Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-27 / 227. szám
1970. szeptember 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Akik bizalmat kaptak Azokról szólnak az alábbi sorok, akiknek a párttagság bizalmat szavazott, akiket az alapszervezet kollektívája vezetőivé választott, vagy a magasabb pártfórumra, a küldöttértekezletre delegált. □ A járműjavító VII-es párt- alapszervezetének ötvenegy tagja — a jelölő bizottság indítványával ellentétben — amellett döntött, hogy ismét Illés József legyen a titkár. Miért javasoltak mást? Mert Illés elvtárs három év múlva nyugdíjas lesz, és a pártbizottság — vele egyetértésben — a titkár „fiatalítása” mellett foglalt állást, mondván, hogy jól jön neki már a munkában töltött utolsó éveiben egy kis könnyebbség. Ráadásul Illés Józsefre a gazdasági munkaköre is meglehetősen sok feladatot ró: irányító művezető a mozdonyosztályon. Mégis szívből örüit a választáson iránta megnyilvánuló bizalomnak és azt mondja; — Most már hatodik éve vagyok párttitkár. Tudom, hogy nem mindig láttam el hibátlanul ezt a tisztséget, de azon leszek, hogy ezután még jobban eleget tegyek az ebből adódó feladatoknak. — 1945 óta tagja a pártnak: emlékszik, már 44 karácsony másnapján összejöttek a műhelyben megbeszélni a kommunisták teendőit a több párt alakulásával kapcsolatban. A kérdésre, hogy mire emlékszik legszívesebben a negyedszázados pártmunkából, több dolgot is említett. Így a 49-es választásokat, amikor hat hétig a megyei pártbizottság megbízásából Puszta- monostoron az új mellett agitált, s olyan sikerrel, hogy 3 kisgazdapártiak elküldték a saját szónokukat, s érte üzentek, hogy őt akarják hallani. Persze, hogy szívesen vállalta. Azután az 59-es év tsz-: Szervezési tapasztalatai is emlékezetesek. Különösen a eagyvaszántóiak, mert odavaló, születésű lévén, a fél falu rokon, .....és bizony hát — i dézi most az akkori kérdő tekintetekből kiolvashatót: — pont te jössz ide?!” Éppen egy hete járt otthon, s a jól bevált nagyüzemi gazdálkodás láttán most többen azt mondják; előbb kellett volna kezdeni. Ennél jobb érzés aligha érheti a hazalátogatót. No meg annál sem, hogy a falu képe, amelynek 39-ben mondott istenhozzádot, azóta mintha kicserélődött volna. Jószerivel ró sem ismerni ma már az akkori Zaevvaszán- tóra. De Szolnokra váltva ismét a szót, Illés József örömest idézi a 46-os, 47-es éveket is, amikor az éppen lánysorba nőtt Simon László- néval az R-gárda tagjaiként jó néhány helyütt láttak el közös szolgálatot. Simonná most lett a VII-es alapszervezet vezetőségi tagja, s a gazdasági felelős tisztét tölti be. Neki is szívmelengető évek az R-gárda- beliek. Mint ismeretes, ez a testület annak idején a kommunista párt rendezőgárdája volt, és nagyon sok esetben hárult rá a rend fenntartása mellett tudatformáló küldetés is. Így Kenderesen, ahol a járműjavító munkásai az artézikút vizének a faluba történt bevezetése alkalmából ünnepséget rendeztek. Pelvonultak a faluban az egyenruhás R-gárdisták is és a Szabad Népet terjesztették, a párt lapja mellett agitáltak. Bizony, nem egy gúnyos megjegyzést kellett — mint mondani szokták — az egyik fülükön be, a másikon kiengedniük. Simonná egyébként 1949- ben, az első nődolgozók között került a járműjavítóba. A mozdonyosztályon nők mindössze ketten kezdtek akkor dolgozni, ő átképzős esztergályosként. S akkor ott, az eladdig csak férfimunkának ismert szakmában is bizonyítani kellett: egyenrangúak a munkapadnál is a férfiakkal. — örültem a gépeknek — emlékszik vissza most, és hogy az öröme valódi volt, s szorgalommal is társult, bizonyság erre, hogy 1950- ben már mint esztergályos szabadult fel az akkor éppen húszéves, átképzős leány. 0 Gráner Jánost küldöttnek választotta a VII-es alapszervezet tagsága a nagyüzemi küldöttértekezletre. Arról kérdeztem, mit tenne vagy készül majd szóvá tenni a járműjavító e legfelsőbb pártfórumán. Mondja, hogy nem is egy ilyen probléma van. Elsőként arról szól, hogy az iskolai végzettséget nem értékelik kellően az üzemben. Jó néhányan elvégezték a gépipari vagy a vasútgépészed technikumot már a mozdonyosztályon is, s bár a jövőben talán ezt méltányolni fogják, ma még semmi hasznát nem látják. — Ugyanúgy lakatosok vagy forgácsoló szakmunkások a technikum sikeres befejezését tanúsító bizonyítvánnyal a zsebükben, mintha nélküle lennének. — Ügy tudom, erre a tanulásra az állam is nem kevés összeget áldozott. Méltánytalan tehát, hogy ez a befektetés nem kamatozik — véli Gráner János, és bizony ebben igaza van. Ilyen okok miatt többen búcsút is mondtak már az üzemnek, olyan helyütt vállaltak munkát, ahol a tudásuknak megfelelő munkakört láthatnak el, s maguk is élvezhetik az ebből származó előnyöket. Szorosan összefügg ezzel az a probléma is, hogy a járműjavítóban — mint Gráner elvtárs mondja — a rokonszakmabeli más üzemekhez képest alacsonyok az órabérek. Nagyon kismérvű bér- fejlesztésben részesültek az utóbbi években, olyannyira, hogy az még az áremelkedések ellensúlyozására sem volt elég. Gráner elvtárs tehát elsősorban a megoldást sürgető problémákat viszi tovább — nagyon helyesen. Szó esett róluk a taggyűléseken, fontosnak tartja az újjáválasztott alapszervezeti vezetőség is a velük kapcsolatos kiútkeresést, tehát megerősítik Gráner Jánost a szándékában, a mozdonyosztály kommunistáihoz méltó egyetértéssel. Magyar István Csávázott magot vessünk! Október elsejétől: Érvénybe lép a kenyérszabvány — Várom az októbert — írta e heti szerkesztőségi postánkban egy olvasónk. — Sokat olvasok, hallok mostanában az úgynevezett kenyérszabványról, amely október elsején lép érvénybe. Őszintén szólva sokat várok ettől, s főleg rengeteg jó kenyeret. A sütőipari vállalatnál készségesen mutatják meg az új szabványt. Szeptember 23-án hozhatták el Budapestről az első példányokat Szolnokra. (Ekkorra készült el a nyomdában.) A vállalatnál máris zajlik a „kenyércsata”. A telepvezetők első oktatása megtörtént, október elsején pedig nem lesz olyan pék Szolnokon és környékén, aki aem ismeri az új szabványt. A szabvány tanulmányozása azonban nem jelenti azt, hogy ezzel meg is oldódott a pékek, kereskedők és vásárlók mindennapos vitája. Akkor sem, ha az új szabvány nagyon helyesen, a fogyasztók érdekeit védi. Sokminden kell ahhoz, hogy valóban jó kenyerünk legyen! Jóminőségű liszt, gondos pékmunka, megfelelő tárolás, szállítás és csomagolás. Tehát: molnárok, pékek, kereskedők szakavatott együttműködése. Az új szabvány kötelezi a sütőipart, hogy minden kenyeret olyan címkével lásson el, amelvről leolvasható fajtája. súlya, a sütés ideje és az üzem neve, ahol készítették. Sajnos, a szolnoki sütőipar máris engedményt