Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. október 22. Műszál — minden mennyiségben Lettországban megkezdték az Ogrszki kötőipari kombi­nát építését. Az előirányzott kapacitásnak megfelelően a kombinát évente 12 és fél millió különböző kötőipari cikket termel majd. A nagy termelékenységű berende­zést, amely biztosítja a szin­tetikus anyagból készült pa­mutfonal gyorsított műszaki eljárással történő feldolgozá­sát, már felszerelték. Itt mű­ködnek majd a mintanyomá­sos körkötőgépek, a sima kö­tőgépek, amelyekkel a készít­mények szélét varrják el. Az utóbbi két év folyamán a Szovjetunióban az Ogrsz- kin kívül, még két ilyen óri­áskombinátot építettek — Kurszkban és Bjelorussziá- ban. A negyedik kombinát most épül Asztrahányban. Ebben a kombinátban a ha­zai gyártású gépeken kívül beállítanak olyan felszerelé­seket is, amelyeket az NDK- ból és Bulgáriából hoznak be. Az utolsó öt évben a Szovjet­unióban a trikotázs felsőru­házati cikkek gyártása meg­kétszereződött. 1969-ben a szovjet üzemek 363 millió hatvanhárom millióval töb- ilyen terméket gyártottak, bet, mint az előző évben. 640 millió tankönyv A Lengyel Állami Tankönyv- kiadó nemrégiben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Negyedszázados munkájáról te­kintélyes számadatok tanúskod­nak : 7635 kiadvány, 643 819 ezer példányban. 1945-ben a kiadó 1400 példányban jelentetett meg könyveket, az 1970-es évi terv pedig 34 452 ezer példányt irá­nyoz elő. Tankönyveken kívül a kiadó megjelentet segédirodal­mat tanulók és tanítók részére, kiad 22 pedagógiai szakfolyó­iratot és 2 képes folyóiratot. Áz acél elemzéséről Román tervezők olyan elekt­ronikus berendezést készítettek, amely meghatározza a különbö­ző fajtájú acél mágneses tulaj­donságait. Az új berendezés se­gítségével fontos adatokat lehet kapni az acél szerkezetéről, «a megmunkálási folyamat során végbemenő változásairól is. A kohászatban sikeresen al­kalmazható az új berendezés, amelynek segítségével tökélete­síthető az acéltermelés techno­lógiai folyamata, növelhető mi­nőségének színvonala. Hosszú vonat A jápán vasutak igazgató­sága befejezte a világ leg­hosszabb utasszállító villany- vonatának kipróbálását. A villanyvonat hossza 400 mé­ter és elérheti az óránkénti 210 kilométeres sebességet. Kábítószer­lopások ellen Áz emberiség és a XXI. század Nemrégiben jelentette be a bonni egészségügyi miniszté­rium, hogy a jövőben már kö­telezik a gyógyszertárakat arra, hogy betörésmentes szekrényben tartsák a kábítószereket. A mi­nisztérium azért kényszerült er­re a lépésre, mert az utóbbi időkben a gyógyszertárakba tör­tént betörések száma ugrássze­rűen emelkedett. Az APN tudósítója meg­kért néhány neves szovjet tudóst: Ivan Jefremovot, a biológiai tudományok kan­didátusát, ismert tudományos fantasztikus regényírót, Alex- andr Nyeszmejanov akadé­mikust, és Venyiamin aka­Magyar bélyegek külföldi katalógusokban A Párizsban kiadott Yvert katalógus három kötetben is­merteti a világ összes bélye­gét. Az 1971. évi kiadásban bélyegeink rövid története nyitja meg a magyar részt. A kő- és réznyomatos kiadás értéke magasabb mint ta­valy, a 25 krajcáros levélen 2250-ről 4500 frankra emel­kedett, a réznyomatos sor ugyanezen címlete 450 helyett most 750 frank. Az 1871. évi kiadások használt példányait az 1971. évi kiadásban első alkalommal négyesblokkban is értékeli az új szakkönyv és ebben a formában a kő­nyomat 3 krajcáros 13,500, míg a 15 krajcáros kerek 10 ezer frank. A magyar gyűj­tők e ritkaságok négyesblokk­ban történő értékelését cso­dálkozással látják, hiszen egv- egy különálló darab is elvét­ve kerül forgalomba, utolsó években kőnyomatos bélye­gek négyesblokkban még ki­állításon sem igen fordultak elő. A levélboríték rajzú és turulos kiadás 1910 előtti vál­tozatai csaknem mind maga­sabban állnak, mint tavaly. Emelkedtek a két világhábo­rú közötti jobb sorok, első­sorban azok, amelyek Ma- evarországon is keresettek. Hasonló a helyzet az utolsó 20 év sorozatainál, bár itt ta- oasztalunk néhány 'érthetet­len árcsökkentést, amelyekkel később még foglalkozunk. Néhány értékelés (zárójelben az előző évi): 1925. Snort 130 (110), 1932. Szt. Erzsébet 12 (9). használt 7 (4.5), 1932. Nagy Madonna 300 (250), használt 90 (80). Felszabadu­lás 120 (100). 1953. Népviselet 90 (75). használt 55 (37.5), 1964. Tokio blokk 30 (17,5). Í965. WIPA blokk 24 (15) frank. A filateiísták legnagyobb tekintélvű sznkkönvve a nyu­gatnémet kiadású Michel ka­talógus. Az 1970. évi kiadás a netto árak bevezetésével lepte meg a gyűjtőket. Az idei értékelés sok újat nem tartalmaz, néhol oldalakon keresztül változatlanul ismét­lődnek az előző év árai. A magyar bélyegek katalogizá­lásával általában elégedettek lehetünk, a hazai érdeklő­désnek megfelelően emelked­tek az új Michelben bélyege­ink, amit a következő példák igazolnak: 1871. Kőnyomat 3 kr. 1600 (1500), 1871. Réznvo- mat 10 kr. 450 (380), 1919. Arcképek álló vízjel. 130 (90), 1933. Repülő 300 (225), hasz­nált 190 (145). 1952. Olimpia 12 (9) 1962. Autó 8 (6), 1963. Grenoble vágott 45 (37,5) márka. A katalógusok értékmérő szerepet töltenének be, egyes bélyegek megbecsülésénél mégis nagy különbségekkel, ellentétes véleményekkel ta­lálkozunk. A svájci Zumstein katalógus a WIPa blokkun­kat alacsonyabban jegyzi a tavalyinál, az Yvert kataló­gusban értéke több mint fe­lével emelkedett. Megmagya­rázhatatlan, hogy az 1933. évi szép kivitelű, kis pél­dányszámú Cserkész sor a megjelenését követő 37. év­ben miért vesztette el érté­kének negyedét a Michel ka­talógusban, amikor a legnép­szerűbb sorok egyike. Az 1938Í évi Szt. István és az Eucharisztikus blokk minde­nütt azonos értékű, most egy év alatt az utóbbi és csak az utóbbi értéke a felére zuhant a német katalógusban. Évti­zedek alatt a katalógusok gondos munkáíúkkal sok ba­rátot szereztek a gvűitésnek, nemzedékek forgatták ha­szonnal az évente megielenő új kiadásokat. Most a ma­gvar és külföldi kiadások ér­tékelésében elkövetett több elképesztő hibával megrendí­tik a gyűjtők bizalmát. démiai levelező tagot, fejt­sék ki nézeteiket a jövő tár­sadalomról, s arról, hogyan oldja meg az emberiség a táplálkozási problémákat, az élet meghosszabbítását stb., mikor a Föld lakossága eléri a 4 milliárd főt Az emberi élettartam Az emberi élet meghosz- szabbitására irányuló minden törekvés az agyműkölés meg­őrzésének szándékát rejti magában, — mondja Ivan Jefromov. — Hiszen manap­ság egy-egy szerv átültetése már nem okoz megoldhatat­lan problémát. Ha tehát az agy szakadatlanul működne, az elhasználódott szervek ki­cserélésével meg lehetne ol­dani az örök élet problémá­ját. Az agy azonban — hal­latlan nagy energiatartalékai ellenére — a természet mú­ló jelensége az örök élet nem más, mint idealista el­képzelés. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy nem harco­lunk az élet meghosszabitá- sáért Alekszander Nyeszmeja- nov akadémikus a jövő élel­miszerproblémájának megol­dásáról a következőket mondta: Statisztikai adatok­ból tudjuk, hogy az elmúlt ötszáz évben Földünk lakos­sága hétszeresére nőtt és 2000-re eléri, esetleg túlha­ladja a 4 milliárd főt. Ilyen hatalmas embertömeg táplá­lása nem kis problémát okoz. Megoldását egyrészt a mező- gazdaság és az állattenyészté® további fejlődése, és az óce­án táplálékforrásainak fel- használása segíti. Az utóbbi tíz évben azonban nagy sze­repet játszanak a vegyi- és mikrobiológiai szintézisek segítségével előállított mes­terséges tápanyagok. A kí­sérletek olyan stádiumban vannak, hogy hamarosan meg­kezdődhet bizonyos fehérjék. A tapasztalatok szerint az ember negyvenéves korára éri el alkotóképességének teljét. Ugyanakkor azonban elkezdődnek a betegségek is. Célunk az, hogy ezt a gaz­dag alkotói periódust meg­hosszabbítsuk. — Arra a kér­désre, hogy meddig élhet az ember, néhány természeti analógia alapján a 150 éves korhatárt jelölném meg. Az emberiség fokozatosan meg­szabadul a nehéz fizikai munka végzésétől. Meggyő­ződésem, hogy a jövőben az anyagi javakat automaták termelik majd, s az ember teljesen átadhatja magát az a.llr/v4-rt mimlrónnl^ eies/.LüÄ., vivciiiiiiiuK. es más alapvető fontosságú tápanya­gok gyártása. A mikrobioló­giai szintézis egyik legna­gyobb előnye, hogy alap­anyagául semmi másra fel nem használható hulladék­termékek szolgálnak. Ilyenek pl. bizonyos parafin-szárma- zékok, amelyek kőolajban fordulnak elő, s kivonásuk azért is indokolt, mert ront­ják az olaj minőségét, köny- nyen megérthetjük, hogy mennyire aktuális probléma a bioszintézis, ha figyelem­be vesszük, hogy a fehérjék nagyüzemi előállítása meg­óvná az emeberiséget a fe­nyegető éhínség veszélyétől. Az ukrán és lett mikrobioló­gusok hozzáfogtak egy olaj- származékból élesztőgombát előállító gyár terveinek el­készítéséhez. Az óceánok szerepe Táplálékunkat a Föld biz­tosítja. A jövőben ezt a sze­repet az óceán veszi át — mondja Venyiamin Bogorov, a Szovjet Tulományos Aka­démia levelező tagja. A ten­geri halászat napjainkban évente 52 millió tonna táplá­lékot ad. A halászat új mód­szerei azonban sajnos semmi­ben sem különböznek a ré­giektől. A kulturált tengeri tenyészetek ideje még nem jött el, annak ellenére, hogy az óceán kimeríthetetlen táp­lálékforrás. A sekély part­menti részeken különféle kagylókat, halakat, vízinövé­nyeket lehet tenyészteni. Ez a szárazföldeket övező se­kély rér’ nagyobb, mint Európa területe. Nagy jelen­tősége van az édesvízi ha­lászatnak is. Ez évente csu­pán 6 millió tonna táplálékot a-'. az elkövetkezendő tíz 'vben háromszor-négy- szer több táplálékhoz iutha- tunk ennek a révén. A ten­gerek és folyók azonban nemcsak halban, de más nél­külözhetetlen ásvánvban is kimeríthetetlenül gazdagok. Ha mindezeket a lehetősé­geket felhasználtuk, megold­hatjuk az emberiség táplál­kozásának gondját, bármeny­nyire növekedjen a létszáma APN Tojásszállítás konténerekben A szállítási iparban ma di­vatos szó a konténer. A szo­kásos, vasúti szállításnál használatos vasúti tartályok méretétől különbözik: a kon­téner többnyire egy kis vas­úti teherkocsi nagyságának felel meg. Stabil könnyű­fémből készül, tehát nem túl nehéz és egy bizonyos rako­dóhelyre szállítandó áru el­helyezésére alkalmas. Ha a konténer megtelt különleges teherautóra vagy vasúti va­gonba rakják és például Münchenből Hamburgba szállítják, ahol különleges, konténerek szállítására épí­tett hajóra rakják. Ez a ha­jó aztán a konténert bárme­lyik tengerentúli kikötőbe el­viszi, ahol a speditőr fogad­ja, kirakja és az egyes téte­leket a tulajdonképpeni cím­zetthez továbbítja. E konté­ner-szállítás előnye kézen­fekvő: megtakarítható a több­szöri átrakodás, a konténer könnyű és kényelmesen át­rakható a vasúti vagonból a konténerhajóra. A szállítási költség, idő- és munkamegtakarítás e lehető­ségét Esbjerg vidékén né­hány dán tojástermelő is hasznosította: saját céljai­nak megfelelő kisebb mére­tű konténereket épített. Ezek alapterülete 70 x 100 centi­méter, magassága 165 centi­méter. Keretük erős csövek­ből, falai könnyű építőlapból készültek. Mindegyik konté­nernek négy kereke van, te­hát könnyen mozgatható, be­fogadóképessége 4320 tojás, vagyis 12, egyenként 360 to­jás elhelyezésére alkalmas ládának felel meg. Korábban 360 darabonként faládákba csomagolták a tojást és ezek a faládák kerültek aztán a te­herautókra. A dán exportvál­lalat erre a célra különleges termohűtő-kocsikat építtetett: a szerkezet hideg időben me­legíti, melegben hűti a karos­szériát- Nyáron mielőtt a te­herautó elindul, alacsony hő­mérsékletre hűtik és így a kis tojáskonténerek előhűtő- térként működnek. A hűtőbe­rendezés természetesen a be­rakodás alatt is működik. A tojástermelők a szoká­sos módon csomagolják, majd a konténerekbe helyezik az árujukat. Ez a munka rend­kívül gyorsan megy. A gyűj­tőhelyen nem kell az egyes ládákat külön-külön lemérni, csak az egyes konténerek sú­lyát állapítják meg, amelyből aztán — tekintettel a konté­nersúly állandóságára — ki lehet számítani a szállított tojás súlyát. Azáltal, hogy a teherautó be- és kirakodása sokkal gyorsabban történik mint korábban, amikor falá­dákat használtak, a teher­autó ugyanazt az utat heten­ként kétszer is megteheti, míg korábban erre csak egy­szer volt • lehetőség. Ez ter­mészetesen nagy előny a to­jás minősége szempontjából, amely nemcsak a hűtés, ha­nem a gyorsabb feldolgozás következtében is frissebben kerül a fogyasztóhoz. Csökken az EGK cukorfeleslege Az EGK cukorrépa terüle­te az utóbbi években alig változott. Franciaországban és az NSZK-ban a vetésterü­let növekedett, de Olaszor­szágban csökkent, míg a Be­nelux országokban változat­lan maradt. A területegység­re jutó cukortermelés ugyan emelkedett, de kisebb mértékben mint a fogyasztás, így az EGK cukorfeleslegei csökkenő trendet mutatnak. Ha a területegységenkénti cukorrépa — illetve cukorter­melés 1970-ben a normális 'H színvonalat érné el, az EGK ebben az idényben kb 1 mil-iXeit., lió tonna cukorfelesleget pro­dukálna. Feltételezhető azon­ban, hogy a kései vetés és a cukorrépa lassú fejlődése csökkentőleg hat a termés- eredményekre. Gyümölcsértékesítési gondok Olaszországban Az olasz közvéleményben felháborodást keltett az a körülmény, hogy ismét kez­detét vette a gyümölcsmeg­semmisítés. Ezúttal a körte került sorra. Olaszország idei körtetermelése eléri a 17 mil­lió mázsát, 700 ezer mázsá­val, azaz 4 százalékkal na­gyobb a tavalyinál- A termés­ből 3,3 millió mázsa a pia­con nem értékesíthető, gyen­ge minőségű körte, 2,7 millió mázsa valószínűleg exportál­ható, s 700 000 mázsa feldol­gozásra kerül. A fennmaradó 10,3 millió mázsát belföldön kell értékesíteni, ami 2 mil­Tejháború Ausztriában Ausztriában parasztkül­döttség kereste fel Kreisky kancellárt, hogy tiltakozzon a tejből származó bevétel csök­kenése miatt. Bécsben az Osztrák Parasztszövetség hű­tőkocsikkal vonult fel. s fa­lusi fiatalok tejet osztogattak a város csomópontjain. A kormány és a paraszt­ság közötti súlyos konfliktus oka, hogy eltér véleményük abban, hogyan lehetne korlá­tozni a tejfelesleget. Az első félévben olyan erőteljesen megnövekedett a tejtermelés, hogy a mezőgazdasági hivata­los szervek 1970-re 6 száza­lékos emelkedéssel számol­nak. A tejfelesleg értékesítése Ausztriában ugyanígy, mint a legtöbb más nyugat-európai országban, elhelyezési nehéz­ségekbe ütközik. Vajat és saj­tot már csak veszteséges ára­kon lehet exportálni, az ál­lam tehát kénvtelen az ex­portot támogatni. A teiterme- lés feleslege tehát — az elő­irányzott kereteken felül — ebben az évben becslés sze­rint — kb. 390 millió schil­lió mázsával meghaladja a belföldi piac felvevőképessé­gét. A felesleg megfelelő ár- csökkentés esetén a belföldi fogyasztás növelésével érté­kesíthető, de úgy látszik, hogy a hivatalos szervek a közös-piaci határozatokra hi­vatkozva a magas árak tar­tása mellett döntöttek és in­kább a kínálat csökkentésére törekednek a megsemmisítés révén. A magas élelmiszerárak sú­lyosan érintik az olasz mun­kásságot, amelynek vásárló­ereje jóval elmarad a Közös Piac többi országainak mun­kásságától. linggel terhelné meg az ál­lamkasszát. Ezt azonban a pénzügyminiszter, a feszült költségvetési helyzetre való tekintettel lehetetlennek tart­ja. Bár a szocialista párti föld­művelésügyi miniszter, Weihs és a parasztság képviselői egyet értenek abban, hogy a tej problémája csak úgy old­ható meg. hogy a tejet álla­ti takarmányként értékesítik vagyis, ha tej helyett több húst termelnek, a paraszti gazdaságok ilyen irányú át­állításához azonban idő kell a parasztok szerint legalább húsz hónap. A kormány vi­szont nem akar ilyen sokáig várni, mert az államkasszá­nak nincs pénze. Ezért a földművelésügyi miniszter, a parasztok képvi­selőinek tiltakozása ellenére elrendelte a tej úgynevezett „válság-garasának” felemelé­sét. ami kereken 200 000 pa­raszt számára összesen 252 millió schilling bevételcsök­kenést ielent évenként. Leg­alábbis a Parasztszövetség számítása szerint Élelmiszer — hulladékból

Next

/
Thumbnails
Contents