Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. szeptember 3. Harc az indiai földért msS Javaslat a teaültetvények államosítására Indiában India modem történel­mének legnagyobb földfog­lalási mozgalma zajlott le az elmúlt hetekben. Az or­szágutakon százezerszámra vonultak a földnélküli pa­rasztok s a világrésznyi or­szág 17 állama közül tízben földesúri területeket foglal­tak el. Pillanatnyilag 32 000 hektárra teszik az ily mó­don paraszti kézbe ragadott földek mennyiségét. E hatalmas mozgalom mérlegének megvonásához mindenekelőtt annak politi­kai tartalmát és a mozga­lom mögött álló gazdasági tényeket kell mérlegelni. Politikailag a földfoglaló mozgalom olyan időpontban rabbant ki, amikor az Indi­ra Gandhi asszony által ve­zetett kormány — még az uralkodó Kongresszus Párt egy erős frakciójával is szembefordulva — a radiká­lis reformok útjára lépett. Még pontosabban; megkísér­li valóságra váltani az elv­ben már több mint egy év­tizede meghozott, de papí­ron maradt reform-határo­zatot. Így került sor az ál­lamosításokra, majd a ma­haradzsák előjogainak eltör­léséről szóló törvény teljes érvényesítésére. Indira Gandhi kormánya hasonlóan pozitív szándékokat táplál a földreform ügyében is. Itt a nagy különbség az, hogy a régen meghozott és ha­bozva, nem teljesen végre­hajtott földreform törvény szerint e reform az egyes indiai államok hatáskörébe tartozott! Az egyes államok kormányainak a helyi viszo­nyoktól függően tehát módjuk van arra, hogy meg­torpedózzák a központi kor­mány szándékait. Ebben az értelemben a mostam földfoglaló mozga­lom, amelyet India baloldali pártjainak koalíciója, s ezen belül az indiai kommunisták támogattak és szerveztek — voltaképpen alulról jövő tö­megtámogatást jelent, amely megkönnyítheti a kormány pozitív szándékainak érvé­nyesülését. Mindezt az is Szeptemberben nyolc ér­tékből álló sorozattal kö­szönti postánk a Magyar Olimpiai Bizottság fennállá­sának 75 éves jubileumát. Az újkori olimpiák gondolatá­nak megvalósítására Pierre de Coubertin felhívására a világ minden részéből össze­gyűltek az ismert sportveze­tők. 1894. június 23-án Pá­rizsban tartott megbeszélé­sen 13 ország képviselői ala­kították meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amely­nek tagja lett Kemény Fe­renc, egri gimnáziumi igaz­gató is. A sport magyar barátai kö­zött nagyon rokonszenves volt a világverseny gondola­ta és már 1895. december 15-én létrehozták a Magyar Olimpiai Bizottságot a köze­li athéni versengésen való méltó szereplésünk előké­szítésére. Sok gondot oko­hizonyítja, hogy a mozgalom szervezői kifejezetten kerül­nek minden erőszakot, s a hatalom oldaláról a rendőr­ség beavatkozása is korláto­zott. A több százezer em­bert megmozgató földfogla­lások során a felkorbácsolt szenvedélyek ellenére is mindössze négy haláleset történt. Igaz: 9000 embert rövid időre letartóztattak. Az őrizetbe vettek nagy ré­sze azonban tudatosan sze­gett meg bizonyos rendsza­bályokat, hogy kikényszerít- se a letartóztatást, és ezzel tüntessen a földfoglalások ügye mellett. A mozgalom nagy jelen­tősége abban áll, hogy az indiai baloldal talán első íz­ben tudta megmozgatni ilyen arányokban és ilyen fegyelmezetten a földnélküli tömegeket a reform követ­kezetes végrehajtására. Figyelembe kell venni azonban a mozgalom korlá­táit — és a külső erők ré­széről fenyegető veszélye­ket is. Ami a korlátokat illeti, az alapkérdés az, hogy az indiai földbirtokrendszert nem az igazi nagybirtok jellemzi. Harmincöt holdnál nagyobb birtoka csak a la­kosság 1 százalékának van. ök tartják kezükben a meg­művelt földterület 12 száza­lékát. A földek 40 százalé­kán kis- és törpebirtokosok gazdálkodnak, akiknek föld­területe kisebb 2,5 hektár­nál. A legnagyobb politikai feszítőerőt azonban a mint­egy 32 millió földnélküli mezőgazdasági munkás kép­viseli. Ebből világosan lát­szik, hogy a földreformnak nagyon is szűk határai van­nak: valójában nincsenek olyan mammutbirtokok, amelyeknek felosztásával az országban teljesen ki lehet­ne elégíteni a földéhséget. A feszültséget az enyhítené, ha a földreformban megsza­bott földtulajdon-maximumot az egyes államok kormányai zott a válogatás, de még többet a részvételi költségek előteremtése. Nyolc ver­senyző indulását sikerült biztosítani, akik közül egye­sek maguk viselték a költ­ségeket. Szereplésük min­den várakozást felülmúlt. Szokolyi Alajos a 100 mé­teres síkfutásban harmadik, hármasugrásban negyedik lett. Dáni Nándor 800 mé­teren a második helyet, Kell­ner Gyula a marathoni tá­von a harmadik helyet sze­rezte meg. Üszásban meg­született az aranyérem, és mindjárt kettő is. Hajós Alf­réd a 100 méteres és az 1200 méteres távon elsőnek ért célba. Az első sikereket a Ma­gyar Olimpiai Bizottság 75 éve folytatott munkája és a magyar sportolók lelkese­dése, tudása következtében további eredmények követ­ték. Eddig 15 alkalommal valóban betartanák. Ezzel legalább a jogos követelések egy részét ki lehetne elé­gíteni. A mostani földfogla­ló mozgalomnak tulajdon­képpen ez a célja. Nincs te­hát szó arról, hogy akár a földreform teljes végrehaj­tása, akár a mostani föld­foglaló mozgalom eredményei az indiai földkérdés tény­leges és végleges megoldását jelentenék! Ami a veszélyeket illeti — az részben éppen abban gyökeredzik, hogy az emlí­tett korlátok miatt India je­lenlegi társadalmi viszonyai között fizikai lehetetlenség a földkérdés teljes rendezése. Ezt használják ki azok a szélsőjobboldali anarchista csoportok, amelyek — sok­szor a kínai politika nyílt támogatásával — a földfog­lalási mozgalmat a fegyve­res erőszak útjára akarják terelni és a „megoldást” a bérlők és földtulajdonosok legyilkolásában látják. A valóságban termé­szetesen arról van szó, hogy a parasztok jogos és szenve­délyes elkeseredettségét a maoisták a maguk politikai céljainak szolgálatába igye­keznek állítani! Az indiai kommunisták elhatárolják magukat ezek­től a módszerektől, követ­kezetesen hangsúlyozzák a földfoglaló mozgalom legális jellegét, s azt, hogy annak célja a voltaképpen már meghozott földreform törvé­nyek következetes végrehaj­tása. Ennek a helyes maga­tartásnak a mozgalom cél­jain túlmenő politikai jelen­tősége is van: erősítheti In­dira Gandhi helyzetét a Kongresszus jobbszámyával szemben és a felelősségtel­jes baloldali erők befolyását az indiai politika soronkö- vetkező, nehéz és bonyolult küzdelmeiben. A' :‘<r — ie —* szerepltünk, és összesen már 95 magyar sportoló lépett a győzelmi emelvény legfelső fokára és további 370 ver­senyzőnk ért el 2—6. helye­zést. Az új sorozaton Vertei József grafikusművész an­nak a nyolc sportágnak egy- egy jelenetét mutatja be, amelyben az eddigi küz­delmek során a legtöbb si­kert értük el. A bélyegeken büszkén hivatkoznak a múlt­ra, a befejező 5 forint név­értékű bélyeg alsó részén a felirat már 1972-re, a Münc­henben rendezendő olimpiai játékokra utal, mintegy je­lezve, hogy sportolóinktól további jó eredményeket vá­runk. Az érdekes kiadásból kis mennyiségű vágott so­rozat is megjelenik, ezenkí­vül forgalomba kerül hi­vatalos emléklap, elsőnapi boríték és carte-maximum. A korszerű meteorológia A primitív ember az idő­járás félelmetes jelenségei, az orkánok, villámlás, ég­zengés mögött titokzatos ha­talmakat vélt. Hite szerint a „szellemekkel” érintkező sá­mánok is képesek felidézé­sükre. A meteorológiai je­lenségeket tehát évezrede­ken át misztikus hiedelmek­kel, babonákkal magyaráz­ták. Napjainkban a meteoroló­gia az egzakt tudományok több ágát felölelő, átfogó jellegű tudomány, s kutatási területe az egész Földre ki­terjed, hogy nyomon követ­hesse a légkör hatalmas fo­lyamatait. Az elméleti meteorológia A tudományos meteoroló­gia szoros kapcsolatban fej­lődött a fizikával, a mate­matikával és a műszertech­nikával. Fel kellett derítenie a Földet körülölelő hatalmas, nyugtalan levegőtengernek, az atmoszférának kiterjedé­sét, szerkezetét, rétegeinek kapcsolatát, sűrűségének vál­tozását, hőmérsékleti, nyo­mási adatait, összetételét; ki kellett dolgoznia vízszintes és függőleges mozgásainak megfigyelési módszereit, ta­nulmányoznia kellett a Föld és a légkör, valamint a lég­kör és a csillagközi térség kölcsönhatásait. Az elméleti meteorológia a Föld óriási térségeit át­fogó meteorológiai jelensé­gek, atmoszférikus mozgások matematikai pontosságú le­írására, magyarázatára, a fi­zika különböző ágait alkal­mazza. Munkakörébe vonja tehát a statikát, a termodi­namikát, a sugárzástant, az áramlástant. Ugyanakkor ki kellett dolgoznia olyan sa­játos kutatási területeit, mint, amit például a föld­forgással kapcsolatos szelek, a frontok, az örvénylések, a légkör energetikai proble­matikája jelent. Meg kellett találnia az előrejelzés ki­számításának módszereit A megfigyelő meteoiológia A bonyolult elméleti szá­mítások mindig szoros kap­csolatban vannak a kiter­jedt megfigyelő hálózat ada­taival. A meteorológiai ob­szervatóriumokban a légkör különböző adatait mérik, műszerekkel követik moz­gásait, figyelik jelenségeit. Az ilyen állomások mun­kája ma már eléggé ismert, ezeken általában a légnyo­más, a hőmérséklet, a nap­fénytartam, a csapadék- mennyiség, a párolgás, a szélsebesség és irány, a nedvességtartalom stb. mé­rését végzik. Dolgoznak a magaslégkör megfigyelésére felállított obszervatóriumok is, ahol ballonokra szerelt műszereket küldenek a magasba, vagy rakétákat, s ezek műszerei rádió útján küldik a földre mérési ada­taikat. E vizsgálatokhoz fel­használják a radart és még sok egyéb érzékeny, külön­leges műszert is. A meteorológiai mérések nem korlátozódhatnak egy- egy körülhatárolt szűk terü­letre, hiszen az atmoszféra állandóan változó, örvénylő, ármaló gáztenger. Ezért csak az igen nagy területre ki­terjedő, de azonos idejű mé­rési adatok (szinoptikus adatok) nyomán lehet követ­ni változásait. Ma már a világot átfogó nagy nem­zetközi meteorológiai meg­figyelőhálózat dolgozik, s adataikat közük az orszá­gos központokkal. Az üze­netek rádión, telexen, rá- dióképtávirón érkeznek. így rajzolhatják meg a mete­orológusok a térképet, amelynek alapján közük ve­lünk a meteorológiai híre­ket; az Atlanti Óceán felől hideg légtömegek áramlanak felénk, a hét végére eléri hazánkat, stb, stb. Az utóbbi évtizedek nagy eredménye, hogy a meteoro­lógia fegyvertárába bevo­nultak a mesterséges hol­dak és a számítógépek. Az indiai Assam állam kormánya a közeljövőben speciális bizottságot szándé­kozik felállítani az e terüle­ten levő teaültetvények álla­mosításának tanulmányozá­sára A korszerű mezőgazdasági termelés 35 milliárd ember számára is megfelelő mennyi­ségű élelmiszert állíthat elő, ha kiaknázza a Föld megmű­velhető területeit — írja Colin Clark oxfordi egyetemi ta­nár Éhezés vagy bőség? cí­mű legújabb könyvében. A professzor szerint tehát a je­Lengyelország mezőgazda- sági szövetkezetei jó ered­ményeket értek el az elmúlt évben. Ezt állapították meg a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek Központi Tanácsá­nak varsói ülésén. Az elmúlt három évben a termelés to­vábbi intenzifikálódása volt megfigyelhető. Jelenleg a szö­vetkezetek egy hektár szántó­földről 40 százalékkal több mezőgazdasági terméket szál­lítanak piacra, mint négy év­vel ezelőtt. Jövedelmük kö­A jó gazdát nem kell emlé­keztetni arra, hogy a mező- gazdaságban állandóan szá­molni, kalkulálni kell. Állan­dóan keresni kell azokat a legcélravezetőbb módszereket, amelyek biztosítják a külön­böző termékek — és a bevétel — legjövedelmezőbb előállítá­sát. E számítások alapjául a termelés és pénzügyi terv szolgál. A jó és több terme­lés hajtóereje azonban az az optimális terv, amelyet a ter­melőszövetkezetek vagy az állami gazdaságok növényter­mesztése és állattenyésztése szerkezetével kapcsolatban kidolgozunk. Ez az optimális terv, amely a termelési terv­nek bizonyos értelemben ki­egészítését, felépítményét ké­pezi, automata számítógép se­gítségével készül. Az optimális terv matema­tikai modelljének összeállí­tása és az automata számító­gép alkalmazása lehetőséget nyújt arra, hogy könnyen hozzájussunk azokhoz az in­formációkhoz, amelyek a ter­melési tervek különböző va­riánsaihoz szükségesek, és így a legkielégítőbb variánst sok­kal könnyebben megtaláljuk, mint a hagyományos terve­zésnél. Ugyanígy lehet dön­A mezőgazdaságban foglal­koztatottak száma 1948—1969 között felénél kevesebbre csökkent, s a mezőgazdasági dolgozók részaránya az aktív lakosság összlétszámában 81,8 százalék helyett 38 százalék lett. Ez az arány a továbbiak­ban is csökkenni fog és 1990- re várhatóan körülbelül 15 százalék lesz. A felszabadult munkaerő elsősorban az ipar­ba és az építkezésekhez áram­lik. így az iparban dolgozók részaránya a foglalkoztatot­tak összlétszámában az 1948. évi 7,9 százalékról 1969-ben 30 százalékra emelkedett. Ma már az aktív lakosság több mint háromötöde nem mező- gazdasági jellegű termelési ágban dolgozik. Az anyagi szférában fog­lalkoztatottak abszolút száma növekszik ugyan, hányaduk azonban csökken, ugyanakkor az anyagi termelés szféráján kívül (a kereskedelemben, a szolgáltatásoknál, a közokta­tásban, a tudomány és a kul­A tea alapvető jelentőségű Assam állam gazdaságában, amely ebben a tekintetben a világ egyik legfontosabb ter­mőterülete. Az állam teaültet­vényeinek területe körülbelül 172 000 hektár. lenleginél tízszerte nagyobb népesség sem lenne éhezésre kárhoztatva. Clark professzor Nairobi­ban kijelentette, hogy a kor­szerű agrotechnikai eljárások alkalmazásával maga Afrika is elegendő élelmiszert ter­melhetne Földünk jelenlegi lakossága számára. rülbelül 20 százalékkal nőtt, a szövetkezetek fel nem osztható alapjainak értéke pedig kétszeresére. A kollektív gazdaságok tö­kéletesítik pénzügyi-gazdasági rendszerüket, szervezetüket és irányítási módszereiket, ami lehetővé teszi a termelés to­vábbi növelését. Speciális fej­lesztési alapot hoztak létre az összes gazdaság hozzájárulá­sából, amelyet a kölcsönös segítség céljaira használnak fel. teni egy meghatározott ter­melési technológia megváltoz­tatásáról és tájékozódni: mi­lyen eredményekkel járhat egy adott technológia beveze­tése. Az optimális terv felada­tainak megoldása érdekében a szükséges adatokból modellt - szerkesztenek, amely a válla­lat szerkezetét és az újrater­melési folyamatot mutatja be a tervidőszakban. A számada­tok bekerülnek a mátrixba, innen az automata számító­gépbe és végül a végered­ményt összefűzve megkapja a termelőszövetkezet vagy az állami gazdaság. A szlovák mezőgazdasági üzemek számára ezt a szol­gáltatást egy új vállalat vég­zi, neve „Korszerű irányítási és számítástechnikai vállalat a mezőgazdaság és élelmezés szolgálatában”. Székhelye Po­zsonyban van, kirendeltségei pedig Nyitrán és Kassán. Az új vállalat már felvette a kapcsolatot a termelőszövet­kezetekkel és állami gazdasá­gokkal. A tervkészítésért fi­zetendő árban — díjszabás szerint — előre állapodnak meg és ez az ár a jövedelme­ző termelőszövetkezetek szá­mára jelentéktelen összeg. túra területén) foglalkozta­tott dolgozók abszolút száma és hányada egyaránt növek­szik. 1948-ban a munka két szférájában dolgozók aránya 95,7:74,3 — 1969-ben pedig 88:12 volt. Évente körülbelül 15 000 technikumot és ipari szakis­kolát végzett fiatal és körül­belül 4000 felsőfokú képzett­ségű szakember kerül a nép­gazdaság különböző területei­re. Ennek ellenére az olyan gyors ütemben fejlődő ágaza­tokban, mint az építkezés, a vegyipar, a fűtőanyagipar, a bányaipar, az építőanyag­gyártás — munkás- és szak- emberhiány tapasztalható. Ezt a hiányt nagyrészt a ter­melés automatizálása és kon­centrációja révén a mezőgaz­daságból felszabadult munka­erő által fedezik. Az állam magára vállalta az ott felsza­badult dolgozók átképzésének és elhelyezésének gondját, ezenkívül új munkahelyük el­foglalásáig biztosítja, anyagi ellátásukat. BÉL YEGG YŰJ1 ÜKNEK Hetvenöt éves a Magyar Olimpiai Bizottság A lengyel mezőgazdasági szövetkezetek fejlődése Számítógépek a szlovák mezőgazdaság szolgálatában Munkaerőproblémák Bulgáriában A Föld 35 milliárd embert is eltarthatna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents