ezt az afrikai Robustánál is kiválóbb ká­véfajtát. Afrikában a rozsda tönkreteszi a Robusta-termés 20 százalékát, annak ellené­re, hogy a termelők nagy­mértékben használnak vegyi permetező anyagokat. A brazíliaiak „felégetett föld”-övezetet kezdtek ki­alakítani 500 mérföld hosz- szúságban és 40 mérföld szélességben a Rio de Janei- rótól a Belő Horizonte-ig terjedő területen. Minden kávécserjét elpusztítanak eb­ben a körzetben. Dr. Russel Desrosiers. az Egyesült Ál­lamok brazíliai nagykövet­ségének amerikai mezőgaz­dasági tanácsadója azt állít­ja azonban, hogy „a betegség már átugorta a karantén­vonalat”. A brazil kávétermés 1970- ben mindössze 12,5 millió zsák lesz, a szokásos ter­més fele. Az országnak egymás után négy rossz kávétermése volt, s tartalékait kellett erő­sen csökkentenie, hogy eleget tegyen a Nemzetközi Kavé- szervezet kvóta-előírásainak. Az ország tartalékai mint­egy 20 millió zsák kávét tesznek ki, ami alig egy évi szükséglet. A kávé évente 750 millió dollárt hoz, hat millió embert foglalkoztat és az ország exportjának har­madrészét teszi ki. A tava­lyi fagykárok következtében a kávéárak emelkedtek, egyelőre azonban nem érez­hető a rozsdamegbetegedések hatása a piacon. szövetségi pénzügyminiszté­riumnak. Korábban, amikor bejelentette, hogy sok nyu­gat-kanadai gazdálkodót ki akarnak vonni a búzaterme­lésből, a költségeket még 100 millió dollárra becsülte. A kanadai Országos Sta­tisztikai Hivatal előzetes becslése, amely a legutóbbi felméréseken alapszik, azt mutatja, hogy az úgyneve­zett préri tartományokban erősen megváltozott a föld, kihasználásának jellege. Hatalom — politika — technokraták Válogatás C. Wright Mills műveiből Bélyegsarok Dürer Az „A” betű szárai között elhelyezkedő „D”, Albrecht Dürer jellegzetes kézjele tű­nik fel jövőre a Német Szö­vetségi Köztársaság bélye­gén. 1971-ben a nagy festő és grafikusművész születésé­nek 500. évfordulóját ünne­peljük. A jubileumból részt kér a Magyar Posta Is. blokk formájában népszerűsítjük a középkori mester egyik remekművét, amelyet a bu­dapesti Szépművészeti Mú­zeum őriz. Dürer Békés me­gyei ötvöscsaládból szárma­zik, de apja Nürnbergben telepedett le és elnémetese- dett. A német emléksorozat a „mesterek mesteré”-nek (így emlegetik Dürert) szü­lővárosát mutatja be máso­dik értékén. Művei a német szellem megtestesülését je­lentik. de olasz mesterek is hatással voltak alkotásaira. Legújabb A mexikói posta a hivata­los kiadású légiposta boríté­kon népszerűsíti a filatéliát. Az ismert kék-piros nyomá­sú szegélyen alul „gyűjtse a mexikói bélyeget” felírat ol­vasható. A meteorológiai szolgálat 100 éves fennállását tavasz- szal Bokros Ferenc tervezte érdekes grafikai megoldású bélyeg köszöntötte, amely az időjárás kutatásának modem eszközeit ábrázolta. Szeptem­berben az Egyesült Államok időjárási szolgálata ünnepel­te centenáriumát. Ott a pos­ta a legrégibb megfigyelő eszközök egyikét, a szélse­besség- és iránymérőt mutat­ja be levelezőlapra nyomott bélyegen. A szerző nem ismeretlen a magyar olvasók előtt sem. Az uralkodó elit című köny­ve néhány éve megjelent ide­haza, s abból kritikai alap­állású, a társadalmi kérdése­ket — főként a hatalom kér­déseit — sok oldalról vizs­gáló szociológust ismerhet­tünk meg. A most közreadott válogatás — melyet dr. Kul­csár Kálmán végzett, s írt bevezető tanulmányt, illetve jegyzeteket a kötetbe foglalt művekhez — még inkább megerősíti a korábban alko­tott véleményt. Mills nem egyike az amerikai szocioló­gia hírnévre szert tett mű­velőinek, hanem kiemelkedő képviselője annak a szocio­lógiai irányzatnak, mely nem csak a részleteket, hanem a nagy egészet is képes kriti­kailag mérlegelni. A négy részre tagolódó kö­tetben — az adott kereteken . belül — a válogatás megle­hetősen sokrétű munkássá­got mutat be. Mills — bár szemléletének korlátái nyil­vánvalók, különösen ami a munkásosztály szerepét illeti — a hatalom kapcsán a ve­zetés szociológiáját éppúgy vizsgálja, mint a bürokrácia lélektanát, a manegeri ma­gatartást. A kötetben olyan, ma már világszerte használt fogalmak első kifejtésével találkozunk, mint a „fehér- gallérosok”, s olyan gondo­latkörökkel, mint a technok­rácia és a hatalom szövevé­nyes kapcsolatai. A sokféle vizsgálódás végülis egyetlen eredményhez, az amerikai társadalom súlyos ellent­mondásainak feltárásához vezet, még akkor is, ha e feltárás —, osztályszempont- bóL marxista követelmények szerint — távolról sem teljes. A Mills műveiből készült válogatás a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásá­ban jelent meg. (m) Telivér őrült „Inkább pusztuljon el egész családom, sem hogy bármelyik tagjának ereiben akár csak egy csepp fekete vér is legyen” — Jelentette ki az amerikai Lousiana ál­lam parlamentjében Archie Davis. A parlament ülése a véradásnak, a vér tárolásának és transzfuziójának a szabályait vitatta meg. Amikor a vita során Ernest Mo­dal azt javasolta, hogy a vérplazmát tartalmazó üvegek­ről távolítsák el a véradók fajának megjelölését, és az egészségügyi minisztérium erre vonatkozó határozatára hivatkozott, Archie Davis valósággal fuldoklott a düh­től. "Az egészségügyi minisztérium — kiáltotta — tető­től talpig kommunista szervezet/” O a?z specialitás Rozsda fenyegeti Brazília kávétermését Felére csökkent Kanadában a búzával bevetett terület Az izraeli virágexport: rózsák fegyverekért

Next

/
Thumbnails
Contents