Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
1970. október 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP tf épül a hűtőgépgyár jászárokszallasi gyáregysége, az évi« SZOLNOK MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ÉPÍTŐI MINT OTTJARTUNKKOR ÍGÉRTÉK — MÉG EBBEN AZ ÉVBEN FELHÚZZAK A NAGY MŰHELYCSARNOKOT. A csarnok alapját készítik Az első épület — ahol a lakatosok, tmk-sok kapnak helyet — rövidesen elkészül. Utazó fiatalok — „Expresszel" Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda mindösz- sze hároméves múltra tekinthet vissza. Létrehozásának az volt a célja, hogy segítséget nyújtson a fiataloknak nemcsak hazánk, hanem más országok életének, kultúrájának megismeréséhez, az ifjúság szabadidejének célszerű, hasznos eltöltéséhez. Annál is inkább szüséges volt egy ilyen utazási iroda létrehozása, mert a fiataloknak általában nincs annyi pénzük, hogy például az IBUSZ által rendezett utazásokon részt vehessenek. Az Expressz Szolnok megyei kirendeltsége nemrégiben adott számot munkájáról a KISZ megyei végrehajtó bizottsága előtt. Az elmúlt néhány év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kezdeményezés helyes volt és az Expressz szervezésében utazó fiatalok száma egyre emelkedik. 1968-ban kétezerhatszázkilencvenen, 1969-ben háromezerhárom- százan, 1970-ben pedig már eddig majdnem hatezren vettél«, s év végéig körülbelül hétezren vesznek részt az iroda szervezésében belföldi Utazáson. Hasonlóképpen növekedett a külföldre utazók száma is. 1968-ban ötszáztizenegy, 1969-ben hétszáz- negyvenkettő, 1970-ben már nyolcszáznyolcvan fiatal utazott külföldre megyénkből és ez a szám jövőre előreláthatóan ezeregyszázra fog emelkedni. örvendetes, hogy a kiutazók 60 százaléka jutalomból látogathatott el más országba, az utazási költségeik 75— 100 százalékát a munkahelyük térítette meg. A fiatalok nagy többségét a felsőbb KISZ szervek, néhány esetben közvetlenül a KISZ alapszervezetek javasolták eredményes munkájuk alapján. Sajnálatos viszont, hogy a résztvevők között kevés volt a falusi, mezőgazdaságban dolgozó fiatal, de az ifjúmunkások aránya sem éri el a kivánt szintet. Ugyancsak furcsa és kissé érthetetlen, hogy a középiskolák — Martfűt és Szolnokot kivéve — belföldi utazásokra nem vették igénybe a diák utazási irodát. Pedig egy-egy kirándulás az Expressen keresztül nem — vagy alig kerül többe, mintha a tanárok szervezik, még több plusz munkát vállalva magukra. Éppen ezért született az az elgondolás, hogy az utazási iroda, a megyei tanács művelődésügyi osztályával közösen a belföldi kirándulások egy olyan rendszerét dolgozza ki. mely szervesen illeszkedik maid az iskolák oktató. nevelő munkájához és a KISZ szervezetek éves tevékenységéhez. Z. A. Szombati szemle a szolnoki piacon A piac ezen a hét végén olyan volt, mint az időjárás. Hűvös, nem sok jót ígérő. Az árak azért valamivel enyhébbek voltak, mint korábban. Csak a baromfi volt drága. Ennek az Is oka lehet, hogy termelőszövetkezetek nem szállítottak csirkét Szolnokra. így a 432 kilót hozó termelők merték harminc forintért adni kilóját. Az élőtyúk valamivel olcsóbb volt: a termelőszövetkezetek 17—18, magáneladók 24 forintért kínálták. Tejfelből a szokásos felhozatal, s a 28—30 forintos literenkénti ár volt. A tehéntúró literje 16—18 forint. A szolnoki Lenin Termelőszövetkezet ismét megörvendeztette a háziasszonyokat: 1400 jércetojást kínált, 1,20 forintért darabját. Különben elég sok, több mint hatezer darab tojás volt a piacon, de 1,70—1,80-nál nem adták olcsóbban. A burgonya ára is változatlan, 2,50—3,50 között mérik kilóját. A petrezselyem drágult, már 8—12 forintot is kérnek érte. A sárgarépa kilója termelöKZövetkeze- teknel 3—4, magáneladóknál 5—6 forint. Egyre kevesebb a vöröshagyma, ara is emelkedett, már hat forintot is elkérnek egy kilóért. A fejeskáposzta kilója három, a kelkáposztáé 4—6 forint. Karfiolból több volt ezen a hé végén, mintegy hétszáz kiló, s hat forintért már igazán szépet lehetett venni. A kevéske paradicsomért nyolc-, a zöldpaprikáért hat—tíz forintot kértek. A gyümölcs egyre kevesebb, a ez érthető is. Az alma kilója 3— 6. termelőszövetkezeti elárusítóknál 2,50—5 forint. A körtét ugyancsak drágán, 6—10 forintért kínálták. A szilva kilója négy forintba, a szólóé 6—10 forintba került. Kilencvenhat kiló héjas diót is kínáltak, 14 forintos áron. Új műanyagipari üzem Lengyelország ipara új üzemmel gazdagodott. Jas- loban (Rzeszow vajdaság) pollvinilchlorid-lemez- és csőgyárat helyeztek üzembe. Az üzem 10 atmoszféra nyomást álló, különféle átmérőjű csöveket fog gyártani. „Vagy esik, vagy elnököt választunk“ — Ismét elnök nélkül a jászdózsai Tarnamenti Tsz „Mi vagy azért nem dolgozunk, mert esik az eső, vagy azért, mert elnököt választunk”. — Megállapítás a jászdózsai Tarnamenti Tsz vezetőségi ülésének jegyzőkönyvében. Az elkeseredett kijelentő Simits Péter, a fiatal mezőgazdász. És nem cinizmus mondatta ki vele. Ezen, a szóbanforgó vezetőségi ülésen jelentette be Bugyi Pál: nem vállalja tovább az elnökséget. Négy és fél hónap után. Még nincs vége 1970-nek, s a Tamamenti- ből fél év alatt két elnök távozott. Az előbb; Gulyás József, a községi tanács Vb elnöke. ■ Ö se töltött hosszú időt. A május 20-i közgyűlésen adta át a staféta botot. Akkor vetődött fel Bugyi Pál üzemegységvezető neve, ki korábban, 1969-i leváltásáig, főagronómusi tisztséget töltött be. Sokakat meglepett jelölése. A homokiak, a tanyai emberek jelöltjeként indult. A községben élők, a Seres brigád heves ellenzése ellenére. Ludrik István traktoros fázósan összehúzza magát az október esti határban, azt mondja: — Akkor is tudtuk, hogy nem felel meg. — Akkor miért szavazott rá? —r Én nem szavaztam. — Csakhogy nálunk nem azoknak van hangjuk, akik rendszeresen dolgoznak. Az olyan embereknek, akik csak visznek a közösből. Elég szomorú ez, hogy nálunk egyre lejjebb, lejjebb, mikor más szövetkezetekben egyre feljebb, feljebb. Sokáig a padláson volt a fejőgép-berendezés. Alacsonyak a hozamok. Az idén a rossz időjárást beszámítva is nyolc mázsa volt a búzatermés átlaga. Simits Péter főmezőgazdász nemrég hagyta el az egyetemet. — A diplomám háromnegyede nem ér semmit. Olyasmiért rongyosra beszélhettem a számat, hogy kapálják meg a rövid tenyészidejű kukoricát. Sokan nem kapálták, nem hitték el, hogy beérik, aztán le kellett silózni. Itt a főagronómusnak is az a dolga, könyörögjön az embereknek, dolgozzanak. Beszélgettünk a jászberényi járási pártbizottságon Győri Lászlóval, Hogy van az, hogy annyi jó szövetkezet mellett évek óta nem tudnak rendet teremteni Jászdó- zsán? — Pedig a legtöbb energiánkat erre fordítjuk. Kimegyünk. tanácsokat adunk, javaslunk, ott töltjük a napot. Meg is egyezünk dolgodban. Aztán eljövünk és rögtön másképp csináliák. Most talán a szanálással lehetőség nyílik közvetlenebb állami beavatkozásra. Az állam adja a pénzt, de saját pénzéért fenntartja a jogot, hogy közvetlenebbül beleszólhasson a tsz életébe. Józanul döntsenek Elnök nélkül ismét a jászdózsai Tarnamenti Tsz. Bol- lók József vezetőségi tag azt is javasolta: egyelőre szántsanak, vessenek, végezzék a munkát, s aztán ráérnek elnököt választani. Elfogadták, s alighanem jól is tették. Márcsak azért is. mert közben érik az idő. s nem kell elsietetten választani, a tagok között egyébként egyre többször elhangzik a jászapáti Alkotmány Tsz üzemegységvezetőjének, Tajti Istvánnak a neve. Ö már volt elnökielölt Jászdózsán. Akik attól féltek, hogy rendet teremt. — mert ez a híre — kézzel lábbal megakadályozták választását Csakhogy azóta az egész tagság leckét kanott. S már arról is egvi-e több szó hangzik. egvesüliön a két rossz jászdózsai szövetkezet, úi elnök, s teliesen új vezetőség tiszta lápnál induljon. Lehet, hogy ez a legésszerűbb. A két iászdnzsai szövetkezet taviai ioPa dönteni saiát lövőinkről. hisszük, hogy az eddigi keserű tapasztalatok, önmaguk és családink sorsának könnyelmű kockára tevése után a józan belátás vezeti a dó- zsaiakat. — bnrzák — „ÖsszcroshadtunkM A két jászdózsai tsz-t szanálják az idén. Ahogy a Tar- namentiről Juhász Béla elnökhelyettes megfogalmazta: összeroskadtunk. Azt is hozzáteszi, most aztán, aki nem dózsal ember, pucol a tsz- ből. Bugyi Béla nem volt dézsái ember. Betegségére hivatkozva kérte a felmentését. A vezetőségi vitában — Bugyi Pál jelenlétében — Túri József azt mondta erre. — Ha stabil lenne a szövetkezet kétszer ilyen betegen is maradna az elnök. Bugyi Pál betegsége valós, de nem újkeletű. Elismeri, akkor is meg volt mikor az elnökséget vállalta. S annak ellenére is vállalta, hogy az akkori közgyűlésen felállt Rédei Endre községi párttitkár. — Bugyi Pál eddigi munkájával nem bizonyított semmit. A községi pártbizottság azt javasolja a közgyűlésnek, ne válasszák meg. Mészáros József, a jászberényi járási tanács munkatársa is óvta ettől a közösséget, Bálint Imre, a járási tanács vb-elnökhelyettese pedig őszintén, nyíltan kimondta a közgyűlésen: eddig még sehol nem állta meg a helyét, nem tartjuk valószínűnek, hogy éppen Itt változtasson. A tagok kis része csak azért is rá szavazott, másrésze pedig, azért mondott igent, mert belefáradt a huzavonába. Bugyi Pál megválasztása előtt már szétszéledt úgy a közgyűlés, hogy több jelölt nem lévén, nem jutottak eredményre. Jászdózsán nagy a baj. S az emberek joggal azt tartják és mondják Bugyi Pálról, megválasztatta magát, aztán megfutamodott, mikor kiderült, hogy nagyon rosz- szul állnak gazdaságilag, a bajban magára hagyta a közösséget. Ö maga azt vallotta jegyzőkönyvbe: „A tsz vezetésére erőskezű ember kell, én a vezetést tovább nem tudom vállalni.” Felkerestük Jászapátin, ahol az ottani fogyasztási szövetkezet felvásárlási osztályvezetője. — Belefáradtam. Rendet akartam én teremteni, nem sikerült. Ott olyan a vezetőség és a tagok rokoni összefonódása, — hogy aki haladni akar, megbukik. — Láttam én ezt a tavasszal is. Csak azt hittem, változtatni tudunk. Aztán én voltam a legkisebb fizetésű tsz-elnök a járásban. — Ütödmagamra kétezer forintnál többet nem tudtam hazahozni havonta. Itt a pénzem is több és itthon vagyok. De a betegségem is igaz. A szövetkezet betegségére legyint. Azt mondja, konkrétan vagy semmit, vagy akkor mindent, de hosszan. Aztán nem mond különösebbet, sejtető félmondatoknál egyebet. — Személyi ellentétek az összefonódás ellenére a vezetőségen belül is. Ember legyen a talpán, aki változtatni tud. Kocsis László traktoros a határból tart hazafelé Nagy Béla fogatossal. Nagy Béla vetőgépfaros volt ma, tulajdonképpen egyedül, két ember helyett, de már holnap ő se jön, mondja. A traktoros mérges. — Addig itt nem lesz rend, amíg a határ egyik felét Apátihoz, a másikat * meg Árokszélláshoz nem csatolják. Mi traktorosok ki megyünk reggel hét órára. Aztán mi van? Akkor szaladoz- nak a brigádvezetők, hogy embert kerítsenek mellénk. Lasszóval fogiák nálunk az embert munkára, ha nem a háztájiról, meg nem a részesről van szó. Tsz-ben órabér Résztvettünk a délutáni brigádvezetői megbeszélésen. Arról esett főképpen szó. nem megv a szüret, s jó lenne a jászaDáti gimnázium diákjait segítségül hívni. Juhász Béla elnökhelyettes intett n sietségtől, mondván, próbáliuk meg 0.15-tel. Nem értettük. íréről van szó, mit ielent a hűvös 0.15. Aztán kiderült. Ebben a szövetkezetben órabérre dolgoznak az emberek Egy óra hosszára a munkaegység 0.15 százalékát fizetik. Tavaly 8 kilogramm szőlőt kanott naponta. aki szüretelt. De sokan csak annyi szőlőt szedtek le, ami éppen nekik járt, s hazavitték. Roonant sok furcsaság. Száz forintot is megkeres egy ember könnvedén naponta, de volt olyan asszony is a cuknrréoaszedéshen, aki meg 14 forintot kanott egy nap után. Meglepőbbnél meglepőbb dolgok. Kocsis László traktoros közli- még mindig nem alaV.iitak ki a szövetkezeti táblák. Ragaszkodás az ósdi módszeredhez. A lucernát még mindig nem génnel vágják, hanem kézikaszával. A MÄV Szolnoki Járműjavító üzem a létesítendő 'új központi kazántelepére stabil kazánfűtői vizsgával rendelkező kazánkezelőket keres. Jelentkezni lehet: Az üzemi munkaügyi osztályon Megérkezett! Csak a Centrum Pavilon Áruházban kapható! SHARP japán zsebrádió 6 tranzisztoros 430.— forintéit Minden idényben vegye igénybe a Centrum Pavilon Aruházat. Szolnok, Ságvári krt. 59ja, Piacté.r