kénytelen kérni, mert a címkék elkészítését október elsejéig nem vállalja a nyomda, sőt azon túl sem egyhamar. Emellett mintegy 90 ezer forint értékű régi címkét kellene eldobni, — amely megfontolásra készteti a vállalatot. Pedig a cimke, s azon a sütés napja nagyon fontos. Az új szabvány szerint ugyanis az a friss kenyér, ami a sütés napján kerül a boltok polcaira, s a vásárlók asztalára. A sütés napjától számított 3 napon túl nem szabad forgalomba hozni a kenyeret. Szigorú tiltó intézkedéseket is tartalmaz a szabvány. Nem árusítható torz alakú, végigrepedt, kormos, sáros — szennyezett —, átnedvesedett kenyér. Ugyanúgy nem adható el penészes, nyúlós bélű, ragacsos, szalonnás kenyér sem. A kenyérszabvány a szállítás. tárolás egészségügyi feltételeit is tartalmazza. A megyeszékhely. s különösen a peremkerületek boltjainak raktározási, tárolási problémáit ismerve, nem lesz az sem könnyű, máról holnapra megoldható. A várakozás azért nem reménytelen. A sütőipari vállalat minden dolgozója jobb szebb kenyeret akar asztalunkra tenni. A szándékból reméljük valóság lesz. A szokatlanul nedves időjárás számos kártevő elszaporodását elősegítette. Nemcsak zöldség- és gyümölcs- féléinket, hanem szántóföldi növényeinket is súlyosan károsították. Így egyik legfontosabb növénycsoportunkat, a gabonaféléket sem kímélték a gombabetegségek, amelyet igazolnak az idei terméseredmények. Amikor június hónapban tömegesen lehetett már látni a betegségek tüneteit, a termelők tehetetlenül nézték a gombák szaporodását és pusztítását, mert védekezési mód ebben az időszakban már nem volt. A betegségek legfontosabb terjesztője a talaj után a vetőmag. Éppen ezért, törekednünk kell a vetőmag maradéktalan csávázására, mert bár a két legfontosabb kórokozó a fuzárium és a lisztharmat ellen nem véd, de a sejtméregként ható higanytartalmú szerek korlátozzák valamennyi kórokozó életlehetőségét. Ez úton is szeretnénk felhívni valamennyi termelőüzem figyelmét arra, hogy — éppen a gombabetegségek miatt — a gabonamagvak csírázási százaléka és erélye erősen csökkent. Ezért feltétlenül meg kell vizsgáltatni a vetésre szánt mag használati értékét, és ennek megfelelő korrekciót kell alkalmazni a vetésre kerülő vető- irioornennyiség meghatározásánál. Növényvédő Állomás Az egészségügy megyei fóruma br. Büttne Káro y főorvos a Szó nők megyei orto én g'ógry zerész na o .ró Befejeződött a Szolnok megyei orvos- és gyógyszerész napok rendezvénysorozata A tudományos üléssorozat — melyre a Tiszamenti Vegyiművek nagytermében került Dr. Büttner Károlyt, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának főorvosát arra kértük: összegezze a tudományos ülés tapasztalatait, eredményeit. — Megyénkben az orvos- gyógyszerész napoknak hagyománya van. Orvosaink, gyógyszerészeink évente egy alkalommal ezen a fórumon számolnak be a mindennapi munkában, vagy a tudományos kutatásban elért eredményeikről. Annak ellenére, hogy nem „vezéreltük” központilag a témaválasztást, az előadások tárgyukban sok esetben találkoztak — jóllehet az előadók más-más oldalról közelítették meg a problémákat. Többen foglalkoztak az egész lakosság egészségi állapotát kedvezően befolyásoló tényezők kidolgozásával. A legfontosabb gondok enyhítésén fáradoztak azok, akik az egyes betegség- csoportok gondozása során sor 24—25-én — egy országos rendezvény számára is keretet biztosított, itt tartották a Magyar Klinikai Laboratóriumi, Diagnosztikai Társaság vándorgyűlését. elért eredményeket és a munka javításának további lehetőségeit választották vizsgálódásuk tárgyául. — Az előadások másik csoportja az intézeten belüli betegellátás megszervezésével, az ottani lehetőségeink jobb kihasználásával foglalkozott. — A rendezvényünknek már kialakult törzsgárdája van. Nem egy olyan előadás hangzott el. amellyel rövidesen külföldi kongresszusokon ismerkedik meg — vagy már megismerkedett — a nemzetközi orvosi közvélemény. Kevés körzeti orvos — Amennyire örvendetes az a tény, hogy sok fiatal orvos jelentkezett értékes előadással a fórumunkon, annyira sajnálatos, hogy a körzeti orvosok közül kevesen vettek részt az ülésen Pedig a munkájukat nagyon fontosnak tartjuk, mivel az egészségügyi ellátást végzők közül ők vannak a legszorosabb kapcsolatban a lakossággal. De munkájuktól nagy mértékben függ a szakorvosi és a kórházi ellátás színvonala is. G\ak rlat* felhas nálás Az előadások anyaga a megyei tudományos tanácsnál összegeződik. A tanács szakonként megtárgyalja azt és az előadások elméleti értékeit, gyakorlati tapasztalatait felhasználjuk a munkánkban. Tervezzük az egész elhangzott anyag Publikálását is egy — a jövőben megjelenő — megyei egészségügyi folyóiratban. — Végezetül szeretnék köszönetét mondani a rendezésben nyújtott segítségért az Orvosegészségügyi Szakszervezet me'p'ei bizottságának és a tudományos tanácsnak, és köszönjük a kollegák érdeklődését, alanos felkészülését, akik napi munkájuk mellett szakítanak időt a tudományos tevékenységre. Évenként számadás f Óvodáskorú gyerekek — óvodák nélkül A megoldás útja: az érdekek egyeztetése és az összefogás Szolnokon évről évre növekszik az óvodai helyek száma, 1965-ben 1230, 1969- ben 1575 hely volt a város óvodáiban. Ezzel párhuzamosan évről évre nő az óvodába felvételüket kérők és az oda fel nem vettek száma is. Míg 1965-ben csak tizenhárom, addig tavaly már háromszázharminc kérelmet kellett elutasítani. Hogyan állott elő ez a helyzet? Gyorsan nőtt a város, és a megyében itt a A harmadik ötéves terv időszakában kellett volna felépülnie a Mátyás király úti és a Zagyva partján létesülő új intézményeknek. Talán még ma is folyik a vita, kit terhel a késésért a felelősség, annyi azonban bizonyos, 1972 előtt egyik óvoda sem nyithatja meg kapuit. Hat esztendő alatt az üzemi óvodák létszáma semmit sem növekedett, ma is készáz helyet tudnak az üzemi óvodák biztosítani. Nem is szólva arról, hogy a legritkább esetben használják ki ezeket a helyeket. Volt olyan esztendő, amikor az üzemi óvodák kihasználtsága 75 százalék körül mozgott. Az idei évad Ebben az évben gyermekeik felvételét elsősorban azok kérhették, akiknek böl- csödéskorú gyermeke október 31-ig betölti a 3. életévét* továbbá, akiknek gyermek- gondozási segélye a tanév során jár le. valamint előnyben részesülnek az egyedülálló anyák, a nehéz anyagi körülmények között élők és a fizikai dolgozók gyermekei. Társadalmi bizottság alakult a felvételi kérelmek elbírálására, ezernyolcszázharminchat gyermeket vettek" fel óvodába, és így a telítettség 120 százalékos! Tavaly is. az idén is a „feszített” kibasználtságú, — magvarán mondva, a zsúfolt — óvodákat a városi tanács legmagasabb a nők foglalkoztatottságának aránya. A Szolnokra költöző család többsége fiatal, gyermekének óvodai elhelyezést igényel. A városi tanács különböző intézkedéseket tett, 125 helyet a „semmiből” teremtett, (azaz pedagógusok szolgálati lakását számolta fel, és adta át óvodai célokra), a Vércse úti óvoda felújítása pedig újabb ötven helyet biztosított. Mindez azonban kevésnek bizonyult így azután az óvodai helyek növekedésének üteme elmarad a tényleges szükséglettől. Óvodába felvételt nyerni nezehebb, mint bejutni valamely „ostromlott” egyetemre. Előzetes számítások szerint 5 éven belül Szolnokon 2056, de a legóvatosabb becslések szerint is 1600 új óvodai helyre lesz szükség! Szolnokon 1975-re 7360 új lakás épül és 1000 lakáshoz — mint kapcsolódó létesítmény — egy hetvenöt személyes óvoda feltétlenül szükséges. Elsősorban a Zagyva-parton, a Bálvány, a Gárdonyi Géza,, a Réz utca környékén, a Kisgyepen és a Tallinn körzetben várható nagy „óvodaigény”. tapasztalatai csak úgy tudta működtetni, hogy az üzemek ehhez anyagi támogatást nyújtottak. — Most is koordinációs értekezletre került sor. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront aktivistái felkeresték a vállalatokat, ennek nyomán több üzem. intézmény a következő ötéves terv idejére is hozzájárulást ajánlott fel. Az olajbányászok, a vasipari vállalat, a TITÁSZ, a gyóevszertári központ, a Vörös Mező Termelőszövetkezet, a víz- és csatornaművek, a 7-es AKÖV. a gépjavító állomás és a házMnari szövetkezet jelentős anyagi támogatást biztosít. A társadalmi bizottság pedig a felvételek elbírálásakor, már az idén is, előnyben részesítette a fenntartáshoz és fejlesztéshez hozzájáruló üzemek dolgozóinak gyermekeit. Vállalati érdek is az óvodák fejlesztése Láttuk az elmúlt öt év során mint növekedett Szolnokon az óvodai helyek száma, ugyanakkor ez a gyarapodás nem tudott lépést tartani a város fejlődésével. A gyors iparosodást követően sem nőtt az üzemi óvodák létszáma. Márpedig az üzemekben egyre több olyan szak- képzettséggel rendelkező nő dolgozik, akit a vállalat arra ösztönöz, hogy az anyasági segélyt ne vegye igénybe és gyermekét helyezze el inkább bölcsődébe, majd óvodába. Ezek az üzemek gyakran fordultak kéréssel a városi tanács művelődésügyi osztályához. dolgozóik gyermekeinek biztosítsanak helvet az óvodákban. Az óvodai ellátottsággal kapcsolatos gondok tehát a vállalatokat, és az intézményeket is érintik. Ezért a munkaerő, — gyakran a szakképzett munkaerő — kiesése ellen is védekeznek a vállalatok, amikor segítenek ma már az óvodai helyek növelésében, az óvodák fenntartásában. Mind a nevelés ügyének, mind a vállalatoknak érdeke, hogy növekedjék Szolnokon az óvodai he'vek száma. A tényleges és a közös érdekek felismerése pedig máris eredménnyel járt. Ha nem is _ oldott meg ez a segítség mindent — ettől még messze vagyunk —, de enyhített a helyzeten, a szolnoki példa, úgy véljük, követendő, hiszen a Minisztertanács éppen ezekben a napokban állapította meg hogy „az újabb óvodai és napközi otthoni férőhelyek létesítése, fejlesztése és ellátása ábandó fontos feladat.” Felkérte egyben a kormány a Szakszervezetek Országos Tanácsát, felhívta a vállalatok és tanácsok figyelmét arra. hogy az eddiginél is fokozottabb együttműködéssel segítsék ezt a munkát. Császtvai István Elhúzódó beruházások, további gondok
