Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

1970. október I. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1971 MÁJUS... Az új ötéves terv az országgyűlés előtt A szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága teg­nap megtárgyalta és mó­dosításokkal elfogadta a jövő év májusában meg­rendezésre kerülő V. Szol­noki Kulturális He­tek programtervezetét. (Mi­lyen keveset mondó, szürke, már-már mindennapivá' vált ez az elnevezés! Szerencsés lenne a rendezvénysorozat rangjához megfelelő „titu­lust” találni. Hogy nevezzük el a reprezentatív kulturális hónapunkat? Találjunk ki valami tartalmas, jóhangzású elnevezést, mi szolnokiak.) A tervek szerint a kultu­rális rendezvénysorozat má­jus 1-én kezdődik, a katonai főiskolák fesztiváljával. Másnap a megyei úttörő kó­rusok találkoznak majd Szolnokon. Az OKISZ és a KISZÖV rendezésében háromnapos lesz az országos szavalóver­seny. (Ezen az elnevezésen is gondolkodni kellene! Sze­A megyében történt köz­úti balesetekről és az azokat előidéző okokról tájékoztatta tegnap a megyei közúti bal­esetelhárítási tanács bizott­sági ülésének résztvevőit Ló- czy Miklós rendőrőnagy. A tavalyihoz viszonyítva 1970-ben 9 hónap alatt kö­A fekete rangsorban a szolnoki és a kunszentmár­toni járás vezet. Szóba ke­rült még a tiszafüredi járás is, pedig ott négy-öt évvel ezelőtt még egészen elenyé­sző volt a közlekedési bal­esetek száma. Az országúti szerencsétlenségek elszaporo­dása valószínűleg a Tisza II. építésével, valamint a Debre­cen—Hortobágy—Eger útvo­nal forgalmának növekedésé­vel függ össze. A törökszentmiklósi járás­ban viszont jelentősen (het­vennégyről hatvanhatra) A baleseteket okozó gép­járműveket telephelyek sze­rint is csoportosították. Eb­ben a kimutatásban is saj­nos első helyen a szolnoki járás áll. A járás területén fekvő telepek gépkocsi állo­mánya hatvanhárom balese­tet okozott, amelyek közül hat halállal végződött, ötven- hét pedig súlyos sérüléssel. Ez a szám azért is elgondol­kodtató, mert tavaly mind­össze egy halálos baleset tör­tént ott. Kilencvenhatra nőtt rencsére már régen nem ..szavalóverseny” a szavaló­verseny, — hanem értő vers­mondók találkozója. Nagy különbség ez. Borzasztó len­ne. ha valaki is Radnóti Ec- logáit. „szavalná”.) Az alföldi szimfonikus ze­nekari fesztiválra az ország legjobb amatőregyütteseit várják —, ugyanígy az V. szol­noki néDtánc fesztiválra az ország legjobb öntevékeny táncosait. A fesztivál koráb­bi elnevezése — „alföldi” — tartalmának megfelelően változott: már régen nem­csak alföldi csoportok lép­nek fel. Külön rangot ad a soronkövetkező fesztiválnak, amelyet versenyszerűen ren­deznek, a díjak tekintélyes volta: Szolnok város nagy­díja '25 ezer forint, az első díjak — folklór és tematikus kategóriában — 10 ezer fo­rintosak. Május végén kerül lebo­nyolításra a háromnapos képzőművészeti rövidfilm rülbelül 9 százalékkal emel­kedett a közúti balesetek szá­ma; összesen hétszázat tart nyilván a statisztika. A bal­esetek közben harmincán haltak meg, kétszázharminc- ketten súlyos, száznegyven- ketten pedig könnyebb sérü­léseket szenvedtek. csökkent a balesetek száma, pedig azon a területen vezet keresztül a zsúfolt 4-es szá­mú főközlekedési útvonal. A jó eredményt a fokozott tár­sadalmi és rendőrségi ellen­őrzés. valamint a járási bal­esetelhárítási tanács jó mun­kája magyarázza. Karcag— Kisújszállás térségében szin­tén javult a baleseti statisz­tika. ötvenről harminchatra csökkent a közúti szeren­csétlenségek száma. A megye városai közül csak Mezőtúron nem történt még az idén halálos kimene­telű közlekedési baleset. a „koccanásos” összeütközé­sek száma, legtöbbjüket te­hergépkocsik okozták. Nyáron több a g yermekb mese! A balesetelhárítási tanács állandóan figyelemmel