Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-15 / 216. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. szeptember 13S A SZOT képzőművészeti puljazatanak kiállítása a Nemzeti Galériában A festészeti nagydíjat a zsűri a szolnoki Herényi Ferencnek ítélte oda Lengyel laser-szerszámgép Az ön számlájára ment A Rádiószínháznak tulajdonképpen nincsenek a szó köznapi értelmében vett klasszikus alkotásai. Természetesen vannak kitűnő művek a rádiójátékok között is, de valahogy a mai, vizuális információ áradathoz, látható élményhez szoktatott ember nehezebben fogadja be a csak akusztikus lehetőségekkel rendelkező, mégis teljes figyelmet kívánó hangjátékot. Pedig hatásában, jelentőségében van már néhány, bátran a klasszikusok mércéjével mérhető rádiósalkotás, s ezek között is rangos helye van Ludvik Askenazy művének. Ezt a rádiójátékot 1966-ban hallottam először a Magyar Rádió Nemzetközi Rádiójáték Fesztiválján. (Akkor még ilyen is volt!) Most, újra hallva, méginkább megfogott. Az önmagával, háborús emlékeivel, szerelmével szembekerülő Pokstefl vizió- szerű telefonbeszélgetései zseniális egyszerűséggel fogalmazzák meg egy átlag kisember, átlagtragédiáját — úgy, hogy épp ez az átlag, ami hangsúlyt ad, aláhúz. Askenazy csodálatos hangi világot épít fel meglepő jel- képrendszere, a valóság és képzelet határának feloldása különlegesen szuggesztív hangulatot tud teremteni. Külön említésre méltó a játék befejező akkordjainak magas érzelmi töltése, a játékot mintegy összefoglaló feloldása. Barlai Guszáv rendezése mértéktartóan korrekt Sinko- vits Imre (Pokstefl) és Sztan- kay István (a fiatal Pokstefl) különösen a már említett befejező jelenet torokszorítóan őszinte megfogalmazásával remekelnek. Hadjáratok este nyolcig Hadd kapcsolódjunk az előbbihez. Mert ez a két hangjáték közeli rokon. Ez is az is, a jelenből tekint visz- sza, de a háborúról szól, itt is ott is a valóság és a látomás keveredik, sőt hangi és szerkezeti vonatkozású hasonlóságot is felfedezhetünk. Csakhogy. Míg Askenazy egy emberen keresztül az általános emberire vetít, s gondolatai gondolkodást váltanak ki, addig Koppányi György . darabja egy extrém eset, — a különlegesség vulgáris érdekességén túl — ezt nem tudja elérni. A háborúban őrnagy, ma rokkant nyugdíjas öregedő apa, fiával esténként letűnt korok ütközeteit rekonstruálja. Játszik. Hogy mi lett volna, ha Napóleon nem úgy, hanem így... stb. De ez a játék mégis véresen komoly, és tragédiába torkollik. A hiányérzetet az okozza, hogy mindezt szinte már-már szokványos, nagyon is ismert gondolatokon, dialógusokon keresztül kapja a hallgató, így nem tudja eléggé magáévá tenni — ha irtózik a közhelyektől. Mindamellett ez a játék egy nem mindennapi lehetőség Pécsi Sándornak (az őrnagy megformálója), hogy sokrétű szinészi képességeiből ízelítőt adjon. Az ő alakítása tette élvezhetővé és meghallgatásra érdemessé ezt a darabot. — trömböczky — SZAKSZERVEZETEK Országos Tanácsa országos képzőművészeti pályázatot hirdetett felszabadulásunk 25. évfordulójára. Kettős célt kívántak ezzel elérni; egyrészt színvonalas művészeti alkotások életre hívásával akartak megemlékezni az évfordulóról, másrészt a pályázattal és a beérkezett anyagokból rendezett kiállítással rangos fórumot kívántak biztosítani a közéleti, társadalmi érdeklődésű, társadalmunk alakulásait, forradalmi változásait híven bemutató művészek, illetve műalkotások számára. Már önmagában e kettős célkitűzés is tiszteletre méltó és elismerést érdemelne a pályázat eredményeitől függetlenül is. A SZOT azonban ezúttal a mai mecénásoknak nemcsak bőkezűségből, hanem a kiírás megfogalmazásával, a művészi alkotószabadság tiszteletben tartásából is példát szolgáltatott. A kiírás értelmében olyan szocialista szellemű, (a mai munkásélet alkotó szépségeivel, problémáival foglalkozó) pályaműveket kértek a résztvevőktől, amelyek egyúttal nagyobb társadalmi felelősségtudatot, határozott és intenzív közéleti érdeklődést is kifejeznek. A pályázat kiírása azonban nem tartalmazott semmiféle merev „ikonográfiái”, tematikai kötöttséget, a Szaktanács — nagyon helyesen — a művészet alkotó folyamatába nem kívánt beavatkozni szigorú, a napi politikai követelményekhez igazodó feltételekkel. A művészekre bízták, hogy vér- mérsékletük, alkotói egyéniségük szerint hitelesen, belső meggyőződésük és ne a „megfelelési kényszer” szerint fejezzék ki szocialista világunkat, valljanak a mai ember örömeiről, gondjairól. Ez eleve olyan kiindulási alap volt, amely elengedhetetlen feltétele volt a pályázat sikerének. Mert a kiállításon látottak alapján elmondhatjuk, hogy összességében eredményesen, sikeresen zárult a SZOT felszabadulási képzőművészeti pályázata. IKERESEN, még akkor is, ha a bemutatott anyag művészi színvonala meglehetősen egyenetlen, ha a résztvevők közül hiányoznak is az idős, a mai magyar képzőművészet rangos mesterei. Az ő távolmaradásukkal keletkezett űrt a középgenerációhoz tartozók töltik ki. Olyan művészek, akik túlnyomó többségének művészi pályája már a felszabadulás után indult, akiknek művésszé érlelődése elmúlt negyedszázadunkhoz kötődik, akiknek nem csupán az volt a feladatuk, hogy megőrizzék a magyar képzőművészet folytonosságát, hanem új, szocialista képzőművészetünk kialakításában a feladatok zöme is az ő vállukat nyomta. Nem nevezhető szerencsés nemzedéknek ez a generáció, hiszen a kultúrpolitikai tévedések, a szocialista realizmus politikai célzatú félremagyarázása, eltorzítása, mind-mind elsősorban őket sújtotta. Néhányukat művészi zsákutcába vezetve, másokba görcsös igyekezetét plántálva, hogy eminens diák módjára mindenkor megfeleljenek a valós vagy vélt követelményeknek. Ez a megfelelési szándék ezen a kiállításon is kísért, holott, mint említettem a követelmény ezúttal „csupán” az volt, hogy önmaguk művészi mértékének, belső, eszmei meggyőződésüknek feleljenek meg. Igaz, ez talán a legnehezebb. Sokan, a legtöbben azonban e generáció tagjai közül a válságokból, kataklizmákból nagyobb művészi érettséggel, hitük megőrzésével kerültek ki, ezúttal is bizonyítva, hogy e nemzedék tagjainak szellemi izgalmakat hordozó, közérdekű mondanivalója van és ezt megfelelő művészi színvonalon ki is tudják fejezni. örvendetes a középgeneráció nyomában felnövő fia- taj művészgeneráció jelentkezése is a pályázaton. Ezek a fiatal művészek már sokkal kevesebb tehertételt, rossz beidegződést hordoznak. S ami még több okot szolgáltat az örömre. feltűnően intenzíven fordul érdeklődésük a progresszív társadalmi mondanivaló felé, s ezt a realizmus megújított kifejezés rendszerével próbálják meg közvetíteni, kifejezni. A kiállítás, amelyen több szolnoki művész munkáját is bemutatják, színvonalát és a mondanivaló átütő erejű, művészi kifejezését tekintve, mint említettem, meglehetősen egyenetlen. A bemutató festészeti és grafikai anyaga talán a legerőteljesebb. A festészeti nagydíjat a zsűri a szolnoki Berényi Ferencnek ítélte oda. Földmunkás csoport című képéért. E jelentős művészi elismerést méltán Berényi kapta, akinek díjazott képén kívül még két festménye szerepel a kiállításon. Mindhárom munkája (a másik kettő címe; Vásár után és Hídépítők) kiemelkedő kvalitású kép. Berényi az alföldi festészet hagyományait ötvözi a magyar konstruktivizmus eredményeivel. Az alföldi és a magyar konstruktivista művészet progresszivitásának folytatója a társadalmi érdeklődésű, közérdekű mondanivaló pártos kifejezésével is. Formaújító művész, anélkül, hogy formát bontana. Képein modern festői problémákat vet fel és old meg, a festői értékek azonban nála mindenkor a természeti inspirá- ciójú, a művészeti törvényei szerint alakított formákban realizálódnak, a kép tartalmi mondanivalójával kölcsönhatásban. GYANCSAK díjazott Hézső Ferenc Tűz körül című olajképe. Hézső, aki az új dél-alföldi művészgeneráció nagyon tehetséges tagja, az utóbbi esztendőkben művészetében elmélyültebb. A felszíni jelenségek dekoratív ábrázolása helyett most már figyelme e jelenségek mögött lévő lényegi összefüggések megragadása felé fordul, ezáltal képszerkesztése is öko- nomikusabb, kifejezőbb lett. Ez az említett időszak festészetében stiláris változást is hozott, és ez a formai megújulás szintén elősegíti mondanivalójának maradéktalan kifejezését. És, hogy mielőtt még a többi szolnoki művész szereplésének értékelésére rátérnék, a díjazottakkal folytassuk a sort, figyelemre méltó az ugyancsak fiatal salgótarjáni művész, Lóránt János sikere. Régóta nyomon kísérjük Lóránt művészetének fejlődését. Meglepő és tiszteletreméltó következetességgel, lépésről-lépésre alakította ki egyéni kifejezésrendszerét, amely nemcsak betéljesülés- ként hat, hanem a továbbfejlődés lehetőségével is biztat. Tavaszvárás című képe, amelyért második díjat kapott, a kiállítás legszínvonalasabb művei közé tartozik. Alig néhány színnel fejezi amelynek hatását a formák amelynekhatását a formák mértéktartó torzítása is elősegíti. Berényin kívül még két szolnoki festőművész képeit láthatjuk a kiállításon. Bara- nyó Sándor bemutatott két festménye közül a Zöld búzatábla című a megoldottabb. Másik képe, amelyen az algyői kútégést örökíti meg, — már jóval problematikusabb. A kép két egymástól elkülöníthető részre esik szét. Ba- ranyó indulatos, már-már extatikus ecsetKezelése. a színek kavargása szétrobbantja a formákat, és ezáltal különböztethető meg a képen egy lírai absztraktra emlékeztető felületrész és egy figurális ábrázolás igényével fellépő rész. A szolnoki művésztelep alkotói közül legjobban kétségkívül Chiovini Ferenc kapcsolódik az alföld, festészet hagyományainoz. A kiállításon bemutatott műve, e festészet színharmóniájában, festőiségében tökéletesen megoldott, ám a hangulatában kissé zsánerszerű példája. A képanyagból még Ger- zson Pál, Somos Miklós, Frank Frigyes, Fülöp Erzsébet és Udvardi Erzsébet munkáit emelhetjük ki. GRAFIKAI anyag színvonalát Bálványos Huba. Czinke Ferenc. Cso- hányi Kálmán, Kajári Gyula. Raszler Károly, Reich Károly és Xantus Gvula neve fémjelzi. E kategóriában az első díjat Raszler Károly, Váci Mihály emlékére készített három litográfiája kapta. A grafikai együttes a mai magyar grafika stílusgazdagságát, változatosságát is híven érzékelteti. Kár, hoav ezúttal szolnoki grafikus nem szerepel a kiállításon. A kiállításon szereplő negyedik szolnoki művész Szabó László, akinék Asszonycímű. márványszobra lélektanilag js hiteles, bensőséges, nyugalmat árasztó szoDorportré. A szobrászati anyagra is jellemző egyébként a fiatalok sikeres ..előretörése”. Hiszen az első díjat nyert Vasas Károly, akinek Felszabadulás című, kisméretű bronzszobra a monumentalitás igényével, dinamizmusával, a formai problémák elmélyült kiérlelésével valóban