Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

1970. október 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnokon is fellép a Szvesnyikov-kórus Sajtótájékoztató a Szovjet Kultúra Napjairól Az október 24 és november 3 között sorrakerülő Szovjet Kultúra Napjai ünnepi ren­dezvénysorozatról tartott teg­nap sajtótájékoztatót dr. Or­bán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese a Magyar Sajtó Házában. A miniszterhelyettes beve­zetőjében a szovjet—magyar kulturális kapcsolatok törté­neti fejlődését ismertette. Elmondta, hogy kulturális kapcsolataink jól szolgálják a két nép megbonthatatlan barátságának ügyét. A Szovjetunióban igen nagyra értékelik a magyar irodalmat, zenét, film- és képzőművészetet. Sehol a vi­lágon nem kaptak klassziku­saink olyan széleskörű nyil­vánosságot, mint a hatalmas baráti országban. Petőfinket eddig tizenegy kiadásban je­lentették meg; több százezer példányban Vörösmartyt, Adyt, József Attilát, Juhász Gyulát és más, nagy ma­gyar költők, írók műveit. Évente átlagosan száz—száz­húsz millió szovjet nézője l van filmjeinknek. A magyar színházak, előadóművészeink minden egyes alkalommal ki­robbanó sikerrel vendégsze­repeinek a köztársaságok nagy városaiban. Az elmúlt huszonöt évben mi is igyekeztünk bemutatni a Szovjetunió népei irodal­mát, művészetét. Az elmúlt negyedszázadban nyolcszáz szovjet játékfilmet forgal­maztunk, Gorkij összes mű­veit 115, Lev Tolsztoj gyűj­teményes műveit pedig 85 kötetben adtuk ki, — hogy csak néhány érzékletes mu­tatót említsek. A szovjet kultúra idei ünnepe minden eddigi ha­sonlónál nagyobb, rango­sabb rendezvénysorozat lesz. — reméljük, mér­földkő gazdag kulturális kap­csolataink történetében. Ügy rendezzük, hogy ne csak a főváros népének legyen ünne­pe a nagyszerű műsorsoro­zat, vidéki, városainkban is számos reprezentatív bemu­tatót tartunk. Az ünnepéi vés megnyitó október 24-én lesz az Opera­házban. Az Állami Akadé­miai Orosz Kórus — A. Szvesnyikov vezényli — és a Bjelorusz Táncegyüttes tart díszelőadást. E napon nyitjuk a mai szovjet képzőművésze­ti és éremművészeti kiállí­tást is a Műcsarnokban. Több kiemelkedőnek Ígérkező szín­házi bemutató is lesz ezen a napon, többek között Satrov, Merénylet című drámája mu­tatkozik nagyon izgalmas előadásnak a József Attila Színházban. A zenei rendezvények so­rából kiemelkedik még Da­vid Ojsztrah, Gidon Krémer, Irina Kolpakova, Odisszei Dimitriadi, Tamara Szi- nyevszkaja, Zoran Szotkilava, Jurij Mazurov és Lazarij Berman fellépése. Az ünnepi filmbemutatók közül Dosztojevszkij regényé­nek szélesvásznú szinkroni­zált filmváltozata, a Bűn és bűnhődés és a színes, széles­vásznú, . szovjet—magyar koprodukcióban készült film, a Szerelmi álmok bemutató­ja igazi filmcsemege lesz. Bízunk abban, fejezte be sajtótájékoztatóját a minisz­terhelyettes, hogy valamit vissza tudunk adni a szovjet művészeti élet kiválóságai­nak abból a szeretetből, meg­becsülésből, amellyel a Ma­gyar Kulturális Napok alkal­mával — és máskor — a szovjet közönség kulturális delegációinkat fogadta. ☆ A Szovjet Kultúra Napjai programjából megtudtuk, hogy a világhírű Szvesnyi­kov-kórus október 27-én a szolnoki Szigligeti Színház­ban tart előadást. Ezen a napon nyitják meg a szolno­ki Damjanich Múzeumban a Lenin a szovjet grafikában című képzőművészeti kiállí­tást. Ezt megelőzően, október 24-én mutatja be a szolnoki Szigligeti Színház Zsuhovic- kij. A delfin hátán című művét. A Bűn és bűnhődés török­szentmiklósi bemutatója ok­tóber 31-én, jászberényi be­mutatója november 2-án, a Felszabadítás első és máso­dik részének szolnoki premi­erje október 29-én lesz. . ! — ti — Finn-szovjet kapcsolatok Zaharov marsallnak, a szovjet fegyveres erők vezér­kari főnökének meghívására szerdán baráti látogatásra Moszkvába érkezett Kaarlo Leinonen tábornok, a finn védelmi erők parancsnoka és Paavo Ilmola tábornok, a vé­delmi erők vezérkari főnöke. i Pályázat külföldi egyetemi, főiskolai ösztöndíjakra Az 1971—72-es tanévben is tanulhatnak magyar ösztön­díjasok a Szovjetunió, az NDK, Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország és Romá­nia felsőoktatási intézményei­ben — tájékoztatták a Műve­lődésügyi Minisztériumban az MTI munkatársát. A mi­nisztérium nyilvános pályá­zatot hirdet mintegy 350 kül­földi ösztöndíjra. A jelentke­zési lapokat és pályázati fel­hívást — amely tartalmazza a pályázati feltételeket, az egyes országokban választha­tó szakterületeket, a jelentke­zés rendjét, a felvételi vizs­gákkal és az ösztöndíjak oda­ítélésével kapcsolatos tudni­valókat, valamint a felvételi vizsgák szaktárgyankénti kö­vetelményeit — az érdeklő­dők október 25-e után szerez­hetik be a közép- és felsőfo­kú oktatási intézményekben, továbbá Budapesten a kerü­leti, vidéken a megyei, illet­ve a megyei jogú városi ta­nácsok művelődésügyi (okta­tási) osztályain. A középiskolai tanulók és a felsőoktatási intézmények előfelvett, valamint elsőéves hallgatói oktatási intézmé­nyük vezetőjéhez nyújthatják be pályázatukat december 12- ig. Az 1969-ben és 1970-ben érettségizett dolgozó fiatalok volt középiskolájuk igazgató­jához ugyancsak december 12-ig, az 1967-ben és 1968- ban érettségizettek pedig a felvételi vizsgákat lebonyolító egyetem rektori hivatalához december 19-ig juttathatják el jelentkezési lapjukat. A pályázók 1971 január második felében a választott szaknak megfelelő hazai egyetemen felvételi vizsgát tesznek. Az ösztöndíjakról 1971. június 15-ig döntenek, és az ösztöndíjakat elnyert fiatalok szeptemberben kezd­hetik meg külföldi tanulmá­nyaikat Két kongresszus között Ipart telepítettek Kunszentmártonban A községi pártértekezlet 1966 őszén fontos megbízást adott Kunszentmárton veze­tőinek. Keressék a lehetősé­geket, — tárgyaljanak nagy iparvállalatokkal, hogy azok építsenek gyárrészlegeket, üzemeket a községben. Mert a több mint tízezer lakosú községnek ipar kell, kenyér- kereső foglalkozás. Különösen a nőknek, hiszen a mezőgaz­daságból felszabaduló asszo­nyoknak, az iskolapadoktól búcsúzó lányoknak munka kell. És ha munka, ipari fog­lalkozás nem lesz, Kunszent- mártonból elvándorolnak a fiatalok, vagy ingáznak ott­honuk s messzi városokban lévő munkahelyük között. Huszonöt munkás, A Pannóniával már javá­ban tárgyaltak, ideiglenes munkahelyeket nézegettek, amikor a „szomszédból” je­lentkezett egy nagyvállalat. A Tisza Cipőgyár. Martfűn, s a környező községekben is elfogyott az utánpótlás. A kunszentmártoniak nem til­takoztak. A közeli falvakban is sorban álltak a munkára várók. Így kezdett építkezés­hez a Tisza Cipőgyár. 1967 októbere emlékezetes a 250 éves, immáron nagy­község történetében. A hónap első napjaiban huszonöt helybéli szükségmunkahe­lyen, de megkezdte a mun­kát. A régi szükségmunkahely már a múlté, — sőt a rég­Akkor hatszáz kunszentmár­toni járt Szentesre, Martfű­re, Pestre dolgozni és az in­gázók száma napról napra nőtt. A hétvégeken hangos volt sok kocsma. Az idegenben keresett pénz jött, ment, meg nem állt Az asszonyok tétle­nül tűrték, viselték a sok bajt. Tehetetlenül. A család, a gyermeknevelés minden gondja rájuk maradt. Hiába kerestek munkát. Nem volt hol, mit csinálni. Így kezdődött. A község vezetői még akkor, 1966-ban eljutottak Budapestre a Pan­nónia Szőrmekonfekció Vál­lalathoz. Ott baj volt, nem is kicsi. Kevés volt a munkás­kéz. szükségmunlcahely múlté. A Körös partján, az egykori terményfeldolgozó korszerűsített, átalakított — (ma még toldott-foldott) he­lyiségeiben — most 276 ember dolgozik. Nagyrészt nők. Ügyesek, szorgosak. Idei termelésük értéke 60 millió forint. Szabják, varrják a szebbnél szebb szőrméket. Nyugatnémettől kezdve szov­jet exportig mindent rájuk lehet bízni. Nőnek nem aján­latos bemenni a Készáru rak­tárukba. Szívfájdalom, ne­tán irigy könnyek ködén át bámulja ott az idegen a gyö­nyörűséges bundákat. S hoz­zá szőrmesapka, kalap, eset­leg kesztyű — Kunszentmár­tonban mindez megtalálható, mindezt csinálják. Százhatvanöt milliós beruházás A nagyközség tanácsa, s a gyár igazgatója is büszke a múltra, a jelenre és örül a jövőnek. Nem ok nélkül. A negyediK ötéves tervben 165 millió forintot költ a Pannó­nia kunszentmártoni gyárá­ra. Az építők máris munká­hoz kezdtek. A nagy beruhá­zás két ütemben valósul meg. Először szőrmekikészítő gyárat építenek, majd, ami­kor az már termel, hatalmas konfekciós csarnokot. A ne­gyediK ötéves terv utolsó évében már ezer fölött lesz a munkáslétszám, s 200 mil­liónál is több az éves terme­lési érték. S mindez ..csak” a Pan­nónia. Időközben (1968. ok­tóber 15-én) munkához kez­dett a Tisza Cipőgyár kun­szentmártoni üzeme. Most háromszáznegyvenen keresik ott a kenyerüket. Ugyancsak 1968-ban a volt gépjavító állomásra újabb nagyüzem települt. A Beton- és Vas­betonipari Művek. Már öt­száz munkása van. A két fiatalabb gyárban öt év múl­va újabb nyolcszáz kunszent­mártonit várnak^ Áz iparral együtt Amennyire megható és szívderítő a nagyközség ta­nácsházának folyosóin a két- három tabló, s az egyszerű, de sokat mondó felirat: „Gyá­raink” — olyan természetes, hogy változott a falu élete is. Jó hogy változott. Hogyan? A bútorboltba nem tudnak annyi bútort hozni, ami ne találna rögtön vevőre. Épül a harmadik KISZ-lakóház, s az OTP is rövidesen két la­kóházat építtet. Áruházat nyit jövőre a megyei ipar­cikk Kiskereskedelmi válla­lat. A fiatalok már nem kocs­mában költik a pénzüket Fellendült a könyvesbolt for­galma, szak- és szépirodalmi könyveket keresnek, vesz­nek. A jó változásoKkal együtt járnak a tettre sürgető gon- dok-bajok. Csak a Pannónia három éve már száz-száz ipari tanulót szerződtet. — Négyszázötven szakiskolás­nak kellene azonnal iparita­nuló intézet. Négy óvodából három korszerűtlen. Jövőre egy épül. hetvenöt kisgye­reknek. Javítani kell a köz­lekedést, az ellátást, új gyógyszertár, autóbuszváró, postaépület, több lakás, köz­művesítés szükséges. Indokolt? Igen, mert mind­ez együtt jelentkezett az ipartelepítéssel Kunszent­mártonban, a nemrég még csak termelőszövetkezetéről, s megújult téglagyáráról hí­res nagyközségben. Már az iparról híres, az új gyárak­ról. Négy év alatt nyolcszáz- húsz emberrel nőtt az ipar­ban. helyben dolgozók szá­ma. Hatszázról a felére fogy­tak az ingázók, a kenyerü­ket otthonuktól távol kere­sők. És négy év alatt majd­nem hatszáz nő kapott mun­kát a 250 éves nagyközség­ben. Erről a négy évről könyvet lehetne írni. Pedig ez a kez­det csupán! Sóskúti Júlia Döntésre várnak a fürediek EGÉSZSÉGÜGYI NAPOK A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI JÁRÁSBAN A kunhegyesi művelődési központban október 14-én ifjúsági vetélkedőt rendeznek „Az ifjúsági vöröskeresztes mozgalom 50 éve” címmel. Ez a vetélkedő nyitja azt a rendezvénysorozatot, melynek során a hónap végéig a török­szentmiklósi járás tíz telepü­lésén egészségügyi vetélkedő­ket, felvilágosító előadásokat, vitákat tartanak. Gyorsított cső-öntés A krakkói öntőgépek gyá­rának lengyel tervezői új felfedezésre jutottak, beve­zették a vízvezetékcsövek úgynevezett félfolyamatos öntését. A jelenlegi mód­szerekhez képest az új tech­nológia lehetővé teszi, hogy a termelést hatszorosára nö­veljék, hogy megjavítsák a csövek tartósságát, csökkent­sék az önköltséget és áttér­jenek a különböző átmérőjű csövek gyártására. Péter János Hew Yorkba utazott Péter János külügyminisz­ter október 14-én New York­ba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ közgyűlés jubileu­mi ülésén. A magyar külügy­minisztert útjára elkísérte dr. Prandler Árpád, a jogász szövetség főtitkára és dr. Pet­rán János, a külügyminiszté­rium főelőadója. Nyolc éve megválaszolatlan a kérdés Tiszafüreden: lesz-e a községben tanyai kollégiu­muk az általános iskoláknak? Ha lesz, mikor? Eddig tizen­öt ilyen intézményt létesítet­tek Szolnok megyében. Az utolsó — a tizenhatodik — a füredi lenne. A tiszafürediek első elkép­zelése szerint az új székházba költöző községi tanács épüle­tét alakították volna át száz­ötven személyes kollégiummá. Időközben azonban újabb döntés született: az épület MHSZ székház lesz. Az újabb terv, állami támogatásból kell megépíteni a kollégiumot. öt tanyai iskolát érintene az összevonás. Tiszafüred- Kócs tanyaközpontban negy­venhat felső tagozatos gyerek tanul, á két tanteremben ösz- szezsúfolt nyolc osztályban. Hat pedagógus foglalkozik velük, de közülük hárman képesítés nélküliek. A Tisza- burához tartozó Pusztatas- konyban egyetlen tanár fog­lalkozik a huszonnégy felső tagozatos diákokkal. Tiszafü­redtől 8—8 kilométerre van a Rét tanya és a Töviskes ta­nya. Mindkét helyen egy-egy tanteremben egy-egy tanító tanít elsőtől nyolc osztályig. Töviskesről tizenkettő. Rét tanyáról nyolc gyereket kelle­ne felső tagozatos pedagógus­nak tanítani. Tiszaszentimre-Üjszent- györgy tanya településről a felső tagozatosok autóbusz- szal utaznak a hét kilométer­re levő iskolába. A lekehal- mi gyerekek négy kilométer­ről buszoznak be reggelen­ként Tiszafüredre. A két hely­ről ötven gyerek jár így is­kolába. Pusztahármasról a nyolc kilométerre levő Kun­madarasra járnak a felső ta­gozatosok. Pusztatomajban sem jobb a helyzet: itt mind a nyolc osztályt egyetlen ne­velő tanítja. Ha megépülne a tiszafüredi tanyai kollégium a járási székhely három általános is­kolájának tantestülete meg tudná oldani oktatásukat. Foglalkoztató tanárokról is gondoskodnának, pályázat útján. Az elképzelések megvan­nak, s talán nincs messze már a megoldás sem. Mivel a köz­ségi tanács nem tudja az új kollégium megépítéséhez szükséges anyagiakat előte­remteni — egyre erősödő gond ugyanis, hogy kevés a? óvodai hely. pedig az odate­lepült üzemek dolgozóinak gyermekeit is el kellene he­lyezniük. Óvodát kell építeni és ahhoz is pénz szükséges — a megyei tanácstól kértek se­gítséget. Onnan még most nem ad­hatnak határozott választ, csak azt ígérhetik: a negye­dik ötéves terv második felé­ben felépítik Tiszafüreden a tanyai kollégiumot. Az is le­het, hogy ez — a most még csak körvonalazott határidő — az ezekben a hetekben na­pirenden levő tervbontások után lerövidül. Akkor dől majd el véglegesen a kollé­gium sorsa, ha már tisztá­zott lesz, a következő évek­ben hogyan oszlanak meg a művelődési célokra rendelke­zésre álló pénzösszegek a megyében. — EGRI — * $ Palásti László: OSZTÁLYTÁRSAK A főosztályvezető rosszul lett hivatalában, az előhívott orvos veserohamot állapított meg. Húsz perccel később a beteg már a kór­házban volt. A sebészfőorvos beadta az injekciót, és a beteg fájdalmai megszűntek. — Ha nem tér vissza a roham, nem kell operálni. Ha azonban új­ból. .. A főorvos elhallgatott Jól meg­nézte betegét, és megkérdezte: — Nem a Barcsayba járt? — De igen. — Akkor te vagy a Gombóc! — Én. És te vagy a Kopasz! Na­hát, hogy te sebészfőorvos lettél! Emlékszem, sírtál, amikor szálka ment a kezedbe. — Emlékszel? Annak már közel negyven éve. És te? — Főosztályvezető vagyok az Azértban, a számvitelin. A sebész elmosolyodott: — Te? Hiszen mindig pótvizsgán mentél át számtanból. Na, szervusz. Mindjárt visszajövök, egy vakbe­lest kell megnéznem. A főosztályvezető emlékezni kez­dett. .. Egyszer összevesztek valami szamárságon, verekedés lett a do­logból. Ö a fejesvonalzóval jól fejbecsapta Kopaszt. Akkor sokáig haragban voltak és később sem békültek ki egészen. És most ő fog­ja megoperálni? Biztos, hogy nem felejthette el a fejesvonalzót! És most kés lesz a kezében. Az ápolónő jött be: — Hallom, a főorvos úr iskola­társa. Arany keze van a főorvos úrnak! Azzal az aranykezével adott neki a Kopasz negyven évvel ezelőtt egy nagy pofont, és akkor vágta ő fejbe a vonalzóval. De talán elfelejtette... Egy ilyen híres orvos szórakozott, feledékeny. A főorvos visszaérkezett: — Emlékszel, hogy egyszer fejbe­vágtál a nagy fejesvonalzóval? Négy öltéssel varrták be a sebet. Sokáig látszott a helye a koponyá­mon. Na, reggel megnézlek. Este kapsz még egy injekciót, talán elke­rülhetjük a műtétet. Ha nem, akkor én foglak operálni. Kapsz altatót is. Szervusz. Az altató csak éjfélig tartott. A főosztályvezető arcát kiverte a ve­rejték. Félt... Mindig gyáva és bo­rúlátó. pesszimista ember volt. A hivatalban és félénknek ismerték. És most félt a Kopasztól. Lám, az orvos nem felejtette el a fejesvo­nalzót! És ha műtétre kerül sor, ki lesz szolgáltatva volt osztálytársá­nak. No. de orvosi eskü is van a vi­lágon. És egy gyermekkori vereke­dés miatt nem fog negyven év után elégtételt venni, hiszen az gyilkos­ság lenne! Vagy műhiba? Nem, nem. őrültség. Másnap az orvosi uszály élén bejött a főorvos. ( — Gratulálok, — mondta —, hallom a főnővértől, hogy semmi fájdalmad sincs. Nincs szükség mű­tétre! örülsz? — Nagyon — válaszolta felszaba­dultan a beteg, és arra gondolt, amennyiben egyszer megint rohamot kapna, azon lesz, hogy más kór­házba kerüljön.

Next

/
Thumbnails
Contents