Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-27 / 227. szám
termelőszövetkezetek a szocializmus egész mechanizmusában a helyükön legyenek. Ezek a képviseleti szervek. Megyénkben két tsz területi szövetség működik. Ezek azonban nem gazdasági elöljárói, nem gazdasági felettesei a szövetkezeteknek. Ilyen gazdasági felettes szerv nincs többé. Semmi olyan szervre, ami a szövetkezetek önálló vállalati tevékenységét korlátozná, nincs is szükség, mi több, ilyen szerv létrejötte és működése megengedhetetlen. Ezt az alapelvet kellett értelmezni és alkalmazni a másik két nagy szövetkezeti ágazatra, az ipari szövetkezetekre és a volt földművesszövetkezetekre. Értelmeztük, alkalmaztuk és úgy látszik be is válik. Ezek a szövetkezetek is teljes önálló vállalati jogkörrel működnek. Képviseleti szerveik, a KI- SZÖV és a MÉSZÖV. Ugyanúgy képviseleti szervek, mint a termelőszövetkezeti területi szövetségek, s csak minimális az a külön sajátosság, ami náluk érvényesül. Mi a biztosíték, hogy e szövetkezetek nem térnek el a ezocializmus alapelveitől? Nagyon sok. Biztosíték a tulajdonforma, biztosítékok a törvények, a speciális szövetkezti törvény, amelyet az egész szövetkezeti mozgalomra szóló érvénnyel most munkálnak ki. lovábbá biztosíték, hogy a szövetkezet kapcsolatai szocialista szervezettel alakulnak ki, a szerződési rendszer is ilyen jellegű. És biztosíték. hogy a párt általános nolitikája alanián működnek és ezt az általános politikát minden szövetkezetben képviseli a párt. A párt, amely a demokratikus centralizmus elvére épül fel, mindenütt jelen van, él, működik és a fő irányba iniciativálja a szövetkezeteket. Az új felállás néhány előnye már kézenfekvő, alapvetően azonban majd most bontakozik ki. És most itt vagyunk együtt, a három nagy szövetkezeti ágazat kommunistáinak tanácskozásán. Ez a három ágazat gyakorlatilag szocialista rendszerünk minden részével érintkezik. Több mint 6 milliárd forint e három ágazat termelőképessége. A szövetkezeti szektorban dolgozik megyénk ipari munkásságának egyötöde. A mezőgazdasági termelés 80 százaléka a szövetkezeti szektorból származik. Ez az ágazat a gazdája a megye kiskereskedelmi forgalma több mint felének. Óriási erők vannak ebben a szférában, óriási lehetőségek rejlenek ebben a hatalmas szövetkezeti mozgalomban, aminek működtetése, jól működése meggyorsíthatja egész társadalmi haladásunk ütemét. Ezt akarjuk. Miközben ilyen hatalmas termelőerő birtokosa a szövetkezeti mozgalom, a termelőerők fejlettségi állapota sok tekintetben elmaradott. Gondoljunk csak az ipari termelőszövetkezetek egyikére-másikára és hasonlítsuk a Ti- szamenti Vegyiművekhez, vagy a Ganz-hoz. Meg kell gyorsítani a műszaki, technikád forradalom behatolását ebbe a szférába. Ilyen gondolatokról és sok-sok napi gondról tanácskozik a kommunista aktíva. Tóth János előadása Csáki István megnyitója után Tóth János, a megyei pártbizottság titkára tartott vitaindító előadást. — Nehéz lenne túlbecsülni, túlértékelni tanácskozásunk jelentőségét, feladatunk nagyságát, amelynek megoldására kommunista aktíva tanácskozásunk összeült — mondotta bevezetőben. Nem kisebb vállalkozásról van szó, mint számvetést készíteni a Politikai Bizottság 1970. március 24-i állásfoglalásában megfogalmazott szövetkezetpolitikai irányelvek érvényesülésének mai állapotáról, s ennek alapján a tennivalók meghatározása vár ránk. A Politikai Bizottság által jóváhagyott „Irányelvek a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére és a kommunisták tevékenységére a szövetkezetekben” című pártdokumentum elméleti, politikai jelentősége vitathatatlan. Időszerűsége mellett érvek sokasága sorolható fel. Nem véletlen, hogy a kommunista közvélemény, ugyanakkor a szélesebb, szövetkezeti közvélemény is az irányelvekben szövetkezet-politikánk megújítását látja. A pártokmány a szocializmus teljes felépítésének feladataival összefüggésben vizsgálja a szövetkezeti mozgalom helyzetét. A marxizmus-leninizmus tudományának alapján ad választ a mozgalom fejlődésével előtérbe nyomult konkrét kérdésekre. A lenini szövetkezeti elvek sértetlenségével mondja meg: hogyan tovább a szövetkezeti mozgalomban, a szocializmus teljes felépítésének időszakában? Fejlődésünk jelenlegi szakaszában — amikor a szocialista alapokra épített gazdaság intenzifikálása, a munka termelékenységének nagyarányú növelése, a korszerű, a szocializmusnak megfelelő szervezetek kialakítása, a marxizmus— leninizmus elméletének általános világnézetté válása van napirenden — társadalmi, politikai, gazdasági alkotó munkánk féloldalas, bizonytalan lenne szövetkezet-politikánk megújítása nélkül. A X. kongresszusra, a megyei pártértekezletre készülünk. A IX. kongresszus határozatainak megvalósítása érdekében sokirányú munka folyt, eredményesen munkálkodott pártunk. Sok fronton, ezen belül a szövetkezet-politika frontján is eredményesen. A szövetkezeti mozgalmat nem kisebb jelentőségű kongresszusi határozatok érintették közvetlenül, mint — a gazdasági reform kibontakozása, — a szövetkezeti földtulajdon megteremtése, — a szövetkezeti parasztság életszínvonalának, ellátottságának közelítése a munkásosztályéhoz. A IX. kongresszus után kibontakozott elméleti kutató-, s nem utolsósorban a gyakorlati, alkotó munka eredményei' szintetizálódnak a szövetkezet-politikai elvekben. Azok megismerése és megismertetése, a feladatok meghatározása, és megvalósításának szervezése a pártkongresszusra, a pártértekezletre készülődésünk szerves része. Ami az irányelvek elméleti tételeinek megértetését illeti, nem kisebb feladatról van szó, mint arról, hogy szövetkezeteink a fejlődés egy új, intenzív szakaszába léptek. Ez egy egész korszak/ az egész társadalom ügye. Mindehhez a közvélemény politikai támogatását éppen úgy meg kell nyerni, mint ahogyan a felelősségérzetet is fel kell ébreszteni mindazokban, akiknek személyes munkája összefügg feladatainkkal. Szövetkezet-politikai elveink szorosan kapcsolódnak a gazdaságirányítási reformhoz, s az így teljesedik a szövetkezeti mozgalomban. Üi szövetkezetoolitikánk egyes elemei nem most érvényesülnek először. A gazdaságirányítás reformjával párhuzamosan, sőt a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a reform általános bevezetése előtt megkezdődött a megújulás, az újjászerveződés. Ez egyik sajátos, új vonása szövetkezet-politikánknak. Az új alaDszabály alkotása, a szövetkeztek belső életének fejlesztése, államhoz való viszonyuk rendezése, szövetségeik létrehozása és ezzel a termelőszövetkezetek és társulásaik kapcsolatának újszerű rendezése jelzik azt az alkotó munkát, amely jellemzője, kísérője volt az elvek kialakításának. Ezért is rögzíthetik Központi Bizottságunk irányelvei a párt X. kongresszusa előtt, hogy „a reform új fejlődési lehetőségeket teremt a szocialista népgazdaságba szervesen beilleszkedő szövetkezeti mozgalom számára; elősegíti, hogy az össztársadalmi s a népgazdasági érdek, a vállalati és szövetkezeti csoportérdek, valamint az egyéni érdek jobban összhangban legyen, aminek egyre inkább érezni kedvező hatását.” A szövetkezeti mozgalom helyzete, szerepe megyénk társadalmi életében Aktíva tanácskozásunk akkor tudja helyesen megítélni a szövetkezeti mozgalom helyzetét megyénkben és kijelölni a további feladatokat, ha áttekintjük a mozgalom helyét és szerepét Szolnok megye társadalmi, politikai, gazdasági életében. Nem felesleges rövid történelmi visszapillantást tennünk. A párt, a lenini szövetkezeti elvek és terv alapján hazánk felszabadulásának első napjaitól kezdve a szövetkezeti gondolat nyílt, őszinte hirdetőjeként, a mozgalom szervezőjeként lépett fel. Mint ahogy az egész országban, úgy megyénkben is már az út kezdetén sok híve volt a mozgalomnak. Egyre többen, végül is a dolgozók legszélesebb rétegei értették meg, hogy a megalakuló földművesszövetkezetek, a kistermelőket egyesítő kisipari szövetkeztek, a parasztságot tömörítő mező- gazdasági szövetkezetek útján aa emberek élete könnyebb, jobb lesz, munkakörülményeik megjavulnak; egzisztenciális biztonságot, jövőt, műveltségének emelését a szövetkezetekben találja meg az egyén. Megyénkben a felszabadulás első napjaiban úttörő szerepre is bátran vállalkoztak az agrárproletárok, kisparasz- tok, kisiparosok és alkalmazottak, a szervezett munkások. A kommunistákkal élükön a mozgalom szenvedélyes, tisztaszí- vű élharcosaival megteremtették a mozgalom minden ágában az alapokat. Az első földművesszövetkezetek Karcagon, Kisújszálláson 1945-ben alakultak meg. Ugyancsak 1945-ben, január elsején kezdett munkához a karcagi cipész kisipari szövetkezet, 1945 novemberében a szolnoki bőripari szövetkezet és 1948-ban már mintegy hatvanhat mezőgazdasági termelőszövetkezet, illetve termelőszövetkezeti csoport működött megyénkben. Az úttörők, a kezdeményezők hite a szövetkezés legnehezebb időszakában sem ingott meg, az 6 példájuk vezetett megyénkben is tíz-, majd százezreket a szövetkezés útjára. Megyénk szövetkezeti múltjában természetesen voltak szektás, dogmatikus hibák, majd ezt követően a revizioniz- mus, amely 1950—56 között akadályozta a fejlődést. Pártunknak azonban volt ereje, képessége és kellő bátorsága ahhoz, Közismert, hogy a szövetkezeti ipar jellemzően a kis- és középüzemek kategóriájába sorolható, jóllehet eddig nem fogalmazták meg egyértelműen, hogy mi tartozik a kis- és középüzemek kategóriájába? Bennünket, szövetkezeti ipari dolgozókat ez azért is közvetlenül érint, mert ha azokat a termelőegységeket tekintjük kis- és középüzemeknek, amelyek üzemméretük és a korszerű nagyiparhoz igazodó műszaki színvonaluk és alkalmazkodó képességeikből adódóan jól egészítik ki a nagyvállalatok működését — akkor az ipari szövetkezetek a kis- és középüzemek egészén belül kilencven százalékos részarányt képviselnek. A kis- és középüzemek termelése a szocialista iparból mintegy 15 százalék. Részesedésük magas, a kézmű- és háziiparban 57, a bútor- és fafeldolgozó iparban 53, a textil- ruházati iparban 46, a cipőiparban pedig 33 százalékos. Meg határozó szerepük van az ipari javító és személyi szolga' tatásokban is. Szabad legyen elmondani, hogy a szövetkezetek termelésének jelenlegi szinten tartása, különösen a népgazdasági- lag megkívánt további fejlődése szempontjából nehézséget jelent az alacsony műszaki színvonal, s a fejlesztési lehetőségek elégtelensége. A szövetkezeti üzemek nem az iparszervezet átgondolt fejlesztése alapján létrehozott modern üzemek, hanem kevés kivételtől eltekintve, a fejlődés folyamatában jöttek létre Bérelt ingatlanokat használnak, állóeszközeik egy részét volt kisiparosok, más részét a nagyvállalatoktól kiselejtezett, elavult gépek és berendezések képezik. Kevés a korszerű termelékeny gép a szövetkezetekben. Az egy dolgozóra jutó állóeszközérték a legtöbb iparágban a minisztériumi