Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

Mindez természetesen a szövetkezeteket is kötelezi. Egy­részt arra, hogy továbbra is javítsák az élet- és munka­körülményeket. s megfelelően gondoskodjanak az utánpótlás­ról. Ma már elmondhatjuk, hogy kezd rangja lenni a mező- gazdasági pályának. A falusi ifjúság elhelyezkedése a szövet­kezetekben társadalmi érdek, hiszen az utánpótlásra szükség van a szövetkezetek mindhárom ágazatában. Ezért is kérem a kommunista aktíva résztvevőit, hogy számítsanak a fiata­lokra set? ("-ék őket munkában, tanulásban. Támaszkodjanak szervezeteinkre, menjenek a fiatalok közé, adjanak munká­jukhoz tanácsol javaslatot, hogy jobban, eredményesebben dolge-7-r -ilr mindannyiunk érdekében. Ezen a fórumon is elmondom: a fiatalok szívesen fogad­ják a szövetkezeti vezetők, kommunisták segítőkészségét. Ké­rem a> aktívát, bízzon a szövetkezeti fiatalokban, úgy is mint szép feladataik folytatóiban, a szövetkezeti mozgalom után­pótlásában. ><erebély János az öcsödi takarékszövetkezet elnöke: Az OTP-vel egyenlő feltételeket kérünk Tizenkét esztendeje működnek a takarékszövetkezetek, a falu bankjai Szolnok megyében 35 ezer tagjuk van már. Gyors fejlődésükre jellemző, hogy a betétállomány növeke­désének üteme gyorsabb, mint az OTP-nél, vagy a postánál. Ezt a rugalmas ügyintézés, a szövetkezeti demokrácia teszi lehetővé Felvetődik azonban, hogy a szövetkezés lehetősége egyenlő-e az egész országban? Amíg Jászárokszálláson és Jászladányon a takarékszövetkezet együttműködik az OTP- vel, addig a Pénzügyminisztérium elutasította Öcsödnek azt a kérelmét, hogy takarékszövetkezeti fiókát nyisson Kun- szerrtmártonbnn. Ugyanígy jártak a cibakháziak Tiszaföld- váron Az indok az volt, ahol OTP működik, ott nem lehet takarékszövetkezet. Teljesen érthetetlen eljárás ez. Vérebéi v János bírálta azt a rendelkezést, miszerint az OTP 2 és 6 százalékos kamattal adhat építési kölcsönt, a takarékszövetkezet pedig 8 százalékos kamattal. Ezen túlme­nően még a takarékszövetkezet csak 30 ezer forint kölcsönt folyósíthat így nem egyenlőek a feltételek. Tó*h János összefoqlalóia A megyei pártbizottság titkára így kezdte a vita össze­foglalását: — Néhány gondolatra szeretnék reagálni. Elsőnek mindjárt arra a javaslatra, amelyet Bódi Imre elvtárs mon­dott. Gondosan meg kell vizsgálnunk, hogy fejlődésünk mostani szakaszában helyes lenne-e megyei szövetkezeti ta­nácsot alakítanunk? Ugyanígy tárgyilagosan elemezni kell néhány, közgazdasági szabályzóval öszefüggő véleményt, javaslatot is. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben bizonyos kon­zekvenciákat le kell vonnunk a betakarítás szervezéséből, szervezettségéből is Mi mindannyian tudjuk, hiszen átéltük, hogy ebben az évben mezőgazdaságunkban mennyi kárt, ho­zamkiesést okozott az ár- és belvíz, a kedvezőtlen időjárás, önkritikusan azonban azt is meg kell mondanunk, hogy a nyárelőn találkoztunk bizonvos húzódozásokkal, a munka szervezésében fel-felbukkanó hiányosságokkal. Mégis az az igazság, hogy az ország kenyere biztosított, s minden alapunk megvan arra, hogy a mostoha időjárás miatti nehézségeken mihamar"'hb túlessünk mezőgazdasági termelőszövetkeze­teinkben. S ha már a mezőgazdaságról van szó, feltétlenül meg kell ezen a tanácskozáson mondani, hogy az őszi betakarí­tásban példás szervezéssel a fukarsággal határos takarékos­sággal kel! dolgoznunk Meg kell próbálnunk pótolni a ki­eséseket, s ha a pótlás nem lehetséges, el kell végeznünk a szükséges korrekciókat. Természetesen ez a tervezett jöve­delemre is vonatkozik. Néhány fetszólaló említette, én is hangsúlyozom: a ter­vezés időszakában élünk A szövetkezetek sem képesek dol­gozni közéntávú tervek nélkül. Gondosan kell elkészítenünk a negyedik ötéves tervet, és az 1971 -i gazdálkodási tervet. Ugyancsak szó esett a beruházásokról, főleg arról, hogy megvalósításuk lassú, esetenként, időnként vontatott. Hal­latlanul nagy tartalékaink vannak a beruházások megvaló­sítása, a kivitelezés megyorsítására. Csupán egy dologról nem szabad megfeledkezni — az idő, mint tényező közgazdasági jelentőségéről. A közgazdaság különben ugyancsak sokszor szóba került aktívánkon. Hadd mondjam meg még egyszer, egyetértünk azzal a javaslattal, hogy szövetkezeteinkben fel­tétlen''! meg kel] javítani a közgazdasági elemző munkát, s ehhez, .ió út a belső ellenőrzés korszerűsítése, hatékonyságá­nak emelése. Ügy gondolom, kommunista aktívánk hasznos volt a szö­vetkezeti mozgalomra, s ezen túl a megye politikai, társadal­mi és gazdasági életére. Nincs megyénkben olyan ember egyetlen állampolgár sem, akinek közömbös lenne a szövet­kezeti mozgalom. Feladataink meghatározottak. Nem kam- penyszerűen, együtt oldjuk meg azokat a megyei pártérte- kezletre, majd pedig pártunk X. kongresszusára készülődve. Szövetkezeteinkben ez a készülődés egybeesik a vezetőség- valasztó közgyűlésekkel, az éves munkáról számot adó ta­nácskozásokkal. Kívánok a szövetkezetekben dolgozó haszno­Csáki István zárszava szavát-meSy61 pártbizottság első titkára azzal kezdte zári tala Mr,fhtSem szerint is jól sikerült a tanácskozás. Ál­nak PdTnSban ertelTzzük Partunk Politikai Bizottságá- felállasróí am szovetkezet-polilikáról, s arról az egész lelailasrol, ami a három nagy szövetkezeti ágazatban az nÍ°gy ügyaünTeteVben Végbement‘ S ez «“M*™ viszi a mi Maja az őszi nagy munkák előtt azt javasolta a szövet. járéksr%aneuHfkllek’ ne bagyják ki a számításból az idő- járást. Tanuljanak a nyár tapasztalatából. Az aratást nem­csak az eső hátráltatta, hanem az a várakozás is hoav H^ napig a jobb időt várták, mikor már arathattak vólna°Néz- tek az erett gobanat tíz napon át. Most még kinn van a hatarban a mezőgazdasági termények több mint fele. Az v-Jtéf a n°\ta november 7-re befejeződne a megyében a Ez ^’van mr- k°t"feSSZUS ?ap?ára pedi8 a teljes betakarítás. ma tul,van az ideális határokon — mondta Csáki mars , de csak az adott lehetőségre tervezhetünk. Kérte a szövetkezeteket, tegyenek meg ezért mindent, a szövetke­zeti kommunisták pedig segítsék ebben a gazdaságvezetőket. Foglalkozott a megyei pártbizottság első titkára a szö­vetkezetek szakmai képviseletével. Azt mondta: mi a terü­leti képviselet, s nem a szakmai mellett vagyunk. Azért mert a szövetkezet-politikai képviseletet az előbbi biztosítja! Majd helyeselte Csala Jánosnénak azt az indítványát, hogy a háziipari szövetkezetek télen a mezőgazdasági munkából kiszoruló nőket foglalkoztassák. Ez jó, a szövetkezeti asz- szonyoknak, s jó a közösségnek is. A megyei szövetkezeti tanács megalakításáról azt mondta Csáki István: — Csupán formai kívánalom. Hiszen az együttműködés lehetősége eddig is megvolt. A KISZÖV, a szolnoki tsz szö­vetség máris egy épületben működik, melléjük épít a ME- . sez azt jelenti> hogy a legnagyobb dolgokban is egy órán belül tudnak koordinálni, még a karcagi szövetséggel is, hiszen telefonon az is gyorsan elérhető. Ezzel együtt el­képzelhető, hogy megalakul a megyei szövetkezti tanács. Felvetődött elvtársak, hogy magas az árrés. Erről hiába ho­zunk határozatokat. Amíg a termelőszövetkezetek termelése és értékesítése olyan pozícióba nem kerül, hogy olyan szer­vezetten tudjanak tárgyalni, mint a velük kereskedő válla­latok, addig nem sokra megyünk. Meg kell erősíteni a szö­vetkezetek pozícióit. Bejelentette Csáki István, hogy a takarékszövetkezetek és az OTP egyenlőtlen hitelpolitikai feltételei év végéig megszűnnek, erre a pénzügyminiszter ígéretet tett. Megkö­szönte a felszólalók munkáját, a szövetkezeti ágazatok or­szágos testületéi vezetőinek jelenlétét, majd