Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-22 / 222. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. szeptember 22. A gizehi piramis Csillebércen A napokban megkapja a Minipolisz makettjeinek építési terveit az a több mint félszáz üze*- mi, iskolai és vállalati KISZ szervezet, amely felajánlotta, hogy tárasadalmi munkában részt vesz a modellek építésében, mint a magyar úttörőszövetség illetékesei elmondották, 1971. júniusára elkészülnek a miniváros első apró létesítményei, s az út- törőmogzalom 1 4-százados jubile- ma idején a kék és vörösnyak* kendős pajtások már gyönyörködhetnek a modellpark látványosságaiban. Csillebércen, az úttörőtábor mellett felépülő „liliput-város- ban” a tervek szerint a világ építészeti remekei segítségével jelenítik meg az emberiség történelmét, legszebb műveit. A szabadtéri kiállításon a modelleket, az időjárás viszontagságainak ellenálló anyagból, egyebek közt acélból, kemény gipszből, betonból alakítják ki. Felépül a többi között a gizehi piramis, az Akropolisz, a Colosseum, a kínai nagyfal, az Eiffel torony és az ENSZ-palota. A magyarországi építészeti alkotásokat egyebek közt az egri minaret, a jáki templom és a Lánchíd dokumentálja. Az objektumokat 50- szeres kicsinyítésben mutatják be, tehát példádul az 500 méteres moszkvai tv-torony 10 méterre, a 150 méter magasságú piramis 3 méterre „megy össze”. Az építészeti ritkaságok mellett a Minipoliszban megtalálják a gyermekek a tudományos, technikai haladás alkotásait — hidakat, hajókat, repülőket, rakétákat — is, s a modellek irányíthatók, mozgathatók lesznek. Képes történelmi atlasz Az idei tanév kezdetére a Kartográfiai Vállalat kiadásában jelent meg az általános iskolák felső tagozata, tehát a 10—14 éves tanulók számára a Képes Történelmi Atlasz. Dr. Hegyi Gyula, a vállalat igazgatója sajtótájékoztatón ismertette a külsejében is tetszetős, tartalmában pedig érdekes és újszerű kiadványt. Magyarországon ennek a korosztálynak eddig még nem készült atlasz. A nyolc színnyomással készült atlasz tartalmát neves történészekből, pedagógusokból és térképészekből álló bizottság határozta • meg. A vállalat szerkesztőinek, rajzolóinak és nyomdászainak egy csoportja két évig dolgozott az atlasz létrehozatalán. Az atlasz szerkezete megegyezik az általános iskolai tankönyvekével, tehát az egyes térképek a világ- és a magyar történelem fontosabb eseményeit egyaránt bemutatják. Amit csak lehet azt kis színes figurák, képek illusztrálnak, mégpedig a történelmi esemény színhelyén, tehát a velencei gályát a Földközi-tengerhez, az Eif- fel-tomyot Párizshoz, a nagy földrajzi felfedezők arcképét az általuk felfedezett területekhez rajzolták. A Képes Történelmi Atlasz a korabeli gazdasági, technikai, kulturális és művészeti életet is igyekszik ábrázolni. A csataképek mellett ugyanúgy megtalálhatók a görög és perzsa hajókat bemutató rajzok, mint a termelőeszközök fejlődésének illusztrációi vagy az indián totemoszlop, meg a technika és tudomány nagy vívmányait bemutató térképoldal. Az atlasz nem csupán rögzíti a tényeket, hanem az összefüggésekre is rámutat, ezzel segíti a történelmi események, a fejlődés és összefüggések megértetését. A Képes Történelmi Atlasz mind tartalmában, mind fel- dolgozási módjában eltér az iskolai térképek eddigi formájától. A szerkesztőknek sikerült olyan atlaszt készíteniük, amelyet bizonyára örömmel vesznek kézbe a tanulók, de megfelelőnek tartanak a tanárok is, s haszonnal forgathatja mindenki, aki érdeklődik a történelem iránt. <-i> Tizenöt év szuverenitás Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1955 szeptemberének végén, kötötték meg a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti államszerződést, amely teljes szuverenitást biztosított a demokratikus Németországnak. 1955 különben is bizonyos értelemben a fordulat évének számított a német kérdésben. Jólismert tény, hogy a második világháború után a nyugati hatalmak megszegték az egységes Németországot előirányzó potsdami egyezményeket, keresztülvitték a szakadást, s megalakították a nyugatnémet különállamot. Erre természetszerűleg megfelelő válasz született: létrejött a Német Demokratikus Köztársaság. A két német állam létével bonyolultabbá vált az egység útja, de annak elvi lehetősége még további hat esztendőn keresztül fennállt. Az NDK történészei legalábbis ma úgy tekintenek vissza erre a szakaszra, hogy 1949 és 1955 között a főkérdés így hangzott: össznémet választások, vagy Nyugat- Németország felfegyverzése és bevonása a NATO-ba. A nyugati hatalmak azzal, hogy az NSZK-t felvették a NATO tagjai közé, — amire ismét nem késett a válasz: az NDK belépése az akkor megalakult Varsói Szerződésbe — kész helyzetet alakítottak ki. A két különböző társadalmi rendszerű és szövetségesi elkötelezettségű német állam egyesítése lekerült a napirendről. A következő másfél évtized, érthető módon, teljességgel más irányú fejlődést eredményezett, mind az NDK-ban, mind az NSZK-ban. Moszkva és Berlin 1955 szeptemberi tárgyalásai, majd a rákövetkező hónapban Adenauer moszkvai útja, a diplomáciai kapcsolatok felvétele a Szovjetunió és Nyugat-Németország között, a két német állam létezése realitásának hosszú távú figyelembe vételére hívhatta fel a figyelmet. Ma az európai politika a többi között a két német állam létéből kell, hogy kiinduljon, sőt számításba vesz egy különleges politikák egységet, Nyugat-Berlint is. Az enyhülés útja a két német állam normális szomszédságának biztosítása, a nemzetközi jogilag szabályozott békés egymás mellett élés megvalósítása. Ennek útjában áll az a bonni felfogás, amely még mindig vonakodik megtenni az elhatározó lépést az NDK teljes jogú nemzetközi elismerése irányában. Természetesen ezen a téren is nagy változások történtek, amióta az NDK tizenöt évvel ezelőtt elnyerte teljes szuverenitását. Kezdetben a hírhedt Hallstein- doktrina uralkodott, amikor 1957-ben Jugoszlávia, majd később Kuba felvette Berlinnel a diplomáciai kapcsolatokat, Bonn szakításig vitte a dolgot. A Hallstein- doktrina azonban hosszú és kínos haldoklás után végleg kimúlt. 1969. májusa óta az NDK-val diplomáciai viszonyban álló országok száma több mint megduplázódott. A tizenhárom szocialista ország mellett nagyköveti kapcsolatok létesültek hat arab országgal (Irak, Szíria, Dél-Jemen, EAK, Algéria. Szudán), négy másik afrikai országgal (Guinea, Közép- Afrikai Köztársaság, Braz- zaville-Kongó és Szomáli), valamint több ázsiai állammal (Kambodzsa, Ceylon, Maldive-szigetek, illetve a Dél Vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya). A változatok sorozata aligha zárul le, hiszen legutóbb Allende szenátor vette programjába; ha elnyeri Chile elnöki tisztét, diplomáciai kapcsolatokat létesít Berlinnel. Az NDK-nak negyvenhét főkonzulátusa, konzulátusa és kereskedelmi képviselete működik a különböző kontinenseken; több mint négyezer művésze vendégszerepelt egy év alatt külföldön; s kell-e különösebb kommentár arról a szerepről, amit a demokratikus Németország a sportban betölt. Az NDK a kedvezőtlen startkörülmények ellenére a világ tíz legfejlettebb ipari hatalma közé küzdötte fel magát, nagyrabecsült gazdasági partnere több mint Száz országnak. Mind több szó esik annak szükségességéről, hogy az NDK-t együtt a másik német állammal vegyék fel az ENSZ tagjai sorába is. A Brandt-kormány sem hagyhatta figyelmen kívül a megváltozott helyzetet. Az erfurti és a kasseli találkozón a legmagasabb szinten alakult ki párbeszéd a két német állam vezetői között. Az NDK azonban úgy vélte, hogy Bonn következetlenségei miatt előnyösebb „gondolkodási szünetet” iktatni ebbe a folyamatba. Eközben írták alá a moszkvai szovjet—nyugatnémet szerződést, amely az NDK—NSZK határok elismerésével tovább erősíthette a realitások tudomásul vételét. Nyugatnémet részről ugyanakkor még mindig érdektelennek mutatják magukat, hogy nemzetközi jogi formában, a rendes államközi viszonynak megfelelően létesítsenek kapcsolatot Berlinnel. Az ezt elősegítő közös ENSZ-felvétel ügyében sem történt egyelőre határozott állásfoglalás. A tizenöt évvel ezelőtti szeptemberi évfordulóra emlékezni tehát valóban időszerű, hiszen az NDK nemzetközi jogi státuszát, a két német állam kapcsolatait helyezi reflektorfénybe, ezek pedig fontos elemei az egyetemes európai biztonságnak. (r) Amikor a Szépművészeti Múzeum anyagét a fasiszta hatóságok „kimentették” az országból, egyszerre nyoma veszett a Gvardi munkáknak, illetve a négy kis tájképből mindössze egyetlenegy maradt meg, ami vissza is került a többi értékkel együtt Münchenből. Másik kettőre is ráakadtak az ötvenes években a Múzeum munkatársai, amelyek annakidején a költözködés fejetlenségében „találtak gazdára”. Az ellopott és megkerült két képpel immár majdnem teljes volt a híres Gvardi sorozat, ám a negyedik hiánya sokat levorit jelentőségükből. Nemrég a Bizományi Áruház egyik átvevőhelyén megvételre kínáltak egy kisméretű velencei tájat ábrázoló festményt. A tulajdonos sze- — Szobrászok a lengyelországi Bialovieza nemzetközi rint, aki maga is negyedkéz- művésztelepen. Egy mini kép — maxi múltja Nemcsak a könyveknek, a festményeknek is megvan a maguk históriája. A budapesti Szépművészeti Múzeum Francesco Gvardi gyűjteménye ugyancsak meglehetősen hányatott, viszontagságos múlttal dicsekedhet. A neves velencei manierista- veduta festő-iskola Canalette utáni legnagyobb tizennyolcadik századi mesterétől négy, levelezőlapnál alig nagyobb miniatűrt tartottak számon a Múzeum leltárában. bői vette a művet, az „ismeretlen festő” képe egyszerű reprodukció. Természetesen nagy volt a meglepetés, amikor a szakemberek megállapították, hogy a majdnem harminc esztendeje hányódó, kallódó Gvardi munkára bukkant a Múzeum. És ennek az értéke már korántsem 1000 forint, — amennyit a mit sem sejtő eladó kért, hanem még óvatos becslés szerint is legalább 50 ezer dollár... Izotópok ellenőrzik a Polski Fiatot A Polski Fiatot gyártó varsói személyautógyárban bevezették a forgácsolásnál használt munkaeszközök és anyagok paramétereinek izotópos ellenőrzését. Ez az ellenőrzési mód nemcsak tíz- szerte rövidebb időt vesz igénybe az eddiginél, hanem — ami a legfontosabb — teljesen megbízható. A szakemberek szerint az új módszert alkalmazni kell a forgácsoló szerszámokat gyártó üzemekben, s a forgácsolási alkalmazó nagyobb és közepes nagyságú gépipari üze*. mekben is.. A vizsgáló állás felszerelése egy standard berendezésből áll, amelynek költ* ségei nem magasak. Az űrkutatás újdonsága A szovjet meteorológiai műholdak állandóan egy ezer kilométeres szélességű sávban végzik megfigyeléseiket, a Föld által kibocsátott rádió- és hőhullámok megfigyelésére szolgáló műszerek azonban 25 000 kilométernél nagyobb térközt is képesek bemérni. A szputnyik a számok nyelvén tart kapcsolatot a Földdel és ezt olyan sebességgel teszi, hogy földi partnerei kizárólag elektronikus számítógépek lehetnek. Két operátor irányítása alatt ezek végzik el a gigászi munkát. A szputnyik minden adásában „betáplált” információkat közvetít, amelyek egyszerűen rekonstruálható képet nyújtanak az atmoszféra állapotáról. A fedélzeten elhelyezett automata megfigyelő berendezések jelentést adnak a felhőzet alakjáról és elhelyezkedéséről, a hó és jégtakaró állapotáról, a felhők felső határának és a Föld-felszín nyitott szakasza, így az óceánok felszínének hőmérsékletéről. A Föld fényes oldaláról készült fényképfelvételek és aa „éjszakázó” féltekét ábrázold negatívok — amelyek infravörös készülékek segítségével készültek — a feldolgozó laboratóriumba kerülnek. Itt összeilleszik a különálló felvételeket és kibontakozik a szputnyik megfigyelési övezetének nagyszabású összefüggő fotomontázsa. Ezeket képtáviró útján juttatják el a szovjet és a külföldi szin-j optikusokhoz. A fogorvos házhoz jön A jövőben a fogorvosok ugyanolyan mozgékonyak J lesznek, mint az orvosok, i hála a „Beldent” elnevezésű í „hordozható fogorvosi rende- : lőnek”. Ezt az amerikai ta- 1 lálmányt a Párizsban meg- ] rendezett nemzetközi fogásza- í ti héten mutatták be. Az ön- i álló teleppel, vagy villamos- | árammal működő Beldent kö- i rülbelül 24 kilogramm súlyú i csomag. Lehetővé teszi, hogy : a fogorvos bárhol legyen is, < elvégezhesse a fogkezelés minden egyes fázisát, a kéz- j deti diagnózistól a kényes se- ( bészeti beavatkozásig. A ké- i szülék magában foglal egy fogbélvizsgálót, a fogak viszonylagos életképességének mérésére, egy keverő szerke» zetet az amalgám és a sziliká- tok vegyítéséhez, egy spatulát, egy sebészlámpát, egy másik, a szájüreg vizsgálatánál alkalmazott lámpát és végül a bőr és a szövetek bemetszéséhez szükséges villamos sebészkést. A berendezést nyálelszívó és fecskendező egészíti ki. A készüléket tápláló beépített akkumulátor telepek csere nélkül egy teljes napon át üzemelnek. A készülék árammal is működtethető. Elektronok vigyáznak a műtőitekre Műtéti beavatkozás után gyakran kerül sor előre nem látható komplikációkra. Ezért a betegek állandó felügyeletre szorulnak, akár légzés, akár szívműködés tekintetében. A Siemens művek gyártotta elektronikus berendezések lehetővé teszik, hogy egy ellenőrző központból több beteget és minden mérő műszert egyszerre lehessen ellenőrzini. Ezek a műszerek mutatják a betegek pulzusfrekvenciáját, vérnyomását, hőmérsékletét és szívműködését. Ha kell, a lemért adatokat leírják. A légzés és a légzőutak ellenőrzésére is készülékek szolgálnak. A betegek úgynevezett receptorok révén vannak kapcsolatban a mérőeszközökkel, amelyek nem zavarják, vagy akadályozzák őket. Sőt a tudat, hogy állandóan ellenőrzés alatt vannak, pozitív pszichológiai hatást gyakorol a betegekre. A műszer pillanatok alatt észleli az egészségi állapot változásait, jelzi az orvosnak a veszélyt, aki idejében hatásos intézkedéseket foganatosíthat. Az egyiptomi fajansz titka Az egyiptomi fajansz ösz- szetételének titkát most sikerült megoldani. Ez a kérdés századok óta fogalkoztatta a kíváncsi kutatók fantáziáját. Tulajdonképpen az egyiptomi üvegszerű kerámiáról van szó. Ebből készültek az egyiptomi művészet alkotásainak __ a finom fazekaskészítmények, szobrocskák és dísztárgyak nagy részének díszítőelemei. N obles tanár, a New York-i múzeum munkatársa felfedezte azt az alapanyagot, amelyből az egyiptomiak kerámiatárgyaikat készítették. Mint kiderült, ez nem egyéb mint a tavak fenekére leülepedett nátron nevű vegyi anyag. Noblesnek nemcsak elemezni sikerült az ősi fajanszot, hanem — ami sokkal nehezebb dolog — újból elő is állította azt. Az egyiptomi fajansz — amelynek kora legalább hétezer éves — üvegszerű vagy zománcozott. A holland, a Hidegaszfalt A wroclawi útépítési kutatóintézet munkatársainak egy csoportja új útaszfaltozási módszert dolgozott ki. Ennek fő tulajdonsága abban rejlik, hogy az aszfalt-masszát előzetes felmelegítés nélkül hidegen is el lehet teríteni aa francia, vagy az angol fajansz pedig a valóságban agyagkerámia, amit ólom- oxiddal zománcoztak, hogy simává és fényessé tegyék a fajansztárgyak felületét. Az egyiptomi fajanszban nyoma sincs az agyagnak. A felület fényességét illetve ragyogását egy keverékkel érték el, ami porított kvarcból és nátronból áll. Ez utóbbit használták, egyébként, halot- taik bebalzsamozására is. Vízben oldott szénsavas ve- gyület párologtatás után a víz felszínére emelkedik, miközben finom por ülepedik le. Égetéskor (mintegy ezer Celsius fok) a porréteg megolvasztja a kvarcport. Ennek eredményeként a fajanszkészítmények egyenlően zománcozottak lesznek. Színezésre különféle fémoxidokat használtak. Rezet kék színre, mangánt pirosra, vasat sárgára, valamint réz és vasoxid keveréket zöld színre. útra. Az aszfalt-melegítő gépek közismerten füstöt és szinte elviselhetetlen szagot terjesztenek. Jellemző még a felfedezésre, hogy a hideg folyékony aszfalt gyorsabban szárad, mint a meleg. __d
