Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-09 / 211. szám
1970. szeptember 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A mezőgazdasági kiállításon a csataszögi Szebb Élet Tsz görgősekéje ezüst érmet nyert. V endégszeretetünkről rég híresek vagyunk — Vendéglátásról?... A vendéglátóipari vállalat jelentését vitatta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága Fél órán át csak úgy záporoztak a kérdések kedden a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Tóth Jenő igazgató igyekezett rövidre fogni a válaszokat, de így is egy órába telt, amíg minden, a vendéglátóipari vállalat tevékenységét érintő kérdésre megválaszolt. Korszerűtlen épületek A kérdésözön nem véletlen, hiszen a vállalat megyénk tíz helységében 120 éttermet, cukrászdát, szórakozóhelyet mondhat magáénak. Gondjának is, mert ezeknek a létesítményeknek 80 százaléka régi, a korszerűség minden követelményét nélkülöző épületekben látja vendégül a városok, nagyközségek lakóit, s az átutazó vendégeket. A végrehajtó bizottság a jelentés alapján tájékoztatást kapott a helyzetről, de a növekvő igények ismeretében még többet akart megtudni a vendéglátásról, különösen pedig a következő tervidőszakról. Mert napjainkban egyre inkább fokozódik a vendéglátás iránti követelmény. Több szórakozóhelyet szeretne az ifjúság, nagyobb, választékban gazdagabb előfizetéses étkeztetést a dolgozó emberek. És annak igazán senki sem örül, hogy a vendéglátóipari vállalat jelentésében a két ötéves terv alatt az italforgalom részesedési aránya 61,3 százalék volt. Sok a jogos panasz A vendéglátóipari vállalat Igazgatója elismerte a tanácskozáson, hogy a vendéglátás nem tud megfelelni az igényeknek. Éppen ezért a negyedik ötéves tervben mindent elkövet a vállalat azért, hogy olyan üzlettípusokat honosítson meg a megyében, amelyek megnyerik a megye lakosságának elismerését. Azt is elmondta őszintén, s ez természetes is, hogy a vendéglátás színvonala eddig mindig mögötte járt az igényeknek. A vállalathoz évente 80—90 jogos panasz érkezik, igen sok műszaki vonatkozású. Nem tudják megoldani nyáron az üdítőitalok és más készítmények hűtését, nyáron gyakori, — főleg az idénymunkások hibájából, —a súlycsonkítás és az árdrágítás. Nagy a fluktuáció A vendéglátóiparban dolgozók 74 százaléka nő. Nagy a fluktuáció is az utóbbi években. Adódik ez a nyit- vatartás rendjéből, s abból is például, hogy egy közvéleménykutatás alkalmával a dolgozók nagy százaléka kijelentette: szereti szakmáját, de irtózik az éjszakai ittas vendégektől. A végrehajtó bizottság külön foglalkozott a gebines elszámoltatással is. Sokan bírálták azt a tényt, hogy a közelmúltban mintegy 10 millió forintos költséggel felépült Aranyiakat étterem gebines rendszerben működik. Mások gyakorlati példákat hoztak fel árdrágításról, kifogásolták a kiszolgálás hiányosságait, s kérték a vállalatot, hogy a tisztaságra az eddiginél is sokkal nagyobb gondot fordítson. — SJ — A zene szerelmeseinek Telt ház köszöntötte a Szolnoki Szimfonikus Zenekart a Szolnoki Nyár 1970 utolsó zenei eseményén, a Ságvári művelődési ház hétfő esti hangversenyén. Igaz. a program sem mindennapi volt. Olyan zenei ínyencségeket hallhattak az érdeklődők, mint Bach: d-moll kettősversenye, Mozart: Exultate Jubilate című hangversenyáriája, vagy Haydn: Oboaversenye. És hallhattunk ismeretlen remekműveket, mint Vivaldi: Concerto grossója, vagy Stamitz két klarinétra írt versenyműve. S ha valakinek még ez a sok csemege sem lett volna elég, annak érdekességet jelenthetett, hogy valamennyi szólista szolnoki volt, nagyobbrészt a Szolnoki Szimfonikus Zenekar tagjai. Hadd kezdjem mindjárt a zenekar dicséretével. Nem könnyű feladat a preklasszikus és klasszikus darabok bemutatása egy amatőr zenekar számára. Nem a technika jelenti a problémákat, hanem a vonósok egységes hangzásának a megteremtése. És ez egyben biztos alapot is jelent a mai modern zenéhez vezető úton, hisz egy-egy Bartók mű vonós hangzásait egyenes vonallal lehet visszavezetni a barokk zenéhez. Ebben végzett hallatlanul komoly és értékes munkát a Szolnoki Szimfonikus Zenekar. Két-három évvel ezelőtt a vonóskari részleg még igen gyenge lábon állt. Az eltelt idő alatt a zenekar erősségévé vált a szép vonós hangzás. A hétfő esti hangverseny még egy dolgot bizonyított. Egységes játékból, a közös munkából a „zenekarból” vizsgázott jelesre a lelkes együttes, yégig megbízható, egyenletes teljesítményt nyújtott, nem voltak mélypontok, s Báli József karmester is végig biztosan kézben- tartotta a zenekart, nem egyszer a szólisták jóvoltából bekövetkezendő biztos „borulást” hárította el rutinosan. Igaz, azt hiszem, stílusban is közelebb áll Báli József- hez a preklasszikus és klasszikus zene, mint a romantikus. Ez az imént említett egyenletesség sajnos, nem mutatkozott meg a szólistáknál, bár így is igen szép teljesítményt nyújtottak a szimfonikus zenekar azon tagjai, akik mint hangszeres előadóművészek mutatkoztak be. Vivaldi: Concerto grossó- jának szólistája Kőműves Miklós volt. Ez amolyan kellemes „fülbemászó” zene. Annál nehezebb Bach: d-moll kettős versenyének előadása, amely meghaladta a két szólista, Nagy Katalin és Sürü Erzsébet erejét. A túlfűtött légkörben nem tudták megtalálni egymás zenei nyelvét. Ugyanez a bizonytalanság mondható el Mozart: Exultate Jubilate című művének előadásáról is, amelyet Széplaki Katalin énekelt. A Haydn oboaversenyben Egyed József mutatkozott be ismét, mint szólista. Kitűnő zenei képességeit és képzettségét különösen a második tételben csillogtatta. Stamitz ismeretlen kettős klarinétversenyét Fancsali Oldamur és Puskás Dezső mutatta be. (A szerző sok versenyműve közül egyedül csak a brácsa-verseny ismert és népszerű.) A két szólista kitűnően megértette egymást, tökéletes azonossággal adták elő szólamaikat, előadásuk érettsége és kidolgozottsága az est csúcsa volt. Még egyszer összefoglalva. a Szolnoki Szimfonikus Zenekar hétfő esti hangversenye igényes előadásban nyújtott kitűnő csemegét a zene szerelmeseinek, akik ezúttal igen szép számban képviseltették magukat. KUTAS JÁNOS Rendkívüli esztendő o mezőgazdaságban Késett az aratás, s az őszi kapások érése Gondot okoz a betakarítás és a vetés Beszélge é> Bereczki Lo;osta!, a szolnoki tsz területi szövetség titKárával A mezőgazdasági termelés mindig ki van téve az időjárás szeszélyeinek. Az idei azonban a szokásosnál is sokkal jobban. Késett a tavasz, majd az ár- és belvíz pusztított, s az eső miatt késett az aratás és tizedelte a termést. Most a betakarítás és a vetés okoz súlyos gondokat A rendkívüli esztendő kihatásairól, a közös gazdaságok tennivalóiról beszélgettünk Bereczki Lajossal a szolnoki tsz területi szövetség titkárával. < — Az esős időjárás rendkívül megnehezítette az idén az aratási munkákat, s gátolta i a talajelőkészítést, a jövő évi termés megalapozását. Milyen tapasztalatai vannak e ! téren a szövetséghez tartozó tagszövetkezetekben? — A rendkívüli időjárás nemcsak megnehezítette a nyári mezőgazdasági munkákat, igen jelentős károkat is okozott. A kenyérgabona betakarítás és a vele párhuzamos munkák elvégzése a szokásosnál többszörös igénybevételt jelentett az ember és gén számára egyaránt. Ügy ítélem meg, hogy területünkön a nyári betakarítási munkák szervezettek voltak, az üzemek jól felkészültek erre. Itt-ott voltak szervezési hibák is, de ez azzal magyarázható. hogy sok üzemi vezető még nem élt át ilven nvarat, ilven viszonyok között nem iránvított nagyüzemi betakarítást. Ilyen helve- ken az egv-két naoos késlekedés, a vasárnapi napsütéses napok ki nem használása a kenyérgabona betakarításban 3—4 heti késést is eredményezett. A gének rendkívüli igénvbevét°ie miatt, sok volt, a gén meablbásodás. a szokásosnál inval naevohb volt az alkatrész igénv, pml- re a formaima-ó vállalatok nem készültek fel. Az üzemek közötti kooperációra. egvmás segítésére csak az utóbbi két hétben kerülhetett sor. hiszen addig minden üzemnek megvolt a maga gondia. Tagszövetkezeteink közül jelenleg még 4—5-nél van learatatlan terület, főleg a kunszentmártoni járásban. Itt annyi kombájnsegítség van, hogy néhány nap alatt befejezhetik az aratást. A nyári betakarítási munkák elhúzódása természetesen gátolta a jövő évi termelést megalapozó talajelőkészítő munkát. Itt is van megítélésem szerint mintegy 10 naoos lemaradás. Nagvobb volt a lemaradás, de az utóbbi két hétben ebből már sokat pótoltak az üzemek. Összegezve: a nyári betakarítási „csatából” tsz-eink győztesen kerültek ki. de jelentős veszteségekkel. A vártnál mintegy negvven százalékkal kevesebb termény került a magtárakba, de ennek a betakarítása is — szerény számítások szerint — duola ''•öltsévzot történt. Ugvanak- kor: a nagyüzem ismét bizonyította fölénvét. mert üzemeink megoldották azt a feladatot, amire a kisüzem képtelen lett volna. — Milyen termést ígérnek az őszi kapások, s az érés kitolódása milyen gondot okoz a betakarításban? Az őszi kapások jó termést ígérnek azokon a területeken, ahol a víz nem sanyargatta meg őket és az időjárási viszonyok lehetővé tették, hogy rajtuk a legelemibb növény- ápolási rr. nkákat elvégezzék. Sajnos a termés mennyisége összességében kevesebb lesz a tavalyinál, mert az érés belvíz : iatt jelentős területeken nem végezhették el a vetést sem. A tavaszvéri és a nyári időszakban az elvetett területeken is jelentős a vízkár. A gazdákat most az foglalkoztatja, hogy a megtermett mennyiséget hogyan tudják betakarítani, mivel a kukorica — annak ellenére, hogy szeptember 9- ét írunk — nem érik. Több őszi növényünk közül a cukorrépa, napraforgó betakarítása megkezdődött. A szokásosnál nagyobb a gond itt is. Azzal lehet számolni, hogy a napraforgó táblákban elsüllyed a gép. A cukorrépa táblákat legtöbb helyen felverte a nyári gvom, a gépi betakarítás nehézségekbe ütközik. Az elázott, vizes területeken — különösen a cukorrépánál — a szállítás az embert és a gépet is próbára teszi. A kukorica vonatkozásában a véleményem a következő: Legvünk optimisták és bízzunk abban, ho~v a szeptember nem lesz csapadékos és nem kanunk korai fagyot. Ha jó idő lesz, az idejében elvetett kukorica két hét alatt sokat érik. A szokásosnál mindenkénpen nehezebb kukorica betakarítással kell számolni. Megemlítem,' hogy szőlőből — a rendkívüli esős időjárás, a napsütés hiánya miatt — nagyon gyenge minőségű és alacsony kh-kénti terméseredménnyel kell számolnunk. Ez néhány jászsági és a tiszazugi tsz-eket nagyon érzékenyen érinti. — A betakarítás és a í vetés meggyorsítása érdekében mint mezőgazdasági szakember, és mint a területi szö- ; vétség titkára mit tanácsol a tsz-eknek? — Az őszi betakarítási, vetési, szántási munkák az üzem választott vezetésétől és az üzemi szakvezetéstől nagy szervezettséget és rugalmasságot igényelnek. A vezetők között indokolt a megfelelő munka negosztás, a határozott és következetes végrehaitás szervezése. Szükséges. hogy a vezetők között emberi és szakmai vonatkozásban bizalom és összhang legyen. Az őszi kampány idején a tsz elnökök és az üzemi vezetők munkaidejüknek, s szabadideiüknek nagvbb hánvaöqt töltsék az üzemben. Ezt segítsek elő az erre illetékes szervek is. Mooo' n lecfvpp a vezetők és a dolgozók között. A vezetők karol iák fel a dolgozók kezdeményezését, szervezzék és qeeítcék a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaversenvt a dolgozók részére hiztocí+«ák a megfelelő munkafeltételeket. Bér és ellátás vonatkozásában legyenek a körülmények rendezettek, mert ez lényeges feltétele a jó munkamorálnak. Öva intek minden üzemi szakvezetőt a kapkodástól és minőség rovására történő területi tervteljesítés hajhá- szástól. A rendkívüli helyzet ellenére jó minőségű talajmunkát kell végezni, a szerves és műtrágyát be kell dolgozni a talajba, jó minőségű vetőmagot kell vetni, stb. — Ugyanakkor „optimális” talajállapotot várni legalább annyira káros lehet, mint elhamarkodottan intézkedni. A betaka. .'tásnál. függetlenül attól, hogy betakarító gépek állnak rendelkezésre — különösen a kukoricánál és cukorrépánál — a kampánytervek kézi munkaerővel számoljanak. A napraforgó betakarításnál az erők koncentrálásával a munka gyors elvégzését tartom indokoltnak. — Újabb esőzés ugyanis a laza rostú nsoraforgófeiek rothadását idézi elő. Napos, száraz idő esetén ppdig hihetetlenül nagy a madárkár ennél a kultúránál. A kukorica betakarítást, — amint az a betakarítás kezdeti érési fokát eléri — kézi és gépi erővel szükséges megkezdeni. A rendelkezésre álló géppark maximális kihasználása indokolt, a munka csak úgy végezhető el. ha az erőgének "-menta legalább 16 órát üzemelnek. Ha időíárá- si okok miatt az egvik munka nem megy, a gépeket rá kell állítani más munkára. Ha egyik táblában nem alkalmas a talajművelésre, — irányítsuk a gépet a másik táblába. Az őszi munka sikeres elvégzése nagymértékben függ attól, hogy a gépek mindig üzemképesek legyenek. A nyári tapasztalatokat fel kell használni, hogv az akkori hibák ne ismétlődienek. Ami a tsz-re tartozik, abban a t~z. ami az iparra és az alkatrészt forgalmazó vállalatokra tartozik, abban pedig ők intézkeömnek. Üzemvezetési feladat az is — és ezzel meggyőződésem szerint fok' 'Habban kell élni — hogy üzemen belül — szükség esetén gyors, de tudatos, szervezett ember, gén, eszköz átcsoportosítást, hajtsanak vénre. Jobban ki kell az ősz folvamán használni az üzemek közötti kooperáció lehetőségeit, kölcsönös gépii gern «lécben nér»*-vitásban és alkatrész ellátásban. Feibasznál-a a nvári nehéz időszak tanac7tai-'ait. me't''"ö',ődé*sél mo •iSotora. hogy üzemeink az őszi feladataikat is beocíilettel elvégzik — fpm-to nyilatkozatát Bereczki Laí"= olv- társ. m. 1. Szolnok megyei gépjavító vállalatok napja a kiállításon Ma Molnár János, a szolnoki gépjavító vállalat igazgatója előadást tart a mező- gazdasági kiállításon. Holnap ugyanezt teszi Kern Pál, a törökszentmiklósi gépjavító vállalat igazgatója Is. Megyénk két mezőgazdasági gépjavító vállalata egymást követő napokon birtokolja a gépjavító tröszt pavilonját. A szolnokiak az aranyéremmel díjazott szerelhető állattartási épületet, a török- szentmiklósiak az ugyancsak aranyérmes Nutrixot és más díjazott termékeiket mutatják be. A két vállalat fogadására meghívták a megye politikai-, gazdasági vezetőit, szövetkezeti elnököket, s az ország más tájain munkálkodó szakembereket. Gépjavító vállalataink fogadása sajtótájékoztatónak is beillő esemény lesz, hiszen a magyar sajtóorgánumok sok munkatársa hivatalos a bemutatkozásra.
