Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-21 / 247. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. október 21. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Le'artóztatások Kanadában Elmarad Nixon elnök és a Kaunda zambiai államfő ve­zetésével New Yorkban tartózkodó AESZ-küldöttség találko­zója. Ezt a hírt valamennyi hírügynökség nagy terjedelem­ben jelentette és nem nehéz megjósolni, hogy ez a fejlemény számos kommentár tárgya lesz a világsajtó hasábjain. Első pillantásra nem egészen érthető az a rendkívül in­tenzív érdeklődés, amelyet a megfigyelők ennek az ügynek szentelnek. Elvégre a világszervezet székhelyén folyik az ENSZ jubileumi ülésszaka, ami önmagában is zsúfolt diplo­máciai programot jelent. Az amerikai vezetők protokolláris kötelessége és politikai érdeke, hogy az országukba érkezett sok magasrangú államférfivel beszélgetéseket folytassanak, ráadásul már gőzerővel folyik a választási kampány, ez is leköti Nixonék idejét és energiáját. Miért kell ilyen körülmények között jelentőséget tulaj­donítani annak hogy a Fehér Ház — a zsúfolt programra hi­vatkozva — nem tudott megmaradni az eredetileg kitűzött időpontnál? Mindenekelőtt azért, mert rövid időn belül az immár a második Kaunda-affér. Az első skandalum színhelye London, főszereplője pedig Edward Heath angol kormányfő volt. A „fekete kontinens” legtekintélyesebb tömörülése, az Afrikai Egységszervezet magasrangú bizottságot jelölt ki, hogy tiltakozzék a Downing Street 10-ben, a brit miniszterelnöki rezindencián a Dél­afrikai Köztársaságba irányuló fegyverszállítások miatt. A delegáció elnökéül és szóvivőjéül a tekintélyes államférfit, dr. Kenneth Kaunda zambiai elnököt kérték fel. Az első példátlan udvariatlanság már nem sokkal a kül­döttség Londonba érkezése után bekövetkezett: Heath egy­szerűen nem akarta fogadni a bizottságot. Mikor végre nagykegyesen beleegyezett a találkozóba és dr. Kaunda — meggyőződésének és megbízatásának megfelelően — kifejtette véleményét a dél-afri'kai rezsimnek juttatott fegyverekről, a tory kormányfő ingerülten közölte, hogy „nem hagyja magát leckéztetni” — a zambiai államfő felállt és a kocsiját kérte — így végződött az első affér. Ilyen előzmények után már aligha lehet egyszerűen egyeztetési probléma az, hogy Nixon lemondta a bizottsággal való — hetek óta rögzített — találkozóját. Sokkal inkább ar­ról lehet szó, hogy Washington teljes mellszélességgel London mellé állt a Dél-Afrikával kapcsolatos konfliktusban. A kettős affér beláthatatlan következményekkel fenyegeti Londont és Washingtont. London megérheti, hogy hosszabb távon kizárják a valaha általa alapított nemzetközösségből, Washington pedig tovább szaporítja amúgy is szépszámú af­rikai dilemmáit. Nem vitás, hogy a kettős udvariatlanság nem dr. Kaun­da személyének, hanem az egész új Afrikának szólt. Csak­hogy a régi, a kolonialista reflexek furcsa következményekkel járhatnak új körülmények között. (KS) M INDENFELÖ 1 Fa vzi az EÁK mintsztere'nö^e PÁRIZS A párizsi büntetőtörvény­szék kedden délután kezdi meg Alain Geismar diákve­zér ügyének tárgyalását, — akit azzal vádolnak, hogy ez év májusában „erőszakos cselekményekre vezető” tün­tetéseket szervezett. Geismar az időközben betiltott „pro- letár-Baloldal” nevű maois­ta szervezetnek volt a veze­tője. A per tárgyalásakor jelentős rendőri készültség veszi körül az igazságügyi palota épületét, mert külön­böző szélsőbaloldali, trockis- ta és maoista csoportok tün­tetésre hívták fel tagjaikat az igazságügyi palota kör­nyékén. Kisebb tüntetésekre már hétfőn este is sor került a párizsi diáknegyedben. STOCKHOLM Stockholmban kedden saj­tóértekezletet tartottak ab­ból az alkalomból, hogy ok­tóber 22-én tartják meg az Egyesült Államok vietnami háborús bűncselekményeinek kivizsgálásával foglalkozó nemzetközi bizottság ülését. A bizottság idén márciusban alakult a Stockholmban meg­tartott Vietnam-értekezlet határozata értelmében. A sajtóértekezleten elmondot­ták, hogy eddig tizenhét or­szág neves közéleti és politi­kai személyiségei jelezték részvételüket. Ott lesznek In­dia, Olaszország, az NDK. a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Magyarország kép­viselői is. SAIGON Saigonba érkezett jelen­tések szerint a dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők kedden dél táj ban tá­madást indítottak a szövet­séges „különleges haderők” egyik Da Nangtól 42 kilomé­terrel délre fekvő tábora el­len. A tábor területét már hajnal óta tüzérségi tűz alatt tartották, majd a felszabadí­tó erők egyre szoruló gyűrűt vontak köréje. KYOTO Ralph D. Abernathy lel­kész, a déli keresztény kon­ferencia vezetője, aki részt vesz a vallás és a béke prob­lémáival foglalkozó kyotói konferencián közölte, hogy a polgárjogi mozgalomnak hamarosan új taktikát kell találnia, az eddiginél maga­sabb szintre kell emelked- nie. Ha szükségesnek látszik képesnek kell lennünk a rendszer működésének meg­bénítására, hogy megszün­tethessük az igazságtalansá­gokat” — mondta az ameri­kai polgárjogi mozgalom ki- emelKedő alakja5 ÉRETTSÉGIZETT fiatalt fotolaboránsi munkakörbe felve­szünk. Írásos ajánla­tokat a Szolnok me­gyei Néplap Szer­kesztőségébe kérjük Szolnok, Kossub tér Irodaház. Az Arab Szocialista Unió Központi Bizottsága kedd es­ti ülésén egyhangúlag jóvá­hagyta Mahmud Favzi kine­vezését az EAK miniszterel­nöki tisztére, — jelenti gyorshírben az AFP és a Reuter. Koszigin—Indira Gandhi találkozó Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke kedden találkozott Indira Gandhival, India mi­niszterelnökével, aki útban New York felé — ahol részt vesz az ENSZ közgyűlés ju­bileumi ülésszakán — rövid időre megszakította utazását Moszkvában. A két kormányfő yéle- ménycserét folytatott a szov­jet—indiai kapcsolatokról és megelégedését fejezte ki azok sikeres fejlődése miatt. Megvitatták továbbá a mind­két felet érdeklő időszerű nemzetközi problémákat. Alekszej Koszigin és Indira Gandhi hangsúlyozta a Szovjetunió és India jószom­szédi együttműködés további erősítésének fontosságát. A megbeszélés meleg, ba­ráti légkörben folyt le. Indira Gandhi és kísérete még kedden továbbutazott New Yorkba. Chilében visszalépett a jobboldal jelöltje Jorgé Alessandri, a chilei jobboldal jelöltje visszalé­pett az elnökjelöltségtől. A hétfőn nyilvánosságra hozott döntést Alessandri levélben közölte a rekaciós nemzeti párttal, felszólítva a párt képviselőit és szenátorait, hogy ne szavazzanak rá. Kifejezésre juttatja egyúttal azt a reményét, hogy dr. Tito Hollandiában Tito jugoszláv elnök ked­den megkezdte nyugat-euró­pai látogatás-sorozatának második fordulóját: a pénte­kig tartó hivatalos hollandiai látogatás után a jugoszláv ál­lamfő Párizsba utazik, ahol pénteken „villámmegbeszé­lést” folytat Pompidou fran­cia köztársasági elnökkel. A hollandiai és a francia- országi látogatáson az euró­pai témák mellett a nemzet­közi