Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-15 / 216. szám
1370. szeptember 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A lakossági szolgáltatások fejlesztésének távlatai megyénkben Az ipari és technikai fejlődés, az életszínvonal emelkedésének és az életkörülmények javulásának eredményeként gyorsan növekednek az igények a különféle szolgáltatások iránt. Az utóbbi években nagy ütemben nőtt megyénkben is a tartós fogyasztási cikkek forgalma. A jövedelmek emelkedése és a lakáshelyzet javulásának együttes hatására jelentősen fejlődik a lakáskultúra, ami nemcsak a bútorok, hanem egyéb tartós használati cikkek vásárlását is jelenti. 1960—68 között a 100 háztartásra jutó állomány például a hűtőszekrénynél 16-szorosára, mosógépnél 3,5-szeresére, televíziónál 14-szeresére és a személygépkocsiknál 5-szörö- sére növekedett. Feszültség a kereslet és kínálat között A lakossági szolgáltatások ellátásában résztvevő szervezetek javító-karbantartó kapacitása ugyanakkor nem a kívánt mértékben fejlődött, bár 10 év alatt a szolgáltatások egy lakosra jutó évi teljesítményének értéke megháromszorozódott. A kereslet és a kínálat közötti feszültség szükségessé teszi, hogy az elkövetkező időszakban a lakossági szolgáltatások kielégítésére irányuló fejlesztések hangsúlyozottabb szerepet kapjanak. Az 1969-ben hozott kormányhatározat ezt a célt kívánja elősegíteni. Előírja, hogy az átlagosnál nagyobb ütemű fejlődést kell elérni az elmaradottabb területeken, a textiltisztítás, a lakáskarbantartás, a lakossági személygépkocsi-javítás és karbantartás, az elektromos és elektroakusztikai háztartási készülékek javítása tekintetében. Államunk a negyedik ötéves terv időszakában jelentős anyagi eszközöket is bocsát — visszafizetésre nem kerülő támogatásként — a szolgáltatás fejlesztésére. Megyénkben a lakossági ipari, kereskedelmi és áru- szállítási szolgáltatások volumenét a következő öt évben több mint 50 százalékkal kell növelni. Ezt a növekedési ütemet figyelembe véve az egy lakosra jutó szolgáltatás értéke meghaladja a 800 forintot. Lényegesen magasabb szolgáltató kínálatot kell a jelenleginél biztosítani a textil- tisztításban, a gépkocsijavításban, a háztartási gépek és elektroakusztikai cikkek javításában, továbbá a lakáskarbantartásban. Többszörösére nő a textiltisztítás Megyénkben textiltisztítást a Patyolat Vállalat Szolnokon telepített üzeme, az ÁFÉSZ túrkevei mosodája és hat vidéki kisiparos vegytisztítófestőműhelye végez. 1975-ig az egy lakosra jutó teljesítményt a mosásban a jelenleginek mintegy 3,5-szeresére, a vegytisztításban pedig mintegy 2,5-szeresére kell növelni. E feladat megvalósításához a szolnoki üzemben bővítéssel együttjáró rekonstrukciós, korszerűsítő munkálatokat kell végrehajtani, amelyek előfeltételeként — az igények folyamatos kielégítése érdekében — Szolnokon, Jászberényben, Tiszafüreden, Kisújszálláson és Mezőtúron textil- tisztító szalonokat kell létesíteni. A Patyolat Vállalat a fejlesztési program végrehajtásához jelentős anyagi támogatásban részesül. Három és félszeres kapacitással A megyénkén áthúzódó főközlekedési úthálózatot, Szolnok tiszai átkelő szerepét, s az ezáltal egyre növekvő idegenforgalmat tekintve, megyénk elmaradottsága a gépkocsijavító kapacitásban igen nagy. Számításunk szerint ezt a kapacitást — a személygépkocsik növekvő számárjak figyelembe vételével — öt év alatt mintegy 3,5-szeresére kell növelni. Az előzetes egyeztetések alapján az AFIT Szolnokon, Jászberényben és Tiszafüreden, az OKISZ Kunszentmár- tonban épít a IV. ötéves terv időszakában új szervizállomást. Ugyanakkor Tiszaföld- váron a meglevő szövetkezeti szerviz kapacitása bővül jelentősen. További lakossági javító kapacitás létesítését, il-. letve bővítését várjuk a MÉM, a tanácsi vállalati és egyéb állami szervek, valamint a kisipari tevékenység fejlesztése útján. Az említett fejlesztések megvalósításához — a felmért helyi erőforrásokat, hiteligénybevétel lehetőségeit figyelembe véve — mintegy 16 millió forint állami támogatás biztosítása szükséges. Kedvezőbb feltételek biztosításával A bonyolult technikájú tartós fogyasztási cikkek állományának növekedése is (elektromos háztartási gépek, berendezések, rádió, televízió stb.) a javító-karbantartó ipar fejlesztését igényli. A gyors és megfelelő műszaki • színvonalú kiszolgálást egyelőre lehetetlenné teszi a szervizek számának elégtelenége. Ezek az esetek többségében zsúfoltan, rossz körülmények között működnek. A jelenlegi színvonal alacsony volta szükségessé teszi, hogy a kormányhatározatban megállapított 60 százaléknál magasabb fejlesztési arány elérését tűzzük ki célul. A következő években a GELKA Vállalat Jászberényben, Karcagon, Törökszent- miklóson és Túrkevén létesít új szervizt. Szerepel a tervekben Szolnokon a megyei szervizhálózatot összefogó megyeközpont és egy fiókszerviz létesítése. Tovább feilődik a szövetkezeti sze’tor ezirányú tevékenysége: négy ipari szövetkezet profilja bővül ilyen tevékenységi körrel. A lakáskarbantartás megyei kapacitása a jelenlegi igényeknek csupán mintegy 70— 75 százalékát képes kielégíteni. A lakások számának növekedését is figyelembe véve, a karbantartó kapacitás 70— 80 százalékos növelését kell megvalósítani. A kiterjedt vidéki hálózattal rendelkező szövetkezeti szektor mellett erőteljesen fejleszteni kell a tanácsi építőipari vállalatok, az ingatlankezelő és városgazdálkodási vállalatok ezirányú tevékenységét. A városi karbantartó szervezetek kapacitását 1975-ig több mint két szeresére tervezzük növelni. Elsősorban a városokban jól felszerelt karbantartó bázistelepeket tartunk szükségesnek létrehozni. A szocialista szektoron kívül a kisiparosok tevékenysége igen jelentős, teljesítményük a lakáskarbantartásból mintegy 40 százalékos. Az alacsony építőipari kínálat a kisiparosok számának további növelését teszi szükségessé, oly módon, hogy a lakáskarbantartásban kifejtett munkájuk aránya a jövőben se csökkenjen. Fejleszteni kell az egyéb szolgáltatásokat is Az igények kielégítésében egyenletes, az életszínvonal általános emelkedésével együtt járó növekedéssel számolunk a ruházati javító- és méretes, valamint az egyéb ipari javító tevékenységnél, á személyi szolgáltatásoknál. Ennek megfelelően mintegy 10—12 szövetkezeti szolgáltatóház építése is szerepel az 1975-ig megvalósítandó megyei programban. Kétmillió hatszázezer forintos költséggel a Bizományi Áruház Vállalat Szolnokon, új áruházit létesít. Ezzel a bizományi szolgáltatások több mint kétszeres növekedésére számítunk. Az AKÜV — a KPM IV. ötéves tervi célkitűzéseivel egyezően — körülbelül 60 millió forintos költséggel bővíti, illetve fejleszti telep- és raktárhálózatát a megyében. Darabáru-raktár megépítésére kerül sor Szolnokon. A hálózatbővítés vonatkozásában a jászberényi, a tiszafüredi, a mezőtúri és a karcagi fejlesztés jelentős. A javító-szolgáltató ipar szakember-ellátásában mutatkozó problémák megszüntetése a következő időszakban nagy erőfeszítéseket igényel. Ennek érdekében a kormányzat engedélyezte, hogy a javítás-szolgáltatásnál már 1970-ben 2—3 százalékos átlagbérszint növekedés legyen a részesedési alap csökkentése nélkül. A szakemberhiány pótlásának másik módja az, hogy a más területeken dolgozó szakemberek munkaidő után mellékfoglalkozásként valamely szolgáltató szervezetnél javító-szolgáltató munkát végezzenek. Biztosított, hogy a nyugdíjasok is bekapcsolódjanak a javítás-szolgáltatás munkáidba, nyugdíjuk csorbítása nélkül. A nyugdíjasok működési engedélyt is válthatnak kisipari munkákra. Az említett lehetőségeket megyénkben még nem használtuk ki. Bizonyos, hogy a tervezett fejlesztések, a kapacitások bővítésének hatására, a szolgáltatási formák eazdagításának eredményeként, a lakosság igényeinek kielégítése a jövőben az eddiginél magasabb szinten lesz biztosítható. Barta László a megvei tanács ügyosztályának vezetője «W* Városiasabb város lesz Törökszenfmiklós „Csatorna nélkül nincs város” tartja egy nagyon régi közmondás. Van benne igazság, hiszen a régi római települések többségében is volt már csatornahálózat, ma azonban, ezt a megállapítást még jónéhány dologgal kiegészíthetjük. Egy település városias jellegéhez föltétien hozzátartozik a víz-, villany-, távbeszélő- és úthálózat kiA Budapestet Szolnokon, Debrecenen át Nyíregyházával összekötő 4-es út- korszerűsítése í965-ben kezdődött meg. Az 1968. évi országgyűlésen Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, interpellációt nyújtott be a közlekedési és postaügyi miniszterhez, sürgetve a 4-es út Szolnok megyei szakasza korszerűsítésének mielőbbi Mit is jelent tulajdonképpen Törökszentmiklósnak ez a korszerűsítés? A régi út keskeny volt, életveszélyes kanyarokkal tele és a ' burkolat sem bírta már az egyre inkább elszaporodó nagytengelynyomású tehergépkocsikat. Az új út nemcsak ezeket a problémákat küszöböli ki. hanem a növekvő átmenő forgalom zavartalanságát is biztosítja, amellett, hogy a város szép, mondhatnánk reprezentatív fűútja lesz. Könnyebbé válik a helybeli üzemek, vállalatok közúti szállítása, de kereskedelmi és idegenforgalmi szempontból is nagy lesz a jelentősége. építése is. Az újratelepítésének 250. évfordulóját ünneplő Törökszentmiklóson mindez megvolt már, csak éppen egy kicsit elavult az idők folyamán. A 4-es főközlekedési út korszerűsítésével párhuzamosan sok olyan beruházás valósul meg, ami az eddigieknél lényegesebben „városiasabbá” teszi majd a várost. megkezdését. Ennek eredményeként kezdődött meg az idén a törökszentmiklósi átkelőszakasz építése. Az új út, szemben a régi hét méteres szélességgel, tizenhárom méter, a Bethlen út és a Téglagyár út közötti szakaszon tíz méter széles lesz. A 4140 méter hosszúságú út építése huszonkét millió forintba kerül, a munkálatok októberben kezdődnek és 1972-re fejeződnek be. Mindezek mellett a város a közművesítés terén szintén nagyot lép majd előre. A vízvezeték rendszer régi 80—100 milliméteres fő nyomócsöve nem felel meg az igényeknek, a nagy terhelés következtében gyakran eltörött. Az útkorszerűsítés szükségessé teszi az áthelyezését, de a városi tanács kezdeményezésére már egy kétszáz milliméter átmérőjű nyomócsövet építenek be kétmillió kétszázezer forintos költséggel. Az új nyomócsőhöz új vízmüvet, kutat és 1300 méter hosszúságú, 300 milliméteres vezetéket is kell építeni, amelyeknek a költsége meghaladja a 12 millió forintot. A 200 milliméteres nyomócső szeptember 30-ra elkészül, s azt követően folytatódik a vízhálózat további korszerűsítése. Sok problémát okozott a város villamosenergiával való ellátása, mert a vezetékek sokszor nem bírták a terhelést. A mostani áthelyezéssel egyidőben növelik a vezetékek keresztmetszetét és új kandeláberes világítótesteket helyeznek el a főútvonal mellett. Ahogy a munkák haladnak valószínűnek látszik, hogy október végére végeznek a villanyszerelők. Az útépítés mellett talán a leglényegesebb beruházás lesz a nyolc—kilenc millió forintos költséggel . épülő gázvezeték, amely nem szerepelt a III. ötéves terv programjában. Ennek ellenére még aá év végéig jónéhány vállalat kap gázt és 219 lakást is bekapcsolnak a hálózatba. Megértést várna <& a lakosságtól Az építés természetesen rombolással jár, amit a lakosságnak is meg kell érteni. A Kossuth utcai fák 70 százalékát például ki kell vágni, a város központjában fel kell bontani a járda egy részét. A villany- és vízvezeték átkötéseknél ideiglenesen zavarok lehetnek, amik miatt máris sokan keresték fel a városi tanácsot. A város lakóinak be kell Iátniolc, hogy ez elkerülhetetlen ilyen nagyszabású beruházások megvalósításakor, — annál is inkább, mert az út- és közművek korszerűsítése Törökszentmiklós érdekeit szolgálja. — ZÁMBÓ Előzménye egy interpelláció Mit jelent az út korszerűsítése ? A szakszervezeti bizottság titkára: osztályvezető főorvos Napokig kerestem, mindig rosszkor. Mégsem bosszantott a hiábavalóság. Telefonon, néhány rhondatból megismertem a környezetét. Mindmegannyiszor türelmes-kedves nőhangok közölték, hol van. És mindig tudták pontosan, hogy mit csinál. Felülvizsgálatot vezet, értekezleten vesz részt, kistanács- kozást hívott össze. Mindebből nemcsak a környezetét ismertem meg hanem őt magát is. Pontosnak, kötelességtudónak, rendszeretőnek. Ha csak az embert keresem már tudtam volna, milyen. Csakhogy nekem a szakszervezeti bizottság titkárát kell bemutatnom. Ezért több mint egy órát elraboltam tőle. Amikor találkoztunk, rájöttem, régóta ismeretlen ismerősöm, mint minden szolnokinak. Meg is kérdeztem mióta él, dolgozik nálunk? Ez a tizenhetedik esztendeje Szolnokon, s 1959 óta a rendelőintézet a munkahelye. A belgyógyászaton osztályvezető főorvos. Dr. Szűcs Eszter. Ugye ismerős név? Mindjárt a beszélgetés elején megmondta, hogy nem örült túlságosan, amikor megtudta, hogy egy újságíró keresi. Nem. mert nem szeret „szerepelni”, annál inkább szereti szép hivatását, s kedvvel, meg felelősséggel végzi a szakszervezeti munkát, amjvel több mint kétszáz dolgozó bízta meg. A szakszervezet munkájáról szívesen beszél. Sokat dolgozik a héttagú, csupa nőből álló bizottság. Kel] is, jelenleg kétszáznégy dolgozója van a rendelőintézetnek, jónéhány nyugdíjasa és jogfenntartó kismamája. A rendelő, ahol beszélgetünk egyszerű, s egyszerűségében is nőies. Néhány cserép virág, gondos hófehér tisztaság jellemez mindent Kis dolog, de a házi telefon mellett egy papírpersely, fölötte kézzel írott figyelmeztető: „Magánbeszélgetés 1 forint!” A kitárt ablakon kellemes szeptemberi friss levegő áradt be a szobába. A szobába, amelynek várójában egy vándorzászlócska hirdeti: kiváló osztály Igen, ezt is a szakszervezeti bizottság kezdeményezte, háromnegyedéves versengés zárult nemrég a rendelőintézetben, történetében először. A felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére indították. A belgyógyászat nyerte meg. A főorvosnő tiltakozik. Igazán nem azért, mert ő, éppen ő dolgozik itt. Jóravaló, rendes munkatársai vannak. A kiváló címért sokat kell dolgozni. Betegekkel rendesen bánni, megértőén, fegyelmezetten dolgozni, vigyázni a műszerekre, tanulni, akinek szükséges. A főorvosasszony 1969-ben kapott bizalmat, azóta titkára a szakszervezeti bizottságnak. Elismeri sok, nagyon sok munka hárul erre a kis kollektívára. Szinte nem dolgozik nélkülük, véleményük, vagy javaslatuk nélkül a rendelőintézet vezetője. És a dolgozók is jönnek, napjában. A7 ügyes-bajos, szak- szervezetre is tartozó dolgokkal. A jogokkal. (Elgondolkoztató különben, s nem először hallom ezt. Az utóbbi időben mintha egyre inkább beszélnének jogaikról, s élnének is vele az emberek. ..) A szakszervezet azonban a kötelességeket is számon tartja. Igen. nem az érdekvédelem az egyedüli feladat — mondja dr. Szűcs Eszter. Bár az is egyre nagyobb kötelmekkel teli. — A szakszervezeti bizottság albizottságai, s a tizenhat bizalmi összefogásává' igyekszik ellátni munkáját — A főorvosnő szerénven fo galmaz. Aztán sorolja mi mindent csináltak csak ebben az évben. Bérfejlesztés jutalmazás, nyugdíjelőkészí- tés. időszerű kérdések tan folyama, nőnap, majális.. Alia győzöm jegvezni. Már sokat tudok a rende lő-ntézet szsd'=7er'Tezeti br zottság munkájáról, amelyben természetesen ott van dr. Szűcs Eszteré is. Megmondom őszintén. keveset tudok az emberről. Nagyon szerényen csak annyit mond. hogy általában reggel 7-től este 7-ig dolgozik. Közben délután 2-től 4-ig szabad ideje van. Esti egyetemre jár, szakosítóra. Politikai gazdaságtant választott. ‘ — Annyira az emberek között élek. s annyira a mindennapok gondja, baja között. hogy hozzám ez áll legközelebb. Lehet. hogy furcsának találja. Ebből a tudományból sokat merítek a munkámhoz. S. J.