ipar állóeszközeinek egyötödét sem éri el. Ezért magas az élőmunka felhasználás a szövetkezetekben, ami hosszabb távon semmiképpen sem tartható. A szövetkezetekben képződő fejlesztési alap, a termelési eszközök elhasználtsága, az alacsony szerves összetétel miatt nem biztosítja a piacnak a várt termelésbővítést és korszerűsítést Az új gazdasági irányítási rendszer bevezetése óta, a megnövekedett piaci kereslet kielégítésére törekvés következtében azok a gazdálkodó szervek, amelyek a legtöbbet tettek a termelés növeléséért, fejlesztési alapjuk nagy részét forgóeszközök bővítésére kényszerültek lekötni és egészen minimális hányad maradt beruházásokra. Ügy véljük, méltányos kérés, hogy a hitelpolitika alkalmazásában, az iparfejlesztési célok meghatározásában a szövetkezeti ipar gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében az ország erőforrásaihoz mérten ezt kedvezőbben bírálják el. Bordás László ezután önkritikusan szólott a szolgáltató- iparról, s ígérte fejlesztését. Hozzászólását a következőkkel fejezte be: — Azon munkálkodunk, hogy megyénk szövetkezeti ipa rában — a gazdasági irányítás reformjának bevezetése óta eltelt három évben — elért dinamikus fejlődés még tovább növekedjék. Dr. Kovács Sándor a SZÜVOSZ elnökhelyettese: A szövetkezés nem átmeneti forma a szocializmusban Dr. Kovács Sándor, a párt Központi Bizottsága mellett működő szövetkezetpolitikai munkaközösség nevében is üdvözölte az aktívát. Majd azzal folytatta beszédét: — Ebben a megyében, ahoi több mint húsz esztendeje alakultak az első szövetkezetek, nem hiábavaló időtöltés megemlékezni azokról a pártmunkásokról, kommunistákról, akik ennek apostolai voltak. Most már tények bizonyítják, hogy nyugodtan nézhetnek bárki szemébe és saját lelkiismeretük előtt is nyugodtak lehetnek. E szövetkezeti hagyományokban gazdag megyében ma is közügy a szövetkezeti mozgalom korszerűsítése. És ez társadalmi érdek, az egész magyar nép érdeke. Világossá vált bennünk, hogy a szövetkezés nem átmeneti forma a szocializmusban, alkalmas az emberek alkotóenergiája felébresztésére. Jellemző szocialista tulajdonforma, olyan emberi viszony, amelyet szükséges az egész társadalomra kiterjeszteni. Mi ennek az alapja? Az, hogy a szövetkezetek alapítói anyagi eszközeiket adták össze. Abból élnek. Ez áll a termelő típusú szövetkezetekre. A fogyasztási szövetkezetekre az, hogy tagjait igyekszik ellátni. Tehát közvetlenebb az anyagi érdekeltség a szövetkezetekben. Olyan tulajdonságok alakulnak ki, amelyek közvetlenebbül fűződnek a szocialista tulajdonhoz, a szövetkezetekben közvetlenebb a társadalmi tulajdon érzete. A társadalmi tulajdon fejlesztésének, őrzésének, megóvásának olyan példája valóság a szövetkezetekben, amelyet szükséges társadalmi méretekben meghonosítani. A szoci .- lizmus pozíciói érdekében az a kívánatos, hogy a szövetke: e- tek minél jobban működjenek. Távolról sem akarom szembe állítani velük az állami vállalatokat. Sőt, egyre .csökkennek a két szocialista forma közötti különbségek. Mert csak a forma különböző, egvéhként egyenrangú szocialista tulajdon mindkettő. S az is igaz, hogy a2 allami gazdaságokat korábban nem az tette jobbá a ♦eimelős/övetkezeteknél, hogy össznépi tulajdonok voltak, hanem a nagyobb an vagi befektetések. Most ugyan becsülettel visszafizetnek, de a szövetkezetekben kisebb állami áldozat árán értük el az eredményeket. Ézál- tal a szövetkezetek képesek terheket levenni az össztársadal- lomról. S úgy tűnik, eppen a közvetlenebb anyagi érdekeltség miatt alkalmasak egyesíteni az egyéni és a társadalmi érdeket. Szólt arról is dr Kovács Sándor, hogy társadalmi érdek a tisztességes eszközökkel biztosított szövetkezeti nyereség is. Ebből valósíthatják meg a műszaki fejlesztést. Mint mondta, a szövetkezeti tagokat is közvetlenebbül érdekeltté kell tenni a nyereségben, A fogyasztási szövetkezetek 1970 első félévében 27 százalékkal nagyobb nyereséget képeztek, mint tavaly. Ez nem rossz hiszen nem áremelésből adódik, sőt fél százalékkal kisebb volt az áremelkedés a szövetkezeti kereskedelemben, mint az állami vállalatoknál. Ekkora nyereségből viszont nagyobb lehetőség nyílott volna a tagok érdekeltsége növelésére. — Nem azért lesz valaki a szövetkezet tagja, mert azt szépnek álmodja, hanem azért, hogy ezáltal anyagi előnyökhöz akar jutni. S ez nemcsak vásárlási visszatérítésből áll. Nincs abból semmi baj. ha a szövetkezetek tartósan csökkentik bizonyos áruféleségek árait, nemcsak a szezon kiárusítás időszakában. Az sem baj, ha a szolgáltatásokat növelik. Ma már az állami vállalatok is alkalmaznak szövetkezeti módszereket. Például a Csemege Vállalat is visszatérít. a vásárlás után, a Közért megkezdte a házhoz szállítást. Erre a szövetkezeti vezetők egy része megijedt, mi lesz ebből? Hát az, hogy a versenynek a lakosság látja hasznát. Beszélt dr. Kovács Sándor az állami vállalatok és a szövetkezetek együttműködéséről. Ne tévesszük össze az államot az állami vállalattal — mondta. — Az államból ne zárjuk ki a szövetkezeteket S ha az állarpi vállalattal megromlik az együttműködés, ne az államot szidjuk, hanem bátran vitatkozzunk az állami vállalatokkal, A párt- és a kormányhatározat nagy biztosítékot adott az egyenrangúságra. Történetesen a miniszterek például nem hozhatnak a szövetkezeti szövetségek egyetértése nélkül döntéseket nagyobb dolgokban a szövetkezetekre vonatkozóan. Ha vita van köztük, akkor a kormány dört. Elemezte a hozzászóló az államigazgatási szervek és a szövetkezetek együttműködését is. A községi tanácsok hatásköre most megnövekedett — mondta. Eddig ugyanis beleszólásuk nemiger volt a szövetkezetek életébe. A jövőben vigyázzunk a jó együttműködésre. Beszélt arról is, hogy a kollektív vezetés nem szólam, ma is időszerű gyakorlat. Az egyemberes vezetés ideje lejárt. Mindenkinek jogköre, hatásköre kell hogy legyen, így lehet korszerűen irányítani. Buzdított a gazdasági együttműködésre Sokan azért húzódoznak ettől, mert egyesüléstől félnek — tette hozzá. Nincs, ma ebben az országban felelős ember, akinek egyesítési tervei lennének. Az más dolog, hogy a gazdasági verseny együttműködésre, összefogásra szorítja a szövetkezeteket. Méltatta, hogy az augusztusi kormányhatározat lehetővé tette, hogy az eszközlekötési járulék visszamarad a megyékben. Ezáltal nagyon megnő a fejlesztési lehetőség. Napi gondként említette, hogy a szövetségek egyrésze bátortalan az irányításban. A szövetség nem középirányító szerv, érdekképviseleti szerv, ez igaz. De nemcsak parancsszóra lehet irányítani, nemcsak hivatali tekintéllyel, hanem mozgalmi módszerekkel is. Ez nehezebb, de ez a korszerűbb, ez a járhatóbb út. Fehér József a megyei KISZ bizottság első titkára: Fiatalok a szövetkezetben Fehér József azt mondta: — Hazánkban, s így Szolnok megyében is erőteljesen fejlődésnek indult az utóbbi négy évben a szövetkezeti mozgalom. Ennek az ifjúságot véve is nagy jelentősege van. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlődésének például nagyon kedvező a hatása a parasztifjúságra. A falun olyan élet- és munkakörülmények jönnek létre, amelyek arra késztetik az ifjúságot, hogy ne hagyják el szülőfalujukat, hiszen megtalálják he'yüket, számításukat.
