Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-14 / 241. szám
1970. október 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Pártértekezlet a rendőrfőkapitányságon és a megyei építőipari Tállá latnál Szigorú intézkedéseket vár a közvélemény Növelni kell a munka hatékonyságát Az MSZMP megyei BM alapszervezeteinek delegáltjai hétfőn tartották meg pártértekezletüket. Részt- vett azon dr. Rudas György vezérőrnagy az ORFK vezető helyettese, i dr. Zsmurin Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése szerint mind a nyolcvan küldött ott volt a tanácskozáson, amelyen a megyei BM szervek járási jogú pártbizottsága jelentést tett a IX. pártkongresszus óta végzett munkájáról. A pártértekezleten megválasztották a harmincegytagú BM pártbizottságot és az öt küldöttet a megyei pártértekezletre. A pártbizottság még aznap délután megtartotta első ülését, ahol megválasztották a héttagú végrehajtóbizottságot és az öttagú fegyelmi bizottságot. A pártbizottság titkára ismét Tóth Miklós lett. Kevesebb a köztörvényi bűntett Részletek a pártbizottság jelentéséből: Megyénkben a köztörvényi bűntettek alakulását a csökkenő tendencia jellemezte. Az előjorduló bűntettek zömében kisebb jelentőségű társadalmi tulajdon és személyi tulajdon elleni, valamint közlekedési bűntettekben nyilvánult meg. ... Előfordu Itak azonban egyes bűncselekmény fajtáknál számszerű növekedések, amelyek nyugtalanságot keltettek a lakosság körében. Ezek elsősorban az életellenes bűntetteknél, főként az emberöléseknél és az emberölési kísérleteknél jelentkeztek... Nőtt az utca rendjét sértő bűntettek, szabály- sértések száma. Főként garázdaság, közbotrányokozás, testi sértések, verekedések száma emelkedett...” Olyan téma ez, amelyről az emberek sokszor beszélnek, s amelyről a különböző sajtó- orgánumok is gyakran írnak. Érdekes volt azonban hallani, megismerni a belügyi dolgozók véleményét az e területen végzett saját munkájukról, e munka során szerzett tapasztalataikról. A vita során ismét elhangzott olyan vélemény, hogy sajnos a közrendvédelem nálunk még nem vált társadalmi üggyé. Sokszor éppen azok nem tesznek a garázdaság megelőzéséért, vagy megfékezéséért semmit, akiknek erre nagy lehetőségük van. ^Való igaz, ha a megtörtént bűncselekmények okát vizsgáljuk, kiderül; a legtöbbet alkohol hatása alatt követtek el és megbizonyosodhattunk arról is, hogy a sók értekezlet, vita — esetleges büntetések — után is még mindig kiszogálnak részeg embereket az italboltókban. S az eredmény? Legtöbbször verekedés, erőszakoskodás, mert a részeg emberen már csak ösztönei uralkodnak. Viszont amíg a nagyobb forgalom után adják a magasabb jövedelmet az italmérőknek, addig nehezen lehet ezen változtatni. Csupán közömbösség? És ami szintén a társadalmi üggyé tételhez tartozik : vitatkozhatunk azon, hogy közömbösek-e vagy sem az emberek a garázda cselekményekkel szemben, hogy közbelépnek-e vagy sem ha valahol részegeket, vagy huligánokat látnak verekedni. Érdemes lenne azonban azt is megnézni: mi az oka annak, ha egy verekedés színhelyéről a legtöbben sietve eltávoznak? Csak a közömbösség lenne az oka annak, hogy a legtöbben nem igyekeznek megfékezni a verekedőket? Nem járul-e ehhez az emberek félelemérzete: mi lesz, ha közbelépek és azután engem vernek agyon. Mert sajnos erre már volt példa. Mire egy rendőrjárőr előkerül, esetleg már késő... E témához tartozik, hogy az utcákon kevés rendőr teljesít szolgálatot, így jelenlétük nem gátolja tettük elkövetésében a közbotrányokozókat, a garázdákat. Egyébként a pártértekezlet vitájában résztvevők szinte valamennyien kifejtették: úgy kell szervezni — ha szükséges átszervezni — a munkát, hogy több rendőr teljesítsen az utcákon járőrszolgálatot.. Volt olyan felszólaló is — és ezzel a lakosság csak egyetért — aki olyan új karhatalmi szabályzat megjelenését sürgette, amely előírja, hogy erőteljesebb legyen a rendőri intézkedés. Az emberekre kimondott közömbösség cáfolataként olyan adatók állnak rendelkezésünkre, amelyek azt bizonyítják, hogy az önkéntes rendőri hálózat mindinkább megfelel az iránta támasztott követelményeknek. Hogy csupán a mi megyénkben 209 csoportban több mint kétezer önkéntes rendőr tevékenykedik; hogy a rendőri munka lelkes támogatói a munkásőrök, az ifjú gárdisták, a mezőőrök. Van még egy téma, ami szintén fokozott figyelmet érdemel, s amelyről a pártértekezleten szintén sok szó esett: a közlekedésrendészettel összefüggő problémák. Megdöbbentő számok: 1961- től napjainkig több mint háromezeregyszáz ember sérült meg és háromszáznál is többen vesztették életüket különböző közlekedési baleseteknél. A gázolóknak, a baleseteket okozóknak mintegy fele szintén ittas volt — ime ismét a mértéktelen alkoholfogyasztás a kiváltó ok. Ám az ókok közé sorolhatjuk a rossz útviszonyokat, a városok elavult szerkezetét, amelyek szinte lehetetlenné teszik az átfogóbb közlekedésrendészeti intézkedéseket. Szót érdemel az is, hogy a szakemberek véleménye szerint még mindig nem kielégítő a gépjármű- vezetők képzése sem, s hogy a rohamosan növekvő gépjárműforgalomtól elmaradt az embereknek az ahhoz való alkalmazkodó képessége. Szigorú in tézkedéseket A közvélemény szigorú intézkedéseket követel, minden ember testi épsége érdekében a közlekedésrendészetben éppúgy, mint az utca rendjének biztosításában. Nos, többek között e témákról esett nagyon sok szó a megyei rendőrfőkapitányság pártértekezletén. E gondók megoldására is gondoltak akkor, amikor a további feladatokról szólva meghatározták: „a pártbizottság továbbiakban is fordítson nagyobb figyelmet az állambiztonsági, a közrend és köz- biztonsági, a bűnügyi, a társadalmi tulajdon védelmi, a a közlekedési és igazgatás- rendészeti, valamint a tűzrendészeit munkára. Ellenőrizze és segítse, hogy belügyi szerveink munkájában érvényesüljenek a jogpolitikai elvek és a szocialista törvényesség... Tovább erősödjenek, mélyüljenek kapcsolataink a lakossággal”. VARGA VIKTÓRIA Hatékonyabban! — ebben az egy szóban is summázható az a tanulság, amely a jövőre szóló útmutatásul szolgál az ÉVM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat munkájában. Hatékonyabb cselekvéssel, a termelékenység növelésével, műszaki fejlesztéssel, a tudomány eredményeinek hasznosításával, jobb munkaszervezéssel, fokozott szakmai hozzáértéssel tenni nap mint nap a dolgát ki- nek-kinek — s különösképpen a kisebb—nagyobb vezetői poszton lévőknek — ez a pártértekezlet értékelésének magva-»-veleje. 66 százalékkal többre képesek Nem azért szól így az útmutatás, mintha az eddigiekért szégyenkezniük kellene megyénk építőinek. Szó se róla! Az eredményeik nagyon is büszkeségre jogosítóak. Idézzük a beszámolót: „A III. ötéves tervtörvény az építőipar volumen-növekedését 26—28 százalékban írta elő. Az üzemi pártértekezlet 1966-ban a volumen-növekedést 45 százalékban határozta meg”. A mostani számadás szerint „vállalatunk volumen-növekedése az 1970. évi teljesítés esetén 66 százalék lesz”. Ennyivel többre képesek tehát ma a Szolnok megyei ÁÉV dolgozói a négy évvel ezelőttinél. Ez pedig pompás teljesítmény. Az idei tervteljesítéshez már kétség sem férhet — csendült ki az egyik felszólalásból. Eszerint ugyanis az I—III. negyedévi teljesítés mintegy 18 millió forinttal több a tervezettnél. Ez azt jelenti, hogy a múlt év azonos időszakához képest több mint 10 százalékkal — értékben mintegy 43 millió forinttal — produkáltak többet építőmunkásaink. S ha figyelembe vesszük, hogy ezt az árvíz okozta — több héten át tartó — igen jelentős gép- és emberhiány, majd azt követően a súlyos — olykor szinte katasztrofálisnak tűnt — anyaghiány körülményei között, illetve ezek ellenére érték el, mindenképpen elismeréssel kell adóznunk a teljesítményükért. Csaknem százötvennel több lakás Ezertizenegy lakást kellene a tervük szerint ez évben felépíteniük, illetve átadniuk beköltözésre. Ezzel szemben körülbelül 1250 lakást adnak át, beleszámítva természetesen azt a százkilencet is. amelyet Fehérgyarmaton az ár- vizi újjáépítés során emelnek. Több tucatnyi szakmunkásuk dolgozik ott már hónapok óta, akiket itthon a megyében további eredmények produkálásán foglalkoztatnának. Ám az elemi csapás okozta helyzet ismeretében készséggel irányították őket oda, hogy elősegítsék az ott lakókat ért pusztítás mielőbbi feledtetését. Látható tehát, hogy mind emberileg, mind termelési teljesítmény dolgában a tőlük elvárhatót, vagy inkább még annál is többet nyújtják építőmunkásaink. Hogy kommunista társaik képviselői most mégis a jövő hatékonyabb építésének lehetőségeit és feltételeit elemezték, keresték, az egyáltalán nem az eddigi eredményekkel való elégedetlenségük jele, hanem a munkájukkal és jövőbeni teljesítményükkel szembeni igényességüké. Egyszersmind annak az országos törekvésnek a vetülete is, amely a kongresszusi irányelvekben és az új ötéves tervtörvényben jut kifejezésre. A hatékonyabb munka, az Tovább épül Kisújszállás Lakásépítés kooperációban Kisújszálláson 1967-ben kooperációs beruházással egy modem épületet akartak építeni, melyben az emeleti részen a téglagyárnak 8 szolgálati lakása, a földszinten pedig az OTP és az iparcikk kiskereskedelmi vállalat kapott volna helyet. A tervek elkészültek, de az iparcikk kiskereskedelmi vállalat fedezethiányra panaszkodva kilépett. Üj partner után néztek, a vám- és pénzügyőrség vállalta a társulást. Mire az új társulás megtörtént, az ÉVM Szolnok megyei Építőipari Vállalat nem tudta kapacitás hiányában az építkezést megkezdeni. 1970. szeptemberében pontot tettek a sok-sok huzavona végére, s mint az első képünkön látható, megkezdték az alapozási munkákat. Jövő év tavaszán kerül átadásra a maketten látható modern épület. í extenzív fejlődés helyett az intenzív előrehaladás útját keresni — ez jellemzi ma egész népgazdaságunkat; illő és dicsérendő hát, hogy megyénk építőmunkásai is ebből az alapállásból körvonalazták jövő feladataikat, szabták meg azok megoldási módozatait. Ahol arra van szükség, nem zárják ki az extenzív fejlesztés — főként a több létszám alkalmazásának — lehetőségét sem, mégis a fő figyelmüket a munka termelékenységének növelésére, az ehhez szükséges eszközök és feltételek megteremtésére összpontosítják. Hogy mi módon és miben jut ez kifejezésre? — Elsődlegesen abban, hogy igényesebbek lesznek mindenekelőtt önmagukkal, a saját munkájukkal szemben. E célból bírálták mai fogyatékosságaikat: a nem megfelelő együttműködés példáit. az elégtelen munkaszervezés eseteit, megnyilvánulásait, a bérezés tökéletlenségeit, a munkásvándorlás kirívóan nagy és visszás tényeit, következményeit, s megannyi más problémát — így a munkások kulturált elszállásolásának megoldatlanságát. Országos és helyi intézkedésekkel A szóvá tett gondok közt több az, ami helyileg, céltudatos vállalati erőfeszítésekkel enyhíthető, de olyan is van köztük, ami országos intézkedést sürget. A kongresszusi irányelvekhez fűzött egyik észrevétel például ennek szükségességéről szólt, amikor hatékony közgazda- sági szabályozók foganatosítását indítványozta a munkaerővándorlás csökkentésére. Többen szót emeltek a munkaszervezés fogyatékosságai ellen. A jövőbeni egyik lehetőséget említette az, aki műszaki fejlesztési bizottság létrehozását szorgalmazta. Ű ugyan csak a szakirodalom hasznosítása végett javasolta ezt, de nyilvánvaló, hogy ennél többre is hivatott lehet a vállalatnál egy ilyen szerv. Nagyon megszívlelendők azok az észrevételek, amelyek szerint a nagyszámú túlóra helyett inkább a munkaidőt kell jobban kihasználni. Feltétlenül figyelemreméltó javaslat — annál is inkább, mert szintén helyi intézkedéseken múlik —, hogy növelni kell a szak- és szerelőipari (főként a lakásépítésnél a befejező) munkák gépesítését, amiben nagy az elmaradás a generálépítés gépesítettségével szemben. Valószínűleg országos — nemcsak helyi — intézkedéseket igényelne az anyagi érdekeltség ésszerű formáinak és mértékeinek kialakítása az építőiparban. Teljesen jogos az az igény, amely szerint, ha az építőipar fontos — márpedig igen is az, — akkor az anyagi érdekeltséget ennek megfelelően alkalmazzák, a nagyobb szak- képzettség és felelősség megbecsülésére. Itt — hozzátehetjük — inkább iparági bérarányok kialakításáról van szó. arról, hogy történetesen kifizetődőbb legyen például gépkezelőnek lenni. mint segédmunkásnak, vagy művezetőnek inkább, mint szakmunkásnak. Mert ma — sajnos — még nem kifizetődőbb. Sok hasznos, termékenyítő gondolatot idézhetnénk még a pártértekezleten elhangzottakból, akár a beszámolóhoz fűzöttekből. akár a vitában hallottakból. Bizonyos, hogy ezeknek a jövőben foganatjuk lesz, ami mindenképpen tovább öregbíti építőipari dolgozóink jó hírét, gyarapítja sikereiket. A pártértekezlet — munkájának záróaktusaként — megválasztotta a harmincegy tagú vállalati pártbizottságot és a megyei pártértekezletre delegált küldötteket. Az újjáválasztott pártbizottsáa Esze- nyi Kálmánt választotta meg titkárának, aki korábban is e tisztséget töltötte be. M. L
