Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-26 / 226. szám
1970. szeptember 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Uj szakközépiskolák, korszer# intézmények és kollégiumok Munkatársunk felkereste Bárdi Imrét, a megyei tanács vb elnökhelyettesét, s a következőkről érdeklődött: Kongresszusra készülve: A nagy szövetség Kérdés: Hogyan ítéli meg a szakközépiskolák szerepét a középfokú oktatásban? Válasz: A szakközépiskolát a fejlődő népgazdaság, a rohamosan növekvő műszakitechnikai színvonal igénye hozta létre, s az 1961. évi — oktatási reformtörvény néven ismert — III. törvénnyel vette kezdetét ennek az iskolatípusnak kifejlődése. Amint az várható volt, a szülők és tanulók igénye is nagymértékben jelentkezett. E két tényező ma még fokozottabban hat a középfokú iskola- szerkezetben, ezért a szakközépiskolák növekvő arányt képviselnek, a gimnáziumok aránya csökken, s ez a folyamat még néhány évig tart, amíg a két középfokú iskolatípus között a megfelelő arány kialakul. A szakközépiskola tehát jelentős szerkezeti változást hozott a középiskolai oktatásban. E folyamat megítélése kapcsán azonban olyan nézetekkel is találkozunk, hogy a szakközépiskoláé a ‘jövő, a gimnázium elsorvadásra van ítélve. Ez így — ami a gimnáziumot illeti — nem felel meg a valóságnak, a tények is cáfolják. Az iskolaszerkezet változása ugyanis a középfokú oktatás szélesedésével, párhuzamosan ment végbe. Ennek következtében megyénkben ma több a gimnáziumi tanuló — a szakközépiskolai hálózat nagymértékű fejlődése ellenére — mint 1961-ben volt. Akkor 5003, a most befejeződött tanévben pedig 5861 gimnazista volt. Tény, hogy a felvételi időszakban lényegesen nagyobb az érdeklődés a szakközépiskolák, mint a gimnáziumok iránt, mivel a továbbtanulás- ra..,jogosító érettségin kívül középfokú szakmai képzettséget is nyújtanak. Az igény és a lehetőség közötti arány a szakközépiskolai hálózat további fejlesztésével javulni fog, valószínű azonban, hogy a szakközépiskolákba jelentkezők száma tartósan magasabb lesz, mint a felvételi lehetőség. Hadd említsem itt meg, hogy ma tulajdonképpen még háromféle, három típusú szakközépiskola működik. Van még néhány technikumi III—IV. osztály és több ún. régi típusú szakközépiskolai osztály. Ez utóbbiak még azzal a feladattal indultak, hogy érettségizett szakmunkásokat képezzenek, ennek megfelelően fejeződnek is be. A harmadik változat az „új típusú” szakközépiskola,, amely nemcsak egy szakmára, hanem egy szakmacsoportra készít fel, s a szakmai ágazatnak megfelelő területen középfokú végzettséget igénylő munkák végzésére képesít és valamennyi felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. Fokozatosan ez a harmadik típus válik kizárólagossá. Kérdés: A szakközépiskolai képzés milyen jövő előtt áll megyénkben? Válasz^ Mennyiségileg is, minőségileg is tovább fejlődik. Ma Szolnok megyében a középiskolai tanulók 41 százaléka jár szakközépiskolába, a negyedik ötéves terv időszakában mintegy 55 százalékos lesz ez az arány. A választási lehetőség is bővül a tervidőszakban Szolnokon induló vízügyi szakközépiskolával. s ezzel együtt 14 féle szakközépiskola működik majd. Javulnak a képzési feltételek is. Jelenlegi elgondolásaink szerint a következőképpen bővül épületekben a szakközépiskolai hálózat: 1971-bert befejeződik Szolnokon a vegyipari, finommechanikai és műszeripari szakközépiskola építkezése. A későbbiek során új vízügyi szak- középiskola és kereskedelmi szakközpiskola kerül új épületbe. Kérdés: A munkásszülők szívesebben adják gyermekeiket szakközépiskolába, mint gimnáziumba. Egyetemi, főiskolai felvételüknél nem ke- rülnek-e ezáltal hátrányba? Válasz: Ebben a tanévben a szakközépiskolák tanulói között 68,3 százalékos, a gimnáziumokban 61,3 százalékos a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Ez ténylegesen különbség, de véleményem szerint nem vészesen nagy. önmagában a szakközépiskolai végzettség hátrányt nem jelent, mivel a szakközépiskolai érettségivel általában a szakközépiskola jellegének megfelelő felsőfokú oktatási intézménybe jelentkeznek a tanulók és ebben az esetben felkészültség szempontjából nincsenek hátrányban a felvételi vizsgán. A tulajdonképpeni probléma azonban ott van, hogy szakközépiskolákból lényegesen kevesebben jelentkeznek felsőfokú intézményekbe, mint a gimnáziumokból. Ennek következtében a szakközépiskolákból felvettek száma sokkal kisebb. Kcrdcs: Az olajipari termelés az utóbbi években áttolódott az Alföldre. Az olajiparba kerülő ipari tanulókat mégis Várpalotán, a technikusokat pedig Zalaegerszegen képezik. Van-e remény arra. hogy ilyen jellegű iskolák megyénkben vagy a környéken lesznek? Válasz: Kőolajbányászati és mélyfúróipari szakközépiskola valóban csak egy van az országban, Nagykanizsán. Ez azonban nem új iskola, hanem a megfelelő technikum utóda. Jelenleg nincs terv másik hasonló jellegű szakközépiskola létesítésére, mivel az olajipar vezetőinek véleménye szerint az igényeket ez az iskola kielégíti. Hozzátartozik azonban a kérdéshez, hogy a szolnoki vegyipari szakközépiskolából az olajipar több területén el lehet helyezkedni, mivel az új típusú szakközépiskola — céljának megfelelően — viszonylag széles skálán nyújt elhelyezkedési lehetőséget. Ilyen körülmények között egyelőre nem szerepel terveink között olajipari jellegű szakközépiskola létesítése. r Ujkönyvek A Mezőgazdasági Kiadó gondzoásában most megjelent új könyvek nemcsak a szakembereknek, hanem a természetjáróknak, a vadászoknak, a virágkedvelőknek és kertészkedőknek egyaránt sok hasznos tudnivalót, érdekességet tartogatnak. A vadászatnak és a legnagyobb hazai nagyvad, az őz természetrajzának szakirodaimában is fehér foltot tár fel dr. Be-tóti Tstván könyve Az őzhívás. Eddig sem a hazai, sem a külföldi szak- irodalom nem foglalkozott az őzhívással. Lehetséges, hogy egy úi hobbv, esetleg jövedelmező foglalkozási ág alakul ki Szemere László „Földalatti gombavilág” című könyve alaoián. Sokan ugvanis még a földalatti gomba létezéséről sem tudnak, mert külsőleg jelentéktelen, de ízre és értékére nézve annál ie- leníősebb termőteste a föld mélvében rejtőzik. Ebben a könvvben olvasmányosan tárta fel a szerző útmutatásait. Világszerte divatba jött a szubtrópusi növények, elsősorban citromfélék szobai termesztése. Magyarországon is sokan nevelnek citromot, narancsot és mandarint cserepekben, ládákban, ezért fordíttatta magyarra a Mezőgazdasági Kiadó Truhlar és munkatársainak „A citromfélék termesztése nálunk” című könyvét. 2500 sertést góndoznak tizenheten. Idén vállalták, hogy a tervezettnél öt százalékkal több hízót nevelnek fel. A malacelhullás 5 helyett 3 százalék lesz, s kevesebb abrakot használnak fel egy kiló hús előállításához, a brigád eddig 26 ezer forinttal túlteljesítette vállalását. Az építő-javító munkákban a Gazdag Imre és Túri Imre 12—12 tagú bronzkoszorús brigádjai vesznek részt. Ők építették fel a tsz gázfűtésű, forrólevegős lucernaliszt üzemét. Most víztornyot alapoznak, s év végéig felépítik a község két tsz-ének közös méregraktárát. Négy év alatt 16 családi házat építettek a tsz tagjainak. 113-at pedig tataroztak. Vállalták, hogv legalább 250 nanot. dolgoznak évente. Ez a két brigád sem tűri meg sorai közijtt az iszákosokat, fegyelmezetleneket. 250 vagon lucernaliszt A lucernaliszt üzemben az idén nevezett be a szocialista cím elnyerésére a tizennyolc tagú munkabrigád. A tsz-nek 1200 hold lucernája van. Ennek termését dolgozzák fel magas táDértékű lisztté. A lucernaliszt keresett cikk a hazai és külföldi piacon is. A saját szükségleten felüli részt — 200 vagonnyit — értékesíti a szövetkezet. A brigád tagjai terven felül az idén 120 vagon búzát is megszárítottak az üzemben. A szövetkezet párt- és gazdaságvezetői nagyra értékelik a szocialista brigádok tevékenységét. Mint mondják szocialista emberi közösségekké szerveződtek. Hatásuk kisugárzik az egész szövetkezetre. Anyagilag, erkölcsileg is elismerik munkájukat. Az év végi értékelés alapján az első brigád 10 ezer. a második öt, a harmadik három ezer forint jutalmat kap. A többiek — eredményeik szerint — 1000—1500 forintot. A szocialista briedámozga- lom évről évre fejlődik a Kossuth Tsz-ben. Formálta az emberek közösségi érzését. s mind jobb eredmények elérésére serkenti a szövetkezet tagjait.' M- » =s Olyan társadalomban élünk, ahol az államhatalom és a nép célja lényegileg azonos: a szocializmus teljes felépítése. A társadalmi és állami berendezkedés politikai alapja is azonos: a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunk egységének erősödése szilárdítja a hatalom erejét, államhatalmunk pedig arra törekszik, hogy erőit a társadalmi célok minél köve kezet esebb megvalósítására fordítsa. Szocialista fejlődésünk minden eddigi tapasztalata azt tanúsítja, hogy a haladás annál gyorsabb és biztonságosabb, minél szilárdabb az államhatalom és a társadalom egysége, minél szorosabb a munkásosztály és a társadalom egysége, minél szorosabb a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Gondok és feszültségek akkor keletkeznek, ha ez az egység, ha ez a szövetség megbomlik. gyengül. Am az egység nem olyan, hogy ha egyszer létrehoztuk, attól kezdve örökkévaló. A társadalom életében — akár csak egy- egy családban — ádandó=n keletkeznek ellentmondások. feszültségek. A politika helyességét éppen azon lehet lemérni, hogy a keletkező konfliktusokat idejében felismeri-e, s képes-e a megoldásúiéra? A párt és a kormány munka spolitikát, osztálypolitikát folytat. Osztálypolitikát, amelytől elválaszthatatlan a szövetségi politika. Ez az osztálypolitika tükröződött a IX. kongresszus határozataiban. ennek szelleme hatja át a X kongresszus irányelveit is. Igaz. az elmúlt esztendőkben több olyan intézkedést hajtottak végre, amelyek könnyítették a parasztság helyzetét: egyes mezőgazdasági termékek termelői árának emelése, a tsz-tagok nyugdíj- és szociális ellátásának, a termelő- szövetkezetek hiteleinek, adósságainak rendezése tartozik ide. hogy csak néhány tényre utaljunk. Ezek az intézkedések azonban nem az érdekellentéteket növelték. ellenkezőleg: régen meglévő ellentmondások megoldását, enyhítését szolgálták a szocializmus építése érdekében, tehát a munkásosztály, az egész nép érdekében. A régi felvásárlási árak többségét még akkor alakították ki — s általában a valóságos értéknél lényegesen alacsonyabban —. amikor az volt a cél. hogy egyrészt megakadályozzák az egyéni parasztgazdaságok kapitalista irányba történő fejlődését, másrészt, hogy a mező- gazdaságból teremtsenek forrásokat a szocialista állam hatalmas beruházásaihoz, egyebek között épp a szocialista iparosításhoz. Mezőgazdaságunk azóta — épp a munkásosztály támogatásával osztályharca eredményeként — a szocialista útra tért, szocialista nagyüzemekbe szerveződött. Tehát nem visszafogni, hanem A szovjet fegyveres erők központi múzeumában kiállítás nyílik a magyar néphadsereg napja alkalmából. A kiállításon kiemelt helyen látható az a zászló, amelyet a Magyar Népköztársaság Honvédelmi Minisztériuma adott a szovjet fegyveres erőknek Magyarország felszabadítása 25. évfordulójának előestéjén. A zászló a elősegíteni kell ezeknek a nagyüzemeknek a fejlődését. A nagyüzemi termelés kialakításához a mezőgazdaságban is jelentős összegek szükségesek, a régi árrendszer keretei között viszont a termelőszövetkezetek jelentős része az önmagát fenntartó egyszerű újratermelésre is alig volt képes, nemhogy a fejlődést biztosító bővített újratermelésre. Történelmi tény, hogy a munkásosztály mindig áldozatkészen segíteíte a parasztságot. Győzelemre vitte huszonöt éve a földreformot, s a földreform megvédésében is ő vállalta a döntő szerepet. A mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében nem csak agitáltak a munkások, hanem megterem* ették annak ipari feltételeit is Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a mezőgazdaság sem „eltartott szektora” a népgazdaságnak, ha- nep jelentős a szerepe a népgazdaság eszközeinek felhalmozásában. A külgazdaságban is fontos helyet foglal el. Exportunk tekin'élyes hányada, a tőkés országokba irányuló kivitel csaknem fele a mezőgazdaságból származik. s tegyü hozzá: általában gazdaságos devizaforrásnak bizonyul. S ha munkásaink megelégedéssel olvasták az irányelvekben, hogy „az ipari termelés öt év alatt 34 százalékkal emelkedett”, parasztságunknak sem kell széeyenkeznie, hisz a „mezőgazdasági termelés — csökkenő létszám mellett — 16—17 százalékkal emelkedett. gyorsabban, mint az előző években”. A magyar parasztság a munkásosztály segítségével, de nem érdekei ellenére lépett a szocialista mezőgazdaság útjára. Ellenkezőleg: éppen az alapvető érdekazonosság, osztály- és egyéni céljainak helyes felismerése segítette a döntő lépés megtételében. s az elmúlt évtizedben mindennapi élete során győződött meg a munkásosztály politikai céljainak helyességéről. Akadhatnak munkások, akik egv-egy intézkedésben „paraszt-poli+ikát” látnak, s nem ismerik fel alanvető osztály érdekei két. Lehetnek olyan parasztok, akik aggodalmaskodnak a jövőt illetően. Mégsem ez a jellemző a munkásosztálv vezette nagv szövetségre. Növekszik a felismerés: nem egymás jövedelmi helyzetét, életszínvonalát kell elsősorban féltékenyen figyelni, hanem tenni mindsnnviunknak a maga dolgát. Van belőle elég, ez is kiolvasható a kongresszusi irányelvekből. Tenni a magunk dolgát, mert eriől erősödik szövetségünk is. munkásoké és parasztoké. S e szövetség erősödésének fóruma lesz a párt X. kongresz- szusa is. A párté, amely „a munkásosztály pártja, annak szocialista céljait valósítja meg, s ezzel az egész társadalom érdekeit szolgálja”. magyar—szovjet barátság jelképeként előzőleg végigjárta Magyarország minden helyőrségét. A kiállítás anyaga ismerteti annak a közös harcnak a történetét, am°l’ret a szovjet harcosok és a magyai hazafiak vívtak a közös ellenség. a német fasiszta megszállók ellen. Nagyra értékelik munkájukat Szocialista brigádok a kunmadaras! Kossuth Tsz-ben Rendkívüli ülésre jött ösz- sze a gépszerelők ezüstko-. szorús szocialista brigádja, italozás, fegyelmezetlenség miatt kizárták egyik társukat. A brigádtagok szenvedélyesen vitatkoztak: „Imre, hányszor kértünk, hogy változzál meg. Szégyent hoztál magadra és az egész brigádra. Minden hiába volt, az ital erősebbnek bizonyult.” Hat éves hagyomány A Kossuth Tsz-ben hagyományai vannak a szoéialista brigádmozgalomnak. Az első brigádok 1964-ben alakultak, tavaly hét közösség nyerte el a szocialista címet. Az idén nyolc brigád tett munkafelajánlást hazánk felszabadulásának 25. évfordulója, a Lenin centenárium és a X. pártkongresszus tiszteletére. A nyolc brigádban több mint százan dolgoznak, a tsz- tagoknak 25 százaléka. A brigádok vállalásai konkrétak, pontosan értékelhetők. a versenybizottság — a brigádvezetőkkel együtt — negyedévenként értékeli Vagonkirakás szabadidőben Gönczi Lajos tsz-elnök így vélekedik: „A szocialista brigádokra mindig számíthatunk, ha hívjuk őket éjszaka, vagy ünnepnap is dolgoznak. Szállítanak, vagont raknak”. Különösen a Biri és Bata Balázs KISZ titkár vezette szocialista brigádot dicsérik. Az utóbbi tizenhárom tagú brigád, minden tagja 30 éven aluli. Traktorosok. 1969 tavaszán ünnepelte a tsz 90 éves jubileumát. Ez alkalommal közös vacsorát rendeztek. Már megterítették az asztalokat, amikor jelentették: két vagon műtrágya és gépalkatrész érkezett. Bata Balázs és brigádjának tagjai zokszó nélkül hazamentek, átöltöztek és kirakták, beszállították a két vagon árut. A tavalyi eredmények alapján ez a brigád lett az első. Minden nyáron kombájnra ülnek most a rizsaratásra készülnek. A munkáPedig minden emberit elkövettek az egyébként szorgalmas, jól dolgozó társukkal. Biri Sándor brigádvezető a munkába indulás előtt a kapujukban várta meg Imrét, hogy be ne térhessen az italboltba. A brigád vette fel társuk fizetését, s vitte haza az asszonynak. Imre most is ott dolgozik a kun- madarasi Kossuth Tsz szerelőműhelyében, de a brigád kiközösítette sorai közül. eredményeiket. A brigádok egymás munkáját, közösségi életet is figyelemmel kísérik. Azt is, hogy tanulnak-e, olvasnak-e szépirodalmat, vezetik-e a brigádnaplót. Ilyenkor szenvedélyes viták is kialakulnak, míg a sorrendben megállapodnak. Az értékelésnél pontrendszer alapján vetik össze a vállalást a teljesítéssel. Minden tíz százalék túlteljesítés egy pontot ér. Ez év augusztus végéig kétszázezer forint megtakarítást értek el a szocialista brigádok. Vállalásaikat túlteljesítették. ban is segítik egymást. Ha elromlik valamelyik gép, együtt javítják és csökkentik az állásidőt. A Biri féle szocialista brigád, bár nem tartozik munkaköréhez — vállalja a vagonkirakást, vetőmag zsákba szedését. Tudják, hogy kevés a munkaerő. A Palcsesz Ferenc és Gőz Lajos vezette traktoros brigádok ezüst koszorúsak. A munkában lelkiismeretesek. Gyakran napi 16 órán át ülnek a gépen. A nehéz kötött talajon is jó minőségű munkát végeznek. Ha kell, vasárnap is szállítanak. Sohasem mennek üresen a határba, vagy onnan vissza. Szállítani való után néznek. Ót százalékkal több hízó Saska Imre bronzkoszorús szocialista brigádja a sertéstelepen dolgozik. Mintegy Á néphadsereg napjára