kíséri a gyermekbalesetek számá­nak alakulását is, amelyek az idén valamelyest (29-ről 27-re) csökkentek. Közülük kettő végződött, halállal. A gyermekbalesetekben azon­fesztivál. Megvalósul talán — évek múlva persze — a régi „ábránd”, hogy a nagy­múltú szolnoki művésztelep­hez egy „kis biennalét” kap­csoljunk? Nagyon jó lenne... A földművésszövetkezetek országos dalostalálkozóiára Is népes mezőnyt várnak. Nagy segítség ez a rendez­vény kóruskultúránknak, népdalkincsünk továbbápo- lásának. A művészeti, kulturális rendezvények sorát az ünne­pi könyvhét alkalmából ren­dezett irodalmi est zárja. Néhány kiemelkedő kiál­lítás is lesz a jövő év máju­sában : nemzetközi filmpla­kát-. országos foto- és bé­lyegkiállítás, valamint a ha­gyományos tavaszi tárlat, A kulturális bemutatók­hoz a sportrendezvények egész sora csatlakozik: a bir­kózó Tisza Kupa, kajak-ke­nu folyambajnokság, stb... — ti — ban az esetek 90 százaléká­ban a gyerekek a hibásak, s ami szomorúvá teszi ezt a kimutatást az, hogy csaknem valamennyi súlyos sérüléssel járt. A nyári szünidőben a számok ugrásszerűen megnö­vekedtek, most a tanítás megkezdésekor a nagyobb fegyelem és több törődés miatt ismét csökkenés mutat­kozik. Legfőbb ok az illasság A balesetek okait vizsgálva még mindig az ittasság ve­zet, ugyanis a karambolozó gépkocsivezetők 60 százaléká­nak a vérében, a leheletében alkoholt mutattak ki. De „előkelő” helyen áll a gyors­hajtás, a szabálytalan előzés és kanyarodás, az elsőbbség meg nem adása, vagyis a durva, agresszív magatartás is. Veszélyes és sok bajt okoz az a bizonyos „magya­ros” közlekedési stílus, a vir­tuskodás és az udvariatlan­ság. Ha a gépkocsivezetők csak annyira lennének udva­riasak a közutakon egymás­hoz, mint a gyalogos forga­lomban, a baleseti statisztika összehasonlíthatatlanul jobb lenne. A közutak mu nusai A kerékpárosok lassan a közutak rémeivé lépnek elő. Lassítják a forgalmat, ugyan­annyi helyet foglalnak mint a gépkocsik, s bizony sok­szor nyugodt lélekkel kacska­ringóznak, szabálytalankod­nak. Példa erre, hogy a szol­noki iparnegyedben közleke­dő autóbuszok reggelenként 8—10 percet késnek, mert az üzemekbe tartó rengeteg ke­rékpáros nemegyszer forgal­mi dugót, akadályt okoz. Gyakorivá vált az is, hogy a vezetői engedéllyel nem rendelkező motorosok, illetve autósok, pláne ha szeszt fo­gyasztottak, megpróbálnak „meglépni” a rendőrök elől. Ilyenkor szinte krimibe illő üdözések kezdődnek. Ez a módszer azonban nem bizo­nyult félrevezetőnek, mert a ludas vezetőket még mindig elkapták. — horváth — (Folytatás az 1. oldalról) megítélni az ezirányú vár­ható fejlődést. A nemzeti jövedelem fogyasztásra szánt hányada 30 százalék­kal növekszik az előző terv­időszakhoz képest, a kiske­reskedelmi forgalom 40 százalékkal. Kereken 400 ezer lakást kívánnak tető alá hozni, ebből 180—200 ez­ret állami erőből. A reálbé­rek viszonylag gyorsan, egy keresőre számítva 16—18 százalékkal növekednek, s ezáltal az eddiginél nagyobb szerepük lesz a reáljövedel­mek bővülésében, amit öt év alatt 25—27 százalékkal terveznek növelni. Többet fordít majd az állam az öregek, betegek és a gyer­mekek eltartására, sor ke­rül egyes dolgozó-kategóriák keresetének intézményes nö­velésére, bizonyos nyugdíj- emelésre, és tovább növe­lik a családi pótlékot is. A kormány határozott ár- stabilitásra törekszik, mind­azonáltal nem merevedhet­nek meg az árak hosszú időszakra, hiszen a népgaz­daság szerkezetében, a ke­reslet és kínálati viszonyok­ban lényeges változások kö­vetkeznek be, amelyeknek tükrözniük kell egyes árak csökkenésében, mások némi növekedésében. A lényeges, hogy ezek együttvéve nem akadályozhatják a reáljöve­delmek és a reálbérek elha­tározott növekedését. Végül is ez a terv többet kívánt, mint az eddigiek — összegezte az elmondottakat a tervhivatal elnöke —, min­denekelőtt növekvő ütemet, nagyobb hatékonyságot, vala­mint szilárd belső és nem­Az országos múzeumi hó­napoknak már szép hagyo­mányai vannak. Múzeuma­ink októberenként rendez­vényeikre, kiállításaikra irá­nyítják a közvélemény fi­gyelmét, — s nem sikertele­nül. Kettős „haszon” szár­mazik ebből: a múzeumi hó­nap alatt látottak tágítják a nézők látókörét, másrészt a kapott kellemes élmény a továbbiakban is ösztönzi az embereket, hogy rendsze­res múzeum látogatók legye­nek. A szolnoki Damjanich Já­nos Múzeumban már meg­nyitották a Tallinn képek­ben című kiállítást. A soron­következő reprezentatív tár­lat Lenin és a forradalom a szovjet grafii óban témakört öleli fel. A kiállítás anyagát a moszkvai Állami Puskin Múzeum munkatársai állí­tották össze a szovjet gra­fika legjobb alkotásaiból. A legkorábbi datálású kép 1918- ból való, a legkésőbbi pedig napjainkból. Ez alatt az 50 év alatt több ezer műalkotás készült forradalmi témákból. Bemutatásra került, — több híres grafikai alkotás között — K. Petrov — Vodkin al­kotása „A kommiszár halá­la”, A. Dejneka ..Petrográd v delme” című kép, N. Kup- rejanov metszete,' V. Favorsz- kij két alkotása és I. Nyi- vinszkij monumentális szí­nes rézkarc sorozata. A Debrecenben élő és al­kotó Kossuth-díjas művész. Holló László grafikáit a íúr- kevei Firta Múzeum állítja ki Ezt rrr>nolőzően Csikós Tóth András emlékkiállítás lesz n or,r. ygyobb magyar néprajz illu-zt-átor szülővá­rosa múzeumában. zetközi gazdasági egyensúlyt. Párdi Imre nagy érdeklődés­sel fogadott expozéja után Bognár József képviselő, a terv- és költségvetési bi­zottság nevében szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Beveze­tőül azt fejtegette, vajon mi­vel tud a törvényhozás hoz­zájárulni ahhoz, a nagysza­bású tervkészítő munkához, amelyet a szakemberek és a számítógépek már olyan nagy részletességgel elvégez­nek. Ügy véli, hogy a mi kö­rülményeink között a képvi­selők nagyon értékes segít­séget nyújthatnak, hiszen ez nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi terv is, — amelynek megvalósítása csak széles társadalmi alapon le­hetséges. Példának hozta a tanuláshoz való jog és a munkához való jog össze­hangolásának szükségességét, amelyet a tervnek a társada­lom szükségleteivel össz­hangban kell megoldania. Jellemző volt a napirend irán'i különös érdeklődésre, hogy 56 képviselő jelentke­zett hozzászólásra, közülük a szerdai ülésen tizenhármán kaptak szót. Más-más hiva- tásúaK és egymástól külön­böző városok, megyék kép­viselői révén igen sokféle nézőpontból szóltak hozzá a törvényj avaslathoz. Sok szó esett az ülésen Budapest következő öt esz­tendejéről, elsősorban Csi- kesz Józsefné. a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese felszólalásában. A vidéa szempontjából különösen fi­gyelemreméltó. hogy miután a fővárosban már végképp nincs munkaerő-tartalék, Az idei megyei múzeumi hónap megint vonzónak ígér­kezik. Az ünnepélyes meg­nyitó ma délután lesz Tö- rökszentmiklóson Bárdi Im­re, a megyei tanács vb el­nökhelyettese nyitja meg — a törökszentmiklósi IV. kul­turális napok keretében — a rendezvénysorozatot. A bemutatásra kerülő kiállítás a város újratelepülésének 250. évfordulójára készült, rangosán nyitja a múzeumi hónap meyvoí pwmény soro­zatát. Október rözpén egy másik érdekes kiállítás hívja fel magára a figyelmet. A túr- kevei FinO jrgely — a vi­lághírű Alexander Finta ugyancsak nagy rr 'vészi ran­gú fivére, akit Zádori Oszkár néven ismert meg a kultúr­történet — cson.faragásainak tárlatát rendelik me», A mű­vészt az els világháború ki­törésekor mint ellenséges or- szá° állampolgárát,, több ki- -'b íróval míiv'- ' tu­dóssal együtt, a francia ha- *ő ••igok ’nterr ' r'’~ ­te kolostorban” készített fa- • ' >r>jt ’-'batiuk majd Szolnokon. Koner •’•»AZr — aki szintén szenvedő részese volt a francia hatóságok ak­kori magatartásának — „A fekete kolostor” cím' regé­nyében leírta a csontfarag- ványok készülő ek történe­tét is. A tiszafüredi Kiss Pál mú­zeum legújabb népraizi szer­zeményeit adja közre és a ,nn képekben című kiál- ’ rts«t, Kunszentm "rionban helytörténeti gyűiieménvt mutatnak be és A kerámia története az őskortól napja­inkig című kiállítást rende­meggyorsul bizonyos iparok, üzemek már korábban elha­tározott vidékre telepítésé­nek folyamata. Az ipari fejlődés kérdéseit mások is bőven érintették, s többi között Gácsi Miklós, miskolci képviselő, aki bizo­nyos alapszakmák szakmun­kás-utánpótlásának erőtel­jesebb biztosítását kívánja: a már említett Gergely La­jos, aki az energia-termelés megváltozott viszonyai kö­zött is fontosnak tartja a mecseki szénbányászat jövő­jének alaposabb tisztázását; Kerkay Andorné Fejér me­gyei képviselő, aki a székes­fehérvári nagy előrehaladás- i ról szólván elsősorban az alumíniumipar jó kilátásait ecsetelte. A nyugdíjasok helyzeté­ről beszélt Gallé Ernő buda­pesti képviselő. Annak tuda­tában. hogy már jelenleg is jóval több mint <0 milli- árdot fordít a népgazdaság a nyugellátásra, s csupán az idei intézkedések mintegy 900 millió-val növelték az állami kiadásokat, utalt a párt kongresszusi irányel­veiben foglaltakra, amely­nek értelmében a nvuadíla­kat olyan mértékben kell emelni. hogv érezhetően csökkenjenek a családok nő­védelmi differenciái. Tlven értelemben, mondo'ta. állan­dó figvelemmel kell kisérni a reáljövedelmek általános növekedését, különös tekin­tettel azokra, akik alacsony nyugdíjat kapnak és a leg­csekélyebb í avulást is öröm­mel fogadják. Az országgyűlés szerdai tanácskozása a késő esti órákban ért véget és csütör­tökön délelőtt folytatódik. zik meg. Szintén az új nép­rajzi szerzeményeit teszi tár­lókba a jászberényi Jász Múzeum és megrendezik az odorvári barlang természet­tudományi érdekességeinek bemutatóját. A karcagi Györfíy István Nagykun Mú­zeum is megrendezi Holló László grafikáinak tárlatát valamint a Csikós Tóth And­rás emlékkiállítást. Végre, végre, végre! Többször kértük a cikke­inkben. hoav Tiszaföldvár ál­lítson méltó emléket a köz­ségben élt és alkotott költő­nek. Bánvai Kornélnak (Szolnok városa ugye més adós a római katolikus te­metőben nvugvó Bánva Kornél emlékének a díszsír­hellyel. emlékművel.) A megyei múzeumi hónap keretében megnyitják Tisza- földváron. a művelődés; ház­ban. a Bányai Kornél em­lékkiállítást és a községi ta­nács emléktáblát helyez el Homokon, az Úikincsem szőlő 27. szám alatti házon ..Ebben a házban lakott és alkotott Bányai Kornél — (1897—1934) költő, az Adv utáni nemzedék egyik leg­tehetségesebb lírikusa. Meg­emlékezésül Tiszaföldvár község Tanácsa 1970.” Sportcsemege a múzeumoan A sportkedvelők bizonyá­ra szívesen fogadják a Szol­nok megye sportja 1944— 1970 témakörű kiállítást, — amelyet a Magyar Testneve­lési és Sportszövetség Szol­nok megyei Tanácsa és a Damjanich János Múzeum közös fenntartásában műkö­dő sport-múzeum rendez a megyeszékhelyen. — ti -• ­Háztáji gazdaságok megsegítésére a ■ szolnoki Cukorgyárban nedves szelet vásárolható. Készpénzért naponta 6—14 óráig. Ára: 5.80-tól 9,89 Ft-ig mázsánként a száraz anyag tartalmától függően. MAGYAR CUKORIPAR SZOLNOKI CUKORGYÁRA Tragédiák, koccanások, nagylegények Hétszáz baleset 9 hónap alatt — Vezetés közben egy kortyol sem — Udvariasabbak is lehetnének — Sok bajt okoznak két keréken is Hol történik a legtöbb baleset ? „Vezet" a szolnoki iárás MÚZEUMI HÓNAP ’70 Lenin a szovjet grafikában Holló László tárlata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents