Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

lőszövetkezeteket csak gazdálkodó egységeknek tekintették, s még az is felvetődött, hogy a mezőgazdaságban célszerűbb az állami gazdaságok szervezése, a szövetkezetek állami gazdaságokká alakítása. A mai politika ]ó hatást váltott ki a mozgalom oan. A továbbiakban a szövetkezeti demokráciával foglalkozott a hozzászóló. Mint mondta:

— Időszakonként, helyenként túlzottan a vállalati jelleget domborítják ki. formálisnak és kötöttségnek tartják a szövetkezeti demokráciát. Különösen a szakemberek. Ez abból fakadhat hogy nem kap elég hangsúlyt a tagok szolgálata, foglalkoztatásának biztosítása, s hogy a szövetkezetben a tagság önigazgatásának kell érvényre jutnia. Nagyon fontos, hogy a szövetkezeti önkormányzati szervek, a közgyűlés, a vezetőség az ellenőrző bizottság, a különböző bizottságok működése tartalmas legyen. A szövetkezeti demokrácia fejlesztésének fő eszközei az önkormányzati szervek.

Ezzei összefüggésben említette meg:

— Az utóbbi időben a szövetkezeten belül, s azon kívül is sok vita van az ellenőrzésről. Egyre nagyobb szakértelmet kíván a szövetkezeti gazdálkodás, a belső élet áttekintése, ellenőrzése. S úgy vetődik fel, él tudják-e ezt látni az ellenőrző bizottságok. Elvileg nem lehet vitatni, hogy a tulajdonosi alapállásból kiindulva önkormányzattal e bizottság lássa el a belső ellenőrzést. A szövetkezeti önállóságot, a tagok tulajdonosi jogát sértené, ha ezt más gyakorolná. Az ellenőrzés szerves része a vezetésnek. Helyes, ha a belső ellenőr munkába állításával javítják a vezetői ellenőrzést. Ezzel együtt az is igaz hogy a tulajdonosi ellenőrzés átfogó módja a szövetkezeti tagok ezer szeme, s az általuk választott ellenőrző bizottság. Az utóbbiak személyi összetétele is mutatja az utóbbi idők nagy változásait. A területi szövetségek feladatai. hogy adjanak meg minden szakmai segítséget nekik.

Suba István szükségesnek vélte a termelőszövetkezetek területi szövetségei mellett ellenőrzési irodák szervezését, amelyek a tagszövetkezetek felkérései alapján a gazdálkodás általános átfogó vizsgálatára képesek. Foglalkozott a szövetkezetek és az állami vállalatok egyenjogúságával. Elvekben ez így van — mondta — a gyakorlatban azonban a gazdasági egyenjogúsággl baj van. A termelőszövetkezetek ugyanis decentralizáltan működnek, a vállalatok pedig szigorúan centralizált tröszti rendszerben dolgoznak. Így monopol helyzet alakult ki. s ezen változtatni kell.

Csata üánosné

a karcagi háziipari szövetkezet elnöke:

Szeretnénk hasznos együttműködést a termelőszövetkezetekkel

— Szövetkezetünk 18 éve dolgozik és éveit mindig jó eredménnyel zárta A kezdeti nehézségek után colunk volt a város népművészeti hagyományainak feltárása, s azokból korunk divatjának megfelelően az öltözködés és lakáskultúra gazdagítása. Szövetkezetünk kezdetben csak a karcagi háziasszonyoknak adott munkát, később azonban a környékbeliek is jelentkeztek nálunk. Szövetkezeti tagjaink száma most mintegy nyolcszáz Termékeink 60 százalékát exportáljuk, s így nemcsak itthon vált ismertté a kunsági népművészet, hanem eljutott a szocialista országokba épp úgy, mint Európa nyugati államaiba.

Szövetkezetünknek már eddig is volt kapcsolata mező- gazdasági termelőszövetkezetekkel. Csipkeverő részlegünk dolgozóinak egy része ugyanis termelőszövetkezeti tag, s csak a téli időszakban foglalkoztattuk. Szeretnénk ezt a kapcsolatot a jövőben tovább fejleszteni. Máris tárgyalunk Karcag egyik termelőszövetkezetének vezetőivel, s a termelőszövetkezeti asszonyoknak hímző tanfoivamot szervezünk majd így a télen, amikor a mezőgazdaságban nincs női munka, a termelőszövetkezeti asszonyok foglalkoztatását megoldjuk, s ez egyformán előnyös mind a két szövetkezet részére.

Szövetkezetünk tagsága 100 százalékban nőkből áll. Így a nők politikai gazdasági és szociális helyzetével munkánk minden percében foglalkozunk, s a negyedik ötéves terv időszakában még több nőnek szeretnénk munkát adni.

Bódi Imre Állami-díjas

a szolnoki tsz szövetség elnöke: Szervezzük meg a megyei szövetkezeti tanácsot

Bódi Imre azzal kezdte felszólalását, a fözéptiszavidéki és jászsági tsz szövetség elfogadja a párt PeUtikai Bizottsága irányelveit, munkájukban igyekeznek ennek Írvényt szerezni.

Ezekről már tárgyaltak a KISZÖV és a MÉSZÖV vezetőivel is. Ezután javaslatokat tett Bódi Imre:

— Az Országos Szövetkezeti Tanács mellett helyes lenne, ha a megyében is megalakulna a három nagy szövetkezeti ágazat képviselőiből a megyei szövetkezeti tanács. Feladatába tartozna a koordináció a szövetkezeteket érintő legfontosabb ügyekben S ez elősegítené a községekben is a szövetkezetek együttműködését, a lakosság áruellátását, a községpolitika megvalósulását. Megszüntethetne olyan szervezetlenséget, hogy egy-egy tsz 30—40 kilométerre szállítsa az árut. Például a tiszaföldvári tejet elviszik Öcsödre, s azt még ugyanazon a napon visszahozzák Tiszai öl dvár ellátására. A ktsz-ekkel is jól együtt tudnának működni.

A hozzászóló kívánatosnak tartja, hogy a jövőben csak a szövetkezeti szövetségek szerveznék és irányítanák a szövetkezeti vezetők és tagok képzését. A szövetségekről szólva egyébként megemlítette, hogy feladatuknak tartja, segítsék elő a jó kereskedelmi gyakorlat kialakulását. A paraszti jövedelemről azt mondta, vannak olyan termelőszövetkezetek, ahol a tagok jövedelme magasabb, mint az ipari dolgozóké, de a munkakörülményeket figyelembe véve nagyon sok helyen nem éri el az ipari dolgozók szintjét. Az idei nehéz év tapasztalataiból azt a következtetést vonta le Bódi Imre, jobban fel kell készülni, több kombájnra, alkatrészre van szükség. Bírálta, hogy a szövetkezetektől megvásárolt árut magas árréssel értékesítik a vállalatok.

Javasolta: egyszerűbb legyen az adózási politika, hatékonyabbak a jogszbályok.

Nagy Sándor

a karcagi Béke Tsz KISZ-titkára:

A kommunisták feladatai a szövetkezetekben

Termelőszövetkezetünkben ma már megszokott és rendszeres az, hogy párttagjaink, a szövetkezet tagjai véleményt mondanak, segítőkészséggel és felelősségérzettel kiállnak a helyes gazdasági döntések mellett. Ügy gondolom, ezt a jó »együttműködést munkában és vezetésben egyaránt a jövőben is fejlesztenünk, erősítenünk kell. Mindjárt azt is hozzátenném, mennyire fontos a kommunisták példamutatása, a dolgozók nevelése, s a kiváló eredményeket elérők propagálása.

A párt Politikai Bizottsága szövetkezetpolitikai irányelveinek megjelenése óta némi javulás tapasztalható a szövetkezetek, s állami vállalatok kapcsolatában. Nem tartom azonban a javulást kielégítőnek. Csak egy konkrét példával szeretném alátámasztani bírálatomat. 1969 decemberében egyik üzemegységünkben a tejipar bejelentette, megszüntet egy tejbegyűjtő gépkocsijáratot. Az üzemegység vagy a központi begyűjtőhelyre viszi ezentúl a tejet, vagy pedig nem gondoskodnak annak helyi átvételéről. Amikor szövetkezetünk felvetette, hogy a tejszállítás bizonyos fuvarozási költségekkel jár együtt, azt válaszolták, a költségeket fizesse a tsz! Ha a tejipar nem veszi át a tejet, ugyan mit tudunk csinálni vele?

Kádas Endre

a martfűi lakásszövetkezet elnöke: Nagyobb önállóságot kérünk

A hozzászóló arról beszélt, a lakásszövetkezeteknek tíz év alatt nagy szerepük volt a lakáshiány enyhítésében. Szervezték a társadalmi összefogást. Tavaly óta a MÉSZÖV tagjai, foglalkoznak a lakók kulturális igényeinek kiszolgálásával is. Űj szövetkezeti formák vannak kialakulóban. Ez jó. Nem jó azonban, hogy a városokban, községekben — Martfűn is — a szövetkezeti lakótelepeken nem megfelelő a kommunális ellátás, az út, a kút, a járda, a közvilágítás. Biztosítani kell a nagyobb önállóságot, többek között elavult a lakásszövetkezetek fejlesztési alap felhasználási rendszere.

Bordás László

a KISZOV elnöke:

Alacsony a műszaki színvonal, kevés a fejlesztési lehetőség

Azzal kezdte: A lenini szövetkezeti elveket a párt jól értelmezte és alkalmazta a magyar viszonyokra. S így folytatta:

— Az irányelvek és a referátum is értékelést ad az ipari szövetkezetek eredményeiről, munkájuk hiányosságairól.

hogy az ellenforradalom leverése után fokozatosan elhárítson minden akadályt. Átértékelte és kiigazította gazdaságpolitikáját, korszerűsítette a gazdaságirányítási rendszert és megfogalmazta a szocialista társadalom alapjainak lerakásához, majd pedig a szocializmus teljes felépítéséhez elvezető feladatokat. Mindezen belül megúiította szövetkezet-politikánkat is. A párt harcának fontos állomásai vannak. A VII., a VIII., a IX. kongresszus, az 1957 júliusában megjelent agrárpolitikai tézisek, majd a Központi Bizottság 1958 decemberi határozata a mezőgazdasági termelőszövetkezetek továbbfejlesztéséről. Ez a határozat a mezőgazdaság szocialista átszervezésének konkrét programját adta.

Még emlékezetes, megyénk szövetkezeti mozgalma előrehaladásának fontos állomása az 1958. február 20—21-i megyei párt-, tanács- és a Hazafias Népfront bizottságának egvüttes ülése. Ezt követte 1959. január 26-án a megyei oárt- aktíva, amely elindította és sikeres befejezéshez vezette a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ezzel minőségileg új helyzet jött létre a megye szövetkezeti mozgalmában. Kezdetét vette a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a politikai megszilárdítás, a gazdasági megalapozás, amely ma lényegében befejeződött, s mezőgazdasági szövetkezeteink már kiegyensúlyozott gazdasági körülmények között fejlődnek.

Kétszázhúszezer ember a szövetkezetekben

A megye szövetkezetei — 56 ipari és háziipari szövetkezet, 15 építőipari szövetkezet, illetve építésre alapított szövetkezeti vállalat, 122 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 40 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, 21 takarékszövetkezet, 18 lakásszövetkezet és a 2 szövetkezeti közös vállalkozás, valamint a 114 mezőgazdasági társulás — már harmadik éve jól tevékenykednek a gazdasági reform teremtette új feltételek, közgazdasági szabályzók között. Szövetkezeteink megállják helyüket a gazdálkodás új feltételei között, s a megnövekedett önállóság , a szocialista, bővített újratermelés követelményeinek megfelelően tervszerűen növelték és növelik termelésüket. Fejlesztették a gazdálkodás módszereit, s a központi gazdasági intézkedések, valamint a saját, belső műszaki és szervezési intézkedések hatására szembetűnően emelkedett a termelés, javult a gazdálkodás hatékonysága. Társadalmi szempontból is mércéje tevékenységüknek, hogy minden korábbinál jobban elégítik ki a szükségleteket a lakosság, a társadalom igényeit.

Határozottan állítjuk, hogy a szövetkezetek jól élnek, nem pedig visszaélnek önállóságukkal. Külön is hangsúlyozzuk, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében meggyorsult szövetkezeteinkben a termelőerők fejlődése, fejlődött belső termelési viszonyuk, a közös munka alapján gyarapodott a szövetkezeti vagyon és emelkedett a vezetés színvonala. Külön is figyelmet keltő a munka termelékenységének emelkedése, a termelő tevékenység műszaki, szakmai kultúrájának növekedése, a tevékenység bővülése.

Vitathatatlan, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a gazdaságirányítási reformmal új, még szélesebb távlatokat nyitott az ipari, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási szövetkezetek, de az egész szövetkezeti mozgalom számára a termelőerők fejlesztéséhez, a szocialista termelési viszonyok megszilárdításához. Ezzel együtt a termelőszövetkezeti tagok, a szövetkezeti dolgozók anyagi, gazdasági helyzete javult, egészségügyi, kulturális, kommunális ellátottságának színvonala emelkedett.

Megyénk szövetkezeti mozgalmára is frissítőleg hatott a szövetkezetekről kibontakozó elméleti vita. A vita centruma a Központi Bizottság szövetkezet-politikai munkaközössége, a köréje csoportosuló munkabizottságok, szakember kollektívák voltak, örülünk neki, hogy a megye kommunistái részesei lehettek a vitának azáltal is, hogy a megyei párt-végre- hajtóbizottság 1969 végén megtárgyalhatta az irányelv-tervezetet, s azzal egyetértését fejezte ki.

A szövetkezeti mozgalom társadalmi szerepét és jelentőségét megyénkben elsősorban az jelzi, hogy az állami (össznépi) tulajdon mellett a szövetkezeti tulajdon nagyságában is tekintélyes hordozója a kizsákmányolásmentes termelési viszonyoknak, a társadalmi tulajdonnak.

Az ipari szövetkezetek megyénk valamennyi településén jelen vannak, 260 telephelyen, közös munkahelyen folytatnak árutermelő és szolgáltató tevékenységet. A szövetkezetek adják a lakosságnak végzett ipari javítás mintegy 40 százalékát, s az összes személyi jellegű szolgáltatásból 87 százalékos a részesedésük. A megyénkben előállítottt összes termékből a szövetkezetek részesedése 33 százalék. A fogyasztási szövetkezetek a kiskereskedelmi és vendéglátóipari áruforgalomnak valamivel több mint a felét bonyolítják Szolnok megyében.

Megyénk lakosságának mintegy fele — pontosan kétszázhúszezer ember — szövetkezeti tag vagy alkalmazott, tehát

közvetlen kapcsolatban van a szövetkezetekkel. A szövetkezetek ügye éppen ezért társadalmi ügy, közügy. Fejlődésének előmozdítása megyénk minden dolgozó rétegének érdeke.

A szövetkezetek társadalmi helyzetének helyes megítélése több elméleti kérdés tisztázásával mehetett végbe. Ezek közül a legfontosabb:

— a szövetkezetek szocialista intézmények, szocialista társadalmi szervezetek, illetve vállalatok;

— a szövetkezeti tulajdon a szocialista tulajdon egyik formája, az össznépi tulajdonnál nem alacsonyabb rendű és rangú;

— a szövetkezetek pótolhatatlan intézményei, nélkülözhetetlen elemei a szocializmusnak;

— a szövetkeztek képesek a társadalmi-, a csoport- és az egyéni érdekek egyeztetésének biztosítására.

Szövetkezet-politikai elveink hallatlanul nagy jelentőségűek. Ez nem véletlen, hiszen szövetkezeteink olyan társadalmi, szervezeti keretek, amelyekben — és amelyek segítségével — pártunk általános politikája, s ezen belül a gazdaság-, életszínvonal-, kultúrpolitikája megvalósulhat

Új alapokra helyeződött a munkás-paraszt szövetség

Felbecsülhetetlen annak politikai jelentősége, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével új alapokra helyeződött a munkás-paraszt szövetség, teljessé vált a munkás- osztály és első számú szövetségesének érdekazonossága.

Szövetkezeteinkben kézzelfoghatóan is realizálódik a munkásság, a termelőszövetkezeti parasztság és az értelmiség összefogása. A szövetkezeti mozgalom szervezetei — közöttük a szövetségek is — az eleven politikai élet színterei. A szocialista vezetés, az ügyek demokratikus intézésének fórumai, a szövetkezeti demokrácia létezésének közvetlen formája, annak konkrét megnyilvánulása.

Szüntelenül erősödnek szövetkezeti mozgalmunkban pártunk politikai pozíciói. Jelenleg 256 pártalapszervezet működik szövetkezeteinkben, az összes pártszervezetek 29,1 százaléka. A szövetkezeti párttagok száma hétszázzal több, mint 1966-ban volt. A szövetkezetek belső életére, fejlődésére nagy hatást gyakorolnak a kommunisták, a párt- szervezetek. Nagyra értékeljük, hogy szövetkezeteinkben már évek óta tartósan fellendülőben van a politikai élet.

Politikai jelentőségű változásnak tartjuk a munkához való új szocialista viszonyt, örvendetesnek tekintjük a szocialista munka verseny meghonosodását, a szocialista brigádmozgalom kibontakozását. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben háromszázhetven brigád (ötezer tagja) versenyez a szocialista brigád címért. A fogyasztási szövetkezetekben kétszázhetven a szocialista brigádok száma és hétszáztíz kiváló egység működik. Az ipari szövetkezetekben kétszázötvenöt szocialista brigád (kétezernégyszázhatvan brigádtag) vállalt szocialista kötelezettséget pártunk X. kongresszusa tiszteletére.

Szövetkezeteink politikai bázisai a nők társadalmi, gazdasági, szociális helyzete megjavításának. Politikai jelentősége van annak, hogy a szövetkezetek a dolgozó nők problémáival foglalkoznak, hogy a nők társadalmi, gazdasági, politikai munkája és ennek megbecsülése kibontakozik, illeve állandóan fejlődik.

Rangos szerepe van a szövetkezeti mozgalomnak a párt ifjúságpolitikája megvalósításában. A szövetkezeti iparban mintegy négyezer, a termelőszövetkezetekben pedig tizennégyezer a fiatalok száma, örvendetes, hogy termelőszövetkezeteinkben egyre inkább kialakulnak azok a körülmények, amelyek között a fiatalok szívesen dolgoznak. Ezért van az, hogy szaporodik a falura visszatérő fiatalok száma. A KISZ szervezetek számával azonban nem lehetünk elégedettek, s ezért mindhárom szövetkezeti ágazatban a következő időszakban szorgalmaznunk kell az ifjú kommunista szövetségek alakítását.

Kétszázhetvenkilenc szövetkezeti vállalatunk közül az elmúlt évben mindössze kettő, — a csépai Petőfi Termelő- szövetkezet és a kunszentmártoni ruházati szövetkezet volt veszteséges, örvendetes, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeti kategóriába sorolt 16 mezőgazdasági szövetkezet az elmúlt évben javuló eredményt ért el.

Erőteljes, dinamikus a termelés növekedése a szövetkezeti mozgalom valamennyi ágazatában. Az ipari szövetkezetekben a harmadik ötéves terv időszakában a termelés évi emelkedésének üteme 9,8 százalékos volt. a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben a második ötéves terv időszakában a bruttó termelési érték mintegy 34 százalékkai, a harmadik ötéves tervben pedig 74 százalékkal emelkedett. A fogyasztási szövetkezetek áruforgalma mintegy 53—54 százalékkal növekedik. Ezek a számok nv»í*v<niortiiMr