Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-03 / 206. szám
•x u 1070. szeptember 3; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Munkásműveltség 1970 jászberényi felmérés tapasztalatai II. Törvényszerű, hogy a társadalmi tudat, különösen a köznapi tudat szintjén, késik a társadalmi lét fejlődéséhez képest. Ez alól természetesen nem kivétel a munkás- osztály tudatának, ezen belül pedig a munkásműveltségnek fejlődése sem. A Magyar Szocialista munkáspárt IX. kongresszusa megfogalmazta feladatainkat. A szocialista tudat ki alakítását, fejlesztését tűzték ki feladatul a kongresz- szusi határozatok. Sokat tettünk a kitűzött célok és feladatok megoldásáért, jelentős eredményeket értünk el az elmúlt négy esztendő során. A valós kép kialakításához azonban hozzátartozik az is, hogy számot vessünk, mi az, ami még ezután oldandó meg. Mire kell az eddigieknél még nagyobb figyelmet fordítani? Mit olvasnak a munkások ? Ha a munkások olvasmányait kedvenc íróik alapján vizsgáljuk, s ebből következtetünk a munkásosztály irodalmi ízlésére, megállapíthatjuk, hogy abban dominál a 19. század második felének, esetleg a 20. század első évtizedeinek az irodalma. A munkásolvasók 78 százaléka Jókait, 49 százaléka Mikszáthot, 51 százaléka Móricz Zsigmondot jelölte meg kedvenc írójának. Több írót is meg lehetett jelölni a válaszadás során. Sikere van még Victor Hugónak, He- mingwaynak. A magyar írók közül senki sem ilyen népszerű, egyedül Berkesi Andrást említette a munkásolvasók 42 százaléka. Megállapítható tehát, hogy létszámban tekintélyes munkásréteg az, amelyhez a mai magyar, szocialista irodalom egyáltalán nem, vagy nem jut el olyan mértékben, hogy ez az irodalom tudatformáló funkcióját be tudná tölteni. (A jövőben sokat tehet a helyzet javítása érdekében a járási-városi könyvtár, mely most kapott új helyiséget.) Álljunk meg azonban egy pillanatra! Az igényeknek és a szükségletnek két oldala van. Beszélhetünk az emberekben meglévő és élő igényekről, elvárásokról, de az igényekhez tartoznak azok a szocialista \ iszonyok és társadalmi '■’várások is, melyeket életünk fejlődése diktál. Azaz vannak az egyénnek elvárásai a társadalommal szemben, ugyanakkor a társadalomnak is elvárásai az egyénnel szemben. És ez is valóságos társadalmi igényt jelent. Sőt ez utóbbi elsődlegesen meghatározó. Nem szabad tehát megelégedni a meglévő szubjektív igények kielégítésével! Tudatosan kell ..termelni és formálni” a szubjektív igényeket úgy, hoev azokban mindinkább tükröződjenek a társadalom valóságos, objektív igényei. Szeptemberi gondjaink Szolnokon csak a hónap közepétől lesz iskolatej — Jászberényben még nem ismerik az akciót — Késiek a tankönyvek — tejesvonalzó, jeles rajztábla nincs Szolnokon — Van elég iskolaköpeny és tornacipő A munkások zenei ízléséről Árra vonrtkozóan, hogy a közönség igényét tudatosan lehet és kell nevelni, helyi példát szeretnék említeni bizonyságul. A Székely Mihály napok rendezőinek 1969-ben még gondot jelentett az opera-est közönségének szervezése, biztosítása. Az idén viszont már napokkal előbb nem lehetett jegyet kapni. Bár a hallgatóság közt nem sok tnunkást lehetett látni, a kép mégis jobb, mint az elmúlt évben. Egyelőre a munkások 8 százaléka érdeklődik a komoly zene iránt. Ma még a munkások 68 százaléka magyar nóta est rendezését javasolja a Déryné Művelődési Központnak, 59 százalék zenés vígjátékokat nézne legszívesebben, 50 százalék népszerű beat-együtteseket hallgatna, 45 százalék operaestet, 41 százalék az Állami Népi Együttes műsorait. Vitatkozni is kár rajta. Szolnokon kevés a papírbolt. Erről győződtünk meg már legalább tíz napja. A Kossuth Lajos utcai papír- és írószerboltban mindig telt ház van. Pedig régóta kint a hívogató. „Ne halassza szeptemberig, már most vásárolja meg iskolásgyermeke tanszereit.” Ebben a boltban több mint nyolcezer általános iskolai füzetcsomagot készítettek elő, s ötszáz gimnáziumit is. Azonkívül néhány középiskolával — a Tisza-parti gimnáziummal, a közgazdasági és gépipari technikummal — előre megkötötték a szerződést, s az iskolába vitték ki a szükséges füzeteket, tanszereket. A megyeszékhely lassan diákváros is lesz — hiszen az általános és középiskolák, valamint a szakmunkásképző intézet diákjainak száma közelebb van a húszezerhez, mint a tízhez. Ezért fölöttébb szembetűnő, hogy mindössze két papírboltja van a városban az iparcikk kiskereskedelmi vállalatnak. Jászberényben a könyvesbolt van nehéz helyzetben. Már évek óta megszokott, hogy a város valamelyik iskolája tantermet ad kölcsön, ahol a járás 11 községében és természetesen a város, valamint a tanyaközpontok iskolásainak szükséges tankönyveket tárolhatják, illetve csomagolhatják. Ebben az évben a könyvesbolt nem kapott segítséget egyetlen iskolától sem, így a város- központtól nagy távolságra béreltek egy magánlakást, hogy a vagonszámra érkező tankönyveket fogadni tudják. A tankönyvek különben késtek. Az általános iskola hatodik osztályosai, a szak- középiskola és a gimnázium diákjai késve kapták meg, sőt: az erősáramú szakközépiskola szakkönyvei csak szeptember végére várhatók. mondták, hogy nincs bizony jelenleg sem. Ugyanígy hiánycikk a feles rajztábla is. A beszerzési, vásárlási gondokon éppen az idén sokat segített Szolnokon az ÁFÉSZ. Több mint háromezer általános iskolás füzetcsomagot szállítottak az iskolákba, s ott tankönyvekkel együtt megvásárolhatták a szülők. Mindkét városban van elegendő iskolaköpeny és tornacipő Jászberényben és Szolnokon egyaránt jónak mondható a boltok iskolaköpeny és tornacipő készlete. Jászberényben lányka, bakfis és fiúköpeny egyaránt van bőségesen. Olcsóbb is, s drágább, jobb minőségű is. Szolnokon csak a Centrum áruházban mintegy 1500 lánykaköpeny várja még most is a vásárlókat. A fiúköpenyből kevesebb van valamivel. de a szülők kisfiúk részére nem túlságosan keresik ezt a ruhakímélő, praktikus öltözetet. A Centrumban csupán kis számokban kevés a tornacipő. A Tisza Cipőgyár boltjába már hetek óta kevés tornacipő érkezik. A cipőboltokban azonban van elegendő. Várhatóan nem lesz olyan nebuló, aki azt jelenti tanárának: tornapcipőt azért nem hozott az első órára, mert nincs a város boltjaiban. Mégis, mi hiányzik? Ipari tanuló édesanyja panaszkodott a minap Szolnokon: nem kap a fiának fejesvonalzót. A papírboltban meg■Szolnokon már Ígérik, Jászberényben alig ismerik az iskolatejet A városi tanács végrehajtó bizottsága augusztusi ülésén külön határozatban hívta fel a szolnoki ÁFÉSZ figyelmét. Szeptemberre gondoskodjék az iskolatej ellátásról, mert igénylik Szolnok iskolái, kell a gyermekeknek. Az ÁFÉSZ egyelőre mégis csak azt mondhatja, hogy szerződést kötött a szolnoki tejüzemmel, valamint a sütőipari vállalattal, s legkésőbb a hónap közepétől két és fél deci literes palackokban minden általános iskolában vásárolható lesz tej, kakaó, s hozzá friss péksütemény. Jászberényben csodálkozva fogadták kérdésünket áz iskoltejről. Eddig még nem árusítottak a város iskoláiban tejet, s most sincs, még csak terv sem. 'Pedig Jászberényben is közel ötezer általános és középiskolás gyermek tölti jó fél napját az iskolákban. S. J. — I. A. Kitüntet e A családi és társadalmi ünnepségek Megvizsgáltuk a családias társadalmi ünnepségekkel kapcsolatos attitűdöket is. A munkások csupán 25 százaléka tartja egyérteműen feleslegesnek Jászberényben a templomi esküvőt és vallja, hogy ő nem esküdne semmi képpen sem templomban. A munkások 15 százaléka szerint azért a templomi esküvő „az igazi”. Viszonylag sokan, 45 százalék vélekedik viszont úgy, hogy az aktus szépsége, érzelmi hatása miatt választja a templomi szertartást, de aktív hitéletet a megkérdezettek már nem élnek. (A pogéri esküvőn még a gyűrűt sem húzzák fel” — indokolta egy munkásnő.) A munkások 15 százaléka feleslegesnek tartja az egyházi szertartást, a „családi béke kedvéért” azonban igénybe venné. Valamivel jobb ez az arány a keresztelő, illetve a névadó ünnepségek tekintetében. A munkásoknak csak 12 százaléka vinné el keresztelni gyermekét, 39 százalékban a névadó ünnepség megrendezése mellett döntöttek. További 39 százalék mindkét rendezvényen részt venne, 10 százalék pedig mindkét aktust feleslegesnek tartja. Hangsúlyozni szeretném, egy-egy területen a felmérés eredményei, lehetséges, csak jellegzetesen jászberényi „képet” mutatnak és ez a kép távolról sem jellemző az egész megyére. Még kevésbé lehet jellemző az egész munkásosztályra. Ugyanakkor sok olyan tanulsága is lehet ennek a jászberényi felmérésnek, amely más területeken is hasznosítható. Benedek Sándor a Magyar Szocialista Munkáspárt jászberényi városi bizottságának munkatársa ( Vége) Húsz éves az újítómozgalom Mezőgazdasági nagyüzemek újítóinak tanácskozása Szolnokon Tegnap a Szolnoki Állami Gazdaság Piroskai üzemegységében találkoztak a megye állami mezőgazdasági üzemeinek újítói, a szakszervezeti mozgalom vezetői, aktivistái, s az üzemek újítási felelősei. A tanácskozáson résztvett dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ elnökségének titkára is. Kátai Mária megyei titkár megnyitója után Majzik Tamás, a MEDOSZ megyei bizottság közgazdasági felelőse tartott előadást az újítómozgalom két évtizedes fejlődéséről, s további feladatairól. Hathatós segítség Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 1-es számú Gépjavító Állomása azonnali felvesz gépgyártásban jártas belépéssel gépésztechnikusokat, mezőgazdasági gépszerelőket, lakatos és forgácsoló szakmunkásokat, női és férfi betanított segédmunkásokat. Magas kereseti lehetőség. Vidékieknek munkás- szállást biztosítunk. Jelentkezés: Szolnok, Besenyszögi u. A szocialista munkaverseny keretében hazánkban húsz évvel ezelőtt kezdett kibontakozni az újítómozgalom. A mozgalom hathatós segítséget adott a termelő- eszközök, módszerek fejlesztéséhez. Gyorsította a műszaki haladást az új eljárások megvalósítását. Fennállása óta sokszáz millió forint megtakarítást hozott az üzemeknek. Az állami mezőgazdasági üzemekben 1962-től — 8 év alatt — 2942 újítást nyújtottak be. Ebből 1673-at fogadtak el, 1061-et vezettek be. Legjobban a VIZIG-nél, a két gépjavító vállalatnál fejlődött az újítómozgalom. (A két gépjavítónál 471 újítást vezettek be). Az állami gazdaságoknál jelentős a visszaesés. A mozgalom 1963-tól ugrásszerűen fejlődött a megyében. De csak 1967-ig. Ekkor évenként 450 újítást nyújtottak be, 1968—69-ben csak 240—250-et. Az előadó és a felszólalók is elemezték a visszaesés okait, a gátló körülményeket. Csak a műszakiaknak? Az üzemek felettes szervei, központjai vontatottan készítettek el az újítási szabályzatot. Késedelmesen készülték az újítási feladattervek is. Ezekben túlzott, nagy horderejű feladatokat szabtak meg, melyekkel csak nagy műszaki felkészültségű emberek tudnak megbirkózni. Az egyes üzemekben rendkívül körülményes, hosszadalmas az újítások elbírálása. Mintha teher lenne az újítókkal való foglalkozás. Szinte keresik az elutasító okokat, ahelyett, hogy segítenének a javaslatok műszaki tökéletesítésében. A gazdaságvezetők nem mindig vállalják az ésszerű kockázatot, ha az újítás nem hoz még abban az évben nyereséget. A vízgépészeti vállalat központja tavaly évig nem válaszolt egy nyújtott újításra. fél bejutalom helyett pereskedés Több helyen megfeledkeznek az anyagi, erkölcsi, elismerésről is. Az újítóknak nem egyszer pereskedniük kell az őket megillető díjakért. Még a VIZIG-nél is előfordultak ilyen esetek. A bíróságnak kellett megítélni a jogos újítási díjat. A mozgalmat gátló okok közt emlegetik az anyagi ösztönzés visszaesését. Az 57/1967. december 19-én megjelent kormányrendelet szerint az újítási díjat a nyereségrészesedésből kell kifizetni. Ez kedvezőtlen hatást váltott ki, az egész kol--' lektivát érinti. De lehetőség van arra is, hogy az újítások díjazására a béralap 0,5 százalékát felhasználják. De ezzel alig élnek az üzemekben. Jó tapasztalatok Vannak jó tapasztalatok is. Az erdőgazdaság műszakijai — a szakszervezet javaslatára közvetlen segítséget adnak a fizikai dolgozók újításaihoz. A törökszentmiklósi gépjavító vállalat az idén öt egysége között újtíási versenyt kezdeményezett. Ennek eredményeként 29 újítást nyújtottak be, melyekből tizenhatot el is fogadtak. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, a szak- szervezeti bizottságoknak hathatósabb segítséget kell nyújtaniok az újítómozgalomnak. Ez fontos érdekvédelmi feladatuk is. A MEDOSZ megyebizottság által szervezett, tegnapi ren dezvény is a segítségnyújtást szolgálta. A mozgalmat milliókat hozó termelést segítő eszköznek kell tekinteni. A mezőgazdasági üzemek újítói szeptember 18-án tartják negyedik országos tanácskozásukat. A tegnapi értekezleten — erre tíz küldöttet választottak. Végül a MEDOSZ megyebizottság titkára tárgyjutalmakat adott át a mozgalom aktivistáinak, a legjobb újítóknak. — M. L. — Mint arról már hírt adtunk, az árvíz elleni védekezésben kitűnt irányító és szervező munkáért a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács vb-elnöke, Hegedűs Lajos, a Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság vezetője és Mészáros József, a tószegi községi tanács vb elnöke. Tegnap délután két órakor a Szolnok megyei tanács nagytermében újabb kitüntetések átadására került sor. A forradalmi munkás-paraszt kormány kitüntetéseket adományozott az 1970. évi Tisza- völgyi árvízvédelemben kiemelkedő munkát végző dolgozóknak és kollektíváknak. Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára beszédében emlékeztetett a védekezés napjaira, arra, hogy milyen veszély fenyegette megyénket. A párt- és a kormány köszönetét tolmácsolta a már kitüntetett polgári védelmi, honvédségi és munkás- őr védekezőknek. Ezután Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács vb elnöke nyújtotta át a kitüntetéseket, az emlékérmeket, okleveleket és emléklapokat. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát és Árvízvédelemért érmet kapott Sári Mihály, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Kozák János, a szolnoki városi tanács vb elnökhelyettese és Király Sándor, a Szolnok megyei tanács vb építési-közlekedési és vízügyi osztályának vezetőhelyettese. A Munka Érdemrend bronz fokozatát és az Árvízvédelemért érmet kapták: dr. Erdélyi Ferenc, a tiszafüredi járási tanács vb elnöke, Habony János, tószegi nyugdíjas, Kardos Dezső, a kunszentmártoni járási- tanács vb elnöke, Molnár Lajos, a szolnoki járási tanács vb elnökhelyettese, Madarász Gyula, a megyei tanács gépkocsivezetője, B. Nagy András, a kunszentmártoni községi tanács vb költségvetési üzem művezetője, Pékó János, a tószegi MSZMP szervezet titkára (aki Budapesten átvette), Palágyi Béla, lapunk munkatársa, aki ezután a Tájékoztatási Hivatalban veszi át a kitüntetést, dr. Sebők György, a Szolnok - megyei tanács vb osztályvezető helyettese, Szűcs Ilona, a tiszakürti községi tanács vb titkára és Zablánszki János a szolnoki cukorgyár dolgozója. ötvenkilencen kapták meg az Árvízvédelemért emlékérmet. Az árvízvédelmi kormánybiztos oklevelét tizenheten kapták. Harminchat kollektívát jutalmaztak elismerő emléklappal, közöttük a Hazafias Népfront megyei titkárságát, a Vöröskereszt megyei szervezetét, a Szolnok megyei Néplap szerkesztőségét és a Szolnok megyei Rendőrfőkapitányságot. Komócsin Zoltán látogatása Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gál László SZOT-titkár társaságában szerdán a Kereskedelmi, Pénzügyi- és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetébe látogatott. A vendégeket Ligeti László főtitkár fogadta, majd a KPVDSZ elnökségének jelenlétében ismertette a szak- szervezet tevékenységét, gazdasági és nevelőmunkáját. Beszámolt a szakszervezethez tartozó dolgozók helyzetéről, élet- és munkakörülményeiről, problémáiról. Komócsin Zoltán az elnökséggel a szakszervezet vezetőit, a kereskedelem dolgozóit foglalkoztató kérdésekről tárgyait, majd aktive értekezleten találkozott s szakszervezet központi vezetőségének budapesti tagjaival, politikai munkatársaival, a nagy vállatok szak- szervezeti vezetőivel, tájékoztatta őket kül- és belpolitikai kérdésekről, a párt- kongresszus és a IV. ötéves terv előkészületeiről.
