Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-09 / 211. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. szeptember 9. Bulgáriai jegyzetek ii. Á park itt tabu Dobre dosel! Isten hozta! — így köszöntik az idegent Bulgáriában. Engem is így fogadtak, bárhol megfordultam. Az a taxisofőr is ezt mondta,' akit álmából ráztam fel megérkezésemkor a szófiai pályaudvaron. Gépkocsijának hátsó ülésén feküdt, pokróccal betakarva. Dobre dosel! — dünnyögte és a másik oldalára fordult. Kértem, vigyen a szállóba. Felkönyökölt, bólintott, majd újból végignyúlt az ülésen. Tovább kísérleteztem. Felült. ismét türelmesen bólogatott, majd visszafeküdt... Legalább ötször ismétlődött meg az eset, mikor eszembe jutott, hogy a bólogatás, ami nálunk „igen”, az itt „nem”. Különben is az éjszaka alvásra való... A bólogatással persze még jónéhányszor megjártam. A legkedvesebb epizód az volt, amikor a saját feibólintásom okozott meglepődést. Szófiában az a divat, hogy a gyümölcsüzletek előtt elkerítenek egy részt a járdából, s ott árulják a gyümölcsöt, ezúttal a dinnyét. Az emberek türelmesen sorakoznak egymás mögött -— érkezési sorrendben. D.innyekedvelő lévén, magam is beálltam az emberek közé. Előttem egy olyan hatvanas bácsi szuszogott és dörmögött. Sza- yaiból annyit értettem, hogy valamivel elégedetlen. S, hogy véleményével ne legyen egyedül, engem választott társául. Én persze udvariasan bólogattam, valahányszor hátra fordult. Eleinte csak tűrte a biccentéseimet, de egyszer csak elúnta a dolgot. Nekivörösödött mérgében a kisöreg, s arcáról ítélve, hangsúlyából következtetve, valami olyasfélét mondhatott, hogy mi a csudát vitatkozom én vele, amikor nyilvánvalóan neki van igaza... A szófiai utca meglehetősen nyugodt, mint az emberek. Nekünk szokatlanul lassúak a trolibuszok, villamosok. Viccesen azt mondják: ha Szófiában valaki valahová gyorsan akar elérni, az gyalog megy. Különösen a vasárnapi utcakép csendes-hangulatos. És a vasárnap egyben a házasságkötések napja. Tucatnyi Volgában utazik a násznép, a kocsik antennáján fehér jegykendő lobog, s a vezérkocsi motorházán menyasszonynak öltöztetett baba tárja szét karjait. A szófiai ember azonban nem sokat hederít a lakodalmas menetre. Inkább a kirakatok érdeklik, főleg a CUN áruház változatos kirakatai. Nem mernék viszont esküdni rá, hogy mindig van a CUN-ban akkora forgalom, mint vasárnap délelőttönként a főposta sarkán. Ez a jelvénygyűjtők találkahelye. Különböző formájú és nagyságú táblákra tűzve ezer és ezer jelvény látható, vásárolható, cserélhető. Afféle néma vásár zajlik itt. Az eladó nem kikiáltó; s a vevő nem alkuszik. Ha mindkét félnek tetszik a cserélendő jelvény — kész az üzlet. A parkok hétköznap is, vasárnap is telve sétáló, a padokon sütkérező, újságot böngésző, gyermekkocsit ringató emberekkel. A sok apró sportpálya pedig a futballozó gyerekeké. (A foci itt is nagy divat, az utánpótlás kedvét egyáltalán nem szegte a nem várt mexikói vereség. A labdarúgás rajongói viszont még mindig keserűen emlegetik Mexikót.) Nem véletlenül térek visz- sza újra és újra a parkokhoz. A park itt tabu! Elmesélték, hogy a várost azért nyújtják széltében-hosszá- ban, mert a fás területekre nem akarnak építkezni. Azt állítják, hogy a Vitosa, ez a magas hegy, Szófia tüdeje, s onnan árad az ózondús levegő. A szófiaiak féltik és ápolják parkjaikat. Méghozzá milyen hozzáértéssel! Erről a következő eset gycfeött meg. A Városi park egyik padján helyhez jutottam. Kíváncsian figyeltem a fehér kendővel törökösen bekötött fejű, kertész asszonyok munkáját. Egy geometrikus ábrákat alkotó ágyáson dolgoztak, amelynek virágai tömör zártsággal nőttek ki a földből. Itt is meggyőződhettem, nemhiába tartják úgy, hogy a bolgár kiváló kertész. De a népnek a földdel való kapcsolatáról sokkal komolyabb formában is megbizonyosodtam. Csala László (Következik: Interjú a minisztériumban) Zsiráf-rejtély Hogyan hat a magas vérnyomás a szervezetre? Ennek a folyamatnak a vizsgálatára amerikai kutatók több érdekes kísérletet végeztek — zsiráfokkal. Az állat nyakára erősített műszerek segítségével tanulságos adatokhoz jutottak. Kiderült, hogy agyukban, amikor ivás céljából fejüket a földre hajtják, háromszorosára nő a vérnyomás. Ekkora nyomásváltozás az ember rögtöni halfát okozná. A zsiráf szervezetében bizonyára van valamilyen „belső készülék”, amely elejét veszi a rendkívül nagy nyomás katasztrofális következményeinek. A tudósoknak az a véleményük, hogy e hosz- szú lábú és hosszú nyakú emlős állatok további megfigyelése igen nagy jelentőségű lehet az orvostudomány szempontjából. Aforizmák Az örökkévalóság a reggel halhatatlan testvére. ☆ Abból, hogy valaki hogyan adja ki pénzét, megállapíthatjuk, hogyan szerezte. ☆ Annak, aki megakarja találni a bölcsek kövét, kőbányában kell dolgoznia. ☆ A határtalan szerelemnek is félnie kell a vámosoktól. Szabó László — Sólyom József: Kémek 7- a búvárhajón Úton a hamis pénzzel Megalakult tehát a két cső. port: az egyik élére egy volt amerikai tisztviselő, bizonyos Dasch került. Az ő csoportjába került Burger, Schmidt, Henck, Quirin, míg a másik csoportot egy Kerling nevű náci vezette, aki sokáig dolgozott az amerikai németek között. Lahuosen eKkor magához rendelte Dascht és Kerlinget. Jelen volt a parancskiosztáson Kappe is. — Önöket Long Island közelében szállítják majd a partra — fordult Dasch felé. — önöket pedig Floridában teszi ki a tengeralattjáró — mondta Kerlingnek. Aztán még egyszer megbeszélték és tisztázták a tennivalókat. majd néhány kérdést intézett hozzájuk, hogy a szobába belépő Canaris is lássa, tudják-e a feladatukat. — Csoportjaik között Burger tartja majd az összeköttetést, aki Chicagóban propaganda irodát nyit. Schmidt Kanadában egy farmot vásárol, s nála készítik majd elő az akciókat, illetve a pokolgépeket. — Mikor jöttek az Egyesült Államokba? — tette fel az ellenőrző kérdést Canaris. — Sohasem hagytuk el az Egyesült Államok területét! — válaszolta határozottan Dasch. — Okmányaink is b'zonvítiák ezt. amelveket mindig magunkkal hordunk. — Mi történik akkor, ha az utcán valaki önt megüti? — kérdezősködött tovább a tengernagy. — Ilyesmi nem fordulhat elő, illetve, ha előfordul, nyomban el kell tűnnöm. Verekedésben, tömegmegmozdulásokban. botrányokozásban nem vehetek részt... — Igen, önöknek feltétlenül békés, nyugodt életet kell élniük,' mielőbb állást kell találniuk, nehogy felfedezzék magukat... — mondta Canaris lágyan, szinte szentimentálisán, mintha legalábbis arra szólította volna fel ügynökeit, hogy utazzanak az Egyesült Államokba tulipánt termeszteni... A szabotőrök valameny- nyien amerikai szabású ruhákat kaptak; a legutóbbi amerikai divatlapok alapján, Berlinben varrták az öltönyöket. Aztán 15 nap szabadságra küldték a két csoportot, csupán Dascht és Kerlinget tartották vissza az Abwehr központjában. Mind a ketten egy-egy zsebkendőt kaptak. Ennek az anyagára láthatatlan tintával felírták azoknak a náci kémeknek a nevét és telefonszámát, akik túlélték az FBI nagy letarA kiképzett kémek és szabotőrök Kappe kíséretében másnap elhagyták Berlint, és a gyorsvonat egy szigorúan lezárt kocsijában robogtak Párizs felé. A szeparáltságot Lahousen rendelte el, nehogy az ügynökök érintkezésbe kerülhessenek a többi utasokkal. Dasch és Kerling emberei hat súlyos bőröndöt is vittek magukkal, tele speciális robbanóanyaggal. — Ezenkívül kaptak német tengerészegyenruhákat is arra az estere, ha az átkelés közben angol vagy amerikai hajók megtámadnák és elfognák őket. Amikor Párizsba érkeztek, az Operaház közelében lévő szállodába hajtattak, ahol már jóelőre lefoglalták számukra a szobákat. Egyébként ebben az időben ez a szálloda szolgált a különleges küldetésben lévő nácik szállásául. Mindössze két napig maradtak itt, de még ez a 48 óra sem telt el minden zavar nélkül. A csoport két tagja, Haupt és Schmidt ugyanis néhány utcalányt vitt fel magával a szállodába. Már jól benne voltak az éjszakában, amikor a két lány összeveszett Haupttal, tóztatási akcióját, s aKikkel a két csoportnak adott esetben fel kellett vennie a kapcsolatot. Végül Dasch is, Kerling is kézhez kapott némi márkát, aztán mindkettőt elengedték a hátralévő napokra. 1942 május elején, egy vasárnap estén volt a találkozó Berlinben. A civilruhába öltözött Lahousen búcsúvacsorát rendezett az Amerika felé induló szabotőrökneK. Ekkor közölték velük, hogy a vállalkozás a Pastorius fedőnevet viseli. Daniel Pastorius, az Egyesült Államokba kivándorolt németek első szervezetének az elnöke után. aki nyilván kevesebbet akart fizetni a szokásosnál — s nagy ricsajt csináltak. Az egész szálloda talpraszökött. A francia és különösen az angol szitkok — Haupt inkább amerikai, mint német volt, s így főleg angolul beszélt — felkeltették az álmukból fölriasztott náci tisztek figyelmét, akik azt hitték, hogy angol ejtőernyősök támadtak rájuk. Revolverrel kezükben futottak ki szobájukból, s egyre erőteljesebben kiabálták: kik azok, akik ilyen jól beszélnek angolul? Kappe az éjszaka hátralévő óráit azzal töltötte, hogy eloszlassa a Wehrmacht magas rangú tisztjeinek gyanakvását. Ámbár még ezzel sem értek véget a kezdeti bajok, mert Dasch másnap a Boxer-bárban összeveszett a bár személyzetével, amelyből egy kisebbfajta verekedés kerekedett. A pénz nagyrésze használhatatfan Kappe megkönnvebülten sóhajtott, amikor másnap reggel megkapta az utasítást, hogy a német U-Bootok, — vagyis a tengeralattjárók felkészültek... A búvámaszá- dok Loirent-ben felhorgonyoztak, s várták, hogy a fedélzetükre szálló két csoportot átszállítsák az Egyesült Államokba. A tíz kém és szabotőr a Loirent-i kikötő kiss szállodájában helyezkedett el. Mennyire kétségbeesett volna Lahousen, ha tudja, hogy a Bohle gauleiter által ajánlott szabotőrök összevissza fecsegnek a szálloda bárjában — ráadásul angolul... Már az utolsó simításokat végezték az előkészületeken és éppen egy bőröndbe akarták csomagolni az eddig kü- lön-külön tartott dollárokat, amikor észrevették, hogy a vállalkozás finanszírozására szolgáló pénz nagy része használhatatlan. Körülbelül 120 ezer dollár értékű bankjegyen ugyanis különös, piros, japán betűkkel írt jelzéseket találtak. Ez pedig arról tanúskodott, hogy a pénz a japánok kezében forgott, valahol a Távol-Keleten. Az ilyen árulkodó nyom könnyen végzetessé válhatott, különösen a sebtében kiképzett ügynökök számára. Aztán voltak olyan bankjegyek is amelyeket már jó ideje kivontak a forgalomból az Egyesült Államokban. Ezt viszont Dasch vette észre... Az ügynökök persze vonakodtak ilyen bankjegyekkel elindulni, ezért szétválogatták a használhatókat és használhatatlanokat. — Daschék százhúszezer dollárt használhatatlannak tartottak, a másik csoport viszont 130 ezret volt kénytelen itthagyni. Igaz. még így is maradt annyi pénzük, hogy a vállalkozás kezdeti költségeit fedezzék de ők szerették volna egy összegben zsebükben tudni a rájuk eső hányadot, vagyis a fejenként 40 ezer dollárt Kappe azonban ígéretet tett. hogy a 1 rövidesen útnak induló harmadik csoporttal utánuk küldeti a hiányzó összeget. Következik: Az U 202 kisiklott a kikötőből. Az utcalányok összevesznek Haupttal K0ERNVBJI ELŐTT Szokásos heti összefoglalómat ezúttal erősen szubjektív jellegű kitérővel kezdem. Lényege: Véres műsorokkal álmodom Már napok óta. Az elmúlt héten három éjszakám ment rá, hogy azzal bíbelődtem, sőt kínlódtam álmomban is, amit aznap este a képernyőn láttam. Csütörtök éjjel egy gyermekgyilkos anya rémképe kísértett, másnap éjszaka egy véresre vert nő kavarta meg éjjeli nyugalmam, s vasárnap pedig egy öngyilkos asszony miatt nem tudtam nyugodtan aludni. Mindezt persze bizonyára csak az én könnyen felaj zható képzeletemnek és kissé megfáradt idegeimnek köszönhetem. Meg talán annak, hogy túlságosan lelkemre veszem mindazt, amit a képernyőn látok. Bizonyára most sem kellett volna annyira beleélnem magamat a Meglepetés anyájának nyomorúságos tragédiájába, aztán a Kék fényben is meg kellett volna elégednem a brutális miskolci gyilkosság ismertetett részleteivel, s nem lett volna szabad a hiányzó részek kikövetkeztetésének izgalmaira adni a fejem, még inkább a szívem. Mindez természetesen most már késő: legfeljebb azt mondogathatom magamnak, legközelebb jobban vigyázz; de arra is gondoltam, hogy ha a filmeket lehet osztályozni aszerint, hogy milyen korosztálynak valók, miért ne tehetné meg a tévé, hogy esetenként feltüntetné a program neve mellé: Gyengébb idegzetűek, vigyázat! Beleélés álomveszélyes! Különben — komolyabbra fordítva a szót — a lengyel Rostworowszki tragédiájának, a Meglepetésnek nemcsak a tárgya kelthetett érzelmi ellenkezést a nézőben, de a képernyőn kissé szokatlan intenzitású színészi játék is zavart. A sorsszerű tragédiává növelt parasztdráma nem szolgált kellemes meglepetéssel, igazi felfedezéssel. A próféta-költő nem maradi próféta a képernyőn: a súlyos dráma nehezen elviselhető tragédiává vált a tévében. Ebben Horváth Teri Pék Máriáját idéző játékfelfogása is ludas. Ugyanakkor Molnát Tibor hiteles figurát tudott, nagy feszültséggel teremteni az Apa szerepében. A nyugatnémetek készítette kétrészes BOVáryné sem tudott megbirkózni a regény tartalmi gazdaságának visz* szaadásával. Bovaryné tragédiájának mélyebb rétege, a regény cselekményére ügyeld átdolgozásban — néhány pillanattól eltekintve rejtve maradt a néző számára. S a té- véfilm adós maradt az önmaga megvalósításáért gyöt- relmesen hadakozó nő tragédiájának felemelő pátoszával is, hisz Bovaryné tragédiája ellenére is föléje nőtt kispolgári környezetének. Végeredményben ugyan korrekt tévé- adaptációt láthattunk, de a Flaubert-regény olvasásából fakadó élményhez hasonló élmény elmaradt. A Kék fény szemére viszont nem vethetünk semmit: rendületlen segít a körözött bűnösök kézrekerítésében és hála a változatosabbnál változatosabb bűntényeknek, csemegebűntény is kerül mindig a képernyőre. Egy valami azonban nem érthető: miért hallgatták el, hogy valójában mi is történt a csinos miskolci nővel, milyen körülmények között, illetve hogyan gyilkolták meg. Ha á-t mondtak a riportban, akkor a b-t is ki kellett volna mondani. Azért lehetett nevetni is Jóízűt és nagyokat Osztap Bender szélhámosságain: a felvételről sugárzott miskolci Tizenkét szék, Ilf—Petrov komédiájának kitűnő előadása, főként Makay Sándor kitűnő Osztapja révén méltó volt a televíziós bemutatásra. Megállta a helyét egy másik vígjáték is, Nagy Ignác Tisztújítása, amelyet megrövidítve bár, de az eredeti szándék értelmében vitt képernyőre Kerényi Imre Málnay Levente segédletével. A hajdani tisztújítás nemesi komédiája mulatságnak ma is megtette. Ha a színészi játék nem is volt kiérlelt, s nem is minden figura volt igazán a helyén, az emberi jellem fonákságainak rajza egy választási hadjárat keretében kitűnően mutatkozott meg. Egy jeles magyar író, kiváló mesterember mesteri komédiáját ismerhettük meg közepes, de megbízható átdolgozásban. Vasárnapi -vendégségben Weörös Sándorhoz hívta nézőit a tévé, s aki a legzeneibb magyar költő verseit szereti, bizonyára idejéből nem sajnált 40 percet, hogy hallhassa kedvenc költőjét és láthassa családi otthonában. A nívós társaságban eltöltött vendégség azonban csak részben elégíthetett ki: egyértelműen és meggyőzően bizonyította Weörös és a zene szoros kapcsolatát, konkrét példákkal, de a költő portréját nem tudta megrajzolni. Bizonyos mesterkéltség is erőtlenítette a tartalmas, valójában színes összeállítást egykori felvételekből és frissen készült részletekből. Például a kamarakórus beállítása a kertbe! (Megjegyzem a Bokros Miklósról készült filmben is hasonló megoldás szerepelt.) A legérdekesebbek azok a részek voltak, ahol a költő maga adta elő zenében fogant, ritkaságszámba menő verseit. V. >1. Hátborzongató tévedés Hullát temettek Texasban — mint később kiderült, — idegen fejjel. Vita folyik arról, hogy nem kellene-e eljárást indítani a temetkezési vállalkozók ellen? Az elmúlt évben két vagyontalan férfi halt meg a Housten-i Ben-Taub kórházban. Holttestüket a texasi egvetemi klinikának ajánlották fel. fogászati tanulmányok végzésére. Az egyik halott hozzátartozója végül mégis úgy döntött, hogy temetést akar rendezni rokonának és követelte a holttestet. Mivel a kísérletek folyamán a holttestek fejét levágták, — így történhetett meg a hátborzongató tévedés. A texasi klinika azt bizonygatja. hogy a fejet és a törzset külön küldte a temetkezési vállalatnak, melynek tulajdonosa viszont azt állítia. hogy az idegen fej és a törzs egvmáshoz erősítve érkezett a hullaházba. Olvassa, f eressze a N