azzal zárta: — A mai aktíva méltó folytatása azoknak a dicső szövet­kezeti hagyományoknak, amelyeknek már negyedszázados múltjuk van a megvében. Elégedetten távozhatunk. Hiszen rossz munkán, felelőtlenségen kívül semmi sem hátráltathatja ma a szövetkezeti mozgalom fejlődését. Dicsekedés nélkül mondhatjuk, helyén van a szocialista rendszerünkben a szö­vetkezeti mozgalom. Jól, érdekes módon sikerültek a sok tépelődés utáni korszerűsítések. Adva vannak a feltételek, a szövetkezetek műszaki fejlesztésére is. Jó ügyet képviseltünk, jó hangulatban válhatunk el. Ké­rem a jelenlévőket, az itt elhangzottakat terjesszék. Tudjon, értesüljön róla minél több ember, legyen közügy. Nagyon fontos, az elnökök, párttitkárok értsék, tudják miről van szó. Megvalósulásuk mégis attól függ, hogy a szövetkezeti ta­gok hogyan értik, hogy állnak ki az ügy mellett. Bizonyos, hogy a pártkongresszuson -is nagy helyet kapnak majd a szövetkezet-politikai irányelvek, amelyekről itt ma sok szó esett. Legyenek Önök is az itt elhangzottak szószólói, ter­jesztői, megvalósítói. Ezzel Csáki István bezárta az első megyei szövetkezeti kommunista aktívát. „Egész népünk érdeke a szövetkezeti mozgalom fejlesztése" Az első megyei szövetkezeti kommunista nagyaktíva A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG, A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA, AZ ÁL­TALÁNOS- ES FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK MEGYEI SZÖVETSÉGE, A KISIPARI SZÖVETKEZETEK MEGYEI SZÖVETSÉGE, A NAGYKUNSÁGI MEZÖGAZDASAGI TER­MELŐSZÖVETKEZETEK TERÜLETI SZÖVETSÉGE, A KÖZÉPTISZAVIDEKI ES JÁSZSÁGI TERMELŐSZÖVET­KEZETEK TERÜLETI SZÖVETSÉGE SZERVEZÉSÉBEN ME­GYEI NAGY AKTÍV AT TARTOTTAK 1970. SZEPTEMBER 21-ÉN A HÁROM SZÖVETKEZETI ÁGAZAT KOMMUNIS­TÁI. AZ AKTIVAÜLESEN ELHANGZOTTAKAT AZ ALÁB­BIAKBAN ADJUK KÖZRE: Csáki István megnyitója Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szolnok megyei bizottság első titkára azzal nyitotta meg a szövetkezeti kommunista tanácskozást: — Első alkalom, hogy a szövetkezeti mozgalom három nagy ágazata — a mezőgazdasági, az ipari és az általános fogyasztási szövetkezetek — a hozzájuk tartozó szövetkezeti intézmények és a szövetkezeti képviseletek ilyen átfogó me­gyei aktívára gyűltek össze. Új ez szocialista építőmunkánk­ban. Az aktíva összetétele egymagában is kifejezi, hogy a szövetkezeti mozgalmakban pártunk IX. kongresszusa óta új helyzet állt elő, harcrendi átszervezés történt, s most új fel­állásban gyülekezünk a szövetkezeti mozgalom teendőinek megvalósítására. Az aktíva összehívásának két indítéka van: 1. Most miután az új felállás megvalósult, az új harc­rend kialakult, szükséges, hogy szót váltsunk az eddig történ­tekről, a megtett lépésekről és azok okairól. 2. Pártunk Politikai Bizottsága foglalkozott a magyar szövetkezeti mozgalommal, átfogó határozatban kidolgozta a fejlődés irányaira és az elkövetkező feladatokra vonatkozó álláspontját. A határozat hosszabb időre utat mutat. Szük­séges róla és a benne foglaltakról szót váltani. Elmondjuk a véleményünket arról, ami a szövetkezeti ágazatokban korszerűsítő célzattal végbe ment. S várjuk er­ről a véleményt. Én arról szólok, ami ezeket az elhatározá­sokat megelőzte. Azokról az elméleti kutatómunkákról, gya­korlati felmérésekről, amelyekből kialakultak az intézkedések. Önök elvtársak jól ismerik Leninnek a szövetkezetekről szóló forradalmi értékű írását. A magyar szövetkezeti moz­galomnak mindhárom szférában ez az útmutatás az iránytűje. Kezdettől ez volt, mindjárt hozzátehetem, ma is az, s a jövő­ben is az marad. A szocializmus mint eszme és mint társa­dalmi berendezkedés a fél évszázad alatt hatalmasat haladt. És ezen belül nagyon nagyot lépett a mi 25 esztendeje épülő szocialista társadalmunk. A szövetkezeti mozgalomról szóló lenini útmutatást nagyon pontosan kell értelmezni a szocia­lizmus alapozása idején, és nagyon pontosan kell értelmezni akkor, amikor az alapokat már leraktuk. Nálunk ez az utóbbi megvalósult. Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, ezt pártunk VIII. kongresszusa deklarálta nyolc esztendeje. Ugyanez a kongresszus meghatározta szocialista építőmun­kánk további — hosszabb időre szóló — távlatait, a fejlett szocialista társadalom teljes felépítését, a szocialista forrada­lom győzelmének teljessé tételét. Útban vagyunk e felé. Ezen az úton nagyon jelentős volt a párt IX. kongresszusa és an­nak határozata. Ezekkel az állásfoglalásokkal alapoztuk meg azt a folyamatot, amit végigvittünk a szövetkezeti ágazatok­ban és kialakult azok mai felállása. A munka gyakorlatilag a mezőgazdasági tsz-ekben kezdő­dött. A kutatómunka feltárta, hogy a szövetkezeti forma szo­cialista viszonyok között, egyfelől egy szűkebb kollektíva em­beri közössége, másfelől — miután valami célzattal jött lét­re — valamit termel, feldolgoz, forgalmaz, vagy más tevé­kenységet folytat. Ilyen minőségben viszont a szövetkezet vál­lalati tevékenységet végez. Mindkettőnek az emberi közösség­nek és a vállalati működésnek is megvan a maga nagyon szi­gorú belső törvénye. A kettő együtt létezik, de a két jelleg belső törvényszerűségei nem összekeverten érvényesülnek. Ahol ezek a belső működési törvényszerűségek összekevered­nek, ott egyik jelleg sem érvényesül. Ahhoz, hogy eljussunk e következtetésekhez, félre kellett tenni bizonyos, a szövetkezetekre ráfogott, rákent, ráerőlte­tett elméleti tételeket. Például a demokratikus centralizmus elvét is. Miről van itt szó elvtársak? Arról, hogy a demokra­tikus centralizmus a munkásosztály forradalmi pártjának belső működési alapelve, amely képessé teszi a pártot arra, hogy mindenben egységesen cselekedjen, minden szervezete egy időben az egységesen kialakított állásponttal lépjen fel. Ám, ha ezt mereven átültetnénk — és átültettük — a szö­vetkezeti mozgalomra, akkor abból egvnrszág. eívszövotke- zet lesz, de hogyan lehet akkor abban vállalati tevékenységet végezni? Tehát más a demokratikus centralizmus és ismét más a szövetkezeti életben a szocialista állam központi érde­keinek és akaratának érvényesítése. Ki kellett munkálni, hogyan lehetséges a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában, — amikor a népgazdaság hatékonysága rendkívül megnőtt, amikor gazdasági életünk­ben az irányítás új rendszerével széles utat nyitottunk a szo­cializmus gazdasági törvényei és törvényszerűségei előtt — hogyan lehet megőrizni a szövetkezet emberközösségi jelle­gét és hogyan lehet kifejleszteni a vállalati tevékenységet? A megvalósítás a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben indult, amikor kidolgoztuk azok képviseleti rendszerét. El­választottuk őket az állami szervektől, kivontuk gazdasági irányításuk alól és kialakítottuk önálló gazdasági tevékenysé­güket, a vállalati gazdálkodás elvei alapján. A mezőgazda- sági tsz-ekre — mint ismerik — kötelezettségek három for­rásból hárulnak. Ez a három forrás tökéletesen elég ahhoz, hogy a szocialista társadalom általános mechanizmusában el­helyezkedve prosperáljon, működjön, termeljen a tsz, vé­gezze, amire alakult. Ezek a kötelezettségi források a kö­vetkezők : 1. Az állam törvényei, törvényerejű rendeletéi, miniszteri, főhatósági utasítások. 2. A szövetkezet saját belső szerveinek határozatai. 3. A szerződésben vállalt kötelezettségek. Az állami törvények betartása felett az állam törvénye­sen felügyel és ezt az államigazgatás szerveire bízza. De ezek nem gazdálkodtató, nem gazdasági irányító szervek. Még további biztosíték is kellett ahhoz, hogy a mezőgazdasági

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents