Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

4 SZOLNOK MEGVET NfPLAP 1970. október 15. A VÖRÖS MEKONG III. Sofőrök A sofőrök hőskölteménye egyenesen lenyűgöző. Az em­ber fogalmat alkothatott ró­la, ha látta a nehéz teher­autót, amint rakomány nél­kül tér visza a frontról a félig leégett, a golyós bom­ba repeszei által kilyuggatott karosszériát maguk után vonszolva. A sebtében kijaví­tott motor csodák csodájára még működött. A sofőr fe­lénk intett, s elhajtott a bar­langban megbúvó javító-sze­relő műhely felé. A kórházban a sebész, aki épp most operált meg egy sofőrt, a következőket me­sélte nekem: Valószínűleg a teherautó-sofőrök a legbát­rabbak hőseink közül. Éjjel egyedül vannak az úton. fe­lelősek a rakományért, ame­lyet vár a hadsereg. Hár­masával vagy négyesével in­dulnak útra, s egymástól r.agy távolságra haladnak, olyan utakon, amelyeket különösen gyakran érnek bombatámadások. Itt aztán senki segítségére nem szá­míthatnak. Nincs aki a tü­zet oltsa, ha kigyullad a ko­csi, nincs, aki meyjavítsa a szétlőtt utakat. A falvak az utaktól távol rejtőzködnek. Laoszban ala­csony a népsűrűség, s ezért nincs rá szükség, hogy az emberek mindenképpen ra­gaszkodjanak a művelésre alkalmas kis földdarabhoz, ha az a veszélyes övezetben van. A néptelen utakon a sofőr csak saját erejére tá­maszkodhat. Ha például a hegy lejtőjét átszelő utat ki­mosta a víz, mert a szétbom­bázott dzsungel nem tudta tovább medrében tartani a vízmosásokat, vagy egy bom­ba sziklára talált, s a szik­ladarabok az útra hullottak, vagy tölcsérekkel szabdalták át meg át. A sofőr fogja a feszítővasat és a lapátot, előszedi a maga robbanó­anyag-csomagját. Hozzászo­A Magyar Posta október 27-én nyolc értékből álló so­rozaton mutatja be ötvösmű­vészetünk legszebb alkotása­it. A 40 filléres bélyegen Su- ky Benedek 1440-ben készí­tett kelyhét láthatjuk. Suky erdélyi nemesember volt, aki gazdagon alkalmazta az Itáliából eredő, de hazánk­ban művészi fokra emelt sodronyzománcozást a kehely díszítésére. Virágerdő és an­gyalfigurák ékítik még az esztergomi Székesegyházi Kincstárban őrzött remek­művet. A 60 filléres névérté­kű bélyeg 1500-ból származó misekannát mutat be. A ma­gyar ötvösök nagyszerű alko­tásai ebben az időszakban Európa-szerte ismertek vol­kott, hogy az ilyen helyze­tekből is kikászálódjék. A szerszámokon kívül fegyver is van nála, hogy védekez­ni tudjon, ha esetleg ellen­séges osztagokkal találkozik. Fegyverre néha azért van szükség, hogy lelöhesse az ejtőernyőn leereszkedő vilá- gitórakétákat. Az ejtőernyő nélkül a rakéta lezuhan és időnek előtte kialszik... Sze­rencsére a laoszi táj a sofőr hű szövetségese. A természet akkor is mel­lénk szegődött, amikor ezt a riportot készítettem. Gya­log mentünk, néha autón. A hatalmas gyorsasággal re­pülő sugárhajtású gépnek igen nehéz eltalálni a he­gyek, a meredek sziklafa­lak között mászó gépkocsit, ahol még a bombák és a na­palm után is buján tenyésző növényzet elfedi a földutat. Ha pedig az agresszörok he­likoptereket vetnek be, hogy nagyobb • pontossággal tá­madhassák a Front támasz-' -pontjait, akkor ezeket a hegyhátak között elhelyezett légvédelmi őrszemek fede­zik fel. Ilyen esetekben még a hegytetőn, az erdőrész megtisztításával foglalkozó paraszt puskája is veszélyes fegyver lehet ellenük. Laoszba érkezésem után néhány nappal egy amerikai repülő, akit túlságosan el­ragadott a teherautó-vadász szenvedély, ködbeburkolózó hegycsúcsnak ütközött. A re­pülő felrobbant. A sofőrnek még csak meg sem kellett állnia, s egy golyót sem vesz­tegetett rá. Mikor utazásunk után visz- szatértünk, golyós-bombával teli konténert mutattak ne­künk. A vadászbombázó, amelyik ledobta, célt té­vesztett. A bombákat most virágvázának használják. tak, kiválóságukról egy ko­rabeli angol költemény is megemlékezik. A két követ­kező bélyeg a 16. században készült Nádasdy kupát és az 1600-ban formázott fedeles kókusz serleget tárja elénk. A 2 forint névértékű bélye­gen Toldalaghy Mihály ezüst kupáját láthatjuk, amelyet Fleischer András nagyszebe­ni mester 1623-ban hozott létre. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik I. Rákóczi György úrvacsora kelyhét, amelyet 1670-ben Brozer Ist­ván Kolozsvárott színarany­ból készített és a 2.50 fo­rint névértékű bélyeget dí­szíti. Közel 60 munkája örö­kítette meg Hann Sebestyén (1644—1713) nevét, aki Lő­A Lao hazafiai, akiktől tá­vol áll, hogy sikereiket túl­értékeljék, hosszantartó há­borúra készülnek. Országuk fontos láncszeme az ameri­kai törekvéseknek. A laoszi nép makacs ellenállása az imperialisták összes tervéi halomra dönti. És Laoszban minden pillanatban emlé­keztetik őket erre. . Búcsúzásunk alkalmával ünnepséget rendeztek. Be­kapcsolták a villanygenerá­tort. „La vongot” táncoltunk, s a Rizsesköcsög Síkságon elért győzelmet dicsőítő da­lokat énekeltünk. A legszebb dalt a Felszabadító Hadse­regben harcoló lány szerez­te. Az egyik barlangban jöt­tünk össze. Az esős évszak első napjai már nyúlóssá változtatták lábunk alatt a talajt. Megosztottuk egymással ki­ninünket, meg egymaréknyi sósrizst. A sötét boltívek börtöncellára emlékeztettek, a barlang azonban erődít­mény volt, a győzelem bás­tyája, testvéri menedékhely. S ebben hasonlított a Front összes többi barlangjára. Olyan élet van ott, melyet soha nem lehet megtörni. Vietnami testvéreiknek és a khmer-partizánokhoz hason­lóan ezekben a barlangok­ban győztesek élnek, akik az igazi civilizációt jelentik. Tudtam, hogy mindegyikük, aki olyan vidáman énekel, nevet ezen az éjszakán, sok szenvedésen ment keresztül. A harcosok öröme volt ez, akik készek vérüket is on­tani az igaz ügyért, ha a szükség úgy hozza. Talán már holnap. csén ismerte meg a fémmeg­munkálás művészetét. — 31 éves korában költözött Nagy- szebenbe, ahol a szölőföldjé- ről hozott formákat olvasz­totta az erdélyi mesterek vo­nalvezetésébe. A 3 forintos bélyegen Hann mester egyik legszebb művét, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, 1690-ben alkotott fedeles dísz­kupát csodálhatjuk meg. A barokk stílus minden pom­páját elénk táró kupa után a sort az 1710-ben készült ha­rangvirág kehely bemutatása zárja. A magyar művészet egyik méltatlanul mellőzött ága az ötvösség, amelynek kincseiben ritkán gyönyör­ködhetünk, és amelynek ma­gyar művelőire ritkán emlé­kezünk. A filatelisták örömmel vár­ják az új sorozatot, amely Légrády Sándor grafikusmű­vész gondos, az eredeti mun­ka nagyszerűségét visszaadó rajza alapján készül az Ál­lami Nyomdában. Kuriózumok a zöld gyep világából A lóversenyzés történeté­ben se szeri, se száma a „nagy” storyknak. Híres fo­gadások, manőverek, forté- lyos cselekedetek, a pénz hajszolása olyan változatos, mint amilyen maga a turf világa. 1893 májusában a pesti pályán az egyik futamban 16 teli vér állt az indító zászlaja alá. Óriási forga­lom, hat-nyolc esélyese is volt a mezőnynek. A star­tot a világ valamennyi pá­lyáján csengő berregés jelzi; .■automatikusán leáll a ti­ketteket ontó pénztári gép. Ám ezen a napon a gépek technikai hiba miatt cső- jlött mondtak és jóval a start után működtek még. A mezőny lovackkái már a célegyenesben futottak, ami­kor néhány élelmes fogadó az elől száguldó telivért a pénztáraknál szűnni nem akaró szorgalommal fogad­ta: három ismert vendéglős ebben az egy futamban több mint százezer koronát nyert. A millenniumi években az „Asszonyságok díja”, na­gyon népszerű, hosszútávú verseny volt. Csak úrlova­sok lovagolhattak a díjban. Egyik alkalommal egy is­mert nevű úrlovas Kreutz- burg főhadnagy állt Uram- bátyám nevű lovával az in­dítógép alatt. A derék ál­lat nevéhez illően kényel­mesen lépegetett többi tár­sa között. A starter már je­lezte, elérkezett az indulás ideje, de Urambátyám csak nem akart erről tudomást venni. Az indító már kitű­zette a kék zászlót (ami azt jelenti: ha 3 percen belül nem indul el az engedetlen ló, a mezőnyt útnak indít­ják nélküle, persze a fo­gadás elvész), s abban a pil­lanatban a bokrok közül kiugrik egy köpcös ember (Izsákovics pesti szabó­mester volt) ernyőjével na­gyot sújt a pacika felé. Az az ijedtségtől nekirugaszko­dott, s a többi lóval együtt indult. Urambátyám meg­nyerte a versenyt, a „derék” szabómester többezer koro­nát kaszírozott. Este a Peierli vendéglőben talál­koztak és nyilván nem a legújabb főhadnagyi ruhá­ról beszélgettek. Nem mindennapi szerző­dést kötött zenekarával, il­letve a szórakoztató hely tulajdonosával G. J. kitűnő muzsikus. A megállapodás egyik pontja szerint lóver­seny napokon tartoztak he­lyetteséről gondoskodni. A kedves és bohém zenész nem volt hajlandó lekötni a turf gyönyörőségeit semmi­vel sem pótolható délután­jait. Természetesen a he­lyettes honoráriumát is ő fizette. Biztosan ez volt az egyetlen szerződés, amelyet ilyen feltétellel valaha is kötöttek. Megérte? A kitű­nő zenész soha nem nyilat­kozott erről. Á munkáspárt kasszájából Egy angol statisztika sze­rint Wilson munkáspárti kormánya az 1969—70. költ­ségvetési évben 1,8 millió fontot adott ki nyilatkoza­tainak a sajtóban való köz­lésére. Ebből 750 000 fontot kapott a Daily Mirror; meg­kétszereződött a Daily Mail ebből származó jövedelme is. Valami jutott a Daily Express-nek és a Daily Telegraph-nak. Ezek mind polgári lapok. A Morning Star című munkáslapnak azonban a munkáspárti kor­mány egyetlen pennyt sem juttatott. — TISZATENYÖN a No­vember 7. Termelőszövetke­zetben a tagok megvitatták a mezőgazdasági munkák hely­zetét. A X. pártkongresszus tiszteletére felajánlották, hogy október 30-ig befejezik az őszi betakarítási és vetési mun­kákat. (Folytatjuk) Magyar ötvösművészet A fagyasztott élelmiszerek fogyasztása Nyugat-Európában A nyugat-európai országok élelmiszerpiacain a fagyasz­tott élelmiszerek fogyasztása mutatja a legdinamikusabb fejlődést: az egy főre jutó fogyasztás 1960 óta hatszoro­sára nőtt. A fagyasztott élel­miszerek azonban — a roha­mos fejlődés ellenére — az összes élelmiszerfogyasztás­nak csak igen kis százalékát képviselik. Svédországban például, ahol viszonylag sok fagyasztott élelmiszert fo­gyasztanak a lakosság által élelmiszerekre költött összeg­nek mindössze 4 százaléka jut a fagyasztott árukra, s a fogyasztás növelésének ezen a téren gyakorlatilag korlát­lan lehetőségei vannak. Ang­liában a legközelebbi 5 évben a fogyasztásnak (értékben) 100 százalékos emelkedése várható, s feltételezhető, hogy Olaszországban — amely eb­ben a tekintetben még kevés­bé fejlett piacnak számít — még nagyobb mértékben nő. Nyugat-Európában ugyan a fagyasztott élelmiszerek több mint egyharmad része impor­tált áru, de a külkereskedel­mi forgalom ezen a téren jó­részt éppen a nyugat-európai országok között bonyolódik le, s az importnak csak ki­sebb része származik más or­szágokból. Az EGK ill. az EFTA tagállamai közötti for­galmat a vonatkozó vámügyi egyezmények is elősegítik. Ugyanilyen irányban hatnak az EGK és asszociált orszá­gai, valamint a Brit Nemzet­közösség és Nagy-Britannia közötti egyezmények, de a fa­gyasztott élelmiszerek magas szállítási, tárolási és forgal­mazási költségei folytán több termék (főleg terimés áru) esetében legfeljebb a szomszé­dos országok lehetnek ver­senyképesek a belföldi ter­meléssel szemben. Levélrozsda pusztítja az amerikai kukoricavetést A levélrozsda (helminthos- porium maydis) kártékonysá­gát tekintve felér egy komo­lyabb természeti csapással. Az amerikai kukoricafölde­ken emberemlékezet óta nem pusztított még ilyen súlyos járvány. Az Egyesült Államok föld­művelésügyi minisztérjuma a levélrozsda pusztításairól elő­ször júniusban értesült, de a jelentéseket Florida, Georgia és Mississippi államokból kapta, amelyek tudvalevőleg az egész amerikai kukorica- termésnek nem egészen 3 százalékát adják. Az igazi pánik akkor tört ki, amikor a lapok közölték, hogy a levél­rozsda már a középnyugati kukoricatermő államokban is pusztít és hogy a vetés 70—90 százaléka veszélybe került. A földművelésügyi minisz­térium havi kiadványában rendszeresen felbecsüli a vár­ható mezőgazdasági termést. Az augusztusi becslések sze­rint 117,3 millió tonna kuko­ricát takarítanak be az Egye­sült Államokban, ami mint­egy 3 százalékkal kevesebb a júliusi becslésnél. Az azóta befutott jelentések alapján nincs kizárva, hogy a vesz­teség lo százalékos lesz. Ez esetben az idei kukori­catermés az 1968-as szintre zuhant vissza. Ez a mennyi­ség talán elegendő lesz ahhoz, hogy a hazai szükségleten túl a szokásos exportkötelezettsé­geknek is eleget tegyenek. Az árak bizonyára felszöknek, s Amur — Koninban ez komoly gondot okozhat azoknak a farmereknek, akik takarmányozásra vásárolják a kukoricát. Egyelőre minden elsősorban az időjárástól függ. A meleg és a nedvesség kedvez a gom­babetegségeknek, a hosszan­tartó nedves idő tehát ka­tasztrófát idézhet elő egyes körzetekben. A helyzet per­sze napról napra változik, ezért a kárt pontosan csak a betakarítás után lehet majd felmérni. Komolyan nyugtalankodnak a jövő évi vetőmagszükséglet biztosítása miatt is, jóllehet az Amerikai Vetőmagkeres­kedelmi Szövetség elnöke szerint aggodalomra nincsen ok. Tekintettel a megbízható információk hiányára, a ga­bonapiaci árak vadul inga­doznak. Nemcsak a kukorica, de a kenyérgabonák ára is emelkedni kezd. Soha nem volt még példa rá, hogy egy mezőgazdasági árucikk magá­val rántotta volna a többit is. A helyzetet csak súlyosbít­ja, hogy a készletezők speku­latív célokból feleslegüket nem dobják piacra. Ellander szenátor, a szená­tus mezőgazdasági bizottsá­gának elnöke hivatalos érte­sülésekre támaszkodva kije­lentette, hogy az Egyesült Ál­lamok kukoricatermése leg­feljebb egy-két százalékos veszteséget szenvedhet, a ve­szély mindazonáltal, tette hozzá, egyes területeken igen súlyos lehet. Lengyelországban mintegy hét éve kezdték meg több olyan, a pontyfélék családjá­ba tartozó halnak — köztük a fehér amurnak — a te­nyésztését, amelyek az Amurban és más ázsiai fo­lyókban élnek. A lengyel vi­zekben a halak jól aklimati- zálódnak. Húsuk ízletes és tápláló. Fő előnyük, ami miatt tenyésztik őket, azon­ban más. A fehér amurok és társaik kitűnően megtisztítják a folyók és víztárolók vizét a nagy károkat okozó gyorsan elburjánzó vízi növényzettől. Különösen fontos ez a villa­moserőművek mellett létesí­tett víztárolóknál, ahol a gyorsan növő hínár eltörni és megrongálja a szivattyúkat. A konini és patnówi villa­moserőművek melletti tavak megtisztítása éppen ezeknek a halaknak az „érdeme”. Tudományos központ a Távol-Keleten Vlagyivosztokban megnyí­lik a Tudományos Akadémia Távol-Keleti Tagozata. Az új tudományos központban össz­pontosítják a városban levő négy — geológiai, tengerbio­lógiai, talajbiológiai és bioló­giailag aktív anyagokat vizs­gáló — tudományos intézetet. Ki táplálkozik jobban? Az amerikaiak által fo­gyasztott élelmiszerekben ke­vesebb a tápanyag és a vita­min, mint a lovak takarmá­nyában és a kutyák ételében: erre a megállapításra jutott egy amerikai orvoscsoport, amely speciális vizsgálatot végzett Florida, California és Ohio államban. Több szakem; A központi épülettel egyidi jűleg most fejezik be a ta­lajbiológiai és vegyi intézet épületeinek felhúzását. Jövő évben kezdik meg a tengerbiológiai intézet, vala­mint a tervbe vett automati­zálási és távirányítási intézet új épületeinek építését. bér elsősorban a televízióra hárítja a felelősséget az ame­rikaiak táplálkozásának ala­csony kalóriatartalma miatt. A tévé ugyanis erőteljesen reklámoz olyan készterméke­ket, amelyekben „nem több a tápanyag, mint egy korty whiskyben’!. ____

Next

/
Thumbnails
Contents