Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-13 / 189. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. augusztus 13. Az Agárdi Állami Gazdaság jánosmajori telepén kiegészíti üzemágként magyar fajkutyákat tenyésztenek exportra. A törzskönyvezett, szépen fejlett négylábúak nagy népszerűségnek és keresletnek örvendenek világszerte a kutyabarátok körében. Képünkön: ízlik a tej az apróságoknak. (MTI foto — Jászai Csaba felv.) Elektromos meghajtású autók Űj változatok készültek Japánban, Norvégiában, Magyarországon és a Szovjetunióban. A Csubu nevű japán villamosipari vállalat az elektromos meghajtású személyautóknak már a harmadik változatát állítja elő. A legújabb modell legnagyobb sebessége óránként 60 kilométer. Norvégia 1971-ben szándékszik előállítani első elektromos autóját. A modell műanyag karosszériájú lesz és 200 kilogrammos összterhet tud szállítani. A magyar gépkocsiknál propánbután gáz felhasználásával termelnek elektromos energiát. Rövidesen megkezdik a gépkocsi sorozatgyártását. A moszkvai utcákon most próbálnak ki egy elektromos meghajtású, kilenc üléses mikrobuszt a „Kentaurt”. Ez a közeljövő egyik legérdekesebb utcai közlekedési eszköze lesz. Révész Tibor: VÁLOGATOTT VIDÁMSÁGOK Bélyegsarok SZOJUZ—9 A Magyar Posta szeptember 4-én 10 forint névértékű blokkot ad ki a Szojuz—9 útjának megörökítésére. A blokkban négy bélyeg lesz, amelyek közül három a hatalmas rakétát ábrázolja, a negyedik bélyeget a két nagyszerű űrpilóta arcképe díszíti. Mellettük helyezkedik el a felirat, mely az űrben való tartózkodás 424 órás világrekordjára utal. A Szojuz—9 útján a világűrben való huzamos tartózkodás emberre való hatását mérték fel. Ez az űrutazás fontos lépést jelent az állandó űrállomások létesítésének előkészítésében. A kozmosz meghódításának újabb eredményéről megjelenő légiposta blokkot Kékesi László grafikusművész tervezte. A megjelenés napján a Budapest 4. posta- hivatal emlékbélyegzőt használ és szép kivitelű elsőnapi boríték is forgalomba kerül. ESEMÉNYNAPTÁR Augusztus 19-én jelenik meg az I. István emlékbélyeg (3 forint névérték) és a XVII. Női Evezős Európa- bajnokság emlékbélyege (1 forint). Az ünnepségek színhelyén emlékbélyegzők. Carte maximum és elsőnapi boríték. A Bélyegnap alkalmából sok helyen rendeznek kiállításokat, számos helyen emlékbélyegzőt használ a posta. A gazdag programból itt csak az országos kiállításról és nemzetközi seregszemlékről számolhatunk be. Augusztus 20-án nyílik meg a „Savaria Fila 70” elnevezésű kiállítás. A szombathelyi Kultúrpalotában 8 napig gyönyörködhetnek a látogatók Graz, Ljubljana, Trieszt, Zágráb, Nagykanizsa és a vendégfogadó város filatelistáinak kincseiben. Augusztus 22-én jelenik meg az Iniciálékat ábrázoló blokk és 4 értékű sor a Bélyegnap alkalmából. Elsőnapi boríték, emlékbélyegző és carte maximum. Augusztus 23-án délelőtt 10 órakor Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese nyitja meg az országos bélyegkiállítást. A kiállítás egy hétig tart nyitva és díjtalanul tekinthető meg a Budapesti Nemzetközi Vásár 43. sz. pavilonjában. Augusztus 30-tól szeptember 6-ig Rudabánya ad ott- lont Aschersleben—Halle— Miskolc legszebb gyűjteményeinek. Az anyagot szeptember 9—14 között Miskolcon is bemutatják. A fénykép Móra Ferenc megpróbálkozott a színpaddal is. Makón mutatták be Csőszfogadás című színpadi tréfáját. Juhász Gyula és Réti Ödön, továbbá József Attila is szerepeltek még ezen a nevezetes estén, és előadás előtt levetették magukat négy másik művészemberrel és Móra Ferenccel együtt. Mikor az emlékezetes fénykép megjelent egy makói kirakatban, a tanyasi népek megállották előtte, és találgatták, kiket ábrázolhat? — Ezek bizonyosan az aradi tizenhárom lösznek — vélekedett valaki, mire a szomszédja, egy hatalmas bajúszú öreg magyar óvatosan megjegyezte: — De hiszen sógor, itt heten vannak! — A többieket alkalmasint mán kivégezték — hagyta helyben az előtte szóló... Júliusi BÚÉK Az egyik budapesti színháznál működött egy zenekari tag, akinek szépen jövedelmező mellékfoglalkozásé a kóta-másolás volt. ö írta ki a stimmeket a partitúrából, de nem is ezzel a munkájával kereste a legtöbbet, hanem az ajándékokból, melyekkel a zeneszerzők, ha muzsikájuk sikert aratott, örömükben elhalmozták. Egyszer júliusban elfogta a világhírű Kálmán Imrét, a Király Színházban, ahol a Csárdáskirálynőt játszották véget nem érő sorozatban. — Meleg ide — hőség oda — mondotta a komponistának —, telt házunk van ma is. Tódulnak az emberek a Csárdáskirálynőhöz! A kiváló szerző igent bólintott, de egyébként — bár nagyon jól tudta, miről van szó —, nem nyúlt a tárcájához. Pillanatnyi csönd. — Haj, haj! — sóhajtott a kóta-másoló. — Sok a munka! És milyen hőség van a zenekarban! Rettentően szomjas vagyok! — Igen? — szólt szórakozottan Kálmán Imre, és másfelé nézett. A derék másoló kezdte nevén nevezni a gyereket. — Látta Kálmán mester az összes zenekari stimmeket? Ugye, milyen gyönyörűen, tisztán írtam ki valamennyit? Azért a néhány fillérért, és éppen lakbér- fizetéskor ! Csönd. Hosszú, kínos csönd. A komponista nyugodtan szívta a cigarettáját. Ekkor megszólalt a csengő, kezdődött a következő felvonás. A hangjegyek tudós másolója körülnézett, valamin tűnődött és végül — végső kétségbeesésében —, megragadta Kálmán Imre kezét, melegen megszorította és felkiáltott: — Hát akkor, kedves mester, boldog új évet kívánok! Mire a komponista elegáns mozdulattal benyúlt a belső zsebébe... A kritika G. B. Shaw ifjú éveiben egy londoni újság zenekritikusa volt. Bírálata egy orvoskórus hangversenyéről mindössze a következő két mondatból állt: „Tegnap a londoni orvosok énekeltek. Emlékeztetni akarom őket arra, hogy amikor megkapták diplomájukat, mit fogadtak az orvosi hallgatásról!” A szakértő Rátonyi Róbert vidéken vendégszerepeit, egyik termelőszövetkezetünkben. A délutáni előadás után a tsz vezetősége meghívta a művészeket, hogy nézzenek körül a gazdaságban. — Legalább meglátják, hogyan dolgozunk, hogyan élünk, aztán, ha valami észrevételük lenne, csak mondják meg bátran, jól esne, ha hozzászólnának a dolgokhoz. Hát ami a körülnézést illeti, arra Rátonyi szívesörömest vállalkozott, de a hozzászólással, érezte, valami baj lesz. Városi ember, nem nagyon ért az ilyesmihez, nem szakértő. De nem akarta, hogy megsértődjenek, éppen ezért, miközben kinn sétáltak a gazdaságban egy helyen megállt és szakértő arcot vágva, csöndesen megszólalt: — Ahogy ezt én elnézem, ebből nem lesz szép búza! A tsz-elnök helyeslőén bólintott: — Nem ám!... Mert, hogy ez — rozs! Művészet A híres művészasztalnál arról folyt a vita, hogy a „művészet” szó miért nem fedi teljesen a német „Kunst” kifejezést. Néhá- hányan úgy vélték, hogy a „Kunst” szó valójában több értelmű, legalább is árnyalatilag. Ezt mások kétségbe vonták. Fényes Adolf bácsi tekintélyére volt szükség most már a vita eldöntéséhez. — No, ez aztán roppant egyszerű dolog — mondta a piktura bölcse —, csak egy példára kell gondolni: egy jó képet megfesteni — művészet; de eladni: Kunst! A fogadás Mathieu Duval francia anatómus térfás kedélyű ember volt. Egy napon így szólt egyik barátjához: — Rendkívüli emlékezőtehetségem van. Fogadok veled, hagy a párizsi telefonkönyv tíz oldalán lévő neveket úgy, ahogyan egymás után következnek, hiba nélkül elsorolom neked. Természetesen a lakcímeket és telefonszámokat nem, csakis a vezetékneveket! — Tartom a fogadást tíz üveg pezsgővel! Kezdd el! — A nyolcvanadik oldalon kezdem: Duval... Duval... Duval... Duval... és így tovább a kilencvenedik oldal utolsóelőtti soráig... Szeptember első felében induló cukorgyártási időszakra (kb. december végéig) női munhavállalóhat felveszünk, NŐI SEGÉDMUNKÁS MUNKAKÖRBE. Vidékieknek munkásszállást nem biztosítunk. Családhoz történő utazási költséget a vonatkozó rendelet értelmében megtérítjük. Jelentkezni lehet: a Munkaügyi Csoportnál munkanapokon 7—15 óráig, vagy levélben: SZOLNOKI CUKORGYÁR Intézkedések Provence-ban az erdőtüzek megakadályozására Franciaországban az erdőtüzek leküzdésére alakult megyeközi bizottság közgyűlése elhatározta, hogy Provence-ban az idén új, jobban összehangolt intézkedéseket léptetnek életbe az erdei tűzesetek megakadályozására. Tavaly, amikor is 2722 esetben riasztották a tűzoltókat, 14 450 hektárnyi erdőt pusztítottak el a lángok. A legveszélyeztetettebb provencei erdővidékek felett részben vagy teljesen megszervezik a légi ellenőrzést; egyes utak mentén speciális lángmentesítő és az elszáradt gyomokat irtó szerek alkalmazásával kísérleteznek. A valabrei erdőtűz elhárítási központ felszerelését kiegészítik és korszerűsítik. Cuers—Pierrefeu között tervbe vették egy új, 1500 köbméteres víztároló építését erdőtűzoltási célokra. A bizottság azt is elhatározta, hogy megszervezi az egész évben működő kiterjedt információs hálózatot és úgynevezett „piknik-tisztásokat” — tűzvédelmi szempontból jól biztosított erdős részeket — létesít különböző vidékeken, főleg Vidau- ban, Pourcieux és Lambesc környékén. Növényi fehérjék termelése Az utóbbi években a dán állattenyésztés kb. 1,6 millió tonna emészthető fehérjét használt fel. Ennek kb. 70 százaléka saját termelésből, 30 százaléka pedig behozatalból származott. A dán növénytermesztés évente kb. 1,2 millió tonna emészthető fehérjét állít elő. Ennek azonban bizonyos része az állattenyésztésen kívül kerül felhasználásra. Több mint 600 000 tonna emészthető fehérjét más forrásokból kellett beszerezni. Az utolsó 2—3 év alatt fokozottabban törekedtek arra, hogy a dán mezőgazdaság saját maga termelje meg az állatok takarmányozásához szükséges fehérjéket Ennek érdekében rendeletet hoztak, amely szerint az állam hektáronként 200 korona összegű támogatást folyósít azoknak, akik lóbabot* vagy takarmányborsót termesztenek, függetlenül attól, hogy a termelést piacra viszik-e vagy saját üzemükben használják-e fel. Teljesen érthető, hogy a rendelet elsősorban a lóbab és a takarmányborsó termesztését kívánja ösztönözni. Ezek ugyanis nemcsak koránérők, hanem viszonylag nagy százalékban tartalmaznak fehérjét. Termesztésük ezen felül minden nagyobb külön beruházás nélkül is bővíthető és a vetésforgóban is előnyös. Az olaj növények közül az olajlent az őszi repcét és a sárga mustárt termesztik. Ezek termesztésének bővítése gazdaságilag attól függ, hogy az olajat sikerül-e kifizetődő árakon értékesíteni. A belőlük készült olajpogácsa a szarvasmarhák takarmánykeverékeiben igen jól felhasználható. Ezeknek a növényeknek nyers fehérje- tartalma kb. ugyanakkora, mint a takarmányborsóé (24 —27 százalék), a területegységre eső fehérjehozama azonban sokkal kisebb, mint a takarmányborsóé, vagy a lóbabé (360—610 kg/ha, ezzel szemben a takarmányborsóé 850—950 kg/ha, a lóbabé pedig 1050— 1150 kg/ha). A nemesítők jelenleg a repceolaj minőségének megjavításán fáradoznak és ha ez sikerül, akkor a repce olaj felhasználásáVénülésnek indult a falu — állapították meg a hor- vát szakértők. A zágrábi földművelés gazdaságtani intézet adatai szerint sok-sok falu inkább hasonlít aggok településére, semmint virágzó falura. A fiatalok ugyanis sokkal biztosabbnak látják jövőjüket az iparban, s emiatt tömegesen vándorolnak a városokba. Szlavóniában félmillió falusi gyerek közül csak 30 000 jelentette ki egy felmérés alkalmával, hogy, szülei birtokán akar maradni. Különösen sok a „vén” falu Isztriában és Likában. Legalább félmillió horvát paraszt töltötte már be a hatodik X-et. Sokan fel is nek fokozódásával a repcepogácsa is nagyobb teret kaphat a szarvasmarhák takarmányában. A gabonaféléket rendszerint nem tekintik fehérjedús takarmányoknak, pedig a Dániában előállított évi 1,2 millió tonna emészthető fehérjéből a gabonafélék kb. 460 000 tonnát szolgáltatnak, ami kb. 34 százalékot jelent. A kísérletek azt mutatják, hogy a gabonafélék fehérjetartalma erős nitrogéntrágyázással lényegesen for kozható. Egyes árpafajták dán kísérletekben kb. 14 százalék nyers-fehérje tartalmat értek el nitrogénes lombtrágyázással. A jelenlegi takarmánygabonák fehérjetartalmának növelésére egy sokkal biztonságosabb eljárás is kínálkozik, nevezetesen a hánto- lás, bár távlatilag ez nem tekinthető kielégítő megoldás-'1 nak. Jelentős fehérjeforrást képviselnek a szálastakarmányok is. A jó herefüves keverékek nitrogéntrágyázás nélkül hektáronként 1500— 2000 kg nyersfehérjét szolgáltatnak. Nem ritkák azonban a 2000 kg/hektáron felüli eredmények sem. A belföldi fehérjetermelés fokozása érdekében hozott rendelet azonban a szálastakarmányokat vagy azokat a zöld takarmányokat, amelyeknek mesterséges szárításra van szükségük, nem részesíti támogatásban. Ennek részben az az oka, hogy a mesterséges szárításhoz nagy beruházásokra van szükség, részben pedig az, hogy ezeket a berendezéseket túlnyomó részben importált olajjal kell üzemben tartani, márpedig a fehérjerendelet elsőrendű célja a külföldi valutáit megtakarítása. A lóbab és a takarmányborsó termesztésének fokozására irányuló fehérjerendelet feltehetően csak kísérleti jellegű. Erős túlzás volna azt mondani, hogy teljesen új utakat nyit a dán növénytermesztésben. Ahhoz azonban nyilván hozzájárul, hogy a dán növénytermesztés hagyományos irányai megváltozzanak és hogy az új távlatokat és lehetőségeket jobban ki lehessen használni. adják szántóföldjüket. Isztriában legalább 40 000 hektár föld maradt gazdátlan. Tulajdonosuk már nem bírja a munkát, a társadalmi szektor pedig nem képes átvenni a földet. A zágrábi intézet munkatársai szerint két megoldás lehetséges. Az egyik az, hogy a társadalom gyorsabban vegye át azokat a birtokokat, amelyeket a tulajdonosuk felkínál, a másik pedig az, hogy a földművesek adójából ezentúl tegyenek félre valamennyi pénzt az úgynevezett öregségi alapba, s ebből azután ha eljön az ideje, havonta részletekben kapják vissza azt, amit be-s. fizettek. Elöregedett falvak