kérdések közül nagy hangsúlyt fog kapni a Közel- Kelet is. Belgrádban nagyra értékelik Franciaország sze­repét a közel-keleti válság­gal összefüggésben, s hangoz­tatják: Hollandia is a tárgya­lásos megoldást szorgalmaz­za és támogatja a Jarring- missziót. Jugoszlávia kapcsolatait Japán fehér könyv Japán hadügyi tisztviselők kedden a kormány jóváha­gyásával fehér könyvet tet­tek közzé, amelyben kinyil­vánítják, hogy Japán nem egészíti ki fegyverzetét in­terkontinentális rakétákkal, stratégiai bombázókkal, vagy egyéb modern fegyverekkel, amelyek „agressziótól való félelemre” adnának okot. Hírügynökségek rámutat­nak, a fehér könyv tulajdon­képpen arra szolgál, hogy el­oszlassa azt a belső és kül­ső nyugtalanságot, amelyet a japán militarizmus újjá­éledéséről való félelem táp­lál. Az eredeti tervezetből a kormány több kitételt törölt, többek között azt is, amely szerint „fél-állandó” jelleg­gel továbbra is fenntartják az amerikai—japán bizton­sági szerződést. A fehér könyv megjelené­se után az ellenzék azonnal reagált. A kommunista párt „a japán militarizmus újjá­születése mérföldkövének” nevezte a dokumentumot. A buddhista komeitonak (tisz­ta politika pártja) az a véle­ménye, hogy a fehér könyv csupán erőfitogtatás. Az ellenzék szerint a kor­mány befolyásolni akarja a közvéleményt, és így akarja elfogadtatni vele a rendkí­vül költséges (5 800 000 jen) úgynevezett negyedik védel­mi programot.” Az ellenzéki pártok azt is kifogásoliák. hoev a kormány nem taglalt %vértelműen állást a sokat vitatott ja­pán—amerikai biztonsági szerződés kérdésében. ENSZ Allende, a népi egységfront jelöltje a nyugalom légkö­rében léphet majd hivatal­ba. A szombati parlamenti szavazás előtt néhány nappal tehát Alessandri visszalépett Allende javára. A chilei rendőrség heves tűzpárbaj után hétfőn letartóztatott két puccsistát, Arturo Marshall őrnagyot és fivérét. A jövő héten kezdődik az ENSZ-ben a közgyűlés közel- keleti vitája. Az A1 Ahram New York-1 tudósítójának jelentése sze­rint Mahmud Riad külügy­miniszter, aki az ENSZ szék­helyén tartózkodik, a vita megindítása előtt széleskörű kapcsolatokat teremtett ál­lam- és kormányfőkkel, illet­ve külügyminiszterekkel. Jordánia „Szívélyes és gyümölcsöző légkörben” lezajlott tárgya­lások után. a jordániai ha­tóságokkal és a palesztínai ellenállási szervezetek meg- bízottaival konzultáló — arabközi békéltető bizott­ság hétfőn a következő javaslatokat terjesztette elő a legutóbbi jordániai össze­csapások nyomán kialakult feszült helyzet rendezésére: — Indítsanak vizsgálatot a tűzszünet életbe lépte után kirobbant incidensek körül­ményeinek tisztázására. A felelősöket állítsák bíróság elé. — Állítsanak fel katonai albizottságot a tűzszünet el­lenőrzésére. Amíg az albi­zottság megalakul, mind a gerillák, mind pedig a had­sereg mozgósítsa a rendelke­zésére álló eszközöket a to­vábbi összecsapások elkerü­lése végett. Kuba hajlandó „emberba­ráti meggondolásokból” me­nedéket adni James Cross brit diplomata elrablóinak — közölte az éjszaka folya­mán a Kubai Köztársaság kanadai nagykövete. Dr. Jó­sé Femandez De Cossio el­mondotta, hogy országa haj­landó részt venni a Kanadai kormány által tervezett in­tézkedésekben és kijuttatni Cross elrablóit az országból. Ezt a megoldási lehetőséget, mint ismeretes, Robert Bou- rassa québeci miniszterel­nök vetette fel, nem sokkal azelőtt, hogy vasárnap reg­gel megtalálták Laporte munkaügyi miniszter holt­testét. A terv szerint az emberrablók Crossot egy montreali hídra szállítanák, amelyet kubai felségterületté nyilvánítanának. Nem sokkal a kubai nagy­követ nyilatkozata előtt ezt a javaslatot a québeci mi­niszterelnöki iroda újból megismételte. Montrealban kedden te­mették el Pierre Laporte munkaügyi minisztert. Rend­őri és katonai egységek szo­ros védelmi gyűrűt vontak Montreal központja köré, ahol a temetés volt. Folyta­tódik Laporte és Cross felté­telezett elrablóinak üldözése is. A québeci tartományi rendőrség az éjszaka folya­mán három nőt hallgatott ki. — állítólag az egyik kö­rözött személynek, Paul Ro- senak az édesanyját és két nővérét. Nyugati hírügynökségek szerint a québeci tartományi rendőrség letartóztatta a qué­beci felszabadítás! front ne­vű terrorista szervezet „egy fontos tagját”. Az illetőt ak­kor fogták el, amikor Van­couvernél megpróbálta el­hagyni az országot. Személy- azonosságáról semmit sem közöltek, de a rendőrség szó­vivője kijelentette, hogy az elfogott szeparatista vezető nem azonos a James Cross és Pierre Laporte elrablásával vádolt személyekkel, akik ellen már korábban körö­zést adtak ki. A szövetségi rendkívüli ál­lapot törvények alapján — Quebec tartományban pén­tek óta eddig összesen 341 személyt vettek őrizetbe. KGST ülés He szavában Moszkvában megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának 49. ülése.' Az ülésen a KGST tagor­szágok miniszterelnökhelyet­tesei vesznek részt: Lcsezar Avramov (Bulgária), Fran- tisek Hamouz (Csehszlová- kai), Piotr Jaroszewicz (Len­gyelország), Apró Antal (Ma­gyarország), Damdingijn Gombozsav (Mongólia), Ger­hard Weiss (NDK), Gheor- ghe Radulescu (Románia), Mihail Leszecsko (Szovjet­unió). A résztvevők megvi­tatják a gazdasági és a tu­dományos-műszaki együtt­működés továbbfejlesztésé­nek és a szocialista gazda­sági intengráció elmélyítésé­nek programtervezetét. Az ülés résztvevői meg­vizsgálták azokat az intéz­kedéseket, amelyek arra irá­nyulnak, hogy jobban kielé­gítsék a KGST tagországok szükségleteit a népgazdaság különböző ágazataiban al­kalmazásra kerülő új gép­típusokban. Többek között tervbe vették a széleskörű együttműködést a bánya- és kohóipari berendezések, a traktorok és a mezőgazdasá­gi gépek, a vasúti berende­zések és a nagy teherbírású gépkocsik előállításában. Szomália ünnepel Szomália nemzeti ünnepe alkalmából Brezsnyev, Pod- gornij és Koszigin távirat­ban üdvözölte Mohamed Szí­jad Barrek-et, a Szomáliái Legfelső Forradalmi Tanács elnökét. Poljanszkijnak, az SZKP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a minisztertanács el­nöke első helyettesének a vezetésével kedden szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett Mogadishuba. Hollandiával és Franciaor­szággal jugoszláv részről egy­aránt jónak minősítik. Gazdasági szempontból Ju­goszlávia számára nehézsége­ket okoz, hogy kereskedelmi mérlege — bár a forgalom viszonylag magas — erősen deficites, mind Hollandia, mind pedig Franciaország irányában. Ez részben az eu­rópai gazdasági közösség ál­tal felállított korlátokból származik. Tito ezekben a hónapokban a Közös Piac mind a hat or­szágát meglátogatja: Belgium. Luxemburg, az NSZK, Hol­landia és Franciaország után — a nyugat-európai körút harmadik fordulójaként — Tito decemberben Olaszor­szágban tesz hivatalos láto­gatást. Á légikalózok kiadását követeli a szovjet közvélemény „Nincs kímélet a gyilkosok számára”, „Jogos követelés” — ilyen és hasonló címek alatt közlik a kedden megje­lent moszkvai lapok azokat a leveleket és táviratokat, amelyekben a szovjet embe­rek felháborodottan ítélik el az AN—24-es utasszállító repülőgépet elrabló légikaló­zokat, Nagyezsda Kurcsenko stewardess gyilkosait. A leve­lek és táviratok egybehang­zóan követelik, hogy az el­vetemült banditák szovjet bíróság előtt adjanak számot gonosztettükről. A Pravda ankarai tudósí­tója közli, hogy a géprabló banditák még mindig Trab­zon városában tartózkodnak. A tudósító arról is beszámol, hogy a szovjet repülőgép elrab­lása és Nagyezsda Kur­csenko légikisasszony meg­gyilkolása a török közvé­leményt is mélyen megren­dítette. A bűneset különösen felhá­borította a török polgári re­pülés pilótáit. Ugyanakkor — mutat rá a szovjet tudósító — azok a törökországi körök, amelyek eddig is tervszerűen akadályozták a szovjet—tö­rök jószomszédi viszony fej­lődését és erősítését, nem léptek fel ugyan nyíltan a banditák védelmében, mégis arról igyekeznek meggyőzni a török közvéleményt, hogy a Szovjetunió jogos követelése a két bűnöző kiadására — úgymond — „sérti Törökor­szág méltóságát.'! Mint a Pravda aláhúzza: Törökország minden becsüle­tes embere úgy véli, hogy a banditáknak kizárólag szovjet bíróság előtt kell felelniük gaztettükért. Caglayangil török külügy­miniszter, mint az AFP hír- ügynökség „jóltájékozott an­karai forrásokra” hivatkozva írja, támogatja annak a két banditának a kiadását, akik múlt csütörtökön Trabzonba térítették az Aeroflot AN— 24-es utasszállító gépét. Ugyanezek a források azt állítják, hogy Caglayangil, aki hétfőn Sunay köztársasá­gi elnök kíséretében Bonnba utazott, még indulás előtt megtár­gyalta a szovjet kiadatási kérelmet a kormány több tagjával. A jelentés tudnivéli azt is, hogy egy magasrangú szemé­lyiségekből álló ad hoc bi­zottság kedden javaslatot tesz majd a kormán vnak a szovjet—török kiadatási egyezmény megkötésére. Mint már közöltük, a török hatóságok még nem döntöt­tek annak a két gyilkosnak a kiadásáról, aki banditatá­madást követett el egy AN— 24-es szovjet repülőgép sze­mélyzete ellen. A török igaz­ságügyminisztérium hivata­los képviselője kijelentette: „lehetséges, hogy egy hétbe, vagy még több időbe is beletelik, amíg döntést hoznak” a bandi­ták ügyében. Ezzel kapcsolatban figye­lemre méltó tény, hogy a kü­lönböző rendű és rangú sö­tét emigráns és antikommu- nista szervezetek aktivizálód­tak, közvetlen nyomást pró­bálnak gyakorolni a török kormányra és mint az AFP francia hírügynökség közli „követelik, hogy ne adják ki a géprablókat”. Azt is köz­lik, hogy az Egyesült Álla­mokból e célból Ankarába érkeztek „a litván emigráns szervezet vezetői”. Általánosan ismert tény — mutat rá a TASZSZ — hogy e szervezet ügyeit olyan háborús bűnösök irányít­ják, akik annakidején szo­rosan egvüttmüködtek a nácikkal és tömegesen kö­vettek el véres bűntetteket a szovjet nép ellen, most pedig az imperialista hírszerző szerveknek, egye­bek között az Egyesült Álla­mok központi hírszerző hiva­talának kitartottjai. Azon sincs semmi csodálkoznivaló, hogy az egyik bandita védi a másik banditát. Csodálkozást és felháborodást csupán az kelt, hogy bizonyos török kö­rök láthatólag hajlandóak meghallgatni az ilyenek véle­ményét, amit egyebek között a trabzoni elsőfokú bíróság határozata is bizonyít és az, hogy elhúzzák e teljesen vi­lágos kérdésről, a két gyil­kos bűnöző kiadásáról a dön­tést.

Next

/
Thumbnails
Contents