Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-06 / 209. szám
1970. szeptember 6. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP s A taggyűlések második menete r Irta: Csáki István Bányásznap, 1970 Az évszázad legnehezebb aratása volt A szakemberek ma már országszerte egyetértenek abban, hogy az egész évszázad legnehezebb aratása volt az idei. Helyenként — főleg az északi országrészekben — még ma is, a munka megkezdése után két hónappal is dolgoznak az aratók. Heves megyében még mindig mintegy 9000 hold kalászos termény vár betakarításra. Az idei nyáron Heves megye volt az ország legcsapadékosabb vidéke. Több mint 30 000 holdon belvíz késleltette, sőt egyes helyeken még ma is lehetetlenné teszi az aratást. Növelte a gondokat a gépek alkatrész hiánya, emiatt a munkára alkalmas napokon is gyakran sok kombájn volt tétlenségre kárhoztatva. A sok csapadék miatt a búza nedvességtartalma a legtöbb helyen elérte a húsz százalékot és így csak szárítva alkalmas a tárolásra, a kenyérgabona minősége is gyenge, hektoliter súlya alig éri el a 65—70 kilogrammot. Az utolsó holdak betakarításával egyidejűleg a gazdaságok többségében most már a jövőévi kenyérnek való vetésének előkészítésére összpontosítják a főerőt: éjjel nappal dolgoznak a szántótraktorok. A termelőszövetSzombat délelőtt ért véget a Magyar Szoci. 'ista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán az a két hetes tanfolyam, mely a járások, városok, községek vezető propagandistáit — számszerint hetve-egy oktatót — készített fel az f' évadban jelentkező feladatok megoldására. Olvan témák S7»rer>eltek az idei évadelőkészítő tanfolyam programjában, — mondotta Szigeti László, az oktatási jcrci-7'tatóság párt- és államépítési tanszéknek vezetője — amelyek a pártoktatás különböző formáin, mint legidőszerűbb kérdések bármikor felvetődhetnek. A promgandisták számára mindenképpen szükséges hogy tájékozottak legyenek ,'é kérdésekben, és választ tudjanak adni a foglalkozás kezetek és állami gazdaságok mezőgazdászai hajnalonkint külön-külön kijelölik a munkára alkalmas táblákat, gyors, operatív intézkedésetekéi, a tervek megváltoztatásával, erőátcsoportosítással segítenek a bajokon. Borsodban, az ország legészakibb szántóföldjein, több mint huszonötezer hold gabona aratatlan még. A fölázott talajokon egyes helyeken még lánctalpasokkal sem lehet vontatni a kombájnt. A Kelet-Szlovákiával szomszédos sátoraljaújhelyi járásban a határ túlsó oldalán lévő szlovákiai tsz-ek is segítenek. A jelenleg is három szlovákiai kombájn arat. Az edelényi járás több tsz-e kapott a kombájnokhoz és erőgépekhez pótlakatrészt a szomszédos Szlovákiából. A rossz idő miatt lassan halad a szántás is. A déli fekvésű Baranyában, ahol viszonylag korán — augusztus 20. előtt befejeződött már az aratás, az ország más vidékeihez képest némileg kedvezőbb a helyzet. A dél-baranyai földeken e héten már hozzá is foghattak a koraőszi növények — a repce és a bíborhere, sőt helyenként az őszi takarmánykeverékek — vetéséhez. , során. Előadások hangzottak el illetve ezt követően konzultációra került sor a szocialista integráció, a negyedik ötéves terv irányelvei, az európai helyzet, a párt belső életének, valamint a szocialista demokrácia fejlődésének időszerű problémáiról. A propagandisták az egyes témák legjobb ismerőinek előadását hallgathatták. Tanfolyamunkon dr. Dankovits László, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának munkatársa. Szántó György, a Politikai Főiskola tanszékvezető professzora, dr. Takács István docens, a főiskola pártépftési tanszékének tanára, Széli János, a Társadalomtudományi Intézet tudományos kutatója tartott előadást. Augusztus a beszámolás jegyében telt el párt- szervezeteink életében. Az alapszervezetek vezetőségei számot adtak a kétéves tevékenységükről, jellemezték működésük területének helyzetét, programot adtak a kongresszusra való felkészülés további munkájára. A taggyűlések a beszámolókat alapos vitákkal elfogadták, a vezetőségek végzett munkáját jóváhagyták és megválasztották a szeptemberi taggyűlésekre — a felkészülést szolgáló második menetre — a tisztségviselőket, az elnököt, a jelölést és választást lebonyolító bizottságokat. Már zajlik a taggyűlések második menete. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveit és a Szervezeti Szabályzat módosított tervezetét már több párt- szervezet taggyűlése megvitatta és ezzel együtt a választást is lebonyolította. A feladat nagyobbik része azonban még hátra van. Szeptember a kommunisták számára — megyénkben is országosan is — igen mozgalmas időszak. Pártunk Központi Bizottsága most a taggyűlések során kaphatja meg legátfogóbban a párttagság véleményét és javaslatait. A taggyűlések előtt álló feladatok megoldása alapvetően meghatározza a kongresszusra való további felkészülést és ezen túl a pártszervezet további tevékenységét. Hangsúlyozom, hogy a szeptemberi taggyűlések mindkét napirendje — a kongresszusi irányelvek és a Szervezeti Szabályzat tervezet vitája, valamint a választás lebonyolítása — egyformán jelentős, s teljes sikert mindkét feladat magasszínvonalú megoldása jelent. Helyesen ott járnak el, ahol így készülnek. A kongresszusi irányelveket és a Szervezeti Szabályzat módosított tervezetét a párttagság augusztusban pártcsoport értekezleteken ismerte meg. Ez az aktus valóban a megismerést célozta és szolgálta. Hangzottak el vélemények is a pártcsoport értekezleteken az irányelvekről. Ezek a vélemény-nyilvánítások azonban csak egy részét jelenthetik a megvitatásnak. A véleményeket számon kell tartani, a taggyűlésekre el kell juttatni, a többi javaslattal együtt kell kezelni. A kongresszusi irányelvek átfogó, mindenre kiterjedő vitája a párttagság körében a szeptemberi taggyűlésen zajlik le. Erre semmilyen egyéb fórum nem képes, ezt sehol nem leA kéthetes tanfolyamon kísérletképpen a pártoktatás módeszertanával is foglalkoztunk. Előadás hangzott el a pártpropaganda munka pszichológiai törvényszerűségeiről, azokról a folyamatokról, amelyeket a propagandistáknak ismerniük kell, illetve amely ismeretek birtokában kell, hogy megtervezzék egy-egy foglalkozás menetét. Kísérlet volt ez, de úgy látszik, a korszerű oktató és világnézetet formáló tevékenység megkívánja. időnként ilyen ismeretekkel is gazdagítsuk vezető propagandistáinkat. A tanfolvámon résztvevők — feiezfe be szavait Szigeti László — ma hazautaznak és otthon már az oktatási évad munkája vár rájuk. (CS) hét pótolni, vagy helyettesíteni. A vitának fontos feltétele a vezetőség vitaindító beszámolója. Tapasztalatunk szerint annak összeállításában nem kis nehézséggel küzdenek az alapszervezeti vezetőségek. Miről szóljon a beszámoló? Mit mondjanak ej élőszóban a tagság előtt? Ezek a leginkább felvetődő kérdések. Egyes helyeken arra készültek, hogy a pártcsoport értekezleteken elhangzottakat összegezik és előterjesztik. Találkoztunk olyan esettel is, amikor a vezetőség az irányelvek egyeá x-észeit akarta kiemelni és szándékozott beszámolóként előterjeszteni. Céltalan kísérlet lenne központilag, megyeileg vagy a járástól az alapszervezeti vezetőségeknek holmi „beszámoló vázlatot” adni. Voltak helyenként erre kísérletek, de kiderült, hogy ez nem vezet helyes megoldáshoz. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei tartalmát tekintve olyan okmány, amely az ország négyéves fejlődésének tapasztalatait, pártunk négyéves küzdelmének eseményeit, irányát, tartalmát és eredményeit összegezi. Olyan vázlatot, ami ennek a terjedelmes okmánynak leszűkítését jelentené, káros lenne készíteni. Az egész okmány tartalmát kell megvitatni. Lényeges, hogy minden párt- szervezet a maga pozíciójából, működési területének tapasztalataiból kiindulva vizsgálja, elemezze és véleményezze az okmányt. Legyen vélemény minden párt- szervezetben az egészről, az abban megfogalmazott eredményekről, a vázolt további irányról és feladatokról. Pártunk minden tagját érdekli és érinti, hogy a IX. kongresszus határozatai hogyan váltak valóra, milyen pártunkban a légkör, milyen társadalmunk politikai közérzete, milyenek hazánk nemzetközi kapcsolatai, hogyan vélekednek rólunk más nemzetek kommunistái; milyen gazdasági helyzetünk, munkaerő-ellátásunk, termelésünk, élet- színvonalunk, milyenek gondjaink, nehézségeink és milyenek terveink. Minderről szólnak az irányelvek, és minderről várja pártunk Központi Bizottsága, várja a kongresszus elvtársaink véleményét, akkor is ha igenlő, akkor is, ha kiegészítő, akkor is, ha pontosító jellegű és akkor is, ha_ a megfogalmazottól eltérő. Feltétlenül szükséges, hogy a vezetőség biztosítsa azt a lehetőséget, hogy az ilyen vélemények kifejezésre kerüljenek és el is jussanak a felsőbb pártfórumokhoz. Éppen ezért minden pártszervezet vezetősége saját beszámolóját, saját véleményét, értékelését és javaslatait kell hogy előterjessze a taggyűlésen. Csak ilyen beszámoló lesz képes kiváltani a tagság véleményét. az alkotó vitát. Ez a módszer következik abból, ahogyan pártunk a szocialista építés fontos kérdéseit kezeli, ahogyan politikai tevékenységében a marxista—leninista vonalat követi. Nincs a a párt politikájában és a legutóbbi négy esztendős tevékenységében egyetlen olyan tétel, egyetlen olyan mozzanat, amit ne adna tisztán, őszintén tudtára minden tagjának. Ezért néz bátran szembe a véleményekkel, ezért serkent minden kommunistát és minden hazafit bátor véleményre, újat. jobbat jelentő javaslatokra. Annak, hogy a vitában helyet kell biztosítani az „irányelvek” egészének nem mond ellent, hogy a leginkább ismert, a pártszervezet működési szféráját legközvetlenebbül érintő kérdésekről átfogó és részletes vélemény alakuljon ki. A párt agrárpolitikájának hatását az egész lakosság érzékeli. Erről van véleménye a párt minden szervezetének. De a IX. kongresszus agrárpolitikai határozatainak végrehajtásáról, agrárpolitikánk tartalmáról, a mező- gazdaságban uralkodó állapotokról, a követendő irányról, szükségesként jelentkező esetleges új intézkedésekről mégis legdöntőbb az agrár területen dolgozó elvtársaink véleménye. De említhetünk más kérdéseket is. Munkaerő ellátási gonddal küzd népgazdaságunk. Ugyanakkor megyénk nem egy községében — sőt városában — még foglalkoztatási gondok vannak. Másként szólnak a munkaerő kérdésekről Szolnokon és másként Tiszafüreden. Kultúrpolitikánk egységes és oszthatatlan. Vélemény róla minden pártszervezetben van, szükséges, hogy legyen. De kultúrpolitikánk lényeges kérdéseiről másként tárgyal a tsz párttaggyűlése és ismét másként egy művelődési intézmény pártszervezete. Az egységes elbírálással együtt annak a módját és lehetőségét, hogy a működési terület sajátos kérdéseiről mély elemzés és átfogó vélemény alakuljon ki, minden pártszervezetben külön-külön meg kell teremteni. A szervezeti szabályzatban javasolt módosítások egyike-másika máris visszhangot kapott pártunkban. Különösen Visszhangzik a pártba való felvétel korhatárának leszállítása. Helyeslő és kifogásoló vélemények hangzanak el. Mind a párt szemszögéből indul ki, bizonyít, vagy tagad. Az érvek mind — mind figyelemreméltóak. Csak olyan felvételi rendet lehet helyeselni, amelyik erősíti a pártot. A gyengítés semmilyen elemét nem fogadhatjuk el. Célszerű azonban az ifjúságról szóló KB állásfoglalást szem előtt tartani és arra is gondolni, hogy pártunk negyedszázaddal ezelőtti újjászületésekor a ma középkorú generáció hány éves korában lépett a küzdelem színpadára, s az akkori bonyolult politikai viszonyok között hogyan vált pártunk érdemes harcosává. És arra is gondolnunk kell, hogy nemcsak belépés, nemcsak felvétel van pártunkban, hanem átfogó eszmeiideológiai nevelőmunka is. A pártban uralkodó légkör és a nevelés, a küzdelemben való részvétel igenis lehetővé teheti, hogy pártunk szervezeti keretein belül fiatalabb korosztályok is elkezdhessék a munkát. Máris számos vélemény hangzott el a tagdíjfizetés rendjéről. Ebben lényeges a Szervezeti Szabályzatban megfogalmazott kategória- rendszer, de leglényegesebb, az, amit el akarunk érni, hogy kiegyensúlyozottabb, előre tervezliető tagdíjfizetési rendszer alakuljon ki és ne kelljen havonként számolgatni, pontosítani, kerekíteni az összeget. És szűnjön meg az e körüli vita, egységesüljön ezen az oldalon is párttagságunk tovább. A tervezett intézkedések és javasolt módozatok ilyen helyzetet kívánnak teremteni. , ,, A Szervezeti Szabályzat módosított tervezete kifejezi azt az előrelépést, ami pártunkban. a politikai harc vezetésében, a gazdasági élet irányításában, a kádertnun- kában, általában a párt vezető, irányító tevékenységében az elmúlt négy évben végbement, s célozzák a párton belüli demokrácia szélesítését, az eszmei-, szervezeti és cselekvési egység fejlesztését. Tárjuk szélesre a vita útját a vélemények, a javaslatok előtt, mert ezzel újabb korszerűsítésnek és fejlesztésnek vetjük meg az alapját. Legyen a kongresszusi irányelvek és a Szervezeti Szabályzat módosított tervezetének vitája párttagsági;\k egészének véleménycseréje, értékelése és állásfoglalása a megtett útról, mai helyzetünkről, a követendő irányról és tervezett feladatokról. Sikei'es az a taggyűlés, amely ezt biztosítja. A taggyűlések második napirendje a vezetőségek és küldöttek megválasztása. A választás sikerének alapvető feltétele a jelölés, a jelöltlista összeállítása. A pártszervezetekben általában egy hónapja dolgozik a megválasztott jelölőbizottság. Ez idő alatt megismerték a jelölőbizottság tagjai a felsőbb pártszerv véleményét az alapszervezeti vezetőség tevékenységéről, és meghallgatták a párttagságot. A jelölőbizottságnak rendelkezésére áll minden adat és minden lehetőség ahhoz, hogy a pártszervezetben a vezetésre leginkább felkészült, a vezetői tevékenységgel járó nehézségeket vállaló elvtársakból állítsa ösz- sze a jelöltek névsorát. S ha ez meg van, következő elbíráló fórum a taggyűlés, a nyilvános vita a jelölt személye felett és szavazás a szavazólapra való felvételről. A jelölésnek és választásnak pártunk által követett módszerében rendkívül nagy jelentősége van a tárgyilagos, objektív véleményalkotásnak. Ha ez meg van, akkor semmilyen akadálya nem lehet annak, hogy azok az elvtársak kapják meg a megtisztelő bizalmat a tisztségviselésre, akik rászolgáltak, akik szembenéznek a nehézségekkel, akik következetesen szervezik a párt fő vonalának és részletes terveinek valóraváltá- sát. Szükséges hangsúlyozni a tárgyilagosságot, az objektív ítéletet minden személyi javaslat felett. A vezetésre való alkalmasság nem munkakör, nem kor, nem évjárat kérdése. Nincsenek pártunkban semmilyen előírások, előzetes statisztikai meghatározások a választásra vonatkozóan. Van azonban az életnek sok követelménye, amely minden pártszervezetben érvényesülést keres. A nők egyenjogúsága. a mv.nkás mivolt, az idősebb elvtársak tapasztalata, a fiatalok munkabírása és lendülete mind-mind lényeges. S ha biztosított az objektív véleményalkotás, ha elzárják elvtársaink az útját előítéleteknek, s a párt által kialakított elvi-politikai követelményeket tartják szemelő tt, akkor az újjáválasztás soráÁ tovább erősödik a párt egész vezető organizmusa, alapszervezettől a legfelsőbb szervekig. Fontos küldetés vár tehát pártunk tagjaira a szeptemberi taggyűléseken, a X. kongresszusra való felkészülés második taggyűlésén. A párt vezető szerveinek segítségnyújtás az is, ha a követett politikáról és gyakorlatról egyetértő, támogató vélemény hangzik el és segítségnyújtás a bíráló, a javasló, az újat kereső, kutató, ajánló vélemény is. Pártunk Központi Bizottsága a IX. kongresszustól eltelt időszakban tárgyalt kérdések értékelésénél mindig összegezte a sikert, de mindig törekedett a fogyatékosságok feltárására. És ez segítette az úton előre. Hívjuk; várjuk pártunk minden tagját a szeptemberi taggyűlésre, a kongresszusra való felkészülés fontos eseményére. És kériük a véle? m§SJÄ Taníolyamzáiás — évadkezdés előtt
