Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

1979. október 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ne csak a mának Pártértekezlet a tiszafüredi járásban MEGDÖBBENTŐ szám- idatokról értesültünk az \GROKER Vállalat igazga- ójától. Szolnok megye közös Gazdaságai 66 800 tonna meg­rendelt műtrágyát mondtak /issza a vállalatnak. Ebből U ezer tonna, a korábbi ívekben keresett és hiány­cikknek számító nitrogén. Az említett mennyiségből 24 szer tonna a foszfor és 1 800 ;onna az összetett műtrágya. A visszamondott műtrágya az évi összforgalomnak 28 szá­zaléka. összesen 47 termelőszövet­kezet — megyénk közös gaz­daságainak 38.8 százaléka — mondott le a jövő évi jobb gabonatermés megalapozá­sáról. Mert erről van szó: kevesebb műtrágya, kisebb átlagtermés. Az utóbbi években örven­detesen növekedett megyénk­ben a búza termésátlaga. Ta­valy például átlagosan 16 mázsát takarítottak be hol­danként. (Az idei, gyengébb átlagtermést. — 11.7 mázsa — az időjárási viszonyok, a nagy betakarítási veszteség miatt nem lehet alapul ven­ni.) A termésátlagok emelkedé­sét az egyéb tényezők mel­lett a műtrágya használata is elősegítette. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának adatai szerint a műtrágya használa­Jó néhány évvel ezelőtt el­vitt a kíváncsiság egy elég nagy hűhóval beharangozott mai magyar dráma békéscsa­bai bemutatójára. Bizony elég gyengécske ad hoc poli- tizálgató darab volt — utá­na vagyunk, valljuk be — egy nagy unalom volt a né­zőtér. Pontosabban: az első felvo­nás vége felé „berobbant” valaki- ebbe az unalomba, megforrósítva maga körül a levegőt. Ez volt az első találkozá­som Szoboszlai Sándorral, a Békés megyei Jókai Színház művészével. Azóta már több­ször lelkesülhettem kitűnő alakításain: remek Jágóvolt, vérbő Beppo, a Tóték őr­nagya — Ne is próbáld öregem felsorolni a szerepeimet, hi­szen csak azért nem mon­dom, hogy „mindent elját­szottam", mert telhetetlen vagyok, — mondja nevetve a szolnoki Szigligeti Színház öltözőjében, a Zsuhovickij darab főpróbája előtt. Az ügyelő „beköszön” a hangosbeszélőben: „...első fi­gyelmeztetés”. — Szeretem ezeket a fi­gyelmeztetéseket. „Tessék felkészülniHát ez nagyon fontos: felkészülni mindig mindenre, a legkisebb sze­repre is, nagyon, nagyon. Ez van. A színházat nem elég szeretni, az kevés. A színház zsarnok is, ha az ember ha­misan beszél, én legalábbis úgy vélem, a deszkák levet­nek a hátukról. — A delfin háta...? — Ez a problematika tu­lajdonképpen a Zsuhovickij mondanivalója is. A felelős­ség és az igazság kérdését ta tavaly 2,49 mázsa volt hol­danként. A búza alá azonban 3,5 mázsát használtak fel átlagosan. Megyénk szövetkezetei kö­zül most fehér hollónak szá­mítanak a tiszaderzsi Kos­suth és a tomajmonostori Pe­tőfi Tsz-ek, melyek pótlólag rendeltek még műtrágyát. Jól tudjuk, hogy megyénk közös gazdaságainak egy ré­sze rendkívül nehéz anyagi helyzetben van. Az ár- és belvíz, a nyári esőzések nagy kárt okoztak, s ezek kiha­tással vannak a pénztelen­ségre. Az ésszerű takarékos­ság jogos intézkedés. De va­jon ésszerű-e eleve lemonda­ni a jövő évi jobb termésről a látszat előnyökért. ISMERT, hogy a pénzügyi kormányzat középlejáratú hi­telt folyósít az arra rászoru­ló, s azt igénylő termelőszö­vetkezeteknek. Méghozzá a forgóeszköz állomány feltöl­tésére, többek között a mű­trágya beszerzésére. Sajnos kevesen veszik ezt igény­be, mert nem akarják vállalni az előírt feltételeket. Inkább lemondanak a jövő évi jobb termésről, s a vár­hatóan nagyobb jövedelemről is. Ezek a szövetkezetek va­jon a jövő évi zárszámadás­kor is vállalják a jövedelem csökkenés tényét? — m. 1. — feszegeti. Nem a bemutatás­ra kerülő dráma iránti köte­lező bizalom mondatja ve­lem: valóban nagyon meg­szerettem ezt a szerepet. Zsuhovickij mai történe­tének — amelyet pénteken este mutat be a szolnoki Szigligeti Színház — főhőse Szoboszlai Sándor, aki ven­dégművészként játssza a nagyhatásúnak ígérkező da­rab tévedő újságíróját. — A figurám tehetséges, népszerű, jószándékú ripor­ter, aki egyszer a szokásos­nál „könnyebben kezeli” a rá­bízott ügyet. Cikkében ugyan hiteles dokumentumokkal operál, egyetlen valótlan szót sem ír le, de igazsága még­is csak féligazság, — erköl­csi kárt okoz. A darab egyik mottója az tulajdonképpen, hogy az igazságot tisztázni, annak érvényt szerezni sok­szor bizony nem könnyű! Nos, azt hiszem, válaszoltam is kimondatlan kérdésedre: hogyan is érzem magam „A delfin hátán”, vagyis ebben a darabban. Mindig, minden­kor az etikus magatartásért az igazságért igyekeztem tenni valamicskét, — ameny- nyit tudtam, amennyit tu­dok. — Innen talán intrikus szerepeinek jól kihangsúlyo­zott értelmi töltése. — Aha... Ez régi téma ná­lam. Sokan szóvátették már. hogy annyiszor „bebújok” az ostoba, undorító figurák bőrébe. Persze, hogy tudato­san teszem, szándékaimtól értelműén ösztönözve. Meg akarom őket utaltatni: önző butaságukat, hitványságukat. Ezért játszom szívesen úgy­nevezett negatív figurákat. Újabb kezdeményezések az üzemekben a nők helyzetének javítására A nők helyzetéről szóló párthatározat nyomán vala­mennyi szakszervezet, s a SZOT is megvizsgálta a nők élet- és munKakörülményeit. Felhívták a vállalatok veze­tőit és szakszervezeteit, hogy fokozott gonddal javítsák a nők munkakörülményeit, ér­vényesítsék az egyenlő mun­káért egyenlő bér elvét. A SZOT nőbizottságához érkezett tájékoztatások sze­rint az üzemekben máris megtették az első lépéseket a nők helyzetének javításá­ra. a kedvezőbb munkakö­rülmények megteremtésére. Az Egyesült Izzóban, a Video- ton-ban és a Borsod megyei Építőipari Vállalatnál dolgo­zó nők például órabéreme­lést kaptak. A ruhaiparban, a szalag mellett dolgozóknál pedig bevezették a 2 órán­kénti 8 perces munkaközi szünetet. Valamelyes előre­haladás tapasztalható már az éjjeli műszak megszüntetésé­ben is. A MÁV-nál is telje­sült a nők egyik legnagyobb kívánsága, mert ma már megkapják családtagjaik szá­mára is az utazási kedvez­ményt. Hogy a közvélemény felis­merje őket szerény láttatá- som nyomán. Verebes Károly, a Víg­színház művésze is ebben az öltözőben készül a főpróbá­ra. Vendégként játszik ő is. Zsuhovickij mai történeté­ben, majd a Szakonyi darab, az Adáshiba egyik főszerep­lője lesz. Szoboszlai Sándor közben egy fénykép után ku­tat. majd elém teszi. — Ez a húsz évvel ezelőtti fénykép az egyik „oka”, — hogy nagyon szívesen jöt­tem erre a szolnoki vendég- szereplésre. Osztrovszkij: Az acélt megedzik című drámá­jának ifjúsági színházbéli előadásán készült... A ren­dezőm Berényi Gábor volt, az egyik partnerem Verebes Károly... Húsz év után újra együtt. Hát nem szép... öre­gebbek lettünk... A tükörhöz megy, végigsi­mít az arcán, bizonyítást akar? Csak nevet... — öregebbek lettünk, de­kát a színpadon nem az évek számítanak.