rászolgált erre az elismerésre, szintén fiatal alkotó, mint ahogy pályakezdő művész az egyik második díjat nyert szobrász, — Gyurcsek Ferenc is. akinek 1945 című kompozícióját külön is ki szeretnénk emelni. A fiatalok sikeres szereplésén kívül szobrászaink középgenerációja is méltóképpen, rangosán képviseltette magát a kiállításon Itt elsősorban Kalló Viktor. Kiss István, Kiss Sándor és Szabó Iván munkáira gondolunk. Az iparművészeti kategóriában a zsűri nem adta ki az első díjat. E műfajt a kiállításon szinte kizárólag toxtilképek. dekoratív munkákat láthatunk, kérdéses azonban, hogy eay-egy falikárpit, vagy szőnyeg meg- cldhat-e kéozőművészeti feladatokat? Nevezetten, alkalmas-e tematikus kompozíció kifejezésére. És itt már el is jutottunk a fentebb említett néhány zavaró momentumhoz. Mindenekelőtt zavart a kiállításon a Lenin-ábrázo- lások művészileg nagyon egyenetlen színvonala. A másik, a művészi színvonalat gvpngítő jelenséget nevezhetnénk a mindenáron való megfelelés kényszerónk is. Ezen azt értjük, hogy néhány művész erőszakot téve önön sajátos művészi világán, egy- egy témát külsőségeiben megragadva akart megfelelni a tematikus pályázat követelményeinek. SSZEFOGLALVA a lá- íl tottakat, elmondhatjuk, hogy nemcsak a pályázat volt eredményes, hanem a kiállítás is képet adott (mégpedig summázat.'- ban megnyerő képet) a tematikus magyar képzőművészet pillanatnyi állapotáról. — Rideg Gábor— A varsói politechnika elektromos berendezések tanszékének szakértői csoportja laser mikroszerszámgépet szerkesztett. A gépet először csak mikroszkopikus pórusok marására használták, nemrég azonban átalakították univer- zásil fémmegmunkáló géppé. A lengyel gyártmányú laser-szerszámgép segítségével egyebek között összekapcsolhatók a különböző fémdrótok, lemezek és tekercsek. A vegyi növényvédőszerek bár magasabb terméshozamot biztosítanak, ugyanakkor — azonban veszélyeztetik az emberek és állatok egészségi állapotát. A kultúrnövényeket emiatt a jövőben olyan ellenállási anyagokkal kell megvédeni, amelyeket magukból a növényekből vonnak ki. Az ilyen „botanikai rovarölők” kifejlesztése képezte a No- bel-dijasok XX. konferenciájának egyik témáját Lindau- ban, a Bódeni tó partján. — A növények nem tudnak elmenekülni, vagy elrejtőzni ellenségeik elől, mint az állatok. önvédelmük számos ellenállási anyagnak a termeléséből áll. Az ember ezeket a növényi eredetű mérgeknek vagy gátlási anyagoknak már egész sorozatát ismeri. Amennyiben táplálékainkban is megtalálhatók, ételünk megfőzésével védekezünk káros hatásuk ellen. Más anyagok a gyógyszer- ipar területén kerülnek fel- használásra. Csak a legújabb időben kezdtek el annak a vegyifolyamatnak a felkutatásával foglalkozni, aminek Az Egyesült Államokban feltaláltak egy kerékpárt, — amelyre az c'jő kereket hajtó villanymotor van felerő- I s..ve. A motor akkumulátorAlkalmas a szigetelt alapra fújt vékony fémporréteg megmunkálására is. Az eddig alkalmazott, hagyományos módszerekkel szemben a miniatűr elemek laser megmunkálásának számos előnye van. Ezek közül leglényegesebb a hibátlan munka, a gyors marás, vagy hegesztés, a különböző fémek, valamint a fémek és félvezetők összekötésének újszerű megoldása. hatására a növények a saját maguk által termelt méreg- és ellenálló anyagokkal szemben, immunisak maradnak. A növények mérgeket termelnek, melyek segítségével a rendelkezésükre álló talajt, területet megvédik a betolakodó „konkurenciától”. Ezzel egyidejűleg azonban ellenmérgeket is előállítanak, hogy ezekkel megtudják óvni magukat saját veszélyes produktjaikkal szemben. És még egy további védekezési lehetőséggel rendelkeznek a növények: néhány fajtájuk ellenállási anyagokat fejleszt ki, amik az ellenséges élőlények bizonyos életfontosságú anyagaival „interferenc”- et képeznek, s ez végül is hibás és így degeneráltságra ítélt szövetek keletkezéséhez vezet. Ilyen és hasonló anyagokból kellene majd a jövőben hatásos védőszereket kikísérletezni az állati kártevők és gombabetegségek ellen, amelyeket aztán célzottan lehetne bevetni bizonyos organizmusok vagy mikroorganizmusok leküzdésére. ból meríti üzemanyagát, az akkumulátort pedig két .,ka- rikázó” műszak közötti szünetben éjszakánként tölti fel a hálózatról. A vegyszeres növényvédelem és az egészség Selyemhernyók mesterséges táplálása Lehetséges, hogy a selyemhernyó-tenyésztéshez eddig nélkülözhetetlennek tartott eperfalevelet mesterséges táp. lálék fogja felváltani. Japán kutatók olyan tápanyagot dolgoztak ki a selyemhernyóknak, amely cukornádból, szójából, szterolból, szervetlen sókból, cellulózéból, agárból, B. és C. vitaminokból, vízből és fertőtlenítő anyagokból áll. Az ilyen táplálékon nevelt selyemhernyók pontosan — ugyanolyan minőségű selyemszálat termeltek, mint azok, amelyek eperfalevéllel táplálkoznak. Bolgár kardiostimulátor A szív- és koszorúér-megbetegedéseknél egyre gyakoribb a sebészeti beavatkozás. Ilyen esetekben gyakran alkalmazzák a szív mesterséges stimulálásának módszerét. A bolgár Orvosi Műszer- technikai Kutató- és Tervezőinézetben készüléket szerkesztettek a szív elektromos stimulálására. Ez az M—KS-I típusú kardiostimulátor. Ez a műszer könnyű, hor- dozhaó elektronikus készülék, amely megszünteti a szív beteges remegésdt és helyreállítja a normális szívmozgást. Azonkívül ez a kardiostimulátor összekapcsolható más olyan készülékekkel is amelyek a szívműködést ellenőrÚjabb szovjet fölfedezés a magfizikában Anatolij Logunov, a nagy- energiájú részecskék kutatásával foglalkozó fizikai intézet vezetőjének bejelentése szerint szovjet tudósok megtalálták az, antihélium—3 magot. A kutatásokat a 70 milliárd elektron-Volt teljesítményű híres szerpuhovi részecskegyorsítóban végezték. Reális feltételezés, hogy a további kísérletek lehetőséElektromos meghajtású kerékpár A speciális tápanyag előállítási költsége ma még elég magas, és- a kutatók most azzal próbálkoznak, hogyan lehetne a mesterséges táplálékkal történő selyemhernyótenyésztést rentábilissá tenni. A mesterséges táplálék használatának lehetősége — azonban mar ma is megkönnyíti a selyemhernyók megbetegedéseinek laboratóriumi körülmények között történő tanulmányozását, mivel így egész télen át lehet selyemhernyókat tenyészteni, nemcsak májustól szeptemberig, amíg az eperfákon tart a „levélkésziet” zik és figyelik. A szinkron kapcsolást szinkronizáló berendezés segítségével oldják meg, és a műszer összeszerelhető defibrátoros, fizio- szinkronizátoros, stb. rendszerekkel. A bolgár M—KS—1 típusú kardiostimulátor kizárólag tranzisztoros elemekből áll és 220 volt feszültségű váltóárammal, vagy kadmiumnik- kel akkumulátor alkalmazása esetén 24 voltos egyenárammal működtethető. Ez igen nagy előnye, minthogy így biztosítani lehet a műszer tartós működését még abban az esetben is, ha a hálózati váltóáramszolgáltatás szünetel. get nyújtanak az antihélium—4 megtalálására is. — Egyelőre az egész világon nincsen olyan berendezés, — amellyel megfigyelhető lenne ez a folyamat. Abban a részecskegyo. -ítóban, amely - lyel az antihélium—3-at megfigyelték, 50 önálló számítórendszer működik és a berendezés hossza 70 méter.