„ — TI— Tanárok — tisztek — diákok Általánosabb tapasztalat, hogy az utóbbi két iskolai év gyakorlata megteremtette a lehetőséget a honvédelmi ismeretek magasszínvonalú, korszerű oktatására. Külö­nösen azokon a helyeken, ahol a művelődési osztály, az iskolák megfelelő kapcso­latot alakítottak ki az MHSZ klubokkal, az ifjúsági szer­vezetekkel' és nem utolsósor­ban az igazgatási területü­kön vagy a közelben lévő honvédségi alakulatokkal. Jó példáért nem kell mesz- szire menni. A mezőtúri vá­rosi tanács vb művelődési osztálya, az általános isko­lák és az MN. Pí. 52. számú alakulat két éve együttmű­ködési tervet készítenek. — Természetesen nem a terv a lényeges, hanem annak tartalma, a kölcsönösen vál­laltak vérehajtása. A koope­ráció egyik lényeges pontja hogy az alakulat tisztjei a város valamennyi általános iskoláiéval állandó kapcso­latban állnak. A patronáló tisztek és az iskolák honvé­delmi felelősei kölcsönösen (Folytatás a 3. oldalról) ágazatban növekedés van — állapította meg a beszámoló. Az árbevétel a termelés növekedéséből, a több áruból származott. Az 1966—1969 évek között 204 millióról 392 millióra nőtt. Az átlagtermések kedvező­en alakultak. A járási átlag búzából 1965-ben 12,2 má­zsa, 1969-ben 13.6 mázsa volt, de több üzemben nagy terü­leteken elérte, sőt meghalad­ta a 20 mázsát is. Ugyanezen A termelés általános növe­kedése, a hozamok javulása azt eredményezte, hogy a be­számolási időszakban a szö­vetkezetekből több terméket értékesítettek, mint koráb­ban. Kedvezően nőtt a szö­vetkezetek brutto jövedelme, aminek eredményeként a tsz- tagok átlagjövedelme a négy év alatt 12 140 forintról 19 275 forintra emelkedett. Lénye­gében minden szövetkezetben rátértek a garantált bérfize­tési rendszerre, Az előrehaladás kétségtelen forrása a párt helyes agrár­politikája mellett hogy meg­szilárdult a szövetkezeti ve­zetés, a gazdálkodáshoz értő. tapasztalatokkal rendelkező vezetők állnak a tsz-ek élén és a szakemberek száma is jelentősen növekedett az el­múlt négy évben. A tsz-tagok ma már szakszerűbben és felelősségteljesebben dolgoz­nak a gazdaságokban, magu­kénak érzik a szövetkezetei és kialakult biztonságérzetük. Az általános előrehaladás azonban nem feledtette a problémákat sem a pártérte­kezleten, ezekre a beszámoló és a küldöttek is rávilágítot­tak. Gönczi Lajos, a kunma­Varjú Sándor, az abádsza- -lóki Lenin Tsz elnöke yiszont arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt évek jó eredményeit az, idei .év. gondjai-bajai vis­szavethetik. Emberfeletti munka folyik most a mező- gazdaságban, az őszi munkák nem tűrnek halasztást, a be­takarításért minden erővel dolgozni kell. A tagok jöve­delmének alakulásáról szól­va, a jövőben a még diffe­renciáltabb munkadíjazást ajánlotta a pártértekezlet fi­gyelmébe, el kell érni, aki többet tesz, az is kapjon töb­bet a szövetkezettől. A szol­gáltatói tevékenységről ő is és mások is beszéltek. Ez bi­zony szerény fejlődést mutat a járásban, holott ez sem odázható el a jövőben. A pártértekezleten az ipa­rosítás és a mezőgazdaság kérdései mellett ott szerepel­tek a járás egyéb és valósá­gos helvzetét tükröző témák is. Szálkái Sándor, Tisza- szentimre küldötte a fizikai keresik egymást. Ezeken a találkozókon beszélik meg az iskolai foglalkozás soron- következő feladatait. A pe­dagógusok elvárásaiban elő­adások tartása, tartalmi, di­daktikai tanácsok az egyes tantárgyak katonai tárgykö­reinek az oktatásához, a jár­őrversennyel, a lövészettel ..színesített” honvédelmi na­pok szervezése és levezetése szerepel. A korábbi „csendesebb” évekhez képest, amikor a sátorépítés, a vízről való gondoskodás vitte a prímet, az új, színvonalasabb igény­lista sokkal méltóbb az ügy­höz. közelebb esik a tisztek felkészültségi színvonalához. A pedagógusok és az össze­kötő tisztek mondták el, hogy az oktatás segítésében részt­vevők között senki sem akadt, aki pusztán rutinból próbálta volna megoldani a feladatát. A patronálással megbízottak hamarosan rá­jöttek arra. hogy ismeret- közlő szerepük fontos ugyan, ám ennél sokkal összetettebb szerepelt kell betölteniük, — éveket figyelembe véve a kukorica 12,5 mázsáról 21,1 mázsára, a cukorrépa 154 má­zsáról 200 mázsára emelke­dett. Műtrágyát is többet használtak fel, mint koráb­ban. Az állattenyésztésben el­ért fejlődés kisebb mértékű és nem érinti az ágazat egé­szét. Az egyes állatfajták lét­számának alakulása ingado­zásokat mutat. A szarvasmar­ha-állomány azonos szintű, a juh-állomány 11 százalékkal, a számosállat összességében 2 százalékkal nőtt. darasi Kossuth Tsz küldötte szóvátette, hogy bár igaz, az átlagtermések kedvező képet mutatnak a beszámolási idő­szakban, de az önköltségeket is vizsgálni kell, mert „drá­gán termelünk” — mondotta. Ennek okát abban jelölte meg, hogy nő az ipari erede­tű anyagok felhasználása a mezőgazdaságban, s ezeknek az árai magasak. Véleménye szerint gépiparunk nem szol­gálja ki megfelelően a mező- gazdaságot. Majd arra bizta­tott. a korszerű technika fel- használása a mezőgazdaság­ban is megköveteli a hozzá­értő szakmunkásokat, a mi­nél több szakembert, ök azt az utat választották, hogy ösztöndíjjal taníttatnak fiata­lokat, akiket visszavárnak a szövetkezetbe. Dr. Ungor Tibor, a megyei pártbizottság tagja a mező- gazdasági termelés járási és megyei mutatóit összehason­lítva hangsúlyozta; a négy esztendő dinamikus fejlődése révén a járás elérte a me­gyei átlagszintet, a jövőben azonban a munka hatékony­ságát kell emelni és leszorí­tani a termelés költségszint­jeit. » dolgozók jóképességű gyer­mekeinek segítéséről fejtette ki véleményét. Még mindig sok képesítés nélküli nevelő tanít a járásban, bár arányuk 27 százalékról 17 százalékra csökkent. A jószándék nem elég, nem Hozhatják a képe­sítés nélküli pedagógusok a kívánt eredményt az oktatás­ban. Bírálta azt a rendelke­zést, mely szerint városokban és járási székhelyeken nem lehet alkalmazni képesítés nélküli nevelőket. Így marad számukra a falu, holott ott tanulnak a fizikai dolgozók gyerekei, akiknek éppen szük­ségük volna a színvonalas ok­tatásra, nevelésre. Ebbe nem lehet belenyugodni és a vál­tozáshoz a járási vezetés kér­je a felsőbb szervek támoga­tását— javasolta. A körzete- sített iskolákba járó tanulók­sokkal nehezebb küldetést kell teljesíteniük. Ezzel kapcsolatban rövi­den a következőkben foglal­hatnám össze az egyik össze­kötő tiszt véleményét: „Né­hány általános iskolában — szinte megható volt a fogad­tatás, amelv a hivatásos ka­tona személyének szólt. Több honvédelmi napot vezettem, s noha a tanárok is jelen voltak, a gyerekek akkor érezték jól magukat, ha én dirigáltam. Legszívesebben mindig a közelemben lettek volna”. Egy vélemény a sok kö­zül. De valamennyiből azt a következtetést lehet le­vonni: legyenek bármily fel­készültek is a tanárok, a honvédelmi felelősök, az is­kolai honvédelmi nevelés tisztek, katonák. jelenléte nélkül aligha képzelhető el. Az a hatás, amit szereplé­sükkel. személyükkel gyako­rolnak a fiatalokra, nélkü­lözhetetlen. A szóbanforgó alakulat kai is többet törődjünk - kérte, mert egyszerűen rét gélenként nem tudnak az b kólába bejutni a gyerekei egyetlen autóbusz szállítja ; felnőtteket és a diákokat ; községből, utaztatásukat a AKÖV képtelen lebonyolítan Csécsei Lászlóné, Tomaj monostora küldötte is a falu si iskolák nehézségeiről be szélt. Községükben váltót' rendszerű tanítás folyik, csal este van idő az órán kívül foglalkozásra. A falusi isko­lák személyi és tárgyi felté­telei véleménye szerint sem kielégítőek. A tantestületek nem stabilak, javasolta; ösz­töndíjat elsősorban csak azok kapjanak, akik vállalják, hogy a főiskola elvégzése után a kis községekbe is el­mennek tanítani. Szerény és őszinte számvetés A járás 1940 párttagja kép­viseletében 158 küldött ta­nácskozott a pártértekezleten az elmúlt négy esztendőről, s hagyta jóvá egyhangúlag a járási pártbizottság beszámo­lóját a IX. kongresszus óta végzett munkáról. Szép sike­reket vallhatnak magukénak a járás pártszervezeteiben dolgozó kommunisták, meg­teremtődtek azok a feltéte­lek, amelyek a jövőben a gyorsabb előrehaladás objek­tív és szubjektív forrásai le­hetnek. A számvetés szerény és őszinte volt, a nagy kérdések mellett helyet kaptak a ki­sebb közösségek, munkahe­lyek gondjai is, mert így egész a kép, ilyen a min­dennapi életünk. Pártunk tag­jai nemcsak a jövő alakítá­sáért. hanem a jelenért vál­lalnak sokat és tettek is ezért a füredi járás kommunistái. Ezt a következtetést vonta le Grósz Károly, a Közoonti Bi­zottság osztályvezető helyet­tese, aki átadva a Központi Bizottság üdvözletét, aft hangsúlyozta, hogy mind a beszámoló, mind a vita alap­ján az a meggyőződése: a ti­szafüredi járásban végzett gazdasági és politikai munka összhangban van a IX. kong­resszus határozataival és megfelel az országban végbe­ment általános fejlődésnek. Az eddigi tapasztalatok alap­ján párttagságunk és a köz­vélemény is nagy várakozás­sal tekint a X. kongresszus elé, — mondotta — az eddi­gi politika folytatását várja a kongresszustól. Erre szavaztak a tiszafüre­di pártértekezlet kommunis­ta küldöttei is. L. A. tiszti állományának: több mint húsz százaléka, parancs­nokok, politikai munkások vesznek részt rendszeresen a hadseregen kívüli honvé­delmi nevelő, oktató tevé­kenységben. Afféle társadal­mi munkás közösséget al­kotnak, s nemcsak az iskolá­kat patronálják, velük talál­koznak a fiatalok a TIT, az MHSZ klubok előadásain is. Kétségtelenül jelentős terhe­ket vállalnak magukra ezzel, sok szabad órájuk, szombat­juk, vasárnapjuk rámegy a felkészülésre, a foglalkozá­sok előkészítésére és leveze­tésére. De mint. mondják: a befektetés kamatostul meg­térül. Olyan tapasztalatok­kal. ismertekkel, emberi Kapcsolatokkal szolgálnak ezek a találkozások, ame­lyek életüket is teljesebbé teszik és a hadseregnek, a hovédelemnek is javára vál­nak. Ezért vállalkoztak arra is. hogy segítenek a pedagógu­sok továbbképzésében, gyak­rabban óhaitanak velük ta­lálkozni. Nvolc hónapon át a fegyveres erők klubiában havonként tisztek tar+anuk előadást nevelők részére. — mj — A TISZÁMÉN TI VEGYIMŰVEK VÁLLALAT SZOLNOK heti 40—42 órás. 5 napos munkahéttel dolgozó üzemeibe felvételre keres lakatosokat, nehézgépkezelőket, vegyipari technikusokat, valamint takarítónőket Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályúm A DELFIN HÁTÁN Négyszemközt Szobo zlai Sándorral Emelkedett a tsz-tagok átlagjövedelme Az őszi munkák nem tűrnek halasztást